Korábbi honlapon is megjelent levelünk és további levelezés eredményeképpen az alábbi válasz érkezett a Rendőrtiszti Főiskola rektorától.
Iktatószám: 41/8/2011.
Hiv. szám: Kü-4-2/2011.
Szima Judit asszonynak
főtitkár
Tettrekész Magyar Rendőrség Szakszervezete
Szekszárd, Tanya u. 4.
e-mail-ben továbbítva
Tisztelt Főtitkár Asszony!
Hivatkozva a 2011. február 08-án kelt levelére, tájékoztatom, hogy az abban foglaltakat megvizsgáltam, azokkal kapcsolatosan az alábbi észrevételeket teszem.
A Rendőrtiszti Főiskola (a továbbiakban: Főiskola) hallgatói nem munkavállalók, a Főiskolával hallgatói jogviszonyban állnak.1 A hallgatókat megilleti az érdekérvényesítés joga, így különösen az, hogy személyesen vagy képviselőik útján részt vegyenek az érdekeiket érintő döntések meghozatalában, a felsőoktatási intézmény, a kollégium irányításában, választók és választhatóak legyen a hallgatói önkormányzatba.2
A hatályos jogi rendelkezések alapján tehát a Hallgatói Önkormányzat joga és kötelezettsége a felsőoktatási intézmény berkein belül a hallgatói érdekképviselet, nem pedig egy külső szervezeté.
Dr. Krémer Ferenc PhD. főiskolai docens úr a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény (a továbbiakban: Ftv.) rendelkezése szerint jogosult világnézete és értékrendje szerint végezni oktatói munkáját, anélkül, hogy annak elfogadására kényszerítené vagy késztetné a hallgatót.3
Amennyiben véleménye sérti mások személyhez fűződő jogát, úgy annak a természetes vagy jogi személynek, szervezetnek biztosított a bírói út lehetősége, személyhez fűződő jogsérelem esetén érvényesítheti a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvényben meghatározott polgári jogi igényeket.4
A Főiskola – a Szenátus által elfogadott 1/2011. számú határozat értelmében is – nem lehet politikai nézetek megvitatásának színtere (egyik oldalról sem).
Az oktatói munkakörben foglalkoztatottat megilleti az a jog, hogy a képzési program keretei között meghatározza az oktatott tananyagot, megválassza az általa alkalmazott oktatási és képzési módszereket.5
A társadalommal foglalkozó tudományterületek képviselői – így a Társadalomtudományi Tanszék munkatársai – ennek megfelelően mindig a legújabb és legfrissebb szakirodalomra, tudományos publikációra hívják fel a hallgatók figyelmét. Ez a törekvésük a tantárgyi tematikában, és a tanórákon, valamint a kötelező és az ajánlott tananyag jellegében is érvényesül.
Az oktatással kapcsolatos feladatokat ellátó kötelessége, hogy az ismereteket tárgyilagosan és többoldalúan közvetítse, és a hallgatókat az őket érintő kérdésekről rendszeresen tájékoztassa, kérdéseikre érdemi választ adjon.6
A TMRSZ beadványában olvasható konkrét állítások – korrektül feltüntetve a forrást – Dr. Krémer Ferenc főiskolán kívüli tudományos és publicisztikai tevékenységében érhetők tetten, melynek vizsgálatára, értékelésére és megítélésére sem a rektor, sem a szenátus, sem az érintett tanszék munkatársai nem hivatottak.
Szakszervezeti előadás tartásának biztosítása, elrendelése (mely 2 óra keretében a tantervi órakeret terhére, a tantervtől eltérő tematikában valósulna meg) kapcsán tájékoztatom, hogy az adott szakirányra meghatározott képesítési és kimeneti követelményrendszernek, tantervnek, illetve tantárgyi tematikának megfelelően kell az intézménynek az oktatást szerveznie. A Főiskola ilyen előadás tartásának engedélyezésére a tantárgyi órakeret terhére a szakszervezeteket érintő egyenlő bánásmód követelményének, valamint az eredményes félévhez szükséges tantárgyi ismeretek teljes körű átadásának biztosítása végett nem jogosult és erre nem is kötelezhető.
A munkavállalói érdekképviseleti szerveződés a munkavállalók szintjéről – tehát alulról – induló kezdeményezés.7
Az érdekvédelmi szervezetekbe való belépés személyes ügy, magánszférába tartozó kérdés, a munkáltatónak nincs joga – még közvetett formában sem – ebbe a kérdésbe beavatkozni.
A szakszervezeti működési feltételek biztosításának kiterjesztő értelmezése sérti a Főiskola, mint felsőoktatási intézmény autonómiáját, más érdekvédelmi szervezetekkel szemben előírt egyenlő bánásmód elvét.
A Főiskolán a munkavállalói érdekképviselet biztosított, két szakszervezet is működik, akik a saját tagjaik tekintetében ellátják feladatukat, s e tekintetben nem lépik át a jogszabályok által biztosított működési határaikat. Sem a hallgatók, sem a szakszervezeten kívüli munkavállalók részére csoportos előadás megtartása, berendelés vagy tájékoztatás nem történt. Ráadásul a szakszervezetek programjaikat maguk szervezik, ebben a munkáltató szervezési tevékenységet nem végez, illetve nem végezhet, mert ezzel megsértené a szakszervezeti autonómiát. Ennek megfelelően a TMRSZ munkáját bemutató előadás egyfajta előnybe részesítést, egyben a többi szakszervezet hátrányos megkülönböztetését jelentené.
Fentieken túl tájékoztatom, hogy megkezdődött a Főiskola Etikai Kódexének kidolgozása.
Kérem tájékoztatásom szíves tudomásulvételét.
Budapest, 2011. március 07.
Tisztelettel:
Prof. Dr. Sárkány István ny. r. vezérőrnagy sk.
tanszékvezető egyetemi tanár
Kapják:
1. Címzett
2. Irattár
1 A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény 39.§ (4) bekezdése
2 A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény 46.§ (7) bekezdés b) és f) pontjai
3 A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény 95.§ (1) bekezdésének c) pontja
4 A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 75.§ – 85.§-ai
5 A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény 95.§ (1) bekezdésének b) pontja
6 A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény 95.§ (5) bekezdésének a) és c) pontja
7 A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 8.§ – 19.§-ai, valamint a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 18.§ – 29.§-ai