Helyt adott a Zala Megyei Bíróság a kártérítési igénynek

Helyt adott a Zala Megyei Bíróság
tagunk képmáshoz való jogának megsértése miatt
érvényesített nem vagyoni
kártérítési igényének

A Zala Megyei Rendőr-főkapitányság Zalaegerszegi Rendőrkapitányság állományában szolgálatot teljesítő tagunk képviseletében egyezségi ajánlatot tettünk a Zalai Hírlap Kiadói Kft.-nek, amelyben nem vagyoni kártérítés megfizetését kértük arra tekintettel, hogy a Zalai Hírlap Szerkesztőségének munkatársa a ZTE-DVTL labdarúgó mérkőzésen biztosítási feladatokat ellátó tagunkról – hozzájárulása nélkül – több, nevezett arcát jól felismerhetően ábrázoló, egyedileg felismerhető fényképfelvételeket készített, amelyeket a Zalai Hírlap internetes oldalán nyilvánosan megjelentettek.

A TMRSZ az ügyben egyezségi ajánlatot tett, amelyre azonban a Zalai Hírlap nem reagált, ezért keresetet nyújtottunk be a Zala Megyei Bíróságon a jogsértés megtörténtének bírósági megállapítása, valamint a jogutód sajtószerv Zalai Hírlap Kiadói Bt. 300.000,- Ft nem vagyoni kártérítésben történő marasztalása iránt.

Alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte, arra hivatkozott, hogy a sérelmezett képfelvételek tömegfelvételek, ezért azok készítéséhez a felperes hozzájárulására nem volt szükség, továbbá előadta, hogy a felszólító levelünkre azokat a Zalai hírlap internetes portáljáról eltávolították.

A Zalai Megyei Bíróság a perben meghallgatott tanúk nyilatkozatai valamint az általunk hivatkozott és csatolt eseti döntése és legfelsőbb bírósági elvi határozatok alapján megállapította, hogy az alperes megsértette a felperes képmáshoz való jogát azzal, hogy nem kérte a hozzájárulását a képfelvételek készítéséhez és közzétételéhez, erre tekintettel az alperest 100.000,- Ft nem vagyoni kártérítés valamint perköltség megfizetésére kötelezte.

A bíróság az ítélet indokolásában kimondta, hogy a felperes nem minősül közszereplőnek, erre tekintettel róla egyedileg felismerhető fényképfelvétel csak kifejezett hozzájárulásával készülhet, illetve kerülhet megjelentetésre, még abban az esetben is, ha tevékenységét a sajtó nyilvánossága előtt végzi, és a média jelenléte nyilvánvaló.

A képfelvételek jellegét tekintve a bíróság nem fogadta el az alperes érdemi védekezését, miszerint azok tömegfelvételek, erre tekintettel a tényállás részeként vizsgálta, hogy a felperes részéről a kifejezett hozzájárulás megadott volt-e. Ennek kapcsán a bíróság osztotta a Legfelsőbb Bíróság álláspontját, miszerint az érintett hozzájárulását nem lehet kiterjesztően értelmezni.

A bíróság megállapította, hogy azzal, hogy az alperes elmulasztotta megkérni a felperes hozzájárulását, a felperes esetében az aninimitás sérült. E körben – a felperesi oldal álláspontját osztva – a bíróság a felismerhetőségnek kiemelt jelentőséget tulajdonított, mivel a felperes a megyei csapatszolgálati század tagjaként fokozott veszéllyel, biztonsági kockázattal járó szolgálati feladatokat is végez, így esetében az anonimitásnak biztonsági szerepe is van.

A bíróság a tényállás részeként a nem vagyoni kártérítési igényt megalapozó körülményként értékelte, hogy a képfelvételek közzétételét követően pár nappal a felperest civilként felismerték, és őt rendőri minőségében szidalmazták, provokálták.
Az ok-okozati összefüggés az ügy összes körülményei alapján megállapítható volt, mindazonáltal – tekintve, hogy a későbbiekben a képfelvételekkel kapcsolatosan a felperest egyéb, a társadalmi életben való részvételét vagy életét tartósan vagy súlyosan elnehezítő hátrány nem érte – a bíróság a nem vagyoni kártérítés összegét 100.000,- Ft-ban állapította meg.

Az ítélet nem jogerős.

 

 

TMRSZ

 

Dr. Gruber Andrea - TMRSZ

Ügyintéző: dr. Gruber Andrea