Utólagos Karácsonyi ajándék a Hszt. hatálya alá tartozó,
és 2008. január 1-jét követően szolgálati nyugállományba vonult
összes egykori hivatásos szolgálati jogviszonyban állt
munkavállaló részére
Ezen tájékoztató a 2008. január 1-jét követően azon szolgálati nyugállományba vonult kollégák, TMRSZ tagok, és valamennyi Hszt. hatálya alá tartozó szervezettől szolgálati nyugállományba vonult személyek, részére szól, akik a sárga szakszervezetek által elfogadott Hszt. 183.§-ának 2008. január 1-jei hatályú módosításából adódó hátrányokat visszamenőlegesen kiküszöbölhetik.
A Tettrekész Magyar Rendőrség Szakszervezete a Hszt. 2008. január 1-jei módosítását megelőzően több esetben is kifejtette azon aggályát, hogy szerzett jog elvételét jelenti a szolgálati nyugdíj mértéke kiszámításának tervezett módosítása.
2007. december 31-ig a Hszt. 183.§-a a következők szerint rendelkezett a szolgálati nyugdíj kiszámítása tekintetében:
„183. § (1) A szolgálati nyugdíj összegét a szolgálati viszony megszűnését közvetlenül megelőző 365 nap (szökőév esetén 366 nap) alatt a szolgálati viszony keretében elért illetménynek és illetmény jellegű juttatásoknak a számított személyi jövedelemadóval csökkentett összege havi átlaga alapján kell megállapítani.”
2008. január 1-jét követően a Hszt. ezen szakasza a következő rendelkezésre módosult:
183. § (1) A szolgálati nyugdíj összegét a szolgálati viszony megszűnését közvetlenül megelőző 365 nap (szökőév esetén 366 nap) alatt a szolgálati viszony keretében elért, a kifizetés időpontjában hatályos jogszabályok szerint nyugdíjjárulék alapjául szolgáló illetménynek és illetmény jellegű juttatásoknak az elért jövedelemből levont egészségbiztosítási járulék, nyugdíjjárulék, magán-nyugdíjpénztári tagdíj, valamint munkavállalói járulék összegével, továbbá a fennmaradó összegre képzett személyi jövedelemadó összegével csökkentett összege havi átlaga alapján kell megállapítani.
A két különböző jellegű szolgálati nyugdíj-mérték megállapítási mód közül a 2008. január 1-jét követő módosítás esetenként havi több tízezer forintos szolgálati nyugdíj-mérték csökkenést eredményezett, eredményezhetett a szolgálati nyugdíjba vonuló kollégák számára. A 2007. december 31-én hatályos ún. rögzített szolgálati nyugdíj kompenzáló hatása ténykérdés ugyan, azonban több esetben ez alig haladta meg, vagy egyáltalán nem haladta meg a tényleges szolgálati nyugdíjba vonuláskor az érintett utolsó évben elért jövedelme alapján kiszámított szolgálati-nyugdíj mértéket.
Azon kollégák számára, akik 2008. január 1-jét követően szolgálati nyugdíjba vonultak, érdemes felülvizsgálniuk a nyugdíj mértékét abban a vonatkozásban, hogy az alábbi jogértelmezés – és ezen jogértelmezést támasztja alá a hatályos jogszabályi rendelkezések TMRSZ szerinti figyelembe vétele – a sárga szakszervezetek árulása ellenére esélyt ad a szolgálati nyugdíj-különbözet visszamenőleges követelése, illetve a szolgálati nyugdíj mértékének jelentős megemelése tárgyában.
A saját házon belüli újraszámolás érdekében a szolgálati nyugdíj megállapító határozataként megadott számítási mellékletet kell figyelembe venni a bruttó jövedelem és a levont adó figyelembe vétele mellett.
A TMRSZ ugyanis megtalálta azt a jogalkotó által elkövetett hibát, amely szerint a szolgálati nyugdíjba vonulók szolgálati nyugdíjának mértékét a mai napig is úgy kell számítani, mint ahogy azt a 2008. január 1-jét megelőző Hszt. 183.§-ának rendelkezése előírta.
Most jön a fenti bevezető után a lényeg, hogy milyen jogszabályi rendelkezés alapján nyílik alapos remény arra, hogy a sárga szakszervezetek árulását a TMRSZ a munkavállalók érdekében – ha csak időlegesen is – de visszafordítsa. Nyilvánvalónak látszik ugyanis az az aggodalmunk, hogy amint a jelenlegi TMRSZ állásfoglalás és tájékoztató nyilvánossá válik, a kormányzat soron kívül lépéseket tesz a vonatkozó jogszabályi rendelkezések módosítására.
Azonban kissé megkésett karácsonyi ajándékként a TMRSZ most teszi közzé az érintett személyek „megajándékozása” tárgyában azt az állásfoglalását, amely alapján lehetőség nyílik az eddig elszenvedett jogsérelem anyagi szempontból történő visszamenőleges orvosolására.
Hangsúlyozzuk, hogy a Magyar Köztársaság bíróságai többször is kifejezték azt, hogy a magyar bíróságok csupán jogalkalmazók és nem jogalkotók, így a hatályos jogszabályi rendelkezésekhez kötve vannak. Ennek alapján – figyelemmel arra, hogy a Magyar Köztársaságot jogállamnak, a bíróságait pedig független bíróságoknak kell tekinteni – az alábbiakat tesszük közzé.
A Draskovics Tibor igazságügyi- és rendészeti miniszter szakmai és jogi hozzáértését, az általa vezetett minisztériumi apparátus rendőrellenes és alacsony szakmai-jogi színvonalú munkáját a TMRSZ többször is szóvá tette. Draskovics Tibor 2007. júniusától töltötte be a rendészeti miniszteri pozíciót. Kinevezésekor a miniszter rendőrszakmai ismereteinek a hiánya nem volt mérvadó szempont. A 2007. őszén a miniszter által „levezényelt” Hszt. módosítása során került sor a Hszt. 183.§-ának 2008. január 1-jei hatályú, fentiekben részletezett módosítására.
Emlékeztetőül: Ennek során 2007. év decemberében a sárga szakszervezetek képviseletében a munkavállalói oldal szószólója fejtette ki első mondatai egyikeként, hogy a (sárga) szakszervezetek „megértik a kormány nehéz helyzetét, ezért tudomásul veszik, elfogadják a kormány álláspontját, hogy nincs tervezve illetményemelés”, amely közlést Draskovics miniszter megköszönt, míg a TMRSZ jelenlévő főtitkára tiltakozását fejezte ki és kérte jegyzőkönyvezni, hogy a munkavállalói oldal elnökének ezen nyilatkozata munkavállaló ellenes, és nem tükrözi a TMRSZ véleményét. A Hszt.-t a sárga szakszervezetek asszisztálása mellett módosították.
A módosítás során azonban a Hszt. 342.§-a (2) bekezdésének rendelkezése azonban érintetlen maradt. A rendelkezés szerint:
„(2) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy a törvény hatálybalépését követő 6 hónapon belül, (megjegyzés: ez a 6 hónap 1996. szeptember 1-jét követően értendő) a törvény alapján rendeletben részletesen szabályozza: …m/ a nyugellátás eljárási rendjét;”.
Ezen rendelkezés alapján még 2006-ban az új Gyurcsány-kormány hivatalba lépésének idején került megalkotásra az igazságügyi és rendészeti miniszter, illetve az önkormányzati és területfejlesztési miniszter irányítása alá tartozó rendvédelmi szervek és az állami és hivatásos önkormányzati tűzoltóság hivatásos állományú tagjainak nyugellátása, hozzátartozói nyugellátása, valamint a baleseti járadéka megállapításának eljárási rendjéről szóló 28/2006. (XI. 9.) IRM-ÖTM együttes rendelet, mint a korábbi BM rendelet tárgyát újraszabályozó együttes rendelet.
A rendeletet kiadó miniszter dr. Petrétei József volt, őt váltotta a szintén MSZP kötődésű Draskovics Tibor.
Az együttes rendelet preambuluma közli, hogy milyen törvényi felhatalmazás alapján került kiadásra a jogszabály.
Eszerint:
„A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) 342. §-a (2) bekezdésének m) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeljük el:”
Az eddigiek alapján megállapítható tehát, hogy a Hszt. rendelkezései, mint főszabály kerültek megalkotásra. A Hszt. 342.§-a (2) bekezdése m/ pontjának felhatalmazása alapján megalkotott IRM-ÖTM együttes rendelet ennél fogva a Hszt. speciális szabályának tekintendő, amelynek 5-6.§-ai meghatározzák a szolgálati nyugdíj megállapításának a rendjét.
A speciális szabály rendelkezése minden esetben lerontja, előzi az általános szabály rendelkezését. Ezt az elvet már a római jog is ismerte és a magyar jogrendszeren kívül az európai jogrendszernek is az egyik alaptétele.
Lex specialis derogat legi generali: a különös szabály lerontja, megelőzi az általánosabbat.
Azzal, hogy a Hszt. 183.§-át Draskovics Tibor rendészeti miniszter a sárga szakszervezetekkel karöltve módosította, a szolgálati nyugállományba vonuló hivatásos állományú kollégáikat árulták el.
A TMRSZ soha nem egyezett eddig bele abba, hogy a munkavállalói szerzett jogokat elvonják, amíg más szakszervezetek ezt üzlet-és iparszerűen teszik, mindig megfelelve az aktuális kormányzati, munkáltatói elvárásnak, cserébe pedig adott esetben nyugdíjból visszafoglalkoztatást és rendelkezési állományba helyezést főosztályvezetői illetménnyel a nyugdíjuk mellé, vagy éppen zsír új szolgálati VW Golf bűnügyi ügyintézői gépkocsit saját használatra. E sort is lehetne folytatni.
A Hszt. módosításával egyidejűleg azonban Draskovics és a vele karöltve ténykedő, majd árulásukat eredményként tálaló sárga szakszervezetek nem intézkedtek a dr. Petrétei József rendészeti miniszter által még 2006-ban megalkotott speciális szabálynak minősülő együttes rendelet módosításáról! Elmondható tehát, hogy az együttes rendelet rendelkezése továbbra is – mint végrehajtási rendelet – funkcionál és hatályos jogszabály a szolgálati nyugdíj mértékének megállapításakor!
Hogyan is rendelkezik a ma is hatályos IRM-ÖTM együttes rendelet a szolgálati nyugdíj mértékének a megállapításáról?
„A szolgálati nyugdíj megállapítása (a Hszt. 183.§-ához)
5. § (1) A szolgálati nyugdíj alapjául szolgáló jövedelem megállapításánál a Hszt. 183. §-a alapján a nyugdíjazás kezdő napját megelőző 12 hónap – 365 nap (szökőév esetében 366 nap) – alatt, a szolgálati jogviszony keretében elért és a nyugdíj alapjául szolgáló, a számított személyi jövedelemadóval csökkentett illetményt és illetmény jellegű juttatást kell figyelembe venni.”
A speciális szabály fenti rendelkezése tehát a 2008. január 1-jét megelőző nyugdíj-mérték számítási módját a mai napig érintetlenül hagyta, azt nem módosították a mai napig. Feltételezhető, hogy ezt követően fogják módosítani, vagy viharos sebességgel hatályon kívül helyezik és új rendeletet ad ki a BM.
Az, hogy ez tudatos, vagy véletlenszerű volt-e a Draskovics vezette minisztérium részéről, nyilvánvalóan az ezt követő kormányzati vizsgálat lesz hivatott eldönteni.
Mindenesetre 3 éve fennálló helyzet vonatkozásában ténykérdés, hogy jelenleg két hatályos jogszabályi olvasata létezik a szolgálati nyugdíj mértékének kiszámítására. Az egyik, amikor a törvény rendelkezését figyelembe véve, másik amikor az együttes rendelet rendelkezését figyelembe véve lehet kiszámítani a szolgálati nyugdíj mértékét. Mindkét számítási mód hatályos, követendő jogszabályi rendelkezésként funkcionál, tehát akár egyik, akár másiknak a figyelembevétele jogszerűnek mondható.
Azt, hogy ez a helyzet milyen okból kifolyólag alakulhatott így, nem kíván a TMRSZ állást foglalni.
Hogy egyértelművé tegyük a fenti általános és speciális szabály szerinti számítási módok között rejlő anyagi különbséget:
Amíg a Hszt. alapján minden adóelőleget és járulékot „lecsupaszítanak” a bruttó jövedelemről 2008. január 1-jét követően, és ez a nettó összeg képezi a nyugdíjszámítás alapját, addig az együttes rendelet alapján a bruttó jövedelemről csupán az adólevonást „csupaszítják” le.
A két számítási mód közötti különbözet tehát a mindenkor levonásra kerülő:
– egészségbiztosítási járulék
– nyugdíjjárulék
– magánnyugdíjpénztári tagdíj
– munkavállalói járulék együttes mértékének a 65-83%-ában testesül meg, attól függően, hogy hány szolgálati év után vonul szolgálati nyugállományba az érintett.
A Hszt. – mint általános szabály – alapján tehát a bruttó összegből levonásra kerülnek az szja mellett ezen összegek.
Az együttes rendelet alapján ezek az összegek nem kerülnek levonásra a bruttó összegből.
Amennyiben a jelenlegi kormányzat által feltételezhetően elindított vizsgálat azt állapítaná meg, hogy a nyugdíj mértéke számítási módjának kétféle változata alapján nem volt egységes a jogalkalmazói tevékenység az elmúlt 3 év során, az további kérdéseket vetne fel az ügyben.
A cseh rendőrség magas rangú vezetői ellen a Cseh államügyészség már vizsgálatot indított a közelmúltban hűtlen kezelés miatt. A rendőrségi nemzetközi szakmai konferenciák népszerűsége közismert honi viszonyaink között is, az okosságok megvitatásának kiváló színterei lehettek az ilyen konferenciák. Az már más kérdés, hogy a dilettáns és hozzá nem értő MSZP rendészeti szakapparátusa vagy nem látta át, vagy nem akarta átlátni azt a rendszert, amelyben a speciális rendelkezés érintetlenül hagyásának bizony anyagi vonzatai is lehetnek a jövőre nézve.
A TMRSZ viszont a munkavállalók tájékoztatása céljából teszi közzé állásfoglalását, mivel ennek alapján azok a személyek, akik 2008. január 1-jét követően vonultak nyugállományba, azoknak a számított nyugdíját újra indokolt számítani.
A rögzített nyugdíjak mértékét ez nem érinti, hiszen az még a 2007. december 31-én hatályos számítási mód szerint került megállapításra.
A számított nyugdíjat tehát mindaddig a régi, azaz 2007. december 31-ig hatályos Hszt.183.§-a szerinti számítási mód alapján kell megállapítani, amíg az együttes rendelet jelenlegi szabályozása hatályos.
Ez esetben a számított nyugdíj mértéke, és a folyósított nyugdíj mértéke közötti különbözet kamattal növelten visszakövetelhető, illetve akik 2008. január 1-jét követően vonultak szolgálati nyugdíjba, azoknak az újonnan számított nyugdíja szerint kell megállapítani a bekövetkezett nyugdíjemelések miatt a jelenlegi nyugdíja mértékét, és a nyugdíjemelések különbözete is visszakövetelhető.
Bízunk abban, hogy állásfoglalásunk közzétételével a szükséges segítséget megadtuk ahhoz, hogy az áruló szakszervezetek miatti jogsérelmeket visszamenőlegesen is orvosolni lehessen.
További jogi segítségért keressétek a TMRSZ tisztségviselőket.
Szekszárd, 2011. január 7.
TMRSZ