- TMRSZ – Tettrekész Magyar Rendőrség Szakszervezete - https://tmrsz.hu -

Keresztet vethetünk eddigi nyugdíjunkra – új rendszer jön

Forrás: hvg.hu

A Portfolio.hu birtokába került az a kormány számára készített tervezet, ami a nyugdíjrendszer reformját vázolja. Ebből egyértelműen kiderül, hogy a kormány megszünteti a korai nyugdíjazási lehetőségeket, és a jövőben a svéd modellt kívánja követni.


Matolcsi
Matolcsi György nemzetgazdasági miniszter szavaz a nyugdíjreform és adósságcsökkentő alapról, és a szabad nyugdíjpénztár-választás lebonyolításával összefüggő törvényről - Fotó MTI - Beliczay László

A nyugdíjrendszerben a bevételeket és a kiadásokat egyensúlyba akarja hozni a kormány, aminek az ára még magasabb korhatár mellett is a kisebb kezdőnyugdíj – olvasható a Portfolio.hu cikkében. Elvileg szeptemberben áll elő a farbával a kormány a részletekről, az új rendszer beindulására pedig 3-5 évet kell várni.

Teljes nagytakarítás várható a rendszerben, kevés olyan rész lesz, amihez ne nyúlnának hozzá. Két fő irány látszik. Egyrészt kettévágják a nyugdíjakat és nyugdíjszerű ellátásokat, lesz egy olyan réteg, amelyik már betöltötte a nyugdíjkorhatárt és lesz egy olyan réteg, amelyik nem. Másrészt az egész rendszer logikáját átalakítják, a hosszú távú finanszírozási problémák megoldására. A korhatár alatti csoport ellátásait – kivétel a rokkantnyugdíjak – nyugdíjról jövedelempótló ellátásra fogják megváltoztatni, ennek minden hátrányával. Ezeket az ellátásokat nem fogják automatikusan emelni évente, megszűnhetnek a nyugdíjas kedvezmények, hiszen szociális ellátásról van szó, valamint nem lehet majd keresőtevékenységet a szociális ellátás mellett folytatni, hiszen akkor szünetel az ellátás. Ezt meghaladóan az ellátások többsége meg fog szűnni a jövőben, míg a mostani járandóságok át fognak alakulni, nagyon kemény feltételek mellett.

A rokkantnyugdíjak esetében még nincs végleges döntés, azt egy másik tervezet tartalmazza, azonban ami eddig hallható, ott felülvizsgálatokra lehet számítani. Az ellátásokat azoknál fogják felülvizsgálni, akik munkaképesek lehetnek, és visszaterelhetők a munkaerőpiacra, míg azoknak az ellátása, akik nem tudnak itt megjelenni, megmarad.

A cél teljesen egyértelmű, a kormány a nyugdíjazási korcentrumot kívánja emelni, a korábbi kedvezmények megtartása vagy szigorítása ugyanis megfelelő javulást nem tudott hozni (a korhatáremelés és indexálás lehetőségét már kihasználtuk, ezek hatása részben még a következő években fog jelentkezni). A jelenlegi finanszírozási helyzetben nem kívánja a kormány fenntartani a kedvezményeket, a már kiadott szolgáltatásokat úgy alakítják, hogy azok minél kisebb kiadással járjanak az államnak, míg a jövőben a korai nyugdíjazási formák szinte teljes egészében eltűnnek a rendszerből.

A legmeglepőbb újítás az egész rendszer logikájának a felülvizsgálata. A kormány tervei szeptemberben válhatnak nyilvánossá, a kiszivárgott anyag szerint néhány éven belül (3-5 éves időtávon) egy teljesen új rendszer fog felállni, ami a fenekestül felforgatja az életünket.

Amennyiben a deficites rendszert és az egyensúlyra való törekvést összetesszük, arra a következtetésre juthatunk, hogy hozzá kell nyúlni az állam által adott juttatásokhoz, és ezzel összefüggésben elkerülhetetlennek látszik a nyugdíjszámítás megreformálása is. A kormány számára készített tervezetből az derül ki, hogy nem volt hiábavaló az egyéni számlák kialakítása, azok nem csak egy nyilvántartási számlát fognak jelenteni.

A tervből egyértelműen kiderül, hogy a kormány a svéd rendszerre akar átállni. Az egyéni számlákon egyrészt rajta lesz a nyugdíjpénztárakból visszatérő tagok számlájának egyenlege, viszont ezen felül a jövőben bizonyos járulékok is ezen a számlán fognak virtuálisan jóváíródni (sőt, a már megszerzett jogosultságokat is valahogyan át kell majd számítani az új rendszerbe). Minden pénz csak virtuálisan jelenik meg a számlán, befektetésre alkalmas tőke nem képződik, hiszen a befolyó járulékokat azonnal ki kell fizetni azoknak, akik éppen nyugdíjban vannak. A számlákon megjelenített összegek nyugdíjfizetési ígéreteket jelenítenek meg nagyon jól átlátható formában. Mindenkinek lesz egy számlaegyenlege, ami a múltbeli járulékfizetéseket tartalmazza, megfelelően megválasztott hozammal kamatoztatva.

A nyugdíjba vonulónál az állam meg fogja nézni, hogy mi a számlája egyenlege, és ezt darabolja fel az éppen aktuális várható élettartamnak megfelelően, mintha csak egy életjáradékot kapnánk. Mindez azért fontos, mert így mindenki arányosan csak annyit vehet ki a rendszerből, amennyit beletett. A jelenlegi rendszer többet ad, mint amennyi befizetés történik, ez természetesen azt jelenti, hogy drasztikusan csökkenni fog a jövőben a kezdőnyugdíj értéke az utolsó év nettó jövedelméhez képest. Az államnak két dologra kell odafigyelnie: egyrészt adott évben a bevételeknek és kiadásoknak is meg kell egyezniük, viszont másrészt egy adott ember esetében a hosszú távú egyensúlyt is fenn kell tartani, tehát csak annyit kaphat a nyugdíjban, ami a számláján van, többet nem.

A javaslat szerint a járulékok jelenlegi rendszerét is megváltoztatnák. Most 24 százalékos hozzájárulást fizet a munkáltató, míg a munkavállaló 10 százalékos nyugdíjjárulékot. Ezt úgy módosítanák, hogy kábé 20 százalék lenne a munkavállaló kötelezettsége. Az egyéni számlán ezt a 20 százalékot írnák jóvá, és ennek hozamai alapján kaphatnánk nyugdíjat öregkorunkban. Az egyelőre talány, hogy ha ez a váltás megtörténik, akkor mi lesz a nyugdíjpénztárakban maradó 100 ezer taggal, ugyanis ott is az egyéni nyugdíjjárulék az alapja a rendszernek.

Az egyensúlyt egy automatizmus teremti meg, ami a feltételek romlása esetén azt a kamatlábat változtatja meg, amivel az állami virtuális számlánkon a befizetéseink névlegesen kamatoznak. Míg a pénztárak esetében ezt a piaci folyamatok alakították ki, addig az államnál ezt más gazdasági és demográfiai folyamatok fogják befolyásolni. Összességében tehát beigazolódott az kétely, hogy az állami ígérvények jelenlegi formájukban nem tarthatók be, felül kell vizsgálni és csökkenteni kell őket. A tervek alapján azt lehet tudni, hogy a nyugdíjkorhatár lesz a fő szabályozó eszköz, tehát egy adott szint eléréséig nem mehetünk majd nyugdíjba, az egyéni számlán pedig látni fogjuk, hogy adott jövedelmünk mellett mekkora nyugdíjra számíthatunk. A Portfolio.hu cikke erre vonatkozó számításokat is tartalmaz.

Forrás: hvg.hu