- TMRSZ – Tettrekész Magyar Rendőrség Szakszervezete - https://tmrsz.hu -

Nyugdíj 40 év után: gyakorlati tudnivalók nőknek

Több tízezer női munkavállalót érint a 2010. évi CLXX. törvény szabályozása, amely szerint 2011. januárjától 40 év szolgálati idő megszerzését követően, életkortól függetlenül nyugdíjba mehetnek a nők és megkapják a teljes jogú öregségi nyugdíjat.

A törvény értelmében erre azok a nők jogosultak, akik legalább negyven év jogosultsági idővel rendelkezik, és azon a napon, amelytől kezdődően az öregségi teljes nyugdíjat megállapítják számukra, nem állnak biztosítással járó jogviszonyban.

Biztosítási jogviszonyban áll például az, aki munkaviszonyban, közalkalmazotti, illetőleg közszolgálati jogviszonyban van. E tekintetben nincs különbség részmunkaidős és teljes foglalkoztatás között. Részmunkaidős jogviszony sem állhat fenn a nyugdíj megállapításának napján.

Mi számít bele a 40 éves jogosultsági időbe?

A 40 évbe bele számít a kereső tevékenységgel járó biztosítási jogviszony, továbbá a terhességi-gyermekágyi segélyben (TGYÁS), gyermekgondozási díjban (GYED), gyermekgondozási segélyben (GYES), gyermeknevelési támogatásban és a súlyosan fogyatékos gyermekére tekintettel megállapított ápolási díjban eltöltött idő is. A 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet 12. szakasza egyébként teljes részletességgel tartalmazza azoknak a biztosítási jogviszonyoknak a megnevezését, amelyek időtartama a jogosultsághoz beszámítható.

Jogosultsági időként ugyanakkor nem vehető figyelembe a munkanélküli ellátás folyósításának időtartama, az egyébként szolgálati időként elismerhető tanulmányi idő, a biztosítási jogviszony megszűnését követően folyósított táppénz időtartama, az 1998. január 1-jét megelőzően – nem gyermekgondozás, vagy -ápolás miatt igénybevett – fizetés nélküli szabadság szolgálati időnek minősülő első 30 napja.

Mindezek mellett sem állapítható meg az öregségi teljes nyugdíj, ha a kereső tevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal szerzett szolgálati idő nem éri el a harminckét évet, olyan nő esetén pedig, akinek a súlyosan fogyatékos gyermekére tekintettel ápolási díjat állapítottak meg, a harminc évet.

Az előírt jogosultsági idő – ha a jogosult a saját háztartásában öt gyermeket nevelt – egy évvel, minden további gyermek esetén további egy-egy évvel, de összesen legfeljebb hét évvel csökken.

Közalkalmazottakra, köztisztviselőkre vonatkozó egyedi szabályok

Az öregségi teljes nyugdíj csak akkor kerül megállapítására, ha a kérelmező biztosítással járó jogviszonya már nem áll fenn! Ezért közalkalmazottaknak, köztisztviselőknek, kormánytisztviselőknek a nyugdíj iránti kérelem előterjesztése előtt vagy közös megegyezéssel vagy lemondással meg kell szüntetniük a közalkalmazotti jogviszonyukat. Aki a fentiekben ismertetett módon akarja igénybe venni, annak nem megfelelő a munkáltatói felmentéssel történő megszüntetés! A munkáltató ugyanis csak a nyugdíjasnak minősülő közalkalmazott, illetve az előrehozott öregségi nyugdíjra jogosult közalkalmazott jogviszonyát szüntetheti meg felmentéssel.

Felhívjuk az érintettek figyelmét arra, hogy a jogosultság tisztázása érdekében előzetesen mindenképpen célszerű kérni a szolgálati idő kiszámítását, függetlenül attól, hogy erre korábban már sor került vagy sem. A kérelem előterjesztésében hivatkozni szükséges arra, hogy az igazolást a 40 éves szolgálati idő elérése alapján igényelhető korengedményes nyugdíjazással kapcsolatosan kéri a kérelmező.

A nők nyugdíj melletti munkavégzéséről

Azok a nők, akik az előírt negyven éves szolgálati idővel ugyan rendelkeznek, de még nem érik el az irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt, a nyugdíj mellett munkát is vállalhatnak. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a nyugdíjban részesülő munkavállaló minden évben rendelkezik egy éves keretösszeggel, amely jelenleg az év első napján érvényes minimálbér tizennyolcszorosa (2011-ben 1 404 000 forint). Mindaddig, amíg az adott évi keresete ezen belül marad, korlátozás nélkül jár neki nyugdíja is. Amikor azonban a keretet túllépi, a következő hónaptól az év végéig szüneteltetnie kell a nyugdíját, s ezt a munkáltatónak be kell jelentenie az adóhatósághoz. Ezt követően az adóhatóság hivatalból értesíti nyugdíjfolyósítót, amely intézkedik a nyugdíj folyósításának szüneteltetéséről.

 

 

Szekszárd, 2011. február 23.

 

 

TMRSZ