Másodfokon felmentették Szima Juditot

Harcos szakszervezeti tevékenysége miatt indított vegzálások okán indított büntetőeljárás II. fokú megállapítása, hogy a főtitkár nem követett el bűncselekményeket!

Szima Judit TMRSZ főtitkárát a Somogy Megyei Bíróság Katonai Tanácsa 2010. október 25. napján kihirdetett ítéletével – első fokon – bűnösnek mondta ki 2 rendbeli parancs iránti engedetlenség vétségében, valamint 2 rendbeli jelentési kötelezettség megszegése vétségében, ezért őt halmazati büntetésül 150.000,- Ft pénzbüntetésre ítélte.

Az ítélettel szemben az ügyész súlyosbítás, míg a vádlott és védője bűncselekmény hiánya miatt felmentésért jelentettek be fellebbezést.

Az ügyben a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa dr. Ruzsás Róbert hb. dandártábornok tanácselnök bíró vezetésével a mai napon megtartott nyilvános ülésen az alábbi határozat szültetett.

A másodfokú bíróság Szima Judit ny. r. alezredes vádlottat az ellene emelt valamennyi vádpont alól bűncselekmény hiányában felmentette.

A Katonai Fellebbviteli Ügyészség ügyésze perbeszédében az elsőfokú bíróság felmentő rendelkezésével szemben Szima Judit TMRSZ főtitkár bűnösségének megállapítása érdekében bejelentett fellebbezését visszavonta, míg a többi, Szima Judit TMRSZ főtitkár terhére megállapított bűncselekmények tekintetében, a Főtitkár Asszony büntetésének súlyosítását indítványozta, mivel álláspontja szerint a büntetési célok végrehajtásában próbaidőre felfüggesztett fogházbüntetéssel érhetőek csak el. Figyelembe véve a vádlott nyugállományú voltát, a büntetett előélethez fűződő hátrányok alóli előzetes bírói mentesítésre látott lehetőséget.

Szima Judit vádlott mindegyik bűncselekmény vonatkozásában az eljárás valamennyi szakaszában következetesen tagadta, hogy magatartásával bűncselekményt követett volna el.

Az elsőfokú bíróság a jelentési kötelezettség megszegésének vétsége vonatkozásában két tényállást állapított meg:

I. Szima Judit a megbetegedéseit nem jelentette szolgálati elöljárójának.

II. A vele szemben indult büntetőeljárásokról írásban nem tett jelentést.

I. A katonai tanács az elsőfokú ítéletének írásbeli indokolásában – helyesen – azt rögzítette, hogy a vádlott mulasztása nem állapítható meg, a jelentéstétel írásban megtörtént és figyelemmel a vádlott speciális helyzetére (ti. rendelkezési állományban volt) tőle nem várható el, hogy a munkavégzésre egyébként sem kötelezhető vádlott minden egyes megbetegedéséről külön jelentést tegyen. A vádlott az elöljárói felé jelentési kötelezettségének kellő időben eleget tett, ezért magatartásával nem valósította meg a bűncselekményt. Erre tekintettel hozott felmentő rendelkezést.

A II. tényállás alapján a védő azzal érvelt, miszerint Szima Judit TMRSZ főtitkár gyanúsítottként történő idézései a Be. 68. § (1) bekezdésének rendelkezései alapján az elöljárója útján történtek, ennélfogva az elöljárója pontosan tudta, hogy mely hatóság vagy bíróság, milyen napra idézte őt meg gyanúsítottként vagy vádlottként. A rendőr jelentése a kialakult bírói gyakorlat szerint csak arra terjed ki, hogy vele szemben milyen intézkedés történt. Szima Judit esetében az intézkedés az idézést jelentette, melyek tényéről a szolgálati elöljárója közvetlenül szerzett tudomást. Erre való tekintettel Szima Judit TMRSZ főtitkár mulasztásának társadalomra veszélyessége hiányzik, így a felmentése indokolt.

A parancs iránti engedetlenség vétsége vonatkozásában megállapított tényállás szerint Szima Judit TMRSZ főtitkár nem teljesítette a szolgálati elöljárója útján kézbesítendő iratok átvételére vonatkozó írásbeli utasítását. A Hszt. vonatkozó rendelkezései szerint a hivatásos állomány tagja a részére kézbesítendő iratok átvételét megtagadhatja, sőt azt meg is akadályozhatja. A Be. rendelkezései szerint a hivatalos iratot kézbesítettnek kell tekinteni, ha az irat átvételét megtagadják. Tehát a jogszabályok maguk teszik lehetővé a hivatalos iratok átvételének megtagadását, illetve annak megakadályozását, így az átvételre irányuló közvetlen elöljárói utasítás nem lehet szabályszerű, az elöljáró érvényesen ilyen parancsot nem adhat az alárendeltjének. A védő hivatkozott arra is, hogy a hivatalos iratok kézbesítése „a szolgálati feladat teljesítése során” fogalomkörébe nem vonható. Az alárendelt már csak ez miatt sem utasítható a hivatalos iratok átvételére, mivel az szolgálati parancsnak nem tekinthető.

A védelem álláspontja szerint Szima Judit TMRSZ főtitkár egyik tényállásban foglalt magatartásával sem valósított meg bűncselekményt.

Mindezek alapján a védő jogilag, és meghivatkozva a hasonló ügyekben hozott jogerős másod- és harmadfokú bírósági döntéseket, Szima Judit TMRSZ főtitkár bűncselekmény hiányában történő felmentését látta indokoltnak.

A táblabíróság szóbeli indokolásában kifejtette, hogy az első fokon eljárt katonai tanács törvényesen folytatta le az eljárást, a szükséges bizonyítást elvégezte, a tényállás helyesen került megállapításra, azonban abból helytelenül következtetett a vádlott bűnösségére.

Hangsúlyozta, hogy a jelentési kötelezettség megszegésének vétsége csak fontos szolgálati ügyben követhető el. A vádlott elöljárói Szima Judit TMRSZ főtitkár gyanúsítotti kihallgatását megelőzően már tudtak, vagy tudniuk kellett arról, hogy vele szemben büntetőeljárás van folyamatban, hiszen nemcsak az ügyészség tájékoztatta ezekről az elöljárókat, hanem a rajtuk keresztül kézbesített idézésekből is ez a megállapítás tehető. Mindezekre tekintettel a Btk. 10. §-ának (2) bekezdése alapján Szima Judit cselekményének társadalomra veszélyessége hiányzott.

Megállapította továbbá, hogy az elöljáró a hivatásos állományú alárendeltjének a hivatalos iratok átvételére vonatkozó kötelezése szolgálati parancsnak nem tekinthető, így erre a kötelezésre nézve a parancs iránti engedetlenség bűncselekménye sem követhető el, az alárendeltnek hivatalos iratok átvételére vonatkozó utasítás, parancs nem adható.

Tekintettel a felmentő rendelkezésre és az ügyész bűnösség megállapítására bejelentett fellebbezésére az eljárás a Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bíróságán, harmadfokon folytatódik.

 

 

TMRSZ

 

 

ea: Dr. Fekecs Gyula ügyvéd

 

Előzmény: Másik koncepciós per, a bíróság “elvárt” ítéletet hozott