Feljelentés

Szám: /2010.

Tárgy: feljelentés

Központi Nyomozó Főügyészség

Budapest
Zichy Jenő u. 16.
1066

Központi Nyomozó Főügyészség Vezetője részére

Tisztelt Vezető Ügyész Úr!

Alulírott Szima Judit a Tettrekész Magyar Rendőrség Szakszervezetének (a továbbiakban: TMRSZ, székhelye: 7100 Szekszárd, Tanya u. 4.) főtitkára, mint a szakszervezet törvényes képviselője, a hamis vád és a hatóság félrevezetésének törvényes következményeinek ismeretében

feljelentést

teszek ismeretlen tettes ellen a Btk. 318. § szerint minősülő csalás bűncselekmény elkövetésének alapos gyanúja miatt az alábbiak alapján.

feljelentés
feljelentés

Orbán Viktor által aláírt, 2010. május 22. napján az Országgyűlés Hivatalába benyújtott, a Nemzeti Együttműködés Programja című kormányprogramban az alábbiakra tett ígéretet:

Több rendőr, több fizetéssel és több eszközzel
A program szerint ma egy kezdő rendőri fizetés nettó 76-80 ezer forint, és több évtizedes rendőri szakmai múlttal sincs lehetőség arra, hogy egy rendőr családja, gyermekei számára tisztességes megélhetést biztosítson. Erre a problémára 2010 májusában a következő megoldási javaslatot, illetve ígéretet tette a miniszterelnök:

„Magyarországon akkor lesz rend, ha több rendőr lesz. A választások után azonnal növelni kell a rendőrség létszámát. Az országnak legalább 3500 új rendőrre van szüksége. Az új parlamentben a rendőrökre vonatkozó új törvények meghozatalának elsőbbsége kell legyen. Mi jó fizetséget fogunk adni a munkájukért. A rendőröknek olyan jövedelemre van szükségük, amely biztonságot jelent számukra. Elfogadhatatlan, hogy a rendőrt egzisztenciális bizonytalanságban tartsa a kormány. Fontos, hogy a magyar rendőrök számára hivatásuk gyakorlása karrierpályát jelentsen, amelybe a kiszámítható és biztos jövedelemmel járó előmenetel vagy a lakáshelyzet megoldása egyformán beletartozik. Ma Magyarországon kevés rendőr van, akik ráadásul megalázó bérért dolgoznak, de talán még ennél is nagyobb baj, hogy a rendőr kezében nincs eszköz a cselekvésre.

Az új rendőrség megteremtésének fontos feltétele, hogy alkotmányos keretek között több cselekvési lehetőséget biztosítsunk a magyar rendőrök számára. Olyan eljárási törvényeket fogunk megalkotni, amelyek az elkövetők jogainak túlzott tiszteletével szemben a rendőr számára megadják a határozott, ám jogszerű fellépés feltételeit. Ma a szocialisták törvényei miatt maguk az intézkedő rendőrök is félnek döntéseik következményeitől. Ezt a bizonytalanságot és kiszolgáltatottságot azonnal fel kell számolnunk azzal, hogy kitágítjuk a rendőrök törvényes intézkedésének a határait és lehetőségét.”

Fidesz által kínált kormányzati válasz a joguralomra, a kiszámíthatóságra, az elszámoltathatóságra, a felelősségre, az írott jogszabályok és az íratlan erkölcsi parancsok mindenkori tiszteletben tartására, a felelősségteljes politizálásra és az emberek iránt érzett felelősségtudatra épül.

A szabad élet legfőbb garanciája pedig a törvényes rend, éppen ezért a mindenkori kormány alapvető feladata, hogy a kiváltságok helyett polgárainak tulajdonát, a jogbiztonságot és a törvényességet védelmezze. Mindennek kiindulópontja, hogy maga az állam is törvénytisztelő legyen. A normakövetés nemcsak az állampolgároktól elvárt kötelesség, hanem a hatalomgyakorlókkal szemben is alapvető követelmény. A jogállami keretek között elfogadhatatlan, hogy parlamenti többsége birtokában a kormány alkotmánysértő törvények sorával bizonytalanítsa el állampolgárait, sodorja veszélybe a jogbiztonság alapelvét.

„Vissza kell adnunk az adott szó hitelét. Felelősen, az emberek bizalmára építve csak úgy lehet kormányozni, ha az ígéretet valóságos tettek követik. Ezzel a bizalommal tehát élni is kell, mégpedig olyan módon, hogy vissza kell térni a hiteles kormányzáshoz. Mivel szilárdan hisszük, hogy a legjobb kormányzás csakis a demokratikus kormányzás lehet, minden olyan kezdeményezést támogatni kell, amely erősíti az átláthatóságot, elősegíti a hatalom ellenőrizhetőségét, és példaként szolgálhat állampolgári kapcsolatainkban.”

A hivatásos állomány tagjai 2010 májusában ezen kijelentések tartalmát joggal és jóhiszeműen valóságnak és valódi ténynek fogadták el, azonban mára kiderült, hogy ezzel a programmal a miniszterelnök a valótlanságot valódiként tüntette fel, valódi tényt elferdített és megmásított.

Tehát a fenti ígéretekkel tévedésbe ejtette és tévedésben tartotta a miniszterelnök nem csupán a hivatásos állomány tagjait, hanem minden állampolgárt, hiszen a kormányprogramban megfogalmazott és kilátásba helyezett változásokkal ellentétben az alábbi módosítások kerültek az országgyűlés elé:

2011 . évi . . . törvény a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvénynek az Alaptörvénnyel összefüggő egyes átmeneti rendelkezések megalkotása érdekében szükséges módosításáról 2. § bekezdése szerint:
Az Alkotmány 70/E. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Az ellátáshoz való jog a nyugellátás tekintetében az általános öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött, a nyugellátás törvényi feltételeinek megfelelő személyre terjed ki. Törvény az e korhatárt be nem töltött személynek is nyugellátást állapíthat meg. Az általános öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőzően folyósított nyugellátás törvényben meghatározottak szerint csökkenthető és szociális ellátássá alakítható, munkavégzésre való képesség esetén megszüntethet ő.

A fentiekre tekintettel megvalósul a Btk. 318. § (1) bekezdésében megfogalmazott csalás tényállása, mivel e törvényi tényállás védelmet kíván nyújtani az ellen, hogy másnak tévedését haszonszerzési célból kihasználhassák. A tévedésbe ejtés ennek megfelelően az elkövető azon magatartása, amikor a valótlanságot valódiként tünteti fel, valódi tényt elferdít, megmásít. A törvény nem követeli meg, hogy a tévedésbe ejtés kifejezetten fondorlatos, elháríthatatlan legyen, egyszerű hazugsággal is megvalósítható. A tévedésbe ejtés egy aktív magatartás; ebben az esetben az elkövető hozza létre a valóságnak nem megfelelő képzeteket a passzív alany tudatában. Fontos feltétel, hogy a cselekmény egyes elemei között fennálljon az okozatosság: az elkövető megtévesztő vagy tévedésben tartó magatartásának hatására – azzal okozati összefüggésben – a passzív alany vagyonjogi rendelkezést tegyen, melynek eredményeként – azzal okozati összefüggésben – kár keletkezzen a sértettnél.

Orbán Viktor jelenlegi miniszterelnök haszonszerzési célzattal a rendvédelmi dolgozókat, és más állampolgárt is tévedésben tartott azzal, hogy választási ígéretében azt sugallta, hogy a rendőrök létszámát 3500 fővel megemeli. Továbbá azt, hogy a rendőrök jövedelme emelkedni fog.

Megjegyezzük, hogy a rendőröknek a kormány minden esetben felvételükkor kiszámítható életpályát, tisztességes megélhetést, megfelelő jövedelmet, és – tekintettel a szolgálattal járó fokozott igénybevételre- korkedvezményes nyugdíjazást ígér.

A rendőri hivatás választásakor minden állampolgár a fenti ígéreteket tartja szem előtt, és döntését ezek alapján alkotja meg.

Egy rendőrnek nincsen lehetősége arra, hogy „másodállást” vállaljon, mint a civil szférában dolgozó munkavállalók, ezért abban az esetben, ha kétséget kizáróan látná, hogy jövedelme nem fedezi a megélhetését, nem választaná ezt a hivatást.

A rendőrök és más rendvédelmi dolgozók a parlamenti választásokon elhangzott, a FIDESZ Magyar Polgári Párt által tett ígéretet szem előtt tartva rendezkedtek be a jövőre. Ennek alapján tervezték meg életüket, és családjuk életét. Hiteleket vettek fel, a közös otthon felépítésébe fogtak, vagy éppen csak arról döntöttek, hogy jövedelmükből mennyi pénz marad havonta gyógyszerekre, vagy fűtésre, stb.

Alaposan hihettek abban, hogy a kormány a programjában foglaltakat betartja. Ezért álláspontunk szerint a kiszámítható, tisztességes jövedelememelésre várományuk keletkezett. Abból továbbá, hogy az Orbán-kormány ígéretét nem tartotta be, biztatási káruk származott.

A megszerzett bér, illetve a megszerzett nyugellátása, amelyet az eddigi jogszabályok garantáltak a hivatásos állomány tagjai számára, az állomány tulajdonát képezik, amelyek elvételével bekövetkezik a kár a sértetteknél, így a csalás tényállásának minden eleme megvalósul.

A már nyugállományban lévők számára a hatályos magyar jogszabályok állapították meg a nyugellátásra való jogosultságot, illetve a nyugállomány mértékét. Ezek már megszerzett jogok, amelyek visszamenőleges elvonása nem csupán minden alkotmányos és demokratikus alapelvet felrúg, hanem veszélybe sodorja a jogbiztonságot, és egyszersmind bűncselekmény is.

A tulajdon tiszteletben tartása az állam, illetve a miniszterelnök kötelezettsége is, hiszen éppen ezt fogalmazza meg a kormányprogram is, amely úgy fogalmaz, hogy „maga az állam is törvénytisztelő legyen”. A normakövetés nemcsak az állampolgároktól elvárt kötelesség, hanem a hatalomgyakorlókkal szemben is alapvető követelmény. A jogállami keretek között elfogadhatatlan, hogy parlamenti többsége birtokában a kormány alkotmánysértő törvények sorával bizonytalanítsa el állampolgárait, sodorja veszélybe a jogbiztonság alapelvét. Éppen ezen betartani ígért alapelvekkel ellentétben cselekszik most a miniszterelnök, illetve a kormány, és követ el bűncselekményt a hivatásos állomány tagjai ellen, akik vonatkozásában ő maga is elismerte, hogy a rendőröknek olyan jövedelemre van szükségük, amely biztonságot jelent számukra.

Elfogadhatatlan, hogy a rendőrt egzisztenciális bizonytalanságban tartsa a kormány. Fontos, hogy a magyar rendőrök számára hivatásuk gyakorlása karrierpályát jelentsen, amelybe a kiszámítható és biztos jövedelemmel járó előmenetel vagy a lakáshelyzet megoldása egyformán beletartozik.

Felhívjuk továbbá a tisztelt Ügyészség figyelmét arra is, hogy Magyarország által is ratifikált az Emberi Jogok Európai Bírósága az 1950. évi Emberi jogok európai egyezményében és kiegészítő jegyzőkönyveiben foglalt jogok védelmét is semmibe veszi. Semmibe veszi, miszerint az 1. számú jegyzőkönyv 1. cikke védi a tulajdonhoz való jogot, azaz azt, hogy minden természetes vagy jogi személynek joga van javai tiszteletben tartásához. Senkit sem lehet tulajdonától megfosztani, kivéve, ha ez közérdekből és a törvényben meghatározott feltételek, valamint a nemzetközi jog általános elvei szerint történik.

Nem csupán a tulajdonhoz való jogot, hanem a jogalkotásról szóló törvény rendelkezéseit is mellőzve kíván jogszabályt alkotni, illetve jogszabályt módosítani. A jogalkotásról szóló törvény 2. § (2) bekezdésében foglaltak szerint ugyanis „Jogszabály a hatálybalépését megelőző időre nem állapíthat meg kötelezettséget, kötelezettséget nem tehet terhesebbé, valamint nem vonhat el vagy korlátozhat jogot, és nem nyilváníthat valamely magatartást jogellenessé”. Ez a jogalkotás első alapvető követelménye.

Megjegyezni kívánjuk továbbá, hogy a kormányprogramban tett ígéretek összessége a rendőri hivatás megbecsültségének, presztízsének növelését sugallta, illetve ígérte. A rendőri hivatást komplexen kell értékelni a büntetőjogi tényállás vizsgálatakor, hiszen a rendőri hivatás egyik vonzereje eddig éppen az volt – többek között – hogy ismerte és alkalmazta a korkedvezményes nyugdíj lehetőségét. Amikor a választási kampányban a Fidesz elnöke, illetve miniszterelnök jelöltje nevével olyan kormányprogram került közzétételre, amely a rendőri hivatás megbecsülésének, presztízsének növelését ígérte, ezen ígéret szerves része minden olyan juttatás, kedvezmény, amely ennek a hivatásnak a velejárója. Így a korkedvezményes nyugdíj rendszere – mint szerzett jog – visszamenőleges és a jövőre is kiható tervezett elvonása köztörvényes bűncselekmény tényállását valósítja meg abban az esetben, ha a kormánypárti frakció vezetője által beterjesztett alkotmánymódosítás alapján a rendőrök ezen szerzett joga csorbul, vagy elvonásra kerül.

A csalás már azzal megvalósult, hogy az alkotmánymódosítást – a frakciófegyelmet figyelembe véve – a kormánypárti képviselők többségének köszönhetően a Rendészeti Bizottság támogatja, de azzal válna befejezetté, ha a korkedvezményes nyugdíj elvonását, csorbítását, vagy kiüresítését eredményező jogszabálymódosításokat hozna akár az Országgyűlés, akár az ágazati miniszterek valamelyike.

A fentiekre tekintettel teszünk feljelentést a nevesített bűncselekmény megalapozott gyanúja okán, és kérjük a Központi Nyomozó Főügyészség Vezetőjét, hogy a nyomozás elrendelésére utasítsa a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező ügyészséget.

Szekszárd, 2011. május 30.

Tisztelettel:

Szima Judit
TMRSZ Főtitkár