Főtitkári beszéd a demonstrációról

Ezúton is köszönjük minden TMRSZ-es kollégának, tagjainknak, támogatóinknak, hogy a 2011. május 6-i demonstráción megjelenésükkel támogatták céljaink elérését! Az eseményekről később részletesen is beszámolunk, valamint jópár fénykép is fel fog kerülni a galériánkba. Addig is olvassátok el Szima Judit főtitkár asszony által elmondott beszédet.

 

Tisztelt Munkavállalók!

Köszöntelek benneteket!

Mi akik itt megjelentünk tettrekészek vagyunk és a végsőkig kitartunk!

Nekünk munkavállalóknak már nincs visszaút, nem lehet meghátrálni, csak előre menni, mert bennünket magyarokat, és mint munkavállalókat is ez a regnáló hatalom teljes megalázásba taszított.

Mi is a célunk? Szerzett jogaink megóvása, a rendészeti munkavállalóknál, ezáltal az egész ország kiszolgáltatott munkavállalói helyzetének lehetőség szerinti javítása, és ezáltal eskünk szerint a magyar nép érdekeinek képviselete, szolgálata is.

A belügyminiszter cinikusan próbálkozott és megüzente, hogy csak akkor tárgyal a szakszervezetekkel, ha lefújjuk a demonstrációt.

Tűrjük ezt tovább?

Haza akartok menni eredmény nélkül?

Ez a kormányzati koreográfia mára már hitelét vesztett.
Emlékezhettek, a jelenlegi belügyminiszter 2010. őszén megállapodást kötött néhány reprezentatív szakszervezettel és a 13. havi kompenzációjaként a belügyminiszter írását és szavát adta a cafeteria szintjének előző évi megőrzéséhez.

Ekkor sem mondott igazat, mert bevetették a mára már szokássá vált kormányzati trükközést az egyéni képviselői indítvány benyújtását, amit természetesen elfogadtak, így Pintér Sándor 48 évesen rendőri tábornokként nyugdíjba ment belügyminiszter sajnálkozva széttárta a kezét, majd cinikus mosoly kíséretében közölte a szakszervezetekkel, hogy sajnos az Országgyűlés kormányzati többsége felülírta – magyarul: felrúgta – a szakszervezetekkel kötött megállapodást.

Tűrjük ezt tovább?

Tárgyalni akartunk és akarunk, mint ahogy egy demokráciában ez működne is, de a külföld előbb tudja, hogy országunkban mi történik majd, mint mi a magyar nép tagjai, akik megválasztották a köz szolgálatában állókat. A belügyminiszter most azt mondja, hogy ő tárgyalna. Ez hazugság. Hazudnak reggel, délben, este, de még álmukban is. Már hetekkel ezelőtt tudták, hogy 6-án itt leszünk. Többször kértük, hogy tárgyaljunk, erre most a mai napra összehívtak valamilyen tárgyalódelegációt, egy traccspartit, mert írásos előterjesztést továbbra sem adtak. Akkor miről tárgyaljunk? Csupán időhúzásra, kifullasztásra játszanak, de ezzel most nem fognak sikerrel járni. Itt vagyunk és még sokszor, sokáig itt leszünk.

Vagy tűrjük tovább a rendőrellenes kormányzati politikusok hazudozását, és illedelmes jó gyerekekként még azért is kérjünk bocsánatot, hogy élünk?

A politikusok, a köz szolgái párszázan pedig cinikusan hallgatnak, vagy éppen pocskondiáznak bennünket, ellenségként kezelik a magyar rendőröket, és meg akarják határozni, hogy ami ma járandóság, az holnap már múlt idő legyen.

Tűrjük ezt tovább?

A “csönd legyen, ne merj szólni”, megfélemlítési taktikájukat alkalmazzák minden szinten.

Tűrjünk akkor továbbra is?

A közigazgatásból tömegesen bocsátják el a munkavállalókat.

A fizetésünket csökkentették
A táppénzt csökkentették
A Cafetériát csökkentették, de még azt sem adták oda a mai napig
3 havi részlet nem fizetése után kilakoltatnak a házadból

Tűrjünk akkor továbbra is?

tervezik a

a napi munkaidő 8 óráról 12 órára felemelését
délutáni éjszakai pótlék eltörlését
szabadság 2 hétre történő csökkentését
a szolgálati nyugdíj elvételét
nyugdíj összegének folyamatos csökkentését
özvegyi nyugdíj 50%-os elvételét
nyugállományban lévők juttatásának csökkentését, illetve elvételét

Tűrjünk akkor továbbra is?

Az EU-ban 1000 euró a minimálbér. Mi életünk kockáztatásával jó ha a 250-300 eurót megkeressük.

Tűrjünk akkor továbbra is?

Erkölcsi bomlasztás, gazdasági leépítés zajlik évek óta, a politikusok pedig hallgatnak. Szándék sincs arra, hogy a feladatainkat elvégezhessük a bűnt üldözzük, szolgáljuk a magyar állampolgárokat. Eskünk szövegében foglaltak teljesülését éppen ez a kormányzat gátolja meg!

Tűrjünk akkor továbbra is?

Sőt, ők üldöztetnek bennünket, nehogy végezni tudjuk eskünknek megfelelően a munkánkat! Sarcoltatják az adófizető állampolgárokat a rendőrökkel az utakon!

Tűrjünk akkor továbbra is?

Mindezt pedig azoknak köszönhetjük, akik itt ülnek az ország házában akik közül már több politikus jogerősen is elítélt köztörvényes bűnöző, havi 1 millió forintért átlagban, amit velünk fizettetnek. Azt sem hajlandóak közölni, hogy közülük kik azok, akiknek kettős állampolgársága van!

Tűrjünk akkor továbbra is?

Most, amikor sokan már ledolgoztunk évtizedeket, nemhogy a tisztességes megélhetéshez, de a ledolgozott éveink után már a nyugdíjhoz sem lenne jogunk a jelenlegi rendőrellenes kormánypárti képviselők jóvoltából.

Tűrjünk akkor továbbra is?

A kormányzópárt egyik erős embere Kövér László a minap ürülékhez hasonlította a rendőröket.

Lázár János pedig egyéni módosító indítványai benyújtásával a rendőröket alázta nagy vehemenciával, egy olyan ember, aki még egy napot sem dolgozott, a nép tartotta el annyira jól, hogy mára már felelősségre vonás nélkül, közpénzből szerzett vagyonával kijelentheti, hogy „akinek nincs semmije az annyit is ér.” Illetve az ő fiából 20 év múlva jó parti lehet. Ez a kormány ennyire becsül meg minket.

Tűrjünk akkor továbbra is?

Elvárják, hogyha már nem tudunk dolgozni, akkor magunktól menjünk ki a temetőbe.

Tűrjünk akkor továbbra is?

A rendőrellenes kormányzat ma már többet költ a focira, mint amennyit a szolgálati nyugdíj megvonásával elérnének. Normális, épeszű és felelős politikusnak mi a fontosabb? A foci, vagy az hogy rend és közbiztonság legyen? Az, hogy a rendőrök ne meneküljenek el a rendőrségtől, olyan állam- és közérdek, amelyet tudatosítani kell kormánypárti politikusokban!

Vagy inkább tűrjünk továbbra is, hogy a hátunkon gyalogoljanak?

Tűrjük, hogy naponta besározzák, megbecstelenítsék a hivatásunkat?

Tűrjük, hogy idióta politikusok ürülékhez hasonlítsanak bennünket?

Mi akik itt megjelentünk kiállunk a hazánkért, gyermekeink jövőjéért, társadalmunk védelméért, mert ha bennünket rendvédelmiseket, rendőröket, BV-seket, tűzoltókat, katonákat vámosokat leigáznak, kisemmiznek, azt követően Magyarországon minden munkavállalói réteggel ugyanilyen cinizmussal elbánnak.

Mi méltóak akarunk lenni őseinkhez, elődeinkhez, megvédjük jogainkat, megvédjük a kizsákmányolástól a magyar munkavállalókat, a kiszolgáltatott társadalmi rétegeket.

Tűrjünk akkor továbbra is, hogy a magyar munkavállalókat szolgasorba taszítsák?

Legyünk méltók őseinkhez, elődeinkhez, védjük meg eddigi pozícióinkat, védjük meg a kizsákmányolástól, megalázástól a magyar munkavállalókat, védjük meg az ország pénzzel, hazugsággal és csalással hatalomba került vezetőitől a munkavállalókat, a kiszolgáltatott társadalmi rétegeket.

Mi itt egységben vagyunk bátran és tettrekészen!

Eskünk szövegében az áll, hogy mindenkor az állampolgári jogok érvényesítését tartjuk szem előtt, és a nép érdekeinek megfelelően járunk el.

Mi most a jogaink védelmével a nép érdekeinek megfelelően járunk el!

Takarodjanak a közéletből a haszonlesők, a bűnözők, azok a politikusok, akiknek az ígéretük megfogalmazása hazugságban fogan minden alkalommal.

Takarodjanak azok a közéletből, akik az ország nehéz gazdasági helyzetére hivatkoznak, erkölcsről és pofátlanságról papolnak, majd beülnek az adófizetők által fenntartott luxus-audiba, hogy időben hazaérjenek, vagy éppen még nyitva legyen a pénztár és fel tudják venni a többszázezres költségtérítésüket!

Nem tűrünk tovább, követelünk!

Éljen a magyar nép, éljen minden a dolgos, becsületes magyar munkavállaló!