A Soproni Rendőrkapitányság működésével kapcsolatban a közelmúltban vizsgálatot kezdeményeztünk az országos rendőrfőkapitány úrnál, a hivatalosan tudomásunkra jutott visszásságokra utaló információk alapján. Korábban ugyanezt megtettük hivatali elődje irányában is, aki azonban nem tette meg azokat a szükségesnek látszó intézkedéseket irányítói jogkörében eljárva, amely a felvetett problémák szakszerű és jogszerű rendezésére irányultak volna.
Dr. Takács Tibor r. ezredes, rendőrségi főtanácsos úrnak.
Győr-Moson-Sopron Megyei Rendőr-főkapitányság Vezetője!
G Y Ő R
Tisztelt Főkapitány Úr!
A Soproni Rendőrkapitányság működésével kapcsolatban a közelmúltban vizsgálatot kezdeményeztünk az országos rendőrfőkapitány úrnál, a hivatalosan tudomásunkra jutott visszásságokra utaló információk alapján. Korábban ugyanezt megtettük hivatali elődje irányában is, aki azonban nem tette meg azokat a szükségesnek látszó intézkedéseket irányítói jogkörében eljárva, amely a felvetett problémák szakszerű és jogszerű rendezésére irányultak volna.
Jelen esetben szintén a Soproni Rendőrkapitányságon tapasztalt jogellenes, és szakmaiatlan, munkáltatói rész-jogkörrel rendelkező vezető részéről megfogalmazott „elvárással” kapcsolatban fordulunk Főkapitány Úrhoz.
Az álláspontunk szerint hibás vezetői elvárással kapcsolatban kérjük, hogy Főkapitány Úr fejtse ki az álláspontját az alábbiakkal kapcsolatban. Amennyiben Főkapitány Úr is aggályosnak tartja az általunk felvetetteket, kérjük, hogy vizsgálatot szíveskedjen elrendelni abban a vonatkozásban, hogy a vezetői „elvárás” egyéni álláspontot tükröz-e, vagy pedig az állományilletékes parancsnok úr elvárása alapján fogalmazódott-e meg.
Sopronban, 2011. január 4-én egy iktatási szám nélküli, „Péter Csaba r.alezredes alosztályvezető” aláírással ellátott – tartalma szerint körlevélnek tűnő – tájékoztató készült el.
A tájékoztatóban a vezető által elvárt precízebb, szabatosabb munkavégzésre hívja fel az állomány figyelmét az alosztályvezető úr. Emellett azonban kilátásba helyezi, hogy ha a vezető által „hibásnak, vagy rossznak” minősülő jelentés készül el, és annak kijavítása már csak a szolgálati időn túl lehetséges, „túlszolgálat elszámolását nem engedélyezi” a parancsnok úr.
A nyilvánvalóan jogszabályellenes és rendeltetésellenes vezetői jogalkalmazás és kilátásba helyezett intézkedés miatt annak visszavonását ezúton, soron kívüli intézkedést kérve kezdeményezzük.
Feltéve, de meg nem engedve, hogy napi probléma a „hibás és rossz jelentések” elkészülte, azzal kapcsolatban a munkáltatónak rendelkezésére állnak azok az eszközök, amelyekkel a pontosabb és precízebb munkavégzésre ösztökélheti a munkavállalót. Például figyelmeztetés, vagy a fegyelmi eljárás lezárta során alkalmazható fegyelmi szankciók kilátásba helyezése, adott esetben fegyelmi szankció kiszabása, vagy az érintett személyek teljesítményértékelése során a tapasztalt hiányosságok, hibák figyelembe vétele, stb.
Azt azonban kategorikusan kijelenteni, hogy ha rendkívüli munkavégzést rendel el az elöljáró, azt kvázi „társadalmi munkában”, vagy „ingyenmunkában” végezze el a munkavállaló – még ha a munkavállalónak felróható okból is került sor az elrendelésre – nyilvánvalóan jogellenes vezetői jogalkalmazás.
Nyomatékosan felhívom Főkapitány Úr figyelmét arra, hogy Magyarország 1933-ban törvényi szinten hirdette ki a rabszolgaság tárgyában Genfben, 1926. évi szeptember hó 25-én kelt nemzetközi egyezményt.
Az egyezmény 1. cikk 1 pontja szerint: „A rabszolgaság az egyénnek az az állapota, vagy helyzete, amelyben felett tulajdonjogának ismérveit vagy egyes ismérveit gyakorolják.”.
Az ingyenmunka, mint a rabszolgaság egyik lényeges ismérve nem megengedett a Magyar Köztársaság hatályos jogrendje szerint.
A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény (Hszt.) 87-88.§-ai pontosan meghatározzák, hogy ha egyebek mellett „a szolgálat érdeke” megkívánja, akkor „szolgálatteljesítési időn túl” is munkavégzésre kötelezhető a munkavállaló,, azonban ebben az esetben részére túlmunkaként kell elszámolni a munkáltató rendelkezése szerinti munka idejét.
Az alosztályvezető úr személyes véleménye a jogszabályi rendelkezéseket nem írhatja felül még abban az esetben sem, ha azt esetleg tőle magasabb beosztású személy fogalmazta is meg elvárásként.
Fentiekre figyelemmel kérjük az ügyben vizsgálat elrendelését, és alosztályvezető úr nyilatkoztatását abban, hogy ezt a „körlevelet” saját hatáskörben, vagy utasítás alapján fogalmazta-e meg. Utóbbi esetben kérjük az utasítás kiadójának, vagy az elvárás megfogalmazójának fegyelmi jogkörben történő felelősségre vonását, figyelemmel arra, hogy a körlevél súlyosan jogellenes helyzetet teremtett, amely sérti a munkavállalók túlmunkára vonatkozó alapvető jogait.
A másik jogellenes vetülete a „körlevélnek”, hogy a polgárbarát rendőrség, mint hangsúlyozott rendőrségi érték ellenére „Intézkedési aktivitás” cím alatt olyan elvárás fogalmazódik meg, miszerint „Továbbra is követelmény a szolgálatban megfelelő számú intézkedés foganatosítása.”
Kérdésünk: ki és mikor fogalmazta meg a közterületi állománynak Sopronban, hogy egy szolgálatban mennyi intézkedés minősül megfelelő számúnak? Ennek mi a jogszabályi alapja?
A Rendőrségi törvény, a Szolgálati Szabályzat, de még a Hszt. is – mint a rendőr, illetve a Rendőrség funkcióját, feladatrendszerét megfogalmazó jogszabályok összessége – nem fogalmaznak meg, nem tartalmaznak olyan elvárásokat a munkáját végző rendőrnek, illetve a Rendőrségnek, hogy egy szolgálatban meghatározott számú intézkedést „kell produkálnia” a rendőrnek.
Sőt, ezzel ellentétben a hasonló jellegű rendőri vezetői elvárások álláspontunk szerint a lakosság, az állampolgárok zaklatására irányuló Rendőrség törvényellenes létrehozásának szándéka a mellett, súlyosan jogsértő cselekményt is jelent. A hatáskörét lényegesen túllépő alosztályvezetői elvárás megengedhetetlen annak jogsértő és szakmaiatlan jellege mellett is.
Az a szintén jogsértő vezetői álláspont – miszerint: „Nem lehet az a kifogás”, hogy ma nem volt semmi a városban.”- azt prognosztizálja, hogy az intézkedés-szám alatti kényszer hatására dolgozó rendőröknek vegzálni kell az állampolgárokat, kutatni azt, hogy valamit találjanak, még akkor is, ha nincs, ha nem észlelnek intézkedésre okot adó körülményt.
Amellett, hogy ez a törvényellenes vezetői elvárás megfogalmazódik, valószínűsíti a rendőri intézkedések elleni panaszok megszaporodását, az időnként rendőrellenes civil közhangulat további romlását is. Érthetetlen, hogy miért elképzelhetetlen egy rendőri vezető, vagy vezetés számára az a tény, hogy rend van a városban és a szolgálatos rendőr nem találkozik intézkedésre okot adó körülménnyel.
A mindenáron intézkedés-szám alatti teljesítménykényszerrel utcára küldött rendőrök pénzbehajtókká silányítása ellen a hivatalban lévő kormány vezető tisztségviselői többször is felemelték már a szavukat. Ennek ellenére úgy tűnik, hogy Sopronban megállt az idő és továbbra is meghatározott számú intézkedést várnak el a rendőröktől még abban az esetben is, ha nincs intézkedésre okot adó körülmény.
Ez ügyben is kérjük Főkapitány Urat, hogy tényfeltáró vizsgálatot szíveskedjen elrendelni akörben, hogy az alosztályvezető úr önszántából, vagy felettes vezetői elvárás, utasítás alapján fogalmazta-e meg a „körlevél” ezen részét. A vizsgálat térjen ki arra is, hogy az állományilletékes parancsnok úrnak tudomása volt-e egyáltalán a „körlevél” elkészültéről, annak tartalmáról és ha igen, miért mulasztotta el megtenni a jogszerű helyzet helyreállítását, a körlevél hatályon kívül helyezését, visszavonását?
A vizsgálat kezdeményezése és Főkapitány Úr álláspontjának megismerése szándékával megírt levelünket tájékoztatás és esetleges további vizsgálatok elrendelése céljából egyúttal megküldjük:
– Sopron Megyei Jogú Városa Önkormányzatának, annak jegyzője útján,
– az állampolgári jogok országgyűlési biztosának,
– az országos rendőrfőkapitány úrnak,
– belügyminiszter úrnak.
Tisztelettel kérjük Főkapitány Urat, hogy szakmai és jogi álláspontjáról, esetlegesen tett intézkedéseiről szakszervezetünket soron kívül tájékoztatni szíveskedjen!
Szekszárd, 2011. február 21.
Tisztelettel és köszönettel:
Szima Judit főtitkár
Melléklet: „körlevél” Sopronban 2011. január 4-én.