- TMRSZ – Tettrekész Magyar Rendőrség Szakszervezete - https://tmrsz.hu -

Nyílt levél és büntető feljelentés

Szám: Felj-6/2011.

 

N Y Í L T   L E V É L

 

 

Dr. Pintér Sándor
Belügyminiszter Úr részére

Tárgy: tájékoztatás kérés
panasz
büntető feljelentés

 

 

Cím: 1051 Budapest, József Attila u. 2-4.
Levélcím: 1903 Budapest, Pf. 314.
Tel: 441-1717
Fax.: 441-1720

 

Budapest

 

 

Tisztelt Belügyminiszter Úr!

 

 

A Tettrekész Magyar Rendőrség Szakszervezete arról kapott tájékoztatást a 2011.02.14-i RÉT ülésen elhangzottakról, hogy 34,9 milliárd forintot zárolnak a Belügyminisztériumban. Az ülésen az is elhangzott, hogy a rendőrség költségvetése a Belügyminisztérium költségvetésének 70 %-ában kerül meghatározásra. Jelen nyílt levelünk „tájékoztatás kérés” tárgyában az alábbiak szerint fogalmazódik meg.

Kérjük Belügyminiszter úr részletes és kimerítő tájékoztatását – a költségvetés előterjesztéséért felelős szaktárca vezetője véleményének a kikérésével – a hír, információ megalapozottságát és annak pénzügyi értelmezését, hátterét illetően az alábbiak szerint:

1. Kérem részletes tájékoztatását, hogy ez a hír valós-e? Amennyiben igen, ez a rendőrség működési feltételeinek biztosítására nézve – figyelemmel a 70%-os arányra, valamint tekintve a Rendőrség és a BM által ellátott feladatok álláspontunk szerint ennél nagyobb arányú terhét a Rendőrségre nézve, továbbá a két szervezet közötti létszámarányokat is figyelembe véve – aránytalan és rendkívül méltánytalan „költségmegoszlást” jelent.

2. Az sem világos, hogy mi értendő „100% és 70:30-as arány” alatt és mi értendő „Rendőrség” alatt a döntést illetően?

3. A BM közvetlen irányítása alatt lévő SZBEKK, TEK és NVSZ is a Rendőrség fejezetébe tartozik-e, vagy a BM-be? Figyelemmel arra, hogy jellemzően rendőrök dolgoznak e szervezetekben, ez nem egyértelműen eldöntött kérdés.

4. A BM irányítása alá tartozó más szervezetek – mint például AVH, Szakszolgálat, Katasztrófavédelem, BÁH, NOPVK – a 30%-ból kapják-e meg saját költségvetésüket, vagy az ő költségvetésük nem tartozik bele a 70:30%-os megoszlásba, azaz a 100%-ba?

5. Az oktatási rendszer részét képező rendészeti szakközépiskolák, RTF, a Rendészeti Vezetőképző és Kutatóintézet a BM 30%-os, vagy a Rendőrség 70%-os részéhez tartozik-e?

6. Úgyszintén a fejezeti kezelésű előirányzatok (pl: OBB, bűnmegelőzés, alapítványok, polgárőrség, szakszervezetek, külső határok alap, stb.) hogyan oszlanak meg a BM és a Rendőrség között? Kérjük ezzel és a fentiekkel kapcsolatban is részletezni (akár indexeléssel, lábjegyzettel is kiegészíteni) a költségvetési törvény XIV. fejezetében foglaltakat.

7. Jogilag a 70:30%-os arány nem azt jelenti-e, hogy a költségvetési törvény módosításáról szavaznia kellene az Országgyűlésnek? Ez annál inkább indokoltnak tűnik, hiszen törvénymódosítást jelent a 70:30%-os arány előírása, ha a jelenlegi fejezeti előirányzatok „értelmezése” során nem éppen 70:30%-os arány jön ki a végszámolásnál.

8. További kérdésünk, hogy ezt a 70:30%-os arányt milyen döntés, milyen jogi norma rendelkezése alakította ki? Kérjük az ezzel kapcsolatos döntés-előkészítés iratait, valamint magát a döntést tartalmazó irat megnevezését, másolatának megküldését, mint közérdekű adatot a törvényben előírt 15 napos határidőn belül jelen irat kézhezvételétől számítottan!

9. További kérdésünk, hogy időben meddig történnek a zárolások, a rendőrség költségvetésének hány százalékát érinti a zárolás, a működés és a bérek kifizetése miként lesz biztosítva?

10. A RÉT-en elhangzott az is Lajtár József r. vőrgy., gazdasági főigazgató úrtól, hogy „a rendőrségnél 120 milliárd forint bérelőirányzat áll rendelkezésre évente. A januárban kifizetett bérek felszorozva 12-vel, az 122 milliárd forintot tesznek ki„ A hiányzó 2 milliárd bérfedezet valós összeg-e vagy ennél nagyobb, esetleg kisebb hiány prognosztizálható a bérkeret vonatkozásában?

11. A 9. pontban foglalt gazdasági főigazgatói nyilatkozattal ellentétben mi okozza azt az eltérést, hogy a 2011. évi költségvetési előírányzatban nem 122 milliárd forint, hanem 146 milliárd a személyi juttatás előirányzata a járulékok pedig mintegy további 37 milliárdot irányoznak elő? Mit kell érteni Lajtár úr 122 milliárdja alatt és mit a költségvetési törvény személyi juttatás 146 milliárdos előirányzata közötti különbözet alatt?

12. Az NVSZ hatáskörének és lehetőségeinek a kibővítése, a kifogástalan életvitel kritériumainak abszurd megfogalmazása a Hszt. legutóbbi módosítása tervezetében (pl.: eladósodik: kirúgják, feljelentik és büntetőeljárás indul ellene: kirúgják, nem írja alá a családtagjai megfigyeléséhez hozzájáruló „kényszer-nyilakozatot: kirúgják, stb.) előrevetíti, körvonalazza a „végső megoldást” a kérdéseink egy része megválaszolása tárgyában.

Ez pedig az, hogy a főigazgató úr nyilatkozata és az alapján végzett kalkulációnk szerint prognosztizálható hiányzó 2 milliárd bérfedezet hiány – amely járulékokkal együtt átlag 300 ezer bruttós bérfizetést alapul véve mintegy legkevesebb 550 fő bérfedezetét jelentené – úgy „tüntetődik” el, hogy a rendőrség létszámát „régi”, relatíve magasabb bértömegű rendőrök elleni tömeges elbocsátásokkal – „megbízhatatlan”, vagy „kifogásolható életvitelű” jelzővel pántlikázva – „oldja meg” a BM. Ezzel párhuzamosan pedig, új felszerelésű, a költségvetésnek fele annyiba kerülő (nettó 76 ezres fizetésű) rendőrök sorba állításával éri el a BM a költségvetés korrigálását? Arra utaló jelek ugyanis tömegesen vannak, hogy az állományilletékes parancsnokok szükségtelenül vegzálják a végrehajtói állomány több éves tapasztalattal rendelkező részét. Mi erről az álláspontról Belügyminiszter Úr véleménye?

A panasz vonatkozásában jelzésünk és kérdésünk:

13. Az alábbiakban kifejtettek alapján Belügyminiszter Úr egyetért-e Lázár János frakcióvezető úr egy évnél nem régebbi azon nyilatkozatával, amely szerint az a tény, hogy a rendőrség számára a költségvetés 16 milliárd forint bevételi kötelezettséget ír elő a rendőrség részére, a rendőrség pénzbehajtókká silányítását jelenti, illetve az eljárás komoly biztonsági kockázatot rejt magában mivel a rendőrség a többletbírságolások érdekében a közbiztonsági feladatok ellátásától von el erőket?

A 2011. évi költségvetés BM fejezet összesen kiadási előirányzata mintegy 361 milliárd forint a 2010. évi CLXIX. törvény XIV. fejezetében foglaltak szerint.

A jelenlegi kormánypárti frakció vezetője – a rendészeti bizottság elnökeként – éles kritikát fogalmazott meg az előző kormányciklus utolsó évében a rendőrök pénzbehajtókká silányítása ellen, többször is felszólalva és sajtónyilatkozatokat téve e tárgykörben, amikor is a 2009. évi CXXX. törvény, azaz az elmúlt éves költségvetés alapján a rendőröknek a törvény XIV. fejezetében foglaltak alapján 16 milliárd forint bevételi előirányzatot tartalmazott az objektív felelősség alapján előírt kötelezettség.

Forrás például Hódmezővásárhely hivatalos honlapjáról az MTI-től átvéve:
Mint kifejtette, a rendőrség költségvetési támogatása úgy változik 2010-ben, hogy 20 milliárd forint saját bevételt ír elő a kormány a testületnek, amelyből 16 milliárd forint az objektív felelősségből származó bírság”.
A szakpolitikus véleménye szerint mindezek alapján félő, hogy a közterületi rendőri jelenléte döntő mértékben abból fog állni, hogy a rendőrség bírságol.

http://www.hodmezovasarhely.hu/oldalak/lazar-janos:-penzbehajto-cegge-akarja-alakitani-a-rendorseget-a-kormany-3342

A jelenlegi kormánypárt frakciója ugyanezen személy irányításával a 2011. évi költségvetés BM fejezete „egyéb bevételek” 21. címszám alatt forintra ugyanannyi, azaz 16 milliárd forintot irányoz elő a rendőrség számára.

Lázár János szavai alapján a Lázár János vezette frakció, illetve a kormánypárt tehát – idézzük frakcióvezető urat – „az eljárás komoly biztonsági kockázatot rejt magában. Félőnek tartja ugyanis, hogy a rendőrség a többletbírságolások érdekében a közbiztonsági feladatok ellátásától von el erőket.”. ( forrás: http://www.hirtv.hu/belfold/?article_hid=293709 )

A fentiek alapján Lázár János úr ellenzéki politikusként tett nyilatkozatával akkor is és most is egyet tudunk érteni, azaz a jelenlegi kormány – saját frakcióvezetője véleménye alapján is – pénzbehajtókká silányítja a rendőrséget. Ezt nem mi állítjuk, csupán mélységesen egyet tudunk ezzel az egy nyilatkozatával.

Az azonban visszataszító képmutatás, hogy míg a 2010. évi 16 milliárdos objektív felelősség alapján előírt bevételi kötelezettséget a rendőrség pénzbehajtókká silányításának minősítette a kormánypárt frakcióvezetője, addig a 2010-es költségvetési törvényben a forintra ugyanannyi költségvetési bevételi előirányzatot megszavazta. Úgy gondoljuk, hogy az ennyire nyilvánvalóan képmutató szakpolitikusi magatartás a országgyűlési képviselői felelősség teljes figyelmen kívül hagyása mellett erkölcsileg is vállalhatatlan.

Megjegyezzük, hogy amennyiben a fenti tények és az abból levont következtetéseink helyesek, úgy álláspontunk szerint a BM és a jelenlegi kormány ugyanazt a gyakorlatot folytatja, mint az előző kormány, azaz a retorikájában a rendőrség megerősítéséről beszél, ugyanakkor a valóságban a teljes személyi állomány bérelőirányzatát sem biztosítja, emellett – Lázár úr szavai alapján a tények tükrében – pénzbehajtókká silányítja a rendőrséget.

Ezen túlmenően a kifogástalan életvitel abszurd kritérium-szempontjai tervezett megalkotásával, valamint egyes alkotmányos alapjogok további csorbításával (titkosszolgálati megfigyelések, állami provokációk intézményesítése a szolgálat közben ellenőrzés céljából akár bűncselekmény elkövetésével, Lázár János nevével fémjelezve a passzív választójog, mint alkotmányos alapjog indokolatlan és megalázó elvételével a köztörvényes bűnözőkkel egy szinten kezelés) a rendőrök megbecsültsége minimális mértékben sincs meg a kormányzat részéről.

A kormánypárti FIDESZ nem ezt ígérte a választások előtt. Kiemelném az úgyszintén Lázár János országgyűlési képviselő, jelenleg a FIDESZ frakcióvezetője kijelentését, ténykedését, aki szakszervezetünkkel a választások előtt személyesen azt közölte, hogy egy olyan Hszt-n dolgoznak, mely a munkavállalók érdekeit is messzemenőkig szem előtt tarja, és többször hangsúlyozta ezen a megbeszélésen, hogy egy kezdő rendőr fizetése nettó 150 ezer forint lesz, amennyiben ők kerülnek kormányra. Ehelyett a pályakezdő rendőröknek jelenleg nettó 76 ezer forint a fizetésük, a végeken szolgáló több évet szolgálóknak pedig a túlórákkal együtt jó ha a nettó 100 ezer forintot eléri.

A büntetőfeljelentés tárgyában:

Végezetül engedje meg Miniszter Úr, hogy tájékoztassam, a közelmúltban írásba foglalt jogerős bírói ítélet végrehajtását tagadta meg az ORFK Hivatalának Vezetője, dr. Piros Attila. Mind a Fővárosi Bíróság, mind pedig a Fővárosi Ítélőtábla jogerős ítéletben kötelezte arra az ORFK-t, hogy adja ki, mely személyek használnak személyi használatú, korlátlan km használattal közvagyonnak minősülő szolgálati gépkocsikat. Több száz nagyértékű gépkocsiról van szó és több száz kiváltságos helyzetben lévő személyről.

Közérdekű adatnak minősülnek az általunk kért adatok bírói ítélet alapján. Ennek ellenére az ORFK Hivatal vezetője által kiadott irat szerint meg merészelik tagadni a bírói ítéletben foglalt kötelezés és törvényben előírt kötelezés végrehajtását.

Figyelemmel arra, hogy ezzel többrendbeli (több száz rendbeli) közérdekű adat kiadását tagadja meg az ORFK felelős vezetője, kérjük hogy ezen utolsó bekezdésben foglaltakat egyben büntetőfeljelentésként is szíveskedjen értékelni és a hatáskörrel rendelkező nyomozó szerv irányába a nyomozás elrendelése érdekében szükséges intézkedéseket megtenni szíveskedjen!

Egyben kérjük, hogy irányítói jogkörében eljárva a fegyelmi eljárások elrendelésére is szíveskedjen a szükséges intézkedéseket megtenni, mivel munkaköri kötelezettségének az ismeretlen vétkes személyek nem tettek eleget!

Egyben kérjük, hogy a bíróság által jogerős ítéletben kiadni rendelt közérdekű adatok soron kívüli megadására az ORFK vezetőjét utasítani szíveskedjen!

Kérem Miniszter Urat, hogy a levelünkben foglaltakról a Kormány tagjait is szíveskedjen tájékoztatni a soron következő kormányülésen.

Jelen nyílt levelünket tagságunk tájékoztatása céljából honlapunkon is megjelentetjük.

A fentiek tekintetében várom mielőbbi szíves visszajelzését! Együttműködésében és segítő közreműködésében bízva tisztelettel:

 

 

Szima Judit
Főtitkár

 

 

Szekszárd, 2011. február 25.

 

 

Mellékletek:

Fővárosi Bíróság 38.P.24.480/2009/7. sz. ítélete

Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.21.798/2010/3. sz. jogerős ítélete

ORFK Vezetőjének 2011.02.17-én írt adatkérés megsürgetése a jogerős ítéletre való hivatkozással

ORFK Hivatalvezetőjének 2011.02.24-én kelt 399-16/2009.Pp sz.tájékoztatása