A kormány Brüsszelbe kiküldött konvergencia programja megtalálható a Nemzetgazdasági Minisztérium honlapján.
A programot és a nyugdíjra vonatkozó részek kivonatolt tartalmát ismertetjük. Érdekes olvasmány az egész program és a kivonat is.
A korhatár alatti nyugdíjak kikerülnek a nyugellátások közül. Az ehhez szükséges jogszabályoknak 2011 december 31-ig kell el készülniük. Az új nyugdíj rendszer 2012. január 01-én lép hatályba. “A korhatár alatti ellátásban részesülők lehetőség szerinti minél nagyobb hányadának visszavezetése a munkaerőpiacra” szerepel a programban.
Konvergencia program 45-46 oldal.
A Kormány ezért a nyugdíjrendszer hosszú távú fenntarthatóságának javítása érdekében számos további változtatás (ld. 5.1.2. fejezet) mellett döntött. Ezek hatására összességében csökkennek a nyugdíjkiadások és a nyugdíjrendszer közép- és hosszútávon egyensúlyba kerül, a korcentrum jelentős mértékben emelkedik. Mivel így a korhatár alatt kevesebben vesznek igénybe ellátásokat, államháztartási szinten is kevesebb kiadást jelent.
A hosszú távú előreszámításokban a nyugdíjkiadások 2012-től már profiltisztított formában jelennek meg. A korhatár alatti ellátások átminősítésre kerülnek egyéb ellátássá (ellátások átkonvertálása). A korhatár alatti ellátások átvilágítása lehetőséget ad arra, hogy minden egyes elem újradefiniálásra kerüljön, és egy tiszta rendszer kerüljön kialakításra. A profiltisztítás következtében a korhatár alatti nyugdíjak és a különböző kedvezmények kikerülnek a nyugdíjrendszerből, így csökkenek a nyugdíjkiadások.
Amennyiben csak a Nyugdíjbiztosítási Alap által finanszírozandó tisztított, korhatár feletti nyugdíjakból adódó ellátásokat vesszük figyelembe, akkor megállapítható, hogy a Nyugdíjbiztosítási Alap egyenlege egyensúlyban van és 2060-ban többletet mutat. Ez az új konstrukciók (özvegyi járadék, 40 éves jogosultsági idővel nyugdíjba vonuló nők) fedezetére fontos tartalékot jelent. A becslés azzal számol, hogy a munkára képes korhatár alattiak fokozatosan visszatérnek a munka világába. Így korhatár alatti ellátások folyamatos csökkenést mutatnak. A korhatár alatti ellátások figyelembevételével tehát – államháztartási szinten – ennél magasabb kiadás jelentkezik, ugyanakkor így is jelentős hosszú távú megtakarítás érhető el azáltal, hogy a korhatár alatti rendszer nem automatikus nyugdíjat, hanem feltételekhez kötött ellátásokat biztosít. Összességében megállapítható, hogy ezen intézkedésekkel a nyugdíjrendszer hosszabb távon is fenntartható.
A Nemzetgazdasági Minisztérium előzetes számításai szerint a nyugdíjkiadások 2007 és 2060 között a GDP arányában mintegy 10,9%-ról 7,8%-ra csökkennek.
Konvergencia program 49. oldal.
2. Nyugdíjrendszer
Áttérés a tisztán infláció-követő indexálásra
Korkedvezmények felülvizsgálata
Rokkantsági nyugdíj-megállapítás felülvizsgálata
Az intézkedések célja a nyugdíjba vonulás effektív korcentrumának emelése, a nyugdíjrendszer fenntarthatóságának erősítése. A nyugdíjreform keretében középtávon egy transzparens, a szociális elemektől megtisztított, biztosítási elven nyugvó öregségi nyugdíjrendszer jön létre, amely biztosítja a Nyugdíjbiztosítási Alap egyensúlyának megőrzését.
Időbeli ütemezés:
2011. július 1: új rokkanttá nyilvánítási rendszert megalapozó jogszabályok
2012. január 1-ig: korábbi rokkanttá minősítések felülvizsgálata
2011. július 1: javaslat az öregségi nyugdíjkorhatár előtti nyugdíjak rendszerének megváltoztatására
2011. július 1: új közszolgálati életpálya modellek kidolgozása
2011. december 31: új nyugdíjrendszer működéséhez szükséges jogszabályok
2012. január 1: új nyugdíjrendszer életbe lépése.
Konvergencia program 60-62. oldal.
Nyugdíjreform
A nyugdíjreformhoz kapcsolódó új jogszabályok 2011. december 31-ig kidolgozásra kerülnek. A koncepció alapján cél egy új finanszírozási rendszer, átlátható nyugdíjrendszer biztosítása. A nyugdíjkasszát egyensúlyba szükséges hozni, nem finanszírozhatók olyan ellátások, amelyek nem a nyugdíj alaprendeltetése szerinti időskori biztonságot szolgálják. A korhatár alatti nyugdíjak és a különböző kedvezmények kikerülnek a nyugdíjrendszerből. A cél a korhatár alatti ellátásban részesülők lehetőség szerinti minél nagyobb hányadának visszavezetése a munkaerőpiacra.
Az átalakítás azt szolgálja, hogy a felosztó-kirovó rendszerben hosszútávon is mindenkinek biztosítható legyen a nyugellátása, és megteremtődjön egy, a nyugdíjak értékét megőrző rendszer. A nyugdíjrendszer átlátható, a kockázati profilokat megkülönböztető nyugdíj-megállapításra épülő, fedezeti elemeiben profil-tiszta rendszerré válik. Az egyes kezelt kockázatokon belül sor kerül a biztosítási, a szolidaritási és a szociális elem beazonosítására, lehetőség szerinti szétválasztására és a biztosítási teljesítménnyel nem, vagy csak részben alátámasztott jogosultságok fokozatos megszüntetésére, szociális ellátássá alakítására.
A finanszírozási rendszer átalakításának eredményeként minden meglévő, korhatár alatti ellátás szociális ellátássá minősül át (ellátások konvertálása). A korhatár alatti ellátások átvilágítása lehetőséget ad, hogy minden egyes elem újradefiniálásra kerüljön és egy tiszta rendszer kerüljön kialakításra. A 40 éves jogosultsági idővel rendelkező nők kedvezménye a nyugdíjrendszer része marad, és nem kerül felülvizsgálatra.
A korhatár alatti nyugellátások megszüntetésének két fő iránya a korhatár alatti rokkantsági rendszerre, illetve a korai nyugdíjazásra irányul. A rokkantsági rendszer tekintetében cél, hogy az egészségkárosodott, de bizonyos munkakörök ellátására képes ellátottak visszakerüljenek a munka világába. Egy profil-tiszta, egyensúlyba kerülő állami nyugdíjrendszer kialakításához szükség van a korai nyugdíjrendszer felülvizsgálatára is. Ehhez meg kell szüntetni minden olyan jogcímet (korai nyugdíjazás) amely lehetővé teszi, hogy a törvény által előírt korhatár előtt munkaképes emberek nyugdíjba menjenek.
A rokkantsági nyugdíjrendszer tekintetében lényeges a felülvizsgálati rendszer hatékonyabbá és funkcionálisabbá tétele. A felülvizsgálat célja nemcsak az egészségkárosodás mértékének és a rehabilitálhatóságnak megállapítása, hanem annak meghatározása is, hogy a felülvizsgált személy a továbbiakban milyen munkakörökben és milyen feltételek mellett alkalmazható. A jelenleg alkalmazott egészségügyi jellegű felülvizsgálati rendszert felváltaná egy foglalkoztatás-jellegű felülvizsgálati rendszer. A felülvizsgálat annak megállapítására irányul, hogy egyfelől a munkavégző képesség fennáll-e, másfelől hogy az aktív státusba való visszavezetés és foglalkoztathatóság milyen munkaköri kritériumok mellett lehetséges. Ha az egészségkárosodott személy nem talál a nyílt munkaerőpiacon munkalehetőséget, akkor szociális rehabilitációs munkahelyen, közfoglalkoztatási program keretében foglalkoztatják tovább, ha nincs ilyenre lehetőség, természetesen nem marad ellátatlanul.
Egységes lesz a nyugdíjszámítás módja is. Mindenkinek, aki nyugdíjba megy, egységes, azonos elvek szerint megállapított nyugdíjkorhatárral és nyugdíjszámítási móddal kell számolnia. Azon foglalkozási csoportok esetében, amelyek eddig előnyösebb nyugdíjazási szabályokat élveztek, új életpályamodelleket kell kialakítani, amelyek más eszközökkel, nem a korai nyugdíjazással veszik figyelembe az elvégzett munka különböző sajátosságait.
Az intézkedések hatására csökkenek a nyugdíjkiadások és a nyugdíjrendszer közép-és hosszútávon egyensúlyba kerül, a korcentrum jelentős mértékben emelkedik. Az egységes, átláthatóbb szabályok alkalmazása egy tisztább, csak az időskori kockázatot kezelő konstrukciót hoz létre, amelyben nyugellátást csak a nyugdíjkorhatárt betöltők kapnak. A korhatár alatti ellátások kedvezményei nem járnak automatikusan, a cél, hogy elsősorban a munkaerőpiacon maradjanak a munkavégzésre alkalmas korhatár alattiak.
Hosszabbtávon várhatóan nő a foglalkoztatottság és ezáltal a járulékbevételek is. Mivel korhatár alatt kevesebben vesznek igénybe ellátásokat, ez államháztartási szinten is kevesebb kiadást jelent. Ennek hatására nemcsak a Nyugdíjbiztosítási Alap kiadásai csökkenek jelentős mértékben, de összességében az államháztartás kiadásai is.
Letölthető anyagok: