Ügyészség: már a látszatra sem adnak

Forrás: Népszava Online

Értelmezhetetlen indokokkal utasította el az ügyészség Gyöngyöspata jobbikos polgármestere, Juhász Oszkár feljelentését – véli Fleck Zoltán jogszociológus. A fideszes Balázs József országgyűlési képviselő ellen egy telefonon elhangzott, fenyegető tartalmú beszélgetés miatt kért nyomozást a falu vezetője, ám az ügyészség szerint nem történt bűncselekmény.


Központi Nyomozó Főügyészség - fotó: MTI
fotó: MTI

Ugyancsak érdekes volt az ügyészség reagálása egy másik témában: az ombudsman hiába állapított meg jogsértést a tibeti tüntetőkkel szembeni fellépés ügyében, a vádhatóság rögtön közölte: nem indokolt vizsgálatot indítani.

Nem fér kétség hozzá, hogy fenyegetés történt – véli Fleck Zoltán jogszociológus a gyöngyöspatai események jogi megítélése ügyében. A lapunknak nyilatkozó szakember szerint álságos az ügyészség álláspontja, hiszen nyilvánvaló, hogy kik és miről tárgyalnak a rögzített telefonbeszélgetésben. Mint arról beszámoltunk, a Központi Nyomozó Főügyészség bűncselekmény hiányára hivatkozva utasította el Juhász Oszkárnak, Gyöngyöspata jobbikos polgármesterének feljelentését Balázs József fideszes képviselő ellen.

A polgármester július 21-én tett feljelentést Balázs ellen, miután egy telefonbeszélgetés során a kormánypárti honatya forrásmegvonást helyezett kilátásba a polgármesterségért induló – majd azt el is nyerő – Juhász Oszkárnak, ha nem működik együtt vele vagy a Fidesszel. “Forrás oda megy ebben a térségben, akit én jóváhagyok. Akit nem hagyok jóvá, oda nem megy forrás” – hangzott el egyebek mellett a beszélgetésben. Az ügyészség ennek ellenére úgy találta, hogy csak “általános közlés” történt, továbbá a fenyegetés “egy jövőre vonatkozó utalás”, ami a vádhatóság szerint “eleve kizárja” a bűncselekményt.

Fazekas Géza főügyészségi szóvivő tájékoztatása szerint tehát a cselekmény semmilyen, a Büntető törvénykönyvben megjelölt bűncselekménynek nem felel meg. Hozzátette: maga a feljelentő sem jelölt meg bűncselekményt, az ügyészség ennek ellenére megvizsgálta, hogy a kényszerítés vagy a hivatali visszaélés feltételei fennállnak-e. A kényszerítéssel kapcsolatban azt mondta: az akkor állapítható meg, ha valaki mást erőszakkal vagy fenyegetéssel arra kényszerít, hogy valamit tegyen, ne tegyen vagy eltűrjön, és ezzel jelentős érdeksérelmet okoz. A vizsgált esetben azonban nem merült fel konkrét érdeksérelem és cselekvésre felszólítás sem.

A hivatali visszaéléssel összefüggésben Fazekas Géza kiemelte, amennyiben valóban Balázs József a telefonbeszélgetés egyik szereplője, úgy meg kellett vizsgálni, hogy ő hivatalos személynek tekinthető-e. Balázs az Észak-Magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács tagjaként nem tekinthető annak. Noha fideszes képviselő is, ám hivatali visszaélés sem történhetett, mivel általános közlések hangoztak el, nem konkrét cselekmény. Fazekas Géza kiemelte azt is, nem vizsgálták a beszélgetésben szereplők személyét, ez akkor történhetett volna meg, ha a bűncselekmény gyanúját megállapítják.

Fleck Zoltán álláspontja szerint azonban Balázs József a fejlesztési tanács tagjaként – mint egy pénzt osztó grémium döntéshozója – igenis hivatalos személy. Az pedig, hogy konkrét hivatkozás nem hangzott el a “forrás” odaítéléséről, a jogász szerint nem zárja ki a bűncselekményt. Mint kifejtette, a beszélgetés mindkét résztvevője pontosan tudta a másikról, hogy kicsoda.

Juhász Oszkár pontosan tudhatta azt is, hogy Balázsnak többszörösen (nagyrédei polgármesterként, parlamenti képviselőként és a fejlesztési tanácsi tagkánt) valóban van, lehet befolyása a támogatási döntésekre. Konkrétumról pedig azért sem eshetett szó, hiszen a beszélgetés időpontjában Juhász még csak polgármester-jelölt volt. Szerinte általános és “teljes körű” volt a fenyegetés.

Értelmezhetetlennek tartja Fleck azt az ügyészségi álláspontot is, mely szerint ha történt is fenyegetés, az “jövőre vonatkozott”. A fenyegetés értelemszerűen csak a jövőre vonatkozhat, hiszen valaminek a várható bekövetkezését jelenti, ha a megfenyegetett nem tesz eleget a fenyegető követelésének – mondta.

Szerinte amennyiben hivatali visszaélést, kényszerítést az idézett indokkal nem látott megalapozottnak az ügyészség, akkor viszont befolyással üzérkedés lehetne a gyanú a képviselő ellen. Vagy így vagy úgy de mindenképpen jogsértés történhetett a szakember szerint. Fleck úgy gondolja, hogy az ügyészség – ha már mindenáron el akarta kenni az ügyet – mondhatta volna azt is, hogy a fenyegetés súlya nem érte el azt a szintet, ami megalapoz egy büntetőeljárást.

Kérdésünkre, hogy politikai jellegű döntésnek tartja-e a határozatot, a jogszociológus úgy vélte, politikusok közötti vitáról lévén szó, nem is történhetett másként. A Központi Nyomozó Főügyészség egyébként identitásában is politikai jellegű, hiszen lényegében ilyen ügyek “kezelésére” jött létre. Az ügyészégi határozat ellen a feljelentő jogorvoslattal élhet, azonban másodfokú elutasítás esetén a pótmagánvád intézménye ez esetben nem lehet megfelelő.

Ha azonban Juhász Oszkár nem hagyja annyiban a történteket, akkor más jogi formákat is kereshet. A hírek szerint a fideszes Balázs József is jogorvoslatot keres a tudtán kívül rögzített beszélgetés, és annak nyilvánosságra hozása miatt. A beszélgetés meghallgatása alapján azonban megállapítható, hogy a telefon rögzítője szabályos időközökben jelzi a feleknek, hogy felvétel készül. Balázs ennek ellenére mondta, amit mondott.

Rögtön jött az elutasítás

Az ügyészség szerint nem indokolt hivatalból vizsgálatot indítani a tibetiek elleni fellépés ügyében – közölte tegnap a Legfőbb Ügyészség. Nem sokkal korábban Schiffer András, az LMP frakcióvezetője közölte: pártja azt várja a vádhatóságtól, hogy Szabó Máté ombudsman – egyébként ugyancsak friss – jelentése alapján hivatalból indítson eljárást az ügyben.

Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa szerint a kínai kormányfő júniusi látogatásakor a zászlólengető tibetiekkel szemben eljáró rendőrség fellépése ellentétes volt a hátrányos megkülönböztetés tilalmával, sérült a szabad véleménynyilvánítás joga, és az emberi méltósághoz való jog; a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal pedig a hátrányos megkülönböztetés tilalmával összefüggő visszásságot okozott, amikor a Magyarországon élő külföldiek számához képest aránytalanul sok tibetit rendelt be ellenőrzésre épp a látogatás idejére.

A Legfőbb Ügyészség azt közölte: “az ügyészség álláspontja szerint Szabó Máté ombudsman hivatkozott vizsgálati jelentéséből nem olvasható ki, hogy a tibeti tüntetőkkel szembeni rendőri fellépés során bűncselekmény történt volna, ezért nem indokolt hivatalból vizsgálatot indítani”.

 

 

V.J. / Népszava

 

 

Forrás: Népszava Online