Forrás: Hírszerző – 2011.05.10. – Kósa András
Egyenruhás munkafelügyelőket csinálna a Belügyminisztérium a pályára vissza visszakényszerített nyugdíjas rendvédelmi dolgozók egy részéből – mondta a Hírszerzőnek Kónya Péter. A Fegyveres és Rendvédelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szövetésének elnöke szerint a politikusok provokálják az egyenruhásokat, miközben nyomást gyakorolnak a parancsnokokra.
„Majd tűzoltók állnak bikacsökkel a közmunkások mellett? Elég abszurd elképzelés, és azt hiszem, sokak számára elég baljós történelmi emlékeket idéz fel” – mondta a Hírszerzőnek Kónya Péter. A Fegyveres és Rendvédelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szövetségének elnöke azzal kapcsolatban mondta ezt, hogy a legutóbbi minisztériumi egyeztetésen egyik elképzelésként merült fel a tárca részéről, hogy egyenruhás közmunka felügyelőként foglalkoztatnák – többek között – azokat, akiket a készülő jogszabályokkal ismét munkára köteleznének a testületek tagjai közül.
Kónya Péter szerint ezen kívül semmit nem tudtak nekik azzal kapcsolatban mondani, hogy milyen szerepet szán a minisztérium annak a több ezer embernek, aki ismét munkába állhat, ha elfogadják az ezt kikényszerítő törvényeket. Kérdésünkre, hogy hány embert érintethetnek a kormány tervei, Kónya Péter annyit mondott: az elmúlt bő tíz évben negyvenezer ember szerelt le a különböző egyenruhás testületek tagjai közül (beleértve a honvédséget is) korkedvezményes feltételekkel, ennek „jelentős részét” a kormány visszakényszerítené dolgozni.
Nem nyugdíjba menekültek
Ennek a negyvenezer embernek azonban jelentős része átszervezés miatt veszítette el a munkáját, vagyis nem saját maga „menekült” korkedvezményes nyugdíjba (elég a hadseregnél folyamatos létszámleépítésekre, vagy a rendőrség-határőrség, illetve az APEH-VPOP összevonására gondolni), a többieket a hatályos törvények szerint nyugdíjazták egészségügyi alkalmatlanság miatt.
Arra a kérdésünkre, hogy – miként azt a szakszervezetek hangoztatják – ha megfelelő ösztönzők állnának az érintettek előtt, hányan vennék fel ismét a munkát önként, Kónya Péter szintén úgy válaszolt, hogy „jelentős részük”. Ez azonban valószínűleg nagyon komoly költségvetési forrást igényelne, hiszen bárkinek csak úgy érné meg visszamenni dolgozni önként, ha a jelenlegi nyugdíját jóval meghaladó fizetése kap, vagy ha a mostani fizetési szint mellett nyugdíja egy részét megkaphatná járulék formájában – de ez önmagában komoly bárfeszültséget keltene azok között, akik most is dolgoznak, így értelemszerűen az ő bérüket is meg kellene emelni.
Mást mondtak egy éve
Ehhez képest Szijjártó Péter miniszterelnöki szóvivő hétfőn a köztévé Az Este című műsorában csak annyit tudott mondani a rendvédelmisek életpálya modelljéről, hogy „dolgoznak rajta”. Vagyis rövid távon úgy tűnik, a kormány számára marad az adminisztratív megoldás, bár Kónya Péter szerint az is abszurd, hogy ezres – esetleg tízezres – nagyságrendben rendelnek vissza embereket egészségügyi felülvizsgálatra rövid idő alatt, mint ahogy azt sem tudja az érdekvédő, hogy honnan lesz hely, és bér az illetőknek: amikor a határok megszűnése, és összevonások miatt az azóta megszűnt VPOP-től 1500 embert elbocsátottak, tíznél kevesebb munkatárs számára sikerült az állami szférában munkahelyet találni egy program keretében.
Kónya Péter már csak azért sem látja a rengeteg új munkahelyet a rendvédelmi szférában, mert ehhez értelemszerűen pénz kellene, ehhez képest a Belügyminisztériumtól is zároltak 35 milliárd forintot, vagyis látszik, hogy nincs pénz. Pintér Sándor keddi bizottsági meghallgatásán nem tudta megmondani, hogy ezt a zárolást valaha is feloldják-e a tárcánál. „Egy éve azt mondják, hogy meg kell erősíteni a rendőrséget, hogy kiemelt feladat a közbiztonság javítása, ehhez képest pont az ellenkezője történik, kivonják a forrásokat a rendőrség pedig csak tengődik” – mondta az érdekvédő.
Pintér Sándor azt mondta a pénteki demonstrációval kapcsolatban, hogy ott provokációk történtek, Kónya Péter erre úgy reagált, hogy „volt egy zászlóégetés, amitől azonnal elhatárolódtunk, ezen kívül szerintem semmi olyan nem történt, ami egy tiltakozáson ne férne bele”, és azt mondta, „sajnos maguk a politikusok provokálják az embereinket”. Azzal kapcsolatban, hogy Pintér Sándor a „garázdaságok kivizsgálását” ígérte, és feljelentéseket ennek nyomán, Kónya Péter annyit mondott: „egy tűzcsapnyitás nem nagyobb bűn a kordonbontásnál”.
Politikai nyomás a parancsnokokon
Kérdésünkre, hogy péntek óta tapasztaltak-e bármilyen nyomásgyakorlást a minisztérium, vagy a rendőri vezetés részéről, Kónya Péter azt mondta: a nyomás az egy hónapos tüntetéssorozat kezdete óta folyamatos a parancsnokokon, akik azonban igyekeznek ezt nem tovább hárítani az állomány tagjaira. „A parancsnoki állomány is szolidáris velünk, ez látszik abból is, hogy a pénteki demonstráció résztvevőinek harmada tiszt, vagy főtiszt volt” – mondta.
Arra a kérdésünkre, mit értett azalatt, hogy a kormány álláspontja nem egységes az ügyben – amit Szijjártó Péter tagadott – az elnök úgy válaszolt: érzékelik, hogy Pintér Sándor, és Hende Csaba igyekszik képviselni az érdekeiket, de „a gazdasági minisztérium fiskális szemlélete ezzel nagyon erősen szemben áll”.
A kormány szerdán tárgyal a rendvédelmet érintő megszorításokról, és jövő hétfőn lesz újabb minisztériumi egyeztetés az érdekvédelmi szervezetekkel. Utóbbiak ezután döntenek a további lépésekről.
Forrás: Hírszerző