- TMRSZ – Tettrekész Magyar Rendőrség Szakszervezete - https://tmrsz.hu -

Elutasították, megpanaszoltuk!

A korábban Lázár Jánossal, Balsai Istvánnal, Répássy Róberttel szemben tett feljelentésünkre megérkezett az elutasító határozat, amivel szemben panasszal éltünk. Az alábbiakban az elutasítást és a panaszunkat is olvashatjátok.


Klikk a képre a nagyításhoz!

.


Klikk a képre a nagyításhoz!

.


Klikk a képre a nagyításhoz!

.

Levelünk

Szám:Felj-12/1/2011.

Nyom.535/2011.

Legfőbb Ügyészség Kiemelt Ügyek Főosztálya Vezetőjének!

A Központi Nyomozó Főügyészség útján!

Tisztelt Főosztályvezető Úr!

Alulírott Szima Judit feljelentő, mint a Tettrekész Magyar Rendőrség Szakszervezete (7100 Szekszárd, Tanya u. 4.) főtitkára, törvényes képviselője a Központi Nyomozó Főügyészség (továbbiakban: nyomozó szerv) 535/2011. számú feljelentést elutasító határozata (továbbiakban: határozat) ellen a törvényes határidőn belül

p a n a s s z a l

élek az alábbi indokok szerint.

A határozatban foglaltak szerint 2011. június 14-én érkezett meg a feljelentés a köztörvényes bűncselekmények sorozatát elkövető és feljelentésünkben nevesített országgyűlési képviselők ellen.

A nyomozó szerv 2011. június 17-én kelt határozatában azt az iratellenes megállapítást tette, miszerint a 2011. június 8-án tett feljelentést Balsai-Lázár-Répássy nevű egyének ellen vizsgálták meg és ennek alapján jutottak arra a jogilag nyilvánvalóan alaptalan következtetésre, hogy ha Magyarországon egy hivatása gyakorlása közben bűncselekmények sorozatát elkövető országgyűlési képviselő ellen feljelentés érkezik – azért, mert kétséget kizáróan a lakosság meghatározott tagjai ellen gyűlöletet szító tevékenységet fejtenek ki -, az nem bűncselekmény.

Sérelmes továbbá, hogy a feljelentést tevő további több mint 150 feljelentő részére a határozatot nem postázták, amelynek során nevezettek nem tudnak élni panaszjogukkal, ezért kérem, hogy részükre eredeti határozatot megküldeni szíveskedjenek, hogy törvényben biztosított esetleges észrevételezési, vagy panasz jogukkal élhessenek.

A nyomozó szerv álláspontjával ellentétesen a tényállás azon fordulatát a feljelentett személyek maradéktalanul megvalósították, miszerint a lakosság egyes csoportjai ellen gyűlöletre uszítottak. A nyomozó szerv nem jogot alkalmazott, hanem jogot alkotott, amikor az említett tényállás értelmezéséhez olyan alaptalan következtetést és kiterjesztő jogértelmezést fűzött, miszerint a tényállás szükségképpeni eleme, hogy feltétlenül magába foglalja annak felismerését is, hogy a felhevített gyűlölet szélsőséges aktivitásba (intoleráns, kirekesztő, jogfosztó magatartásba, végső esetben erőszakos jellegű cselekvésbe) csaphat át.

A büntetőjogi tényállás nem tartalmazza az ilyen következmény bekövetkezésének szükségességét, ennek hiányában is megvalósul a tényállás. A büntetőjogi tényállásnak egyáltalán nem szükségképpeni eleme a felismerés az elkövető részéről. A nyomozó szerv álláspontja szerint Lázár-Balsai-Répássy fenyegetése és kényszerítésre irányuló visszamenőleges hatályú törvényjavaslata csak abban az esetben lenne bűncselekmény, ha Répássy-Lázár-Balsai tudatában lennének annak, hogy ténykedésük akár szélsőséges aktivitásba is átcsaphat.

A nyomozó szerv álláspontja gyakorlatilag azt mondja ki, hogy a tolvaj csak akkor büntethető, ha felismeri a tudata azt, hogy amit ellop, az nem az övé. Ha azzal védekezik, hogy nem tudta, hogy az másnak a tulajdona, akkor nem is lehet büntetni az ügyészség logikája alapján. A nyomozó szerv ezen nyilvánvalóan jogsértő, logikátlan és bűnpártolást is megvalósító álláspontja annak az elvnek a megtörését jelenti, miszerint a jog nem ismerete nem mentesíti az elkövetőt a bűncselekménye miatti felelősségre vonás alól.

A Btk. 174/B.§ (1) bekezdésében rögzített tényállás ismertetése során a fenyegetéssel arra kényszerít, hogy valamit tegyen, ne tegyen, vagy eltűrjön, bűntettet követ el önálló fordulatában szó sincs arról, hogy az elkövető tudatának fel kell fognia, hogy amit tesz, az szélsőséges aktivitásba is átcsaphat.

A tényállás szükségképpeni elemei, hogy

– a lakosság egy meghatározható csoportja ellen (jelen esetben a korkedvezményes nyugdíjban részesülők csoportja ellen)

– gyűlöletet szít (köztudomású tény, hogy a szerzett jogokkal rendelkező korkedvezményes jogosultak irányában a társadalom más csoportjai részéről gyűlölet nyilvánul meg a kormányzat és a feljelentett személyek nyilatkozatai és érvelésének következményeként, a kormányzati propaganda gyakorlatilag eléggé el nem ítélhető módon, rasszista bélyegzéssel, bizonyított módon a segélyen élő cigányokhoz hasonlítja a korkedvezményes lehetőséggel élő szolgálati nyugdíjasokat )

– ennek során fenyegetik az érintett csoport tagjait (korlátozni, elvonni fogják, a szerzett jogaikat (tulajdonukat), folyósított nyugdíjukat, – tűrésre kényszerítik őket, hogy nyugdíjaikat a kormány a jogszerűség látszatát keltve, de a nemzetközi bírósági gyakorlatot alapul véve a szimpla köztörvényes tolvajlás állami szintre emelésével azt törvényesnek hazudva ellopja.

A büntetőjogi tényállás a fenyegetés, egy csoport tagjai ellen, azokat kényszerítve és tűrésre kötelezve, hogy vagyonukból a kormány kiforgathassa.

Teljességgel alaptalan és jogilag nonszensz a nyomozó hatóság érvelése, miszerint a nyilvánvalóan köztörvényes bűncselekményeket elkövető országgyűlési képviselő politikusok bűncselekményének elkövetéséhez segítséget nyújt azáltal, hogy nem rendeli el a nyomozást és nem teszi meg a szükséges lépéseket a mentelmi jog felfüggesztése vonatkozásában sem.

Megjegyezzük, hogy a feljelentett személyek elkövetési magatartása időben elhúzódó, azt hivatalos minőségük (országgyűlési képviselő) során eljárva fejtik ki, amely mindenképpen felveti a tettenérés lehetőségét is, ezért szintén megvalósítja a bűnpártolást az a nyomozó szerv, amely halaszthatatlan nyomozati cselekményként nem éri tetten a hivatásszerűen bűncselekményt kifejtő politikusokat és velük szemben nem teszik meg a szükséges és halaszthatatlan nyomozati lépéseket.

A nyomozó szerv iratellenes tevékenységére visszatérve jelezni szeretném panaszomban, hogy első alkalommal igazolhatóan 2011. május 21-én egy tartalmában feljelentésnek minősülő beadványt nyújtottunk be a Legfőbb Ügyésznek, amelyben Lázár és Balsai nevű feljelentett politikusok vonatkozásában a legfőbb ügyész állásfoglalását kértük, amelyre hivatalos választ nem kaptunk, illetve tudomásunk sincs arról, hogy a nyomozó szervnek a tartalmában feljelentett bűncselekmény valamennyi elemét tartalmazó állásfoglalást kérő levél alapján intézkedett volna-e bármely ügyészi nyomozó szerv is arra, hogy eljárási cselekményeket foganatosítson. A Be. 35.§ (2) bek. alapján a nyomozó szervnek kötelessége a szükséges nyomozati cselekményeket megtenni, önállóan nyomozást végezni , ha a bűncselekményről más módon maga szerzett tudomást.

A 2011. május 21-én az ügyészség részére megküldött és nyílt levélként is közzétett állásfoglalást kérő levelünkből ugyanis az ügyészség és így a hatáskörrel és illetékességgel is rendelkező jelen ügy nyomozó szerve is más módon maga tudomást szerezhetett arról, hogy Balsai és Lázár nevű alakok bűncselekményt követtek el, de ezzel kapcsolatban egyik ügyészi szerv sem tett semmilyen nyomozati cselekményt az ügyben, amely cinkos összefonódást mutat az ügyészség szervezete és a bűnszövetségben bűncselekményeket elkövető kormánypárti politikusok között.

Az állásfoglalást kérő levélben foglaltakkal összhangban kiegészítve az időközben az elkövetőkhöz csatlakozó Répássy nevű Kádár-rendszeri egyetemista huszár gyűlölet keltésére szintén alkalmas megnyilatkozásával és nem bízva az ügyészi szervek azon törvényi kötelezettségének megfelelésében, hogy bűncselekményt hivatalból észlelni lennének képesek, ha éppen kormánypárti képviselő követi el a bűncselekményt immár formálisan is feljelentést tettünk.
A feljelentésben foglaltak lényegében megismétlik a 2011. május 21-én megküldött feljelentés-mintában foglaltakat.

A fentiek alapján az ügyészségnek a 2011. május 21-én megküldött állásfoglalást-kérő levelünkben foglaltak észlelésekor már rendelkeznie kellett volna arról, hogy hajlandóak-e észlelni a bűncselekményt, elrendelik-e a nyomozást, vagy arról értesítenek minket feljelentőket, hogy a tartalmában feljelentésnek minősülő mintában foglaltakat figyelembe véve elutasítják a feljelentésünket. A rendelkezésünkre álló adatok alapján a Legfőbb Ügyészségre a tartalmában feljelentésnek minősülő állásfoglalás kérésünk már 2011. május 21-én megérkezett, erre figyelemmel a nyomozást el kellett volna rendelni, hiszen legkésőbb 2011. május 24 lett volna az a legkésőbbi időpont, amíg a feljelentés elutasításáról szóló határozatot az ügyészség jogszerűen meghozhatta volna.

A nyomatékosítás céljából 2011. június 14-én benyújtott feljelentésünk tehát már a május 21-i feljelentés-minta folyománya volt, azt úgy kellett volna kezelnie a nyomozó szervnek, hogy nincs lehetősége a feljelentés elutasításának, hanem legfeljebb feltéve de meg nem engedve, hogy Magyarországon a politikusok következmények nélkül szíthatnak gyűlöletet, kelthetnek félelmet a lakosság egyes csoportjaiban, kényszeríthetnek valaminek az eltűrésére vagyonuk állami szintű eltolvajlására emberek csoportjait a bűncselekmény hiányában történő megszüntetésére lett volna lehetőségük, ha a feljelentett személyek vonatkozásában nem látnak továbbra sem okot az ellenük folyó nyomozás elrendelésére.

Kérjük Tisztelt Főosztályvezető Urat, hogy fenti panaszunknak helyt adni szíveskedjen és a nyomozás elrendelésére utasítsa a nyomozó szervet. Kérjük továbbá annak a vizsgálatára is nyomozás elrendelésével hogy a hivatali visszaélés és bűnpártolás gyanúját felvető ügyészségi hallgatás azaz a nyomozással kapcsolatban hivatalos értesítés, vagy határozat hozatalának elmulasztása újabb bűncselekmény elkövetését feltételezi ismeretlen tettes terhére. Kérjük ezzel kapcsolatos felvetésünket is egy újabb feljelentésnek értékelni és a szükséges nyomozás elrendelését követően a tényállást felderíteni és az elkövető(k) felelősségre vonására szükséges intézkedéseket megtenni.

Tájékoztatjuk Főosztályvezető Urat, hogy panaszunkat és annak előzményeit angol nyelvre és más nyelvekre is lefordíttatjuk és a Magyarországon akkreditált nagykövetségekre tájékoztatás céljából eljuttatjuk. Aggodalommal tölt ugyanis minket el, hogy az ügyészség a politikai érdekeknek megfelelően lép fel koncepciós jellegű eljárásokban, míg a nyilvánvalóan bűncselekményeket elkövető kormánypárti politikusok köztörvényes bűncselekmény elkövetéseivel szemben nem hajlandó eljárni, és kvázi bűnpártolással egyenértékű tevékenységet fejt ki. Magyarországon ugyanis a demokratikus értékek egyik legfőbb őrzőjeként kellene működnie egy ügyészségnek, de tapasztalataink szerint nemhogy az értékek őrzőjeként, hanem éppen ellenkezőleg az antidemokratikus kormányzati törekvések elősegítőjeként közreműködik a jogsértő törekvések valóra váltásában.

Panaszunk angol nyelvű fordítását feljelentésünkkel együtt amennyiben panaszunk elutasításra kerül – megküldjük a Hágai Nemzetközi Büntető Bíróság (ICC) főügyésze Luis Moreno-Ocampo úr részére is, kérve az ügy teljes körű kivizsgálását, mivel álláspontunk szerint a feljelentett személyek és a kormány ténykedése alkalmas a törvényszék hatáskörébe tartozó bűnügyek közül valamelyiknek a megfeleltetésébe. A magyar kormányzati politikusok törekvése és az általuk kifejtett közösség elleni erőszak megvalósítása ugyanis álláspontunk szerint emberiség ellenes bűncselekmények is és bekövetkezésük esetén az emiatt megvalósuló hátrányos következményekért a felelősség a feljelentett személyeket és a nekik segédkezet nyújtó ügyészséget, illetve kormányzatot terhelik.

A TMRSZ az esetleges főügyész úrnak megküldendő feljelentés megfogalmazásakor nem csupán a jelen határozattal elutasított ügyben teszi meg a büntetőfeljelentést, hanem a magánpénztári vagyon állami szintű elkobzása, és a visszamenőleges hatályú jogalkotás tilalmába ütköző és álláspontunk szerint szintén emberiség ellenes bűncselekmények körébe tartozó cselekmények miatt is.

Kérjük a fentiek alapján a panaszunknak való helyt adást, a határozat hatályon kívül helyezését, a nyomozás elrendelését és a szükséges nyomozási cselekmények foganatosítását is a felelősök felelősségre vonása és bíróság elé állítása érdekében.

Létavértes, 2011. június 21.

Feljelentés