Egy – majdnem – mindenre alkalmas ember

Forrás: PRIVÁT KOPÓ

Egy – majdnem – mindenre alkalmas ember:

Bolcsik Zoltán, a Nemzeti Védelmi Szolgálat főigazgatója

 

Január elsejétől több száz megbízhatósági vizsgálatot indít a Nemzeti Védelmi Szolgálat. A szervezet leendő főigazgatója, Bolcsik Zoltán az MTV Híradójának azt mondta: a tisztességes dolgozóknak nincs mitől tartaniuk.

 

Olyan területeken fognak ellenőrizni, ahonnan előzetes jelzéseket kaptak arról, hogy vannak vagy lehetnek problémák – tette hozzá. A szolgálat 900 tagja lehallgathatja a vizsgálat alatt állók telefonjait, átkutathatja lakásukat, autójukat, esetenként pedig még vesztegetést is kiprovokálhatnak.

Az új szervezet a többi között a rendőrség, az Alkotmányvédelmi Hivatal, a terrorelhárítás és a maffiaellenes központ körülbelül 120 ezer munkatársát védi és ellenőrzi majd. Bárdos Judit, a Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezetének főtitkára azt kifogásolja, hogy a vizsgálatok nem terjednek ki a képviselőkre, polgármesterekre, bírákra és ügyészekre – hangzott el a köztévében.

(2010. 12. 28., MTV/Népszava)

 

Kulcspozíciókban

Bolcsik Zoltán dandártábornok korábban a rendőrség szervezett bűnözés elleni egységét vezette 2001 januárjától, majd a kiemelt bűnügyekkel foglalkozó, a szervezett bűnözés elleni egységet is magába olvasztó Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) élére került 2004 márciusától. A 2002. május 9-i móri mészárlás felderítésére a bűncselekmény után egy nappal speciális nyomozócsoport hoztak létre, ezt az SZBEI vezetőjeként Bolcsik, illetve a bűnügyi főosztályvezető, Zsombok György irányította. Az NNI éléről Veszprém megyébe „száműzték”, ahol 2010 szeptemberéig tevékenykedett főkapitányként.

Mór = csúfos fiaskó

2002. május 9-én fegyveresek behatoltak egy móri bankba, és csaknem félszáz lövéssel lemészároltak nyolc embert, a rablógyilkosok 7,3 millió forintot zsákmányoltak. A nyomozók először Horváth Szilárdot és Farkas Róbertet hozták összefüggésbe a szörnyű cselekmény elkövetésével, ám rövid időn belül kiderült: semmi közük a vérengzéshez. A rendőrség 73 nappal később elfogta ugyan a feltételezett tetteseket, a „vizsgálat” azonban ezután még hónapokig tartott. Bár a nyomozás eredményei nem voltak meggyőzőek, megállapításait sok tekintélyes rendőrségi szakértő is vitatta, végül Hajdú ellen nem, Kaiserrel szemben azonban mégiscsak vádat emelt a Fővárosi Főügyészség. Kaisert 2005 októberében jogerősen ténylegesen életfogytig tartó fegyházbüntetésre ítélték.

Tizenhat hónappal a jogerős ítélet kihirdetése után a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) bejelentette: „Lehetséges, hogy van a móri ügynek egy másik megoldása is”. A rendőrség akkor így ismerte be, hogy szerintük sincs semmi közük a móri mészárláshoz azoknak, akiket egészen addig az ország legveszedelmesebb bűnözőinek tartottak: 2007 februárjában elfogták a feltehetőleg már „igazi tetteseket”, Nagy Lászlót és Weinszdorn Róbertet.

 

 

Etikátlanság? Árulás?

Kovács Lajos, az ORFK egykori gyilkossági ügyekre szakosodott ezredese „A Mór megtette”című könyvében részletesen taglal egy esetet, amikor Bolcsik Zoltán árulónak nevezte.
„Tény: a tábornok úr a szememre hányta az elsőfokú bírói ítélet után, hogy így nyilatkoztam az ügyésznek. Hogy mehetek én ellene annak, amit az egész eljárás bizonyít, a nyomozás és a vád is, sőt még az ítélet is? Én akkor elmondtam, hogy ez az én szakmai véleményem. Ekkor az igazgató úr azt mondta: tudjam meg, hogy szerinte ez etikátlan, és egyenesen árulásnak nevezné, amit tettem”.

(2010. 01. 09., borsonline)

 

Maffiózókról beszélt Illés

A fideszes Illés Zoltán közölte: Bolcsik György annak a Bolcsik Zoltánnak a testvére, aki a komolyabb bűnügyeket felderítő Nemzeti Nyomozó Iroda vezetője jelenleg. Illés azt is állította, hogy “információi szerint” Bolcsik György “kapcsolatban áll több maffiózóval is”. Kérdésünkre, hogy erre milyen bizonyítékai vannak, azt felelte a politikus: bizonyítékai nincsenek, de megkéri a kormányfőt, hogy járjon utána az információinak. Az NNI minderre annyit felelet az [origo]-nak, hogy Bolcsik György valóban a testvére az iroda vezetőjének, de “ez a tény azonban semmilyen módon nem függ össze Bolcsik Zoltánnak a Nemzeti Nyomozó Irodánál betöltött beosztásával. Testvére felnőtt emberként önálló életet él.”

(2007. 08. 15., origo.hu)

 

Lőgyakorlat Kalasnyikovval – a rendőrszékház elleni támadás előtt

Hetekkel a Teve utcai rendőrszékház elleni támadás előtt Kalasnyikov gépfegyverekkel gyakorlatoztak az egyik csömöri kavicsbányában máig ismeretlen férfiak, akik azt állították: Bolcsik György emberei. Bolcsik György a Nemzeti Nyomozó Iroda igazgatójának testvére. A szakértői vizsgálat megállapította, hogy a Teve utcai székháznál használt fegyverek, nem egyeznek az itt használtakkal.

A hírTv információi szerint máig ismeretlen elkövetők Kalasnyikov gépfegyverekkel tartottak lőgyakorlatot egy csömöri kavicsbányában pár héttel a Teve utcai rendőrpalota elleni támadás előtt. A bányában dolgozók elfogták és kérdőre vonták az idegeneket, akik azt állították, hogy ők Bolcsik György emberei. A céllövészetet tartó férfiak ezután felhívták főnöküket, aki Bolcsik Zoltánnak, a Nemzeti Nyomozó Iroda igazgatójának a testvére, majd elmenekültek a helyszínről.

Stábunk több olyan emberrel is beszélt a kavicsbányában, akik ott voltak az incidensnél, de senki nem mert kamera elé állni. Azt azonban elmondták, hogy több lőszerhüvelyt is találtak, amit később átadtak a rendőrségnek. A történtekről csak augusztus közepén értesült a hatóság, akkor tett bejelentést valaki a Budapesti Nyomozó Ügyészségen, amely azonban az ügyet továbbította a gödöllői városi ügyészségre, amely továbbküldte a városi kapitányságnak.

“A gödöllői városi rendőrkapitányság elrendelte az ügyben a nyomozást, ennek során tanúkat hallgattak meg az esettel kapcsolatban és lefoglaltak lőszerhüvelyeket a kavicsbányában. Ezeket a lőszerhüvelyeket elküldték szakértői vizsgálatra. A vizsgálat során a szakértők összehasonlították a Teve utcai székházra leadott lövésekből származó lőszerhüvelyekkel. A szakértő egyértelműen megállapította: a Teve utcai székházra nem ezekből a Kalasnyikovokból adták le a lövést” – mondta el Csecserits István a Pest megyei főügyészhelyettes.

A nyomozást december 15-ig meghosszabbították, gyanúsított azonban még nincs. Az ügyészség Bolcsik György nevének felmerülését sem megerősíteni, sem cáfolni nem kívánta.

Február 13-án hajnalban 15 lövést adtak le Kalasnyikov gépfegyverből a rendőrség Teve utcai igazgatási központjára. Gyurcsány Ferenc még aznap ellátogatott a rendőrpalotába, ahol a köztársaság egyik alapintézménye elleni, példa nélküli támadásnak nevezte a történteket. Szilvássy György titkosszolgálati miniszter alig egy héttel a támadás előtt azzal indokolta a Parlament körüli kordon szükségességét, hogy terrorveszély áll fenn, és szélsőséges csoportok erőszakos cselekményeket terveznek védett személyek és objektumok ellen. A tettesek máig ismeretlenek, a Teve utcában azóta az ablaküvegeket kicserélték.

(2007. 10. 19., hirtv.hu)

 

 

Írásos fegyelmi félretájékoztatásért

Írásos fegyelmit kapott Bolcsik Zoltán dandártábornok, Veszprém megye rendőrfőkapitánya Bencze József országos rendőrfőkapitány félretájékoztatásáért – írja a Népszabadság. Bencze a megyei főkapitány tájékoztatása alapján állította azt a parlament honvédelmi és rendészeti bizottságának múlt heti ülésén, hogy azért késett a nemzetközi elfogatóparancs kiadása a Cozma-gyilkosság egyik gyanúsítottjai ellen, mert nem tudták elérni az ilyen döntéshez szükséges bírót.

A veszprémi bíróság hétfőn tagadta ezt., és közölték: a rendőrség meg sem próbálta felhívni ügyeletesüket. Ezt később a rendőrség belső vizsgálata is megerősítette. Azt állapították meg, hogy Bencze Józsefet tévesen tájékoztatta a Veszprém Megyei Rendőrkapitányság illetékese az ügyben, és valójában mind az eljáró ügyészség, mind a bíróság “azonnal, késedelem nélkül intézkedett” a rendőrség kérésére. Bencze bocsánatot kért a bíróságtól.

(2009. 02. 19., MTI/origo.hu)

 

„Csak az közömbös iránta, aki nem ismeri”

Egy névtelenséget kérő korábbi beosztottja azt mondta az [origo]-nak, hogy az operatív irányításban Bolcsik jó, de “nem tud bánni az emberekkel”. Szerinte vezetőként nem minden beosztottja szerette, mert könnyen alkalmazott retorziót a hibák miatt. A Bolcsikot közös katonáskodásuk óta ismerő Juhász szerint nem meglepő, ha többen bírálják Bolcsikot, mert “megosztó személyiség, valaki vagy szereti, vagy nagyon nem, de csak az közömbös iránta, aki nem ismeri”. Szerinte Bolcsik “kategorikusan képes védeni saját álláspontját”, és kifejezetten kemény, “követelménytámasztó” vezető, ugyanakkor jól tudja menedzselni a rá bízott állományt.

(2010. 09. 13., origo.hu)

 

Forrás: PRIVÁT KOPÓ