Tisztelt TMRSZ!
Az alábbi levél megjelenítését kérem, amennyiben egyetértenek a tartalmával. Sajnos, olyan korszakot élünk, amikor még az Önök számára sem vállalom a nevem megadását. A megértésüket kérem.
Nyílt levél Dr. Répássy Róbert részére
Tisztelt Répássy Úr!
Az Ön parlamenti felszólalásának idézetével kezdeném:
“Tisztelt Ház! Én ahhoz szeretnék hozzászólni, amiről úgy gondolom, hogy talán felelős vagyok, ez a bizonyos alkotmányossági probléma, a szerzett jogok kérdése. Én azért a figyelmébe ajánlanám minden egyes hozzászólónak, hogy a szerzett jogokkal szemben állhat, vagy szembeállítható vele egy másik nagyon fontos alapjog, ez pedig az állampolgári jogegyenlőség.
Tehát a szerzett jog és a jogegyenlőség, mint ahogy egyébként a polgári társadalmak alapja a polgári jogegyenlőség, az számos esetben szembekerült már a történelem folyamán, és az a helyzet, hogy ez a szerzett jog, amit önök hangoztatnak, most is a jogegyenlőséggel áll szemben. Mert ugyan vajon miért ne állna szemben, miért ne lenne szembeállítható az, hogy valaki 45 évesen nyugdíjba vonul azzal szemben, aki 65 évesen kell hogy nyugdíjba vonuljon? A jogegyenlőséget is tiszteletben kellene tartani, és a jogegyenlőséget is szem előtt kellene tartani.”
Tisztelt Répássy Úr!
Ön, mint állítólag jogban jártas ember igazán tisztában lehetne a jogegyenlőség és az azonos jog közötti különbséggel! Amit Ön emleget, az az azonos jogra való törekvés lenne a jogrendszer egy bizonyos területén, konkrétan a nyugdíjrendszerben. A jogegyenlőség ezzel szemben azt jelenti, hogy minden állampolgár összességében egyenlő jogokkal kell, hogy rendelkezzen. Ami abban az esetben, ha az állampolgárok egy részére törvényesített jogkorlátozás vonatkozik, akkor ezt más területen jogtöbblettel kell ellensúlyozni. Tehát tiszteletben tartva az ön jogérzékenységét, az alábbi témákban várom mielőbbi parlamenti interpellációját és törvényjavaslatát:
– Az állampolgárok alapvető joga a sztrájkjog, azonban egy csoport részére törvény tiltja a sztrájk útján való érdekérvényesítést. Nyilván Ön határozottan fellép a társadalmi igazságosság érdekében ezen jogegyenlőtlenség megszüntetéséért!
– Az állampolgárok titkosszolgálati módszerekkel való megfigyelhetősége csak bűncselekmény gyanúja esetén, megfelelő engedélyek birtokában lehetséges. Az állampolgárok egy csoportja és családjuk tagjai megalapozott indok nélkül titkosszolgálati módszerekkel megfigyelhető. Nyilván Ön határozottan fellép a társadalmi igazságosság érdekében ezen jogegyenlőtlenség megszüntetéséért!
– Az állampolgárok joga, hogy bármely politikai párt tagjai legyenek, politikai szerepet vállaljanak, országgyűlési és önkormányzati képviselők legyenek. Az állampolgárok egy csoportja számára számára tilos politikai pártba belépni, a munkaviszonyának megszűntét követő 3 évig a fentebb említett politikai, közéleti funkciókba nem választhatók. Nyilván Ön határozottan fellép a társadalmi igazságosság érdekében ezen jogegyenlőtlenség megszüntetéséért!
– Az állampolgárok munkával kapcsolatos jogait, munkaidejét, túlóra szabályait, a munkavégzés helyére vonatkozó előírásait a Munka Törvénykönyve szabályozza. Az állampolgárok egy csoportjára egy ennél sokkal szigorúbb törvény vonatkozik, amely lehetővé teszi a munkáltató számára a munkavállalók tetszőleges időben, tetszőleges helyen és tetszőleges időtartamban való foglalkoztatását. Nyilván Ön határozottan fellép a társadalmi igazságosság érdekében ezen jogegyenlőtlenség megszüntetéséért.
– Az állampolgárok munkavégzéssel összefüggő fegyelmi felelősségre vonását meghatározott jogszabályok szabályozzák, amelyek nem teszik lehetővé pl. a munkavállalók szabadságának korlátozását. Az állampolgárok egy csoportjának a munkavégzés közben elkövetett vétségek esetében egy külön, a Ptk. és Btk. előírásainál szigorúbb szabályok szerint, külön bíróság előtt kell felelniük, mely szabadságvesztéssel is büntetheti a vétséget az elbocsátás mellett – amiért más állampolgárokat legfeljebb elbocsátással büntethetnek. Nyilván Ön határozottan fellép a társadalmi igazságosság érdekében ezen jogegyenlőtlenség megszüntetéséért.
– Az állampolgároknak jogukban áll a munkavégzésre vonatkozó utasítást megtagadni, amennyiben az veszélyezteti testi épségüket, életük kockáztatásával jár. Az állampolgárok egy csoportja akkor is köteles végrehajtani a kapott parancsot/utasítást, ha azzal életüket, egészségüket kockáztatják. Nyilván Ön határozottan fellép a társadalmi igazságosság érdekében ezen jogegyenlőtlenség megszüntetéséért.
Nem is feltételezem, hogy ön, mint a társadalmi igazságosság képviselője elfelejtkezett a fentiekről, nyilván csak még nem került sorra az interpellációi során. Kérem, vegye előre azt a papírt, melyen a fentiekkel kapcsolatos interpellációjának sorai olvashatóak és ezzel tisztázhatja azt a jelenleg kialakult – nyilvánvalóan téves – véleményt, hogy ön egyoldalúan, csak a többlet jogoktól akarja megfosztani a rendvédelmi és fegyveres testületek hivatásos tagjait – akikre még ön is ráismerhetett, hiszen többek között az ön pártja által irányított kormányok és parlamenti többség alkotta meg azokat a törvényeket, melyek a jogkorlátozásokat és a többlet jogokat deklarálta.
Igen, az önök kormányai. 2010-ben és 2001-ben a katonákra vonatkozó Hjt. megalkotásával. Az 1996-os Hszt. megalkotásában pedig az Önök jelenlegi belügyminisztere saját bevallása szerint főszerepet játszott.
Várom mielőbbi parlamenti interpellációját a fenti témákban!
Egy nyugállományú katona, akiknek Önök adták a jogot, hogy szolgálati nyugdíjba vonulhasson, ha már nem tud az állam számára megfelelő beosztást biztosítani. Ez bekövetkezett.
Egy nyugállományú katona, aki az Önök ígéretére, törvényére hagyatkozva mert végre lakáshitelt felvenni, hogy tisztességes életet biztosíthasson családjának.
Egy nyugállományú katona, aki sem aktívként, sem nyugdíjasként nem tudott több milliós vagyont felhalmozni.
Egy nyugállományú katona, aki csak esküjéhez híven szolgálta a hazáját, függetlenül a kormány színétől.