Rendkívüli BÉT ülés – 2011.01.18.

Az állomány bérlettel történő ellátása tárgyában az FRSZ által kezdeményezett soron kívüli BÉT ülésen más témák megvitatását is napirendre tűzte a minisztérium, így a rendvédelmi szervek állományának egészségügyi ellátását, valamint egyéb aktuális kérdések megvitatását.

Az érdekképviseleti oldal napirend előtti tájékoztatást kért a minisztérium képviselőitől Orbán Viktor miniszterelnök úr nyugdíjrendszer megreformálásával, azon belül is a korhatár előtti nyugdíjba vonulás feltételeinek szigorításával kapcsolatban napokban elhangzott nyilatkozatának tartalmáról, nevezetesen, hogy az a rendvédelmi szférában dolgozókat érinti-e és miként.

Felkai László úr, BM közigazgatási államtitkár elmondta, arról, hogy a miniszterelnöki kijelentés mit takar, konkrét információja róla nincs. Elmondta, hogy ezt akkor fogjuk megtudni, amikor a gazdasági minisztérium a koncepciót koordinációra bocsátja. Egyben kijelentette, hogy a bérfejlesztést csak akkor tudják továbbvinni, hogyha a nyugdíjban viszont szigorítanak. Erre a koncepcióra készülnek.

A tűzoltó szakszervezetek képviselői tájékoztatást kértek az 1,2-szeres kedvezményes szolgálati idő szorzó alkalmazása határidejének minisztérium által ígért meghosszabbításának állásáról.

Felkai László úr, BM közigazgatási államtitkár elmondta, hogy az egyes rendészeti tárgyú törvények módosításával összefüggő kormányrendelet módosítások keretében az ígért 1 éves határidő hosszabbítás megtörtént, vagyis a kedvezményes szolgálati idő számítás lehetősége 2011-ben is fennáll.

A szakszervezeti oldal a BÉT ülés előtt kezdeményezte a 2010. december 31-ei hatállyal megszűnt rendvédelmi-honvédelmi közös érdekegyeztetési szervezeti forma (Szolgálati Jogviszonyban Állók Érdekegyeztetési Fóruma) helyébe lépő új kormányzati szintű érdekegyeztetési fórum (Rendvédelmi Szervek Érdekegyeztetési Fóruma) mielőbbi megalakítását, a SZÉF búcsú ülésének megtartását, melyet az érdekképviseleti oldal-kivéve a TMRSZ-t- az ülésen közösen is megerősített.

Felkai László úr, BM közigazgatási államtitkár válasza:A miniszter úr ígéretet tett arra, hogy egy búcsú SZÉF ülést tart. A kérdés úgy vetődik fel, hogy közös SZÉF és BÉT ülés, akkor azt mondom, hogy igen. Ha a kérdés úgy vetődik fel, hogy januárban megtartható –e mind a kettő akkor azt mondom, hogy nem, mert azért néhány egyéb dolog is van, az EU elnökség, katasztrófák. Tehát amennyiben az az igény, hogy a kettőt együtt tartjuk, akkor azt fölvállalom, hogy januárban kitűzetem a miniszter úrral az időpontot.

Bárdos Judit főtitkár- BRDSZ felszólalásában elmondta, hogy álláspontja szerint kb. 2-3 éve nem történik meg a nyugdíjaknak a rögzítése. Elmondása szerint annak ellenére, hogy ez egy jogszabályi kötelezettség, az érintetteknek nem rögzítik a nyugdíjukat.

Felkai László úr, BM közigazgatási államtitkár válasza Bárdos Judit BRDSZ főtitkárnak:

„A kettő között semmilyen összefüggés nincs, ez a határozott véleménye, különösen mint volt ügyésznek. Amit jogszabály előír, azt meg kell tenni. Tehát, ha van jogszabály, ha konkrét rögzítést előír és a feltételek adottak, azt meg kell adni. És ettől független hogy jogi szabályozást módosítunk-e A kettő között összefüggés nincs.. Amennyiben bárkinek konkrét fölvetése van, hogy konkrét intézkedés bármely munkáltató elmulasztott, akkor kérem, és annak érdekében eljárunk.”

Felkai László úr, a BM közigazgatási államtitkár: Miután egyéb felvetés nincs, akkor az első napirendi pont következik.

„Elmondja, hogy a rendkívüli ülés összehívásnak oka is volt, nevezetesen a legutóbbi BÉT ülésen a miniszter úr ígéretet tett arra, hogy a Cafeterián kívül mindenki részére a bérletet meg fogja vásárolni. „Csak ezzel kapcsolatban különböző munkáltatói levelezések voltak, szóval a bérlet és a Cafeteria viszonya, illetőleg- idézőleg viszonya legutóbbi bérletre ugye a miniszter úr ígéretet tett, ugye, ha jól értem? Miután szerintem a Tóth úr – igaz, hogy egy rövid levélben- ,de a lényeget jól artikulálta újat nem mondok, akkor nézzük sorra időrendi sorrendben.

Volt egy BÉT ülés, a BÉT ülésen a miniszter azt a célt fogalmazta meg, hogy mindent meg kell tenni ennek érdekében, sőt ígéretet is tett tulajdonképpen, hogy 2011 –ben a juttatásai a személyi állománynak nem lesznek kevesebbek, de le fognak csökkenni 2010- hez képest. És akkor erre vonatkozóan ugye különböző módszerek fogalmazódtak meg, szóba került itt a ruhapénznél a visszatartási arány. Ez egyik módszerként vetődött fel, hogy amennyiben a cafeteria 200 ezer forint, akkor ne számítson bele a bérlet is, és akkor ez egy módszer arra, hogy a személyi állománynak a bére 2011-re ne csökkenjen 2010-hez képest.

Én azt mondom, hogy válasszuk szét az a célt, amit mondott a miniszter és a módszert.

Tudniillik, a BÉT ülésnek a másnapján terjesztettek elő egy olyan törvényjavaslatot, mely arról szól, hogy 200 ezernél több,mivel a bérlet is beleszámít a cafeteria nem lehet. A költségvetési tervezésnél ez a 200 ezer korlát úgy volt szó, hogy a költségvetés amikor a tárcák költségvetési támogatását megállapítja, 200 ezer forintnál többet nem ismer el cafeteriával, de nem akadályozta maga a törvény szövege azt, hogy maga azt, hogyha a tárca forrást szerez, akkor több, mint 200 ezer forintot adjon cafeteriában.

Azonban a BÉT ülést követő nappal nyújtották be azt a törvényjavaslatot, ami még saját forrásból is lehetetlenné tette azt, hogy 200 ezer forint fölött adjanak cafeteriát és a cafeteriába pedig a bérlet is beleszámítanak. Tehát innentől kezdve ezt a módosító javaslatot elfogadták, tehát innentől kezdve azt a módszert, amit a miniszter ígért, a törvény lehetetlenné tett. Azonban magát a célt, tehát hogy ne csökkenjen a személyi állománynak a bére, azt a miniszter továbbra is ígéretének megfelelően fontosnak tartja.

Ha most kicsit lokalizálom a helyzetet, akkor miről van szó, mondjuk arról van szó, hogy 200 ezer forint a cafeteria és teszem azt 100 ezer forint a bérlet, tehát így mindenki ebben a csomagban kapott volna 300 ezer forintot. Most ugye a 200 ezer forintot megkapja mindenki, de mivel 100 ezer forintért nem lehet az említett jogszabály módosítás miatt bérletet venni, ezért a miniszteri szándék az, hogy azt a 100 ezer forintot személyi juttatásként továbbra is adhatja.

Nem bérletként, mert bérletet venni nem lehet,de személyi juttatásként arra fordítják amire akarják és inkább személyi juttatás, akkor ez a kitűzött cél alapon nem jár. Egész pontosan, hogy a cafeteria miből fog állni és a személyi juttatást az összes többi egyéb elemével együtt meg a nem személyi jövedelem, tehát nem cafeteria elemmel kapcsolatos, de korábban szintén szóba került 2000,4000,6000,8000 forint pénzfelvétel juttatáshoz hogy viszonyul, az egyre szeretnénk szabályozni. Szándékaink szerint február első hetében. Bizonyos kormányi intézkedések egységesítések a kormányzaton belül irányelvek megjelenései várhatók. Tehát bérlet nincs, de a bérlet árát mindenki a miniszteri ítélet szerint személyes juttatásként, nem személyre szólóan, hanem szervezetként. Szervezeti juttatásként ott lesz minden szervezetnél a csomag.”

Az államtitkár első napirendjének előadása után vita alakult ki a cafetéria körüli juttatásokról. Az FRSZ szerint a belügyminisztérium nem felelős, hiszen egyéni módosító indítványt terjesztettek elő a BÉT ülés másnapján, melyet a kormány el is fogadott. Szó szerint a következőket mondta Dávid Tibor FRSZ főtitkárhelyettes: „Mert látjuk azt, hogy ez a miniszter úr döntése után történt, szóval itt ez a helyzet ami kialakult, erre nincs felelős. Megoldást keressük..

Pach Dániel -főtitkár RSZV szóvá tette, hogy a fővárosi önkormányzat elé nem az a javaslattervezet került, mint ami a BÉT-en jóváhagyásra került, mivel a kedvezmény csak a BRFK-ra és az ORFK egy részére vonatkozik.

Felkai László úr, a BM közigazgatási államtitkár az RSZV felszólalására a következőket mondta:

„A felvetést annyiban nem értem, hogy a belügyminiszter tett ígéretet arra, hogy ő szerinte mi lenne a jó megoldás, a BKV bérlet vonatkozásában. Azonban a Fővárosi Közgyűlés ez egy független szervezet. Következésképp, ha Fővárosi Közgyűlés nem azt dönti, amit a belügyminiszter akar, az nem a miniszter hibája. Tehát nyilvánvaló, hogy a ….azt dönt amit akar. Ő csak legfeljebb javasolhat és kérdezhet. Nincs közöttük hierarchikus viszony. Az első. A második, durván mondom a számokat, a bérlet a teljes állomány számára mintegy 5,4 milliárd forint. Ez az 5,4 milliárd forint országos szinten ez a belügyminiszternek továbbra is az ígérete, de a személyi juttatás….. rendszerben rendelkezésre fog állni. Bérlet cafeteriaként. Cafeterián kívüli bérlet nem vehető belőle, mert…….Az hogy az ORFK – BKV megállapodásban mi van, azt nyilván a .. .jobban tudja”

Lajtár József ORFK Vezető helyettes válasza az Államtitkár felszólítására:

„Jelentem az első lépés volt az, hogy készült egy megállapodás-tervezet. Ez annulált volna minden más körülményt, azonban sem a főpolgármester úr, sem más nincs arra fölhatalmazva közgyűlés döntése nélkül, hogy bármilyen bevétel-kiesésre késztesse vagy utasítsa a BKV-t. A testületnek van hozzá joga. A testület részére készült egy előterjesztés. Három verzió volt az első pillanatban, azt nem fogadták el semmiféleképpen, hogy mindenkire kiterjedő legyen. Nyilvánvalóan a fővárosi közgyűlés a BRFK primátusát fogalmazta meg. Az összes többi az csak egy ráragadt dolog. Ennek megfelelően csak akkor lép hatályba a fővárosi közgyűlés rendelete – ami általatok is ismert-, amennyiben együttműködési megállapodás vagy szerződés jön létre a BKV vezetése és az ORFK között. Hogy ez lesz vagy nem, erre nem tudok felelősséggel nyilatkozni, mert ez valóban olyan, hogy meg kell-e osztani a budapesti rendőröket a juttatások vonatkozásában. Tekintettel arra, hogy nem tudtunk érdemben egyeztetni senkivel, ezért nem szeretnék elébe menni a dolgoknak, nem véletlenül intézkedtünk átmeneti egy hónapra. Hogy odáig legyen kristálytiszta a helyzet és nyugodt körülmények között lehessen megoldani a lehetséges problémát. Itt tartunk jelenleg.”

Miután az előterjesztés során a vitában az államtitkár úr végig a törvények betartására hivatkozott a TMRSZ főtitkára a következő hozzászólást tette:

Szima Judit főtitkár– TMRSZ

A TMRSZ szerint van megoldás. Felkai úr mondta, hogy a törvény azt mondja ki, ebből következően a TMRSZ már indítványozza, a törvényszöveg módosítását figyelemmel arra, hogy a közrend és a közbiztonság fenntartása az amúgy is megsanyargatott rendőri állomány tekintetében egyre nehezebben tartható fönn. Azért is, mivel nagyfokú létszámhiány van. A választások idején volt egy ígéret a FIDESZ részéről, ami most 2/3-os többséggel rendelkezik.

A kampányuk elsődleges célkitűzése volt a rendőrség megerősítése, rendőrök bérezésének és munkakörülményének európai színvonalra történő fölzárkóztatása. Ehhez képest jelen pillanatban a munkakörülmények biztosítása sem megoldott rendőri állomány tekintetében, a közalkalmazottakat is beleértve.

Tehát, ha a törvény azt mondja ki – és a Felkai úr, mint ügyész hivatkozik arra, hogy a törvényt be kell tartani,- a TMRSZ indítványozza a törvény módosítási javaslat elkészítését és benyújtását a belügyminisztérium részéről. Helyi járatról- azért hogy itt tisztába tegyük a dolgokat- az APEH jogszabály azt mondja ki, hogy ha a munkáltató helyi bérletet vásárol, azt föl kell szorozni 1,19-el, és egyszer 16%-os adót és 27%-os adót kell befizetni utána. Ez a lényege. Tehát a munkáltató ezért ódzkodik ennek a megvásárlásától, tehát ezért kell megváltoztatni a jogszabályt, mert ha ez nem történik meg, akkor bizony nem csak a rendőri részen, hanem a fegyveres szervek működése is igen komoly veszélybe kerül.

Jelen pillanatban EU-tagállamként EU-soros elnöki tisztet tölt be Magyarország, és igen szégyen lenne, hogyha a rendőrök ellen azért indítanának eljárást, mert épp egy bűnözőt üldözött pl. a XIV. kerületben és nem tudott utánamenni, mert a rendőrigazolványát kereste. Tehát a TMRSZ nevében kérem, hogy a törvénymódosítási javaslatot soron kívül előterjeszteni és ezt a kérdést minél hamarabb megoldani szíveskedjenek.

A másik kérdésemre azért választ várnék a Felkai úrtól, hogy szíveskedjék megmondani, hogy a terrorelhárító központnál dolgozók részére a munkáltató biztosítja-e a bérletet? Mert a pletyka szerint igen, és ez fölkavarja a kedélyeket. Ha ez így van, meglátásunk szerint nem tisztességes, hogy a rendőri állomány és a terrorelhárító központ között ilyen megkülönböztetés van. Nekünk erről tájékoztatni kell a dolgozókat.

Felkai László úr, a BM közigazgatási államtitkár:

A házszabály szerint- a törvényjavaslatnak az elfogadása, megtárgyalása úgy történik, hogy a bizottsági ülésen a kormány képviselőit megkérdezzük, hogy támogatja-e vagy sem, ami persze nem befolyásolja az országgyűlést, mert a képviselők dönthetnek máshogy is. Nincs tudomásom arról, hogy az elfogadott képviselő módosító indítványt a kormány ne támogatta volna. Az meg teljesen biztos, hogy a kormány által megszavazottal szemben nincs lehetőség más javaslat benyújtására.

A másik kérdés, a TEK-re ugyanazok a bérlet, cafeteria és egyéb szabályok vonatkoznak, mint a többi rendőrre. Amiben más szabályok vonatkoznak rájuk, az a bértáblázat, ami nem nyilvános.

Szima Judit főtitkár– TMRSZ

Felkai Úrnak meghallgattam a válaszát, de azt a TMRSZ elfogadni nem tudja, határozottan kérjük a törvénymódosítás beterjesztését, vélelmezhetően feltételezzük, hogy a kormányt nem kellően, illetve nem kellően lett tájékoztatva a jelen helyzetről. Meglátásom szerint valószínűsíthető az, hogy a kormány átlátja ennek a kritikus helyzetét és ő valóban módosítani fog ezen. Az egyéni módosító indítványokat meg mindenki ismeri, hogy az hogyan szokott zajlani, ettől függetlenül mi pozitívak vagyunk és bizakodunk abban, hogy valóban a kormány átlátja, hogy itt van egy megoldatlan helyzet és ebben minél hamarabb lépni kell . Köszönöm!

Felkai László úr, BM közigazgatási államtitkár elmondja, hogy 1990 óta ez az első év, hogy a rendőrségnek és az összes többi rendészeti szervnek nincs tartozása, és a nulláról indul.

A szakszervezetek reagálása e kijelentésre, hogy nagy örömmel veszik tudomásul, hogy nem mínusszal indul a rendőrség és a többi rendészeti szerv, csak az a gond, hogy az állomány indul mínusszal. Ez a nagy probléma.

Felkai László úr, BM közigazgatási államtitkár erre reagálva egy irathalmazt lobogtat és közli, hogyha már a megélhetésről beszélünk, akkor ő kigyűjtette és kimutatásra került, hogy kb. 300 fő alatt van a hivatásosoknál, aki nettó 80 ezer forintot keres és ezek még BV-sek is, és nem is rendőrök.

Szima Judit főtitkár– TMRSZ

Én úgy gondolom, hogy itt a tárgyalás elment a cinizmus irányába és rendkívül méltatlannak tartom és kikérem a kollégáim nevében azt, hogy a Felkai úr itt nettó 80 ezer forintot hozzon föl akkor, amikor jelen pillanatban nyomorpályára rakták a rendőröket és megélhetésük van veszélyben, munkakörülményeik sincsenek biztosítva. És egyfolytában túlóráztatják őket, jelen pillanatban csak az EU-s soros elnökségre való hivatkozással. És Felkai úr most itt ilyen számokat mutat nekünk, amit előzőleg egyébként a szakszervezetnek meg sem küldtek, tehát mi igazából nem is tudunk erre reagálni.

Kollégáim kérték, hogy tolmácsoljam, mára már a rendőrségen dolgozók nyomorpályára vannak rakva. És egyszerűen a fizetésük szégyenteljesen alacsony attól függetlenül, hogy a Felkai úr, akinek nem tudjuk mennyi a fizetése, biztos nem 80 ezer nettó, 80 ezer nettóval viccelődik itt a rendőreinknek a kárára. Azokkal, akik gyereket tartanak el. A családjukat nem tudják fenntartani és a lakáshiteleikkel folyamatosan dőlnek be. ..úgy utaznak föl, hogy legyen megélhetésük, ezek az emberek tiszteletet érdemelnek és nem azt, hogy szórakozzunk, hogy most 80 ezer forintot csak 300 ember keres. Szégyen! Akkor szégyen, amikor egy európai uniós átlagkereset egy hivatásos esetében 1600 eurónál kezdődik. Köszönöm!

Felkai László úr, a BM közigazgatási államtitkár

Rendben. A történet úgy szólt, hogy a szakszervezeti oldalon azt mondta a miniszternek, hogy tömegesen kerestek 80 ezer alatt és csak hogy itt a válasz, igen ennyien keresnek. Ez nem cinizmus, ez válasz az ön kérdésére, vagy válasz arra, hogy rosszul ítélték meg az állomány helyzetét…

Szima Judit főtitkár– TMRSZ

Felkai úr elnézést kérek, ön dokumentumot rendelkezésünkre nem bocsátott, innentől kezdve nem tudjuk az ön állítását sem igaznak, sem valótlannak elfogadni….

Elnézést Felkai úr, csak közben itt eszembe jutott, hogy most, 2011. január elsejével 900 próbaidős rendőr került felszerelésre, ezek a rendőrök nettó 76 ezer forintot fognak kapni. Tehát akkor már az ön állítása ugye itt megdőlt. A másik kérdés, hogy miért vannak rendőri nyomorpályán a rendőrök, ugye azért erre szeretnénk választ kapni, hogy mégis valamilyen hivatalos válasz érkezne a belügyminisztériumból.

Szeretném elmondani, hogy a Finnországból a finn rendőrszakszervezet, a legnagyobb rendőr szakszervezet elnöke járt Magyarországon, a meghívásunkra, és mikor elmondtuk, hogy mi tagjainknak segélyt folyósítunk, mert mi a bevételeinknek több, mint 10%-át a tavalyi évben is segélyekre adtuk ki, ugye árvízhelyzet, a vörös iszap, meg had ne mondjam, amikor a rendőri kollégák bajba kerültek, bedőlt lakáshitelek stb..
Teljesen ledöbbentek, mert náluk ilyen, hogy a szakszervezet segélyt adjon, olyan nincs. Tehát azért szeretném mondani, hogy van még fejlődési lehetőségünk és úgy gondolom, hogy a belügyminisztériumnak is igen komolyan kell venni azokat a jelzéseket, amiket a TMRSZ tesz és amiket előzőekben is elmondtam, hogy a törvényjavaslatot ezzel kapcsolatosan szíveskedjenek megtenni, melyről a szakszervezetünk erről külön értesítést kér. Köszönöm!

Felkai László úr, a BM közigazgatási államtitkár válasza: Nem dőlt meg, amit mondtam, hisz ugye bérszámfejtési adatok alapján gyűjtöttük ki és januári bért még nem számfejtettek.

Szima Judit főtitkár– TMRSZ

Most akkor már van 900 rendőrünk, aki 76 ezer nettót keres.

Felvetődött a 2011. évi ruhapénzzel kapcsolatosan az, hogy a minisztérium legutóbbi elképzelése szerint a visszatartás 50 %-os mértékben a teljes hivatásos állományra vonatkozna, ez azonban hivatalos formában ez idáig még nem került lerögzítésre.

Dr. Felkai László úr tájékoztatása szerint a ruhapénz kérdését is a 2011. évi cafetéria tárgyban a közeljövőben megtartásra kerülő BÉT ülésen tűzik napirendre.

Bérkompenzációval kapcsolatosan kifogásként merült fel, hogy az adószabályok változása, valamint a járulékmérték emelés miatt nettó keresetveszteséget elszenvedettek részére ígért bérkompenzáció az ígéretekkel ellentétben összemosták a családi adókedvezménnyel.

Az e tárgyban készült kormányrendelet jogilag kifogásolható, mivel míg a normaszöveg szerint például az egy gyermekes, közszférás és 198.500-267.000 Ft jövedelem között kereső házastársak mindkét tagja jogosult 3.500 Ft bérkompenzációra, addig a kormányrendelet mellékletét képező nyilatkozat, valamint kitöltési útmutató szövege egyiküket már kizárja a kompenzációra jogosultak köréből.

Dr. Felkai László úr felvetésre érdemben nem reagált, hivatkozva a tárgykör jogi szabályozottságára, amely a minisztérium hatáskörén kívül esik.

Rendvédelmi egészségügyi ellátásával kapcsolatosan a téma megtárgyalásának elnapolásában állapodott meg azzal, hogy az érdekképviseletek konkrét szempontokat és kérdéseket fogalmaznak meg, és juttatnak el a minisztérium részére a tárgykörrel kapcsolatban. A téma megvitatására ezt követően, a szükséges szakmai jelenlét biztosítása mellett kerül majd sor.

 

 

TMRSZ