2 év pereskedés után a HVG ellen
sajtóhelyreigazítási pert nyertünk!
2009. szeptember 10-én sajtó-helyreigazítást kértünk a HVG Gazdasági, Politikai Hírmagazin irányába a „Rendőr-szakszervezeti belharcok; A gumibot végén” című cikkében megjelent valótlan tartalmú, hamis, illetve a valóságot hamis színben feltüntetett tényállításokkal szemben.
A HVG közzétételi kötelezettségének nem tett eleget, ezért keresetet nyújtottunk be a Fővárosi Bíróságra sajtó-helyreigazítás iránt.
1. Kértük a helyreigazítást, mivel Balogh László volt főtitkárhelyettes azt nyilatkozta, aki akkor már régen Pach Dániel irányítása alatt az RV-nél tevékenykedett, és onnan próbálkozott bomlasztani eredménytelenül, hogy a TMRSZ-nél komoly visszaélések vannak, valamint neki mint a főtitkár-helyettesnek a gazdálkodásba való betekintés nem volt megengedett, és a pénzügyi tranzakciók kérdés nélküli ellenjegyzéséről közölt valótlan tényállításokat.
Ezzel kapcsolatosan a főtitkár magánvádat is előterjesztett Balogh László akkor már nyugdíjas rendőr ellen, aki a békéltető tárgyaláson bocsánatot kért, mert ő nem akart vádaskodni. Sajnálatos módon a per után 2 hétre rá a hivatalos magyarázat szerint önkezével vetett véget életének, fejbe lőtte magát.
Érdekessége még az ügynek, hogy Balogh László, a TMRSZ Küldöttértekezlete -2009.11.18- előtt 3 nappal lett öngyilkos.
Tehát szeptemberben a sajtón keresztül intéztek támadást a szervezetünk ellen, illetve a háttérben már ujfent mozgolódtak azok az erők, akik szervezetünket lehetetleníteni akarták.
Majd következett az az ominózus TMRSZ Küldöttértekezlet, ahova Lázár János eléggé érdekesen visszautasította a személyi titkárán Homola Úron keresztül a meghívást, holott addig úgy tűnt, hogy Lázár János együttműködő, és ez volt az az értekezlet, ahol az általa létrehozott törpeszakszervezet beépített embere(i) a főtitkárt és a vezetést lejáratni, a szakszervezetet pedig bomlasztani akarta.
Miután ez nem sikerült, akkor szintén a HVG-n keresztül próbálták a szervezetet lejáratni.
2. A HVG elleni per másik kereset azon valótlan közlés volt, mely szerint „Szima Judit a kérdéseinkre adott válaszának kivonatos közléséhez nem járult hozzá.”
A Fővárosi Bíróság keresetünket – a sajtóról szóló 1986. évi II. törvény perben irányadó rendelkezéseire, a Ptk. 79. § (1) bekezdésére, a Legfelsőbb Bíróság PK 12., 14. és 15. számú állásfoglalásaira, valamint az Alkotmány vonatkozó határozataira tekintettel – elutasította.
Hangsúlyozta többek között azt, hogy a közvélemény tájékoztatása szempontjából lényegtelen körülménynek minősül, és a TMRSZ társadalmi értékelését sem befolyásolja az, hogy a sérelmezett írás szerint a levelek kivonatos közléséhez nem járult hozzá.
Az elsőfokú bíróság ítélete ellen fellebbezést terjesztettünk elő. A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét azonban helybenhagyta. Ítéletében kifejtette, hogy a sajtó-helyreigazítási perben nincs értékelhető jelentősége annak, hogy egy közlés valakinek a társadalmi értékelését miként befolyásolja.
Kifejtette tovább azt is, hogy a „komoly visszaélés” kifejezés a vélemény kategóriájába tartozik, ezért nem lehet sajtó-helyreigazítás tárgya. A jogerős ítélet indokolási részében az eljáró bíró valótlan tartalmú, nyilvánvalóan iratellenes megállapítással azt a megállapítást tette, hogy a cikk szerzője a közzététel előtt egyeztette a cikk tartalmát a felperessel. Ezzel ellentétben azonban az I. fokú eljárás jegyzőkönyve éppen ellentétes nyilatkozatot tartalmazta, amely szerint a cikk szerzője tanúként akként nyilatkozott, hogy a megjelenés előtt nem egyeztette a cikket az érintett felperessel. A nyilvánvalóan iratellenes megállapítást a tényállás részeként kezelő jogerős ítélet ellen felülvizsgálati kérelmet nyújtottunk be.
A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága 2011. április 13. napján meghozott ítéletében a jogerős ítéletet részben hatályon kívül helyezte, az elsőfokú ítéletet részben megváltoztatta és kötelezte alperest, hogy a HVG című hetilap következő számában tegye közzé az alábbi helyreigazítást:
„A HVG című hetilap 2009. szeptember 5-i számában közzétett „Gumibot végén rendőr szakszervezeti belharcok” című cikkben valótlanul állítottuk, hogy Szima Judit a lap kérdéseire adott válaszának kivonatos közléséhez nem járult hozzá. A valóságban Szima Judit két feltételhez kötötte a kivonatos közlés megjelentetését. Egyrészt, hogy az online portálon változatlan terjedelemben tegyék közzé válaszát, másrészt, hogy a kivonatos közlést a megjelentetés előtt küldjék meg a részére.”
A Legfelsőbb Bíróság ítéletének indokolásában kifejti, hogy a HVG – a sérelmezett cikkben tett – kijelentése, mely szerint a TMRSZ főtitkára a lap kérdéseire írásban adott válaszának kivonatos közléséhez nem járult hozzá, nem tekinthető lényegtelen tévedésnek, mert a TMRSZ főtitkára hátrányos megítélését is eredményezheti azáltal, hogy olyan színben tünteti fel, mint aki az írásos sajtóban való válaszadást nem vállalja. Így a Legfelsőbb Bíróság a valótlan tényállítás helyreigazítására kötelezte alperest.
TMRSZ
