- TMRSZ – Tettrekész Magyar Rendőrség Szakszervezete - https://tmrsz.hu -

Amit a TMRSZ nem ír alá

Az alábbiakban a BM Személyügyi Főosztály által megküldött , a tegnapi egyeztetéseken elhangzottak alapján készült módosított, a ma 13 órára tervezett egyeztetésen megvitatásra kerülő javaslatok. Amelyeket munkaanyagként kérnek kezelni. A TMRSZ a 03-i délutáni egyeztetésről úgy jött ki, hogy jegyzőkönyvbe rögzíttette, hogy a tervezetben foglaltak abszurdak és elfogadhatatlanok, ezt a TMRSZ semmilyen körülmények között nem hajlandó aláírni. Bővebben egyébként itt olvashattok erről.


Amit nem írunk alá

I. Nyugdíjasok

A Kormány vállalja, hogy 2011. december 31-ig a szolgálati nyugdíjasok helyzetének rendezésére vonatkozóan alábbiak megvalósításához szükséges intézkedéseket megteszi, az azokhoz szükséges jogszabályok előkészítéséről gondoskodik.

1. A szolgálati nyugdíj jogszabályokban rögzített jelenlegi rendszere 2012. január 1-jével megszűnik.

2. A Széll Kálmán Tervben foglaltak szerint, az Országgyűlés által alkotott törvények alapján 2012. január 1-jével megszűnik azoknak a szolgálati nyugdíjasoknak a szolgálati nyugdíj folyósítása, akik rájuk irányadó öregségi nyugdíjkorhatár előtt mentek nyugállományba. Helyette a folyósított nyugdíjjal azonos összegű szolgálati járandóságban részesülnek, amelyre a mindenkori nyugdíjemelési szabályokat kell alkalmazni.

3. Azon szolgálati nyugdíjasokra, akik 2011. december 31-éig betöltik az 57. életévüket, továbbá azokra, akik szolgálatteljesítés során szerzett baleset, sérülés vagy betegség következtében hivatásos szolgálatra alkalmatlanná válás miatt kerültek nyugállományba, nem vonatkoznak az 4-5. és 7. pontokban foglaltak és a nyugdíjas jogállással kapcsolatos jogszabályokban biztosított kedvezményeit sem veszíti el.

4. A Kormány a Széll Kálmán Tervben elhatározottaknak megfelelően arra törekszik, hogy a felsőkorhatár előtt nyugállományba vonult szolgálati nyugdíjasok a munka világába, elsősorban a fegyveres és rendvédelem területre visszatérjenek, és a köz érdekét szolgáló munkát, foglalkozást biztosítson a számukra. A munka világába történő visszatérést az érintett személy önkéntes elhatározása alapján kell biztosítani.

5. A Kormány álláspontja szerint az öregségi korhatár előtt folyósított ellátás keresetpótló juttatásnak minősül, ezért az abban részesülőnek is hozzá kell járulnia a nemzetgazdaság kiadásaihoz. Ebből következően az, aki nem kíván visszatérni a munka világába, az öregségi nyugdíjkorhatár eléréséig a szolgálati nyugdíja helyébe lépő szolgálati járandóságának 16%-át köteles személyi jövedelemadóként befizetni, azonban a levonással terhelt járandóság összege nem lehet kevesebb a mindenkori bruttó minimálbér 1,5 szeresénél. Az érintettek az adójogszabályokban biztosított gyermekkedvezményeket is igénybe vehetik, ha azt más címen nem vették igénybe.

6. Ha szolgálati járandóságra jogosult a szolgálati járandósága mellett bejelentés és/vagy munkaszerződés nélkül munkát vállal (feketén dolgozik), annak szankciójaként a szolgálati járadék folyósítását megszüntetik az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig.

7. Akik 2012. január 1-jét követően a szolgálati járandóságuk folyósítása mellett költségvetési szerven kívüli gazdálkodó szervnél foglalkoztatási jogviszonyban állnak, vagy egyéb kereső tevékenységet folytatnak, annak a szolgálati járandósága a személyi jövedelemadó szempontjából a nyugdíjjal esik egy tekintet alá.

8. Azoknak, akiket 2012. január 1-jét követően költségvetési szervnél (hivatásos állományúként, kormánytisztviselőként, köztisztviselőként, közalkalmazottként, vagy a Munka Törvénykönyve XII. fejezete hatálya alá tartozó munkavállalóként) foglalkoztatnak, a szolgálati járandóságának folyósítása felfüggesztésre kerül.

9. Azon személy, aki vállalja a visszafoglalkoztatást, de a Hszt. és a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény (a továbbiakban: Hjt.) visszavételre vonatkozó szabályai szerint nincs lehetőség állományba vételére, a fegyveres és rendvédelmi szervek különleges foglalkoztatási állományába (szenior állomány) kerül hivatásos jogviszonyba. A szolgálati járandóság folyósítása egyidejűleg felfüggesztésre kerül. A szenior állományba kerülő nettó illetménye a szolgálati nyugdíjával (szolgálati járandóságával) megegyezik. Az illetmény emelésére a nyugdíjakra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. A szenior állományba tartozónak a jogviszony létesítésekor a hivatásos szolgálati idejénél a korábbi nyugdíj-megállapításkor beszámított hivatásos szolgálati idejét kell alapul venni.

10. A szenior állomány könnyített szolgálatot lát el, ennek megfelelő alkalmassági követelményekkel és felszereléssel. A heti munkaidő 35 órában kerülne megállapításra, a túlmunka kötelezettség alól mentesülne. A szolgálatát 06.00 és 22.00 óra között időszakban látja el. Kihirdetett veszélyhelyzet esetén a hivatásos szolgálati viszonyra vonatkozó szabályok teljes egészében vonatkoznak rá, annak megfelelően kötelezhető szolgálatra.

11. A szenior állományban történő foglalkoztatás a hivatásos állománynak biztosított nyugdíj előtti rendelkezési állományba kerülés időpontjáig tart. A jogviszonyt megszüntetni, csak a szenior állományú kérelmére vagy neki felróható okból, súlyosan kifogásolható magatartása miatt lehet.
A szenior állományba tartozó az állományból kérésére elbocsátható, illetve egy alkalommal visszavehető. Akit a szenior állományból elbocsátanak, az az időközi emelésekkel növelt szolgálati járandóságra jogosult, kivéve, akit szándékos bűncselekmény miatt jogerősen elítéltek. Ez esetben a szolgálati járandóság az öregségi nyugdíj korhatár eléréséig megvonásra kerül.

12. A szenior állományban lévő személy, ha a Hszt-ben és a Hjt-ben meghatározott alkalmassági, illetve visszavételi követelményeknek megfelel, a megüresedő hivatásos státuszok betöltésénél előnyben részesülhet (a beosztásnak megfelelő besorolással és illetménnyel).

13. A rokkantsági nyugállományban lévő volt hivatásos állomány egészségi állapota az általános szabályok szerint kerül felülvizsgálatra. A 70%-os rokkantsági fok felett az ellátás nem változik.

II. Aktív állomány

A Kormány vállalja, hogy 2011. december 31-ig az szolgálati nyugdíj rendszerének megváltozásával összefüggésben a Hszt. és a Hjt. hatálya alá tartozó szolgálati viszonyban állók vonatkozásában alábbiak megvalósításához szükséges intézkedéseket megteszi, az azokhoz szükséges jogszabályok előkészítéséről gondoskodik.

1. A kormány szándékai szolgálati nyugdíj jogszabályokban rögzített jelenlegi rendszere 2012. január 1-jével megszűnik.

2. A Hszt. és Hjt. hatálya alá tartozó aktív hivatásos állomány hivatásos szolgálati ideje a jelenleg hatályos szabályok szerint rögzítésre kerül 2011. december 30-ával. Ez követően teljesített szolgálatból csak a tényleges (pótidő nélkül számított) szolgálatban eltöltött idő kerül figyelembe vételre.

3. Annak a hivatásos állományúnak, aki 2011. december 31-én rendelkezik a jelenleg hatályos Hszt. és Hjt. szabályai szerint legalább 20 év hivatásos szolgálati viszonnyal, a szolgálati nyugdíja rögzítésre kerül, és az öregségi nyugdíjkorhatár elérésekor választhat az akkor megállapításra kerülő társadalombiztosítási nyugdíj, illetve az így rögzített szolgálati nyugdíj, vagy a Hszt és a Hjt. jelenlegi hatályos szabályai szerint már rögzített szolgálati nyugdíja között.

4. 2012. január 1-jét követően a hivatásos szolgálati viszonyban álló a reá irányadó társadalombiztosítási öregségi nyugdíj korhatár előtt öt évvel „nyugdíj előtti rendelkezési állományba” vonulhat, ha legalább 30 év hivatásos jogviszonyban eltöltött szolgálati idővel rendelkezik. Ez az állomány csak veszélyhelyzet vagy rendkívüli állapot kihirdetésével hívható szolgálatba.

5. A Hszt. hatálya alá tartozó hivatásos állományút 25 év, a Hjt. hatálya alá tartozót 15 év tényleges szolgálat és betöltött 52. életév együttes megléte esetén az öregségi korhatár eléréséig kérelmére könnyített szolgálatban foglalkoztatják tovább. Illetménye nem csökkenhet, de a könnyített szolgálat tartama alatt nem is emelkedik. A 60. életév elérésekor a hivatásos szolgálatot teljesítő dönthet, hogy a nyugdíj előtti rendelkezési állományba kerülést vagy a további foglalkoztatást választja.
Azok a hivatásos állományú, aki nem rendelkezik tényleges 25 év (Honvédség esetében 15 év) hivatásos szolgálattal, de a hivatásos állományba vételük előtt a fegyveres szerv (Magyar Honvédség) alkalmazottjaként dolgozott és a ledolgozott időt 0,5 szeresen beszámítva a hivatásos szolgálati ideje eléri a 25 évet, ugyancsak kérheti a könnyített szolgálatban való továbbfoglalkoztatását.

6. A nyugdíjrögzítéssel már rendelkezőkre vonatkozó megállapítások a fentiek szerint alkalmazandók.

7. Azon hivatásos állományú esetében, aki legalább 25 év szolgálati jogviszonnyal rendelkezik, és a hivatásos szolgálatra egészségi, pszichikai vagy fizikai okból alkalmatlanná válik, gondoskodni kell a közszférában más foglalkozatási jogviszonyban történő, egészségi állapotának, végzettségének, képzettségének megfelelő továbbfoglalkoztatásáról, vagy ha további közszférában történő foglalkoztatására akaratán kívüli okból nincs lehetőség, illetménypótló ellátásban kell részesíteni.

Az országos parancsnok javaslatára a miniszter kivételesen engedélyezheti a nyugállományba vonulást, ha a hivatásos állományú közszférában történő további munkavégzésre akaratán kívül okból nincs lehetőség.*

8. Különös figyelmet fordítunk a szolgálatteljesítéssel összefüggésben megsérült baleseti járadékos kollégákra, ellátásukat változatlan mértékben biztosítjuk vagy növeljük.

9. A nők 40 év munkaviszony utáni kedvezményes nyugdíjba vonulási lehetősége a szolgálati jogviszonyban állókra is kiterjesztésre kerül. Az hivatásos állományú nő, aki 2011. december 31-ig megszerzi a Tny. 18. §-ában meghatározott szolgálati időt, és legalább tíz év hivatásos szolgálati idővel rendelkezik, szolgálati nyugdíjra jogosulttá válik. Ezt követően, a társadalombiztosítási nyugellátás szabályai szerint veheti igénybe a nők kedvezményes nyugdíjba vonulási lehetőségét.

10. Az egységesítés érdekében 2011. augusztus 31-éig a szakszervezetek bevonásával felülvizsgálatra kerülnek a Hszt. és a Hjt. hatálya alá tartozó szerveknél alkalmazott szolgálatteljesítési időrendszerek.

11. A Kormány megbízásából a belügyminiszter a szakszervezetek bevonásával munkabizottságot hoz létre a hivatásos életpályamodell tartalmának egyeztetésére.

12. A Kormány a hivatásos életpályamodell kialakítása során olyan illetmény- és előmeneteli rendszert kialakítását tervezi, amely a hivatásos életpálya teljes egészére folyamatos illetménynövekedést biztosít, preferálva a hosszabb szolgálatvállalást.

A hivatásos életpálya modell kialakítása során a hosszabb szolgálati idő elismeréséül az 20 év szolgálat után az illetményrendszer progresszíven emelkedő lesz a hivatásos életpálya végéig. Ennek figyelembe vételével kell kialakítani a nyugdíjszámítást is.

Jelentős szerepet szán a munkateljesítménynek és a folyamatos tudásbővítésnek is. Az új illetményrendszerre való átállás időpontjának meghatározása további egyeztetést igényel.

* Az érdekképviseletek által javasolt lehetőség.