EMLÉKEZTETŐ
A Belügyi Érdekegyeztető Tanács (BÉT) 2011. március 4. napján tartott üléséről
Az ülés 2011. március 4. napján 09.00 órai kezdettel a Belügyminisztérium Központi Épületének 108. tárgyalójában került megtartásra.
A munkavállaló oldal részéről az alábbi szakszervezetek jelentek meg:
Tettrekész Magyar Rendőrség Szakszervezete (TMRSZ)
Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete (továbbiakban: BRDSZ)
Független Rendőr Szakszervezete (továbbiakban: FRSZ)
Rendészeti és Közigazgatási Dolgozók Szakszervezete (továbbiakban: RKDSZ)
Rendőr Szakszervezetek Védegylete (továbbiakban: RV)
Független Büntetés-végrehajtási Szakszervezetek Országos Szövetsége (továbbiakban: FBVSZOSZ)
Büntetetés Végrehajtási Dolgozók Országos Szövetsége (továbbiakban: BVDOSZ)
Nemzetbiztonsági Szakszolgálat Érdekvédelmi Szervezete
Nemzetbiztonsági Hivatal Érdekképviseleti Szervezete
Polgári Védelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szövetsége
Alkotmányvédelmi Hivatala
Vám-és Pénzügyőrség Független Szakszervezete
Hivatásos Tűzoltók Független Szakszervezete
Fővárosi Tűzoltóság Szakszervezete
A munkáltatói és kormányzati oldal álláspontját képviselte:
dr. Eiselt György szabályozási -és koordinációs helyettes államtitkár
dr. Szebeni Andrea BÉT titkár
Zsinka András a BM Személyzeti és Munkaügyi Főosztály vezetője
Szőke Irma a BM Humán-erőforrás Gazdálkodási Főosztály vezetője
Országos Büntetés-Végrehajtási Parancsnokság
Országos Katasztrófavédelmi Igazgatóság
Országos Rendőr-főkapitányság
Budapesti Rendőr-főkapitányság
Az ülésen meghívottként volt jelen Dr. Schandl László PhD. orvos ezredes, az Állami Egészségügyi Központ megbízott főigazgatója.
Az ülést Dr. Eiselt György úr, a BM szabályozási és koordinációs helyettes államtitkára vezette.
Az érdekképviseletek napirend előtt tájékoztatást kértek a kormányzati oldal képviselőitől a Széll Kálmán terv kapcsán arról, hogy mikor és milyen jogszabályi formában kerül sor a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjait érintően az illetmény- és nyugdíjrendszer átalakítására, valamint a nyugdíjkorhatár felemelésére, illetve a korkedvezményes nyugdíjazás megszüntetésére irányuló kormányzati szándék munkavállalókat érintő várható hatásairól.
Dr. Eiselt György helyettes államtitkár úr és Zsinka András főosztályvezető úr az érdekképviseleteket arról tájékoztatta, hogy a nyugdíjrendszer megváltoztatását érintően csak előzetes kormányzati bejelentés történt, annak részletei még nem ismertek. A kormányzati oldal a részletszabályok kidolgozását a szakszervezetekkel közös feladatnak tekinti, e tárgykör a RÉF ülés napirendjét is képezi, ezért a fórum kibővített keretek között (a honvéd szakszervezet részvételével) kerül megtartásra, várhatóan 2011. március 25-én.
A nyugdíjba vonulás lehetőségének felfüggesztésével kapcsolatos sajtóhírek hátterével kapcsolatosan a szakszervezetek kérdésére Dr. Eiselt György helyettes államtitkár úr és Zsinka András főosztályvezető úr egyhangúan azt közölte, hogy a minisztérium konkrét információval nem rendelkezik, ezért erre nyilatkozni nem tudnak.
Szintén napirend előtt kért a munkavállalói oldal állásfoglalást a kormányzati oldaltól a semmisségi törvényről.
E körben az érdekképviseletek aggályaikat fejezték ki azzal kapcsolatosan, hogy a törvényjavaslat a „kollektív bűnösség” elve mentén azt vélelmezi, hogy a 2006. őszi események során intézkedő rendőr kollégák hamisan tanúskodtak, valótlan tartalmú jelentéseket tettek, amellyel közokirat-hamisítást követtek el. Az érdekképviseletek felhívták a figyelmet arra, hogy a tervezett jogszabály politikai beavatkozás az igazságszolgáltatás rendszerébe, amely aláássa a szakma presztízsét, nagy károkat okozva a rendőri állomány körében.
A fentieket követően az ülésen az alábbi napirendi pontok kerültek megvitatásra:
1. A BM igényjogosultak egészségügyi ellátásának aktuális kérdései a Honvéd Kórház – Állami Egészségügyi Központban
2. A BRDSZ által írásban felvetett kérdések
3. Egyebek
Az 1. napirendi pont keretében Dr. Schandl László PhD. orvos ezredes, az ÁEK megbízott főigazgatójaként válaszolt az érdekképviseletek által felvetett kérdésekre.
Dr. Bárdos Judit (BRDSZ) kifogásolta a betegfelvétel során tapasztalható túlzott adminisztrációt, azt, hogy az igényjogosultságot az ellátás előtt kell igazolni minden esetben, a rendvédelmi szervek dolgozóinak hozzátartozói esetén igazolást kérnek a rendvédelmi szervtől. Kérdésként vetette fel, hogy az ÁEK „hadrendbe állítása” – NATO ellátási körbe kerülése – hogyan befolyásolja az ellátás rendszerét.
Pongó Géza (FRSZ) szorgalmazta, hogy a korábbi BM Központi Kórház megszüntetésekor a honvédelmi miniszter által tett ígéretnek megfelelően biztosítsanak a rendőrség ellátásra jogosult állománya számára külön ügyfélkaput, mely a polgári lakossággal szemben elsőbbséget biztosít az ellátás során.
Dr. Schandl László az érdekképviseleteket tájékoztatta arról, hogy az ÁEK NATO ellátási körbe kerülése az igényjogosult állomány egészségügyi ellátásán sem változtathat.
Az FRSZ által elmondottakra reagálva Dr. Schandl László cáfolta, hogy az ÁEK a rendvédelmi szerveknél állományban lévő igényjogosultakat „mostohagyermekként” kezeli. Hangsúlyozta, hogy az ÁEK egészségügyi ellátására vidéki kollégák a fővárosiakkal egyformán jogosultak, csak az ellátás igénybevételéhez az igényjogosultságot igazolniuk kell.
Hangsúlyozta, hogy az ÁEK így a jelenlegi formájában a legkorszerűbb, és leghatékonyabb egészségügyi ellátó intézet; azzal érvelt, hogy a régi rendszer visszaállítása az egészségügyi ellátás színvonalának romlását eredményezné. Nem zárkózott el ugyanakkor a munkavállalói oldal által kezdeményezett előjegyzési rendszer megreformálása kérdésében, ígéretet tett arra, hogy e tárgyban javaslatokat fog tenni annak érdekében, hogy az előjegyzéseknél a rendvédelmi szervek igényjogosult állománya ismét prioritást kapjon.
A Hévízi beutalók igénybevételének nehézkességét, a hosszú várakozási időt az ÁEK megbízott főigazgatója azzal magyarázta, hogy a hévízi objektum az OEP-nél rehabilitációs intézetként van nyilvántartva, ezért a beutalást ennek biztosítása mellett kell megszervezni.
A fogászati ellátás körében felmerült kérdésekre válaszolva az ÁEK megbízott főigazgatója tájékoztatta az érdekképviseleteket arról, hogy a fogászati ellátásban – mivel azt nem alapellátásként végzik – mindenki egyforma tarifa-szabás alapján részesülhet. A végösszeg attól különbözhet, hogy az egyes munkáltatók a fogászati ellátáshoz eltérő költségtérítést biztosítanak.
Az ülésen az érdekképviseleti oldal szorgalmazta, hogy az egészségügyi ellátásokkal kapcsolatos kérdéskör megvitatása szakértői szinten folytatódjon, a szakértői egyeztetés időpontjára tett javaslatban március 16-át határozták meg.
A fentieket követően az ülés a BRDSZ által felvetett kérdések megvitatásával folytatódott.
– A közalkalmazottak, kormánytisztviselők, munkavállalók helyi utazási bérletével kapcsolatosan Dr. Bárdos Judit (BRDSZ) elmondta, hogy a nem Budapesten dolgozó vidéki kollégák esetében mindenhol sikerült megoldani a problémát. Kiemelte, hogy az utazási bérlet ellátás tekintetében munkáltatói részről megnyilvánuló különbségtétel, amely a nem hivatásos állományúak, és meghatározóan a legalacsonyabb jövedelmű réteg irányában nyilvánul meg, a közalkalmazottak esetében akár 10 %-os jövedelemcsökkenést eredményezhet.
Dr. Eiselt György helyettes államtitkár úr az eltérő törvényi szabályozásra hivatkozott; tájékoztatása szerint a kérdéskörben az adóhatósággal (NAV) is egyeztettek, melynek eredményeként az az álláspont fogalmazódott meg, hogy a hivatásos szolgálati jogviszonyban állók jogosultsága elsődlegesen a Hszt.-ből ered, és ahhoz a személyi jövedelemadóról szóló törvény vonatkozó rendelkezése csak közvetve kapcsolódik, amely szerint a bérlettámogatás nem minősül pénzbeli bevételnek, így a cafetéria kereten felül adható az érintettek számára. A kormányzati oldal álláspontja szerint a hivatásos állomány tekintetében fennálló törvényi feltételek a más foglalkoztatási jogviszonyban állók vonatkozásában nem állnak fenn, ezért részükre nincs törvényes lehetőség az utazási bérlet biztosítására.
A szakszervezetek felhívták a figyelmet arra, hogy azon dolgozók esetében, akik számára a munkáltató kollektív szerződésben vagy munkaköri leírásban vállalta a helyi utazási bérlet biztosítását, jogsértően jár el a munkáltató akkor, ha megvonja ezen juttatást. Az FRSZ egyéni munkaügyi pereket helyezett kilátásba ezzel kapcsolatosan.
Mindezekre figyelemmel az érdekképviseletek kérték, hogy a minisztérium a bérletjogosultságot ismételten vizsgálja meg, és adjon írásos állásfoglalást.
– A minisztériummal folytatott cafetéria tárgyalások során az érdekképviseletek szorgalmazták a a lakhatási támogatás cafetéria körbe vonását. A február végén kiadott miniszteri utasításba végül nem került bele ez a juttatási forma.
A minisztérium tájékoztatása szerint a juttatás azért nem került bele a cafetéria szabályzatba, mivel ilyen béren kívüli juttatási formát az Szja. törvény nem határoz meg.
– A szakszervezeteknek a rendőrségi biztosítás személyi hatályának a rendőri feladatokat kiváltó közalkalmazotti és munkavállalói állományra (őrök, fegyveres biztonsági őrök). történő kiterjesztésére vonatkozó javaslatára Szőke Irma főosztályvezető asszony úgy nyilatkozott, hogy a minisztérium nem zárkózik el a kezdeményezéstől, ígéretet tett a kiterjesztés lehetőségének vizsgálatára.
– A jelenleg hatályos jogi szabályozás szerint az önkéntes kiegészítő nyugdíj -és egészségpénztárak részére a cafetéria keret terhére történt befizetések munkáltatói befizetésnek minősülnek, ezért az önkéntes kiegészítő nyugdíjpénztári befizetések adókedvezmény összegét érintően adókedvezményt a dolgozó nem érvényesíthet, annak ellenére, hogy a befizetés adóvonzata is a munkavállalót terheli.
Az érdekképviseletek erre irányuló javaslatát a minisztérium képviselői jogilag aggályosnak tartották, a kérdésben a Nemzetgazdasági Minisztérium álláspontjának kikérését tartották szükségesnek.
– Az étkezési utalványok kiosztásának határideje kapcsán az érdekképviseletek jelezték, hogy az utalványok átadására a rendőrségen dolgozó kollégák számára előreláthatóan csak augusztus hónapban kerül majd sor, miközben arra más rendvédelmi szerveknél már sor került.
A kormányzati oldal képviselői ezt azzal magyarázták, hogy az utalványok beszerzése közbeszerzési eljárás keretében történik, ebből adódóan lehetnek eltérések az egyes szervek között.
A kérdéssel kapcsolatosan a munkáltatói oldal Lajtár József r. vezérőrnagy úr távollétére tekintettel a 2011. március 7-i RÉT ülésen ígért választ.
– A januárban hatályba lépett ruházati szabályzat (RUSZ) kapcsán az RFSZ javaslatot tett a norma felülvizsgálatára és módosítására. Ennek indokát abban jelölte meg, hogy a leszereléskor a kollégák a náluk lévő személyesre szabott felszerelési cikkeket (pl. névkitűzőt), illetve a saját pénzen vásárolt ruhadarabokat, amelyek a testületi jelleget sem tükrözik (pl. bőrdzsekit), úgy kell leadják, hogy annak pénzbeli kompenzációja nem biztosított.
Mindemellett az érdekképviseletek javasolták az egyenruházat kihordási idejének meghatározását.
Dr. Eiselt György helyettes államtitkár úr ígéretet tett a probléma kivizsgálására.
– A BRDSZ 4. pontban foglalt kérdésére ( közalkalmazottak 3 évenkénti előre sorolása kapcsán adott munkáltatói döntésen alapuló illetményrész felemelése 10.000,- Ft-ra ) Zsinka András főosztályvezető úr ígéretet tett arra, hogy a minisztérium valamennyi rendvédelmi szervre kiterjedően megvizsgálja az öregségi, illetve előrehozott öregségi nyugdíjjogosultságot szerzett közalkalmazottak jogviszony megszüntetésének, illetve a fizetési fokozatban történő soros előresorolások jelenlegi gyakorlatát. Az előbbi esetben felmentéssel, vagy más címen kerül sor a jogviszony megszüntetésére, az utóbbi esetben pedig, hogy ahhoz kapcsolódik-e és milyen összegű illetményemelés.
– Az egyebek napirendi pontban az érdekképviseletek az állami futárszolgálat jelenlegi működésének felülvizsgálatét kérték. Kifogásolták, hogy – a korábbiaktól eltérően – valamennyi szolgáltatás térítésköteles, a minisztériummal folytatott hivatalos levelezésért is fizetni kell, és a beérkező postai küldemények kézbesítéséért is díjat számít fel a futárszolgálat. E körben hivatkoztak arra, hogy a munkáltató köteles biztosítani az érdekképviseleti szervek működésének feltételeit.
Pach Dániel (RV) a minisztérium állásfoglalását kérte a fentiekkel kapcsolatosan.
Dr. Bárdos Judit (BRDSZ) a 40 év közalkalmazotti jogviszonyban töltött idővel rendelkező kollégák nyugdíjazásával kapcsolatos problémákra hívta fel a figyelmet. Aggályát fejezte ki azzal kapcsolatosan, hogy a Kjt. Tervezett módosításával ismét csak lehetőségként lesz szabályozva, hogy a nők 40 év jogviszony után mehetnek nyugdíjba. Sérelmezte, hogy a munkáltató az érintett kollégákat „ráveszi” arra, hogy közös megegyezéssel akként kerüljön megszüntetésre a jogviszonyuk, hogy lemondanak a felmentési időről és a jubileumi jutalomról. Méltánytalannak nevezte, hogy a munkáltató pénzügyi okokra hivatkozva éppen a legalacsonyabb jövedelmű kollégák esetében teszi ezt.
A fentieket követően a BRDSZ által feltett, szóban meg nem válaszolt problémákra Zsinka András főosztályvezető úr jövő hétre ígért írásos választ.
Ezt követően az ülés lezárásra került.
Budapest, 2011. március 7.
TMRSZ