TMRSZ – Tettrekész Magyar Rendőrség Szakszervezete » Nyílt levél – További kiváltságok, vagy valódi segítség?

Szakszervezetünk a http://www.penzcentrum.hu internetes oldalon „Álomhitelt kap a magyar rendőr: a kormány ajándéka a zsaruknak” című, 2011. július hó 18. napján megjelent cikkből úgy értesült, hogy a kormány – összhangban a Rendészeti Életpálya-koncepció VIII. Állami gondoskodás, munkáltatói gondoskodás” fejezetében foglaltakkal – állami támogatást nyújtana a rendőröknek a lakáscélú, devizaalapú hiteleik kiváltásához. Az Életpályamodell tervezetének hivatkozott pontja úgy fogalmaz, hogy „a lakáscélú deviza alapú hitelek törlesztéshez, illetve a hitel kiváltásához állami/munkáltatói támogatás biztosításának szükségessége” prioritásként szerepel a munkáltatói oldal céljai között.

Szám: Kü-291/2011.

N Y Í L T L E V É L

Dr. Pintér Sándor
Belügyminiszter úr részére

Budapest
József Attila u. 2-4.
1051

Tárgy: tájékoztatás kérés
kérelem rendkívüli BÉT ülés
összehívása ügyében.

Tisztelt Belügyminiszter Úr!

Alulírott Szima Judit, a Tettrekész Magyar Rendőrség Szakszervezete (székhelye: 7100 Szekszárd, Tanya u. 4.) – a továbbiakban: TMRSZ – főtitkára, a szervezet törvényes képviselője – az alábbi megkereséssel fordulok a Tisztelt Belügyminiszter Úrhoz:

Erről örömmel értesültünk, ezzel együtt azonban sajnálattal vettük tudomásul, hogy a Belügyminisztérium hasonlóan az eddigi gyakorlatához, a rendészeti dolgozókat érintő jogszabályváltozások, illetve jelen esetben az Életpályamodell kialakításának kapcsán egyáltalán nem kívánja a munkavállalói oldalt meghallgatni, a törvény címzettjeinek véleményét a döntései meghozatala során továbbra sem szándékozik figyelembe venni.

A legnagyobb rendvédelmi szakszervezet főtitkáraként megdöbbenéssel vagyok kénytelen tudomásul venni, hogy a Belügyminisztérium, és a jelenlegi kormány – hasonlóan az előzőekhez – retorikájában képmutató módon az érdekvédelmi szervezetek fontosságáról, az azokkal való egyeztetés, és a munkavállalók érdekeinek szem előtt tartásáról beszél, ugyanakkor a gyakorlatban a rendvédelmi szakszervezeteinek ellehetetlenítésén, jogosultságaik megvonásán, funkciójuk lecsökkentésén munkálkodik.

Megdöbbentő, és szinte még mindig hihetetlen, hogy ígéretükkel ellentétben a rendőrök megbecsültsége még a minimális mértékben sem lelhető fel a kormányzat gyakorlatában.

Ezt személyes meghurcoltatásom és folyamatos megalázásom is igazolja. Mindez azért, mert a jogszabályokban foglalt kötelezettségeimnek legjobb tudásom szerint igyekeztem eleget tenni, ezért most politikai fogoly vagyok a saját hazámban, a kormány által kézivezérelt ügyészségi szervezet sokadik koncepciós eljárásának köszönhetően.

Szakszervezetünk javaslatai pedig, melyek a rendvédelmi szférában dolgozó munkavállalók életének megkönnyítését szolgálnák, a tárca részéről süket fülekre találnak.

Jelen helyzetben nemhogy az EU-s bérfelzárkóztatásról lenne szó, melyet folyamatosan szorgalmaztam, mint a TMRSZ szakszervezeti vezetője, hanem éppen most is azon munkálkodnak, hogy a magyar rendőrt miként nyomorítsák.

Sajnálatos az a tény, hogy míg Oroszországban éppen most szavazták meg a rendőrök 4-szeres fizetésemelését, addig a magyar rendőrt a jelenlegi hatalom éhbérért dolgoztatja. Addig amíg a magyar rendőr még 65 évesen is kénytelen lesz majd dolgozni, addig az orosz rendőrök továbbra is 20 szolgálati év után mehetnek nyugdíjba.

A TMRSZ jelenleg abba a helyzetbe jutott, hogy egyáltalán nem rendelkezik információval sem a készülő, rendőröket érintő törvénymódosításokról, sem az életpályamodell kapcsán felmerült javaslatokról, a kormány tervezett, konkrét intézkedéseiről. Így az az abszurd helyzet állt elő, hogy Belügyminiszter úrtól kell levélben tájékoztatást kérnem arról, hogy a kormány a lakáscélú deviza alapú hitelt felvett rendvédelmi munkavállalók megsegítésére milyen koncepciót dolgozott ki, illetve hogy a tárgyalások ebben a tárgykörben hol tartanak.

Ez úton szeretném tájékoztatni Önt, hogy megvizsgáltuk az életpályamodellel kapcsolatos minisztériumi koncepciót, és egyetértünk a többi rendvédelmi szakszervezettel abban, hogy a kézhez kapott tervezet teljesen a várakozás alatt maradt. A tervezet ellentmondásokat tartalmaz, néhány része átláthatatlan, zavaros, ezért azzal egyetérteni – jelenlegi formájában – nem tudunk.

A fentiekben előadottak miatt változatlanul szükségesnek tartjuk, hogy a TMRSZ és a többi szakszervezet, illetve a kormány között a párbeszéd folytatódjon, illetve javaslataink megvitatása megtörténhessen.

A belügyi ágazati érdekegyeztetésről született együttműködési megállapodásának a BÉT hatáskörét szabályozó 3. pontja kimondja, hogy a BÉT hatáskörébe tartozik „a belügyminiszter irányítása és felügyelete alá tartozó szerveknél foglalkoztatottak élet- és munkakörülményeit, a munkavállalókat közvetlenül vagy közvetve érintő gazdasági, jövedelmi, szociális, foglalkoztatási és egészségügyi kérdések egyeztetése. A devizahiteles rendőrök megsegítése e körbe tartozik, ezért a Belügyminisztériumnak az Együttműködési megállapodás 5. pontja szerint ebben a tárgykörben „a belügyminiszter feladatkörében elkészített jogszabályok, miniszteri utasítások tervezetének véleményezésébe a BÉT munkavállalói oldalának tagjait kötelezően be kell vonnia.”

Az életpályamodellről történt egyeztetésen, illetve a munkabizottság felállításában a TMRSZ részt venni nem tudott, annak ellenére sem biztosított erre a Belügyminisztérium lehetőséget, hogy azt a Belügyminiszter úrtól kifejezetten kértük. Ezért ismételten azzal a megkereséssel fordulunk tehát Belügyminiszter Úrhoz, hogy haladéktalanul rendkívüli BÉT ülés összehívásáról intézkedni szíveskedjen.

Akadályoztatásom miatt, továbbra is javaslom annak helyszínéül Létavértest Indítványozom továbbá, hogy amennyiben ez – költségtakarékossági okokból – nem lehetséges, úgy az ellenem hatályban lévő lakhelyelhagyási tilalmat a BÉT ülés időtartamára felfüggesztetni szíveskedjen, hiszen a kormányzat által kézivezérelt ügyészség utasítás alapján jár el, a kormány részéről utasítható, és ennek eddig is számos jelét tapasztalhatták meg azok, akik valamilyen formában dacolnak a nép nevében ténykedő vezetővel.

Kérjük továbbá Belügyminiszter úr részletes és kimerítő tájékoztatását – a költségvetés előterjesztéséért felelős szaktárca véleményének kikérésével – a kormány a lakáscélú deviza alapú hitelt felvett rendvédelmi munkavállalók megsegítésére kidolgozott koncepciójáról, illetve arról, hogy e célra a költségvetésből milyen összeget kíván a kormány elkülöníteni.

Kérjük az erről szóló hiteles tájékoztatását annak kapcsán is, hogy hivatalosan eddig még meg nem erősített információink szerint ez a konstrukció gyakorlatilag kérelmi (értsd: kiváltságos, bennfentes) alapon, az egyébként is anyagilag preferált felső-vezetői réteg részére lenne a jövőben igénybe vehető, hasonlóan a személyi használatú szolgálati gépkocsik, a kollektív illetményeltérítés, vagy éppen a szolgálati lakás osztogatás eddig bevált évtizedes gyakorlatához hasonlóan.

Mindenképpen el kívánjuk kerülni, hogy a kormány tovább erősítve a tábornoki kiváltságok sorát – most éppen nem főtiszti kar, hanem devizaalapú hiteltámogatás formájában – és a végrehajtói állomány padlása a lesöprés után továbbra is csak ígéretekkel legyen tele.

A másik kiszivárgott információk szerint a devizaalapú hiteltámogatás a tábornoki kiváltságok növelése mellett elsősorban a TEK állománya vonatkozásában került megfogalmazásra, ezért kérjük annak megválaszolását is, hogy az elkülönített összeg a „rendvédelmi munkavállalók megsegítése” címszó alatt milyen arányban és milyen összegben oszlana meg a Rendőrség és a TEK között a kormány szándékai szerint.

A koncepció és a fentiekben kért válaszok ismerete nélkül mindenképpen szükségesnek tartjuk leszögezni és kihangsúlyozni azt, hogy a devizaalapú hitelek emelkedése miatt a rendvédelmi munkavállalók megsegítésének koncepciója megfogalmazásában a TMRSZ javasolja, hogy elsősorban a beosztotti és a középvezetői állomány részére kell ezt a lehetőséget megteremteni.

Az állományilletékes parancsnoki és a felsővezetői kör egyéb, már a rendszerbe beépített, vagy szokásjog – mintegy hitbizomány – szerint kialakított kiváltságainak léte ugyanis jelenleg is lehetővé teszi, hogy ez a munkavállalói kör lényegesen jobb anyagi körülmények között éljen, mint a beosztotti és középvezetői munkavállalói réteg, így az eladósodás esetleges bekövetkezése minden valószínűség szerint nem a mindennapi átlagos életfenntartás kialakítása során, hanem a megnövekedett életminőség igényeinek kielégítése szándéka során jött létre jellemzően.

Információink szerint van olyan magas beosztású rendőri vezető is (név és cím a szerkesztőségben szükség esetén), aki saját gyermeke részére vásároltatta rendőrség költségvetéséből azt a szolgálati lakást, amelyet előzetesen kiválasztott, és a közbeszerzési kiírás csak erre az egy lakásra „illett”. A közbeszerzés útján juttatott, )biztosított) budapesti szolgálati lakást az érintett rendőrtábornok megszerezte és a belügyi szolgálati lakások évtizedes lehetőségével élve töredék áron megvásárolta, majd ez a lakás ugyanezzel a lendülettel a gyermeke nevére íródott. Becslések szerint több millió forintos értékben érte kár ezáltal a költségvetést és ez a nyilvánvalóan hűtlen kezelés, csak egy példa a rendőrtábornokok részére szolgálati lakáshoz juttatásban részesítés (osztogatás és fosztogatás) sorában. Ez a rendőrtábornok ennek a szolgálati lakásnak a megvásárlására vett fel információink szerint devizaalapú hitelt a közel 50%-os forgalmi érték-kedvezmény mellett.

Nyilvánvaló, hogy egy ilyen magas rangú rendőrtábornok devizaalapú hitelének megsegítése nem indokolt az adófizetők pénzéből, és gusztustalan dolog lenne – bár ettől a kormánytól a gusztustalanságokat jelentő álságos ténykedések nem állnak távol -, hogy ennek során a valóban egzisztenciális nyomorban tartott rendőrök megsegítése címszó alatt történnének az újabb rendőri vezetői kiváltságok megteremtése. Még akkor is gusztustalan lenne, ha éppen közhatalmi pozícióba jutott egykori üzlettárssal rendelkezik is az érinttet és példaként felhozott rendőrtábornok.

Amennyiben a koncepcióba nem kerül be egyértelműen ezen anomáliák és az ehhez hasonló erkölcstelen és pofátlan helyzetek elkerülésének szükségessége, mindenképpen javasoljuk a megsegítés alapjául egy tényállás elkészítésének kötelezettségét minden egyes igény esetén, amelyben csak a saját tulajdonú és az igényléskor is még saját tulajdonban lévő ingatlan megszerzéséhez szükséges és nehezedő hitel megsegítésére lenne felhasználható a kormányzati segítség. A hitellel terhelt ingatlanon kívül pedig – kivéve az öröklés útján szerzett más ingatlant – az igénylő nem rendelkezik, vagy nem rendelkezett korábban saját tulajdonú ingatlannal.

Javasoljuk továbbá, hogy a szolgálati lakás megvásárlása érdekében felvett deviza alapú hitelek törlesztéséhez ez az állami segítség ne lehessen felhasználható, hiszen a közel 50%-os forgalmi értékhez viszonyított vásárlási kedvezmény már eleve több milliós támogatást jelentett a költségvetésből.

A másik ezzel kapcsolatos álláspontunk pedig az, hogy szolgálati lakást ismereteink szerint az elmúlt évtized során szinte egyáltalán nem tudott egyszerű beosztott munkavállaló vásárolni, az minden esetben a kiváltságos rendőri vezetői kaszt részére biztosított extra juttatás bónuszként adományozódott az adófizetők pénzéből.

Fentieken túlmenően is további érdemi javaslatokat kívánunk megfogalmazni a megismert koncepció, vagy tervezet tükrében.

Megjegyzem, hogy a kért információ közérdekű adatnak minősül, ezért a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény 20. § (1)-(2) bekezdése alapján Szakszervezetünket haladéktalanul tájékoztatni szíveskedjen.

Kérem a Tisztelt Belügyminiszter Urat, hogy a levelemben foglaltakról a Kormány tagjait is szíveskedjen tájékoztatni a soron következő kormányülésen.

Jelen nyílt levelet tagságunk tájékoztatása céljából honlapunkon is megjelentetjük.

Együttműködésében és segítő közreműködésében előre is bízva, tisztelettel:

Szima Judit
Főtitkár

Létavértes, 2011. július 20.