- TMRSZ – Tettrekész Magyar Rendőrség Szakszervezete - https://tmrsz.hu -

40 százalékkal levágja a közmunkások bérét a kormány

Forrás: ATV

Minél több embert foglalkoztatni minél kevesebb pénzért, az a cél vezérli a közfoglalkoztatásról szóló törvényt átíró kormányt, állítja a Policy Agenda. A változások lényege: immár javában alá lehet menni a minimálbérnek, ha valaki közmunkást alkalmaz.


Közmunka
Közmunka

A szociálpolitikai és foglalkoztatáspolitikai változtatásokkal kívánja növelni a foglalkoztatottak számát a kormány – ez a Széll Kálmán Terv és a konvergencia-program egyik legmarkánsabb vállalása. A múlt héten terjesztette be a kormány azt a törvényjavaslatot, ami szabályozza a közfoglalkoztatás rendszerét. A Policy Agenda elemzésében azt vizsgálta, hogy mennyiben érdemiek a kabinet lépései, és milyen konfliktusokkal kell számolnia a kormánynak. Emlékeztetőül: az Orbán-kormány módosította a szocialisták „Út a munkához” programját, és – lényegében névváltoztatásokkal – megalkotta a Nemzeti Közfoglalkoztatási Programot. Ám úgy tűnik: az új rendszer nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket, hiszen már szeptembertől jelentősen módosítják.

40 százalék

A legfontosabb változás, hogy a jövőben létrejön az úgynevezett közfoglalkoztatási jogviszony, ami eltérhet a munka törvénykönyve hatálya alá tartozó munkavállalói jogviszonytól. Ennek egyik legfőbb oka, hogy így a kormány a minimálbérnél kisebb járandóságot is megállapíthat a rászorulóknak. Azaz nem lesz kötelező kifizetni a mostani havi, bruttó 78 ezer forintot a közmunkán dolgozónak napi nyolc órás munkájukért. A törvényjavaslatból az olvasható ki, hogy a közfoglalkoztatás keretében dolgozónak kötelezően adandó bér csak bruttó 46.800 forint lesz. Azaz a kormány már 40 százalékkal képes csökkenteni a bérköltségeket, hiszen a minimálbéres foglalkoztatáshoz hasonlóan nem lesznek érdekeltek abban a foglalkoztatók, hogy több pénzt adjanak a közmunkásoknak.

Újabb potenciális konfliktusforrást is beépítettek a javaslatba: miközben az úgynevezett aktív korúak ellátásnak feltételéül szabhatják a lakókörnyezet rendben tartását, az új szabályozás már nem teszi kötelezővé, hogy a lakóhelyen biztosítsa az önkormányzat a közfoglalkoztatási lehetőségér. Azaz akár több órás utazási idő esetén is el kell vállalniuk a munkát az érintettnek. Ugyanakkor a jegyzőnek lehetősége van arra, hogy a családi körülményekre tekintettel mentesítse a konkrét munkavégzés alól azt, akinek más településen kellene dolgoznia, és a pihenőidejét is csak ott tudná eltölteni. (Megjegyzendő: az ilyen mentesítési jogok csak élezhetik a feszültséget az ott élő önkormányzati dolgozók, köztük a jegyző és a szociálisan hátrányos helyzetűek között.)

A többi területen nem hoz jelentősebb változást a beadott törvényjavaslat, azaz megőrzi az Út a munkához program, majd a Nemzeti Közfoglalkoztatási Program elemeit. Ugyanakkor a munkáért járó minimális bér mértékének elszakítása a normál minimálbértől megváltoztatja a rendszer filozófiáját.

Ideológiák összecsapása vagy egyszerű spórolás

Sokan azt mondják, hogy az új koncepcióban a két világháború közötti magyar szociálpolitikai rendszer bizonyos elemei jelennek meg. Hiszen a rászorulókat akkor is három csoportra osztották. A teljesen munkaképtelenek („érdemes” szegények) kaphattak csak mindenféle ellentételezés nélkül segítséget, igaz ez nem állami forrásból, hanem adományokból. A második csoportba az úgynevezett ínségesek (klasszikus munkanélküliek)tartoztak, akik számára az állam csak úgy adott segélyt, ha azért cserébe munkát végeztek. Nagyon lényeges, hogy elvileg a munkáért kapott bér összege nem lehetett kevesebb, mint a hasonló piaci alapú órabérek összege, de kutatások szerint a gyakorlatban az ínséges ugyanazért a munkáért kevesebb bért kapott, mint a normál munkás. A harmadik csoportba azok tartoztak, akik nem fogadták el a felajánlott munkát. Őket munkakerülőknek hívták, és elvileg büntették (akár dologházzal) ezt a magatartásukat.

Ha megnézzük az új rendszert, akkor több hasonlóságot fedezhető fel, de véleményünk szerint szimpla költségvetési megtakarítás volt a kormány célja. Ugyanakkor érdemes megnézni a hasonlóságokat és a különbségeket:

A mai rendszerben is megtalálható az a kategória, amelyben az emberek egészségi állapotuk, családi körülményeik (kiskorú gyermeket nevelnek) miatt nem tudnak a közfoglalkoztatásban részt venni. Számukra biztosítja az állam az úgynevezett rendszeres szociális segélyt, amelyért minimális együttműködésen kívül nem vár el semmit. Ebben a tekintetben nincsen változás a 2008 óta kialakult Út a munkához programhoz képest.

A két világháború közötti időszakhoz hasonlóan, de már 2008-tól kezdődően is létezett a második csoport, ők a munkanélküliek, akik csak munkáért cserébe kapnak segélyt az államtól. A mostani kormány ugyanakkor ebben a kategóriában változtatott a 2008 óta meglévő támogatási filozófián, melynek alapján a segélyhez kötött munkáért kevesebb pénz jár majd, mint ugyanazért munkavégzésért, amelyet nem a közfoglalkoztatás keretében végeznek.

A harmadik csoport a két világháború között a munkakerülőké volt. Ők olyan szempontból találhatóak meg a mai rendszerben is, hogy ha nem fogadják el a felajánlott közmunkát, vagy nem működnek együtt az érintett hatóságokkal, akkor nem kapnak segélyt. Ugyanakkor fontos kiemelni, hogy ebben nincsen változás a 2008 óta fennálló rendszerhez képest, azaz az egyén szerepvállalását az előző kormányok is megkövetelték azért cserébe, hogy részesedjenek a közösség segítségéből. De természetesen olyan eleme nincsen sem a mai, sem a tervezett rendszernek, amely a segély megvonásán kívül mással büntetné azokat, akik nem dolgoznak.

E tények alapján az a véleményünk, a változtatások egyetlen oka, hogy minél több embert szeretne a kormány a közfoglalkoztatásba bevonni, minél kevesebb pénzért. Ugyanakkor egyelőre nem látszik az, hogy ezek a közmunkák mitől lesznek hatékonyabbak a nyílt munkaerőpiac szempontjából. Többször felhívtuk a figyelmet arra, ha a közmunkák végén nem jönnek létre az ígért új munkahelyek a versenyszférában, akkor a probléma újratermeli magát, azaz a rászorultak ismét ott találják magukat, ahol a program elején.
Policy Agenda

Forrás: ATV