További, véleményünk szerint szakmailag hibás, aggályos elképzelésre hívjuk fel a figyelmet a kormányrendelet tervezetekkel kapcsolatosan.
Az alábbi levelünkben észrevételezett tervezet
Szám: Kü-522/A /2010.
Dr. Pintér Sándor Belügyminiszter úrnak,
Belügyminisztérium
B U D A P E S T
Tisztelt Miniszter Úr!
Munkatársaimmal tanulmányoztuk „a terrorizmust elhárító szerv kijelöléséről és feladatai ellátásának részletes szabályairól” szóló Korm. rendelet tervezetét (továbbiakban: TEK tervezet).
Alapvetően nem tudunk egyetérteni a kormány azon álláspontjával, miszerint a Rendőrség szervezetétől elkülönülten, külön a terrorelhárítás céljára létrehozott fegyveres, rendvédelmi egységet hoz létre közvetlen minisztériumi irányításnak alárendelten.
Indokolatlan, mivel hazánk terrorveszélyeztetettségének mértéke, és az eddig elkövetett terrorcselekmények gyakorisága nem volt kezelhetetlen a Rendőrség számára. A külön terrorelhárításra létrehozott egység tagjainak javadalmazása, a részükre biztosított infrastruktúra, és egyáltalán a Rendőrség állományával szemben egyfajta magasabb presztízs biztosítása indokolatlan mind szakmai, mind jogi tekintetben.
A TEK tervezet 3.§ (1) bek. b/ pontja szerint „terrorcselekmények megelőzését és elhárítását végző szervek” vannak még a TEK-en kívül. Ezzel kapcsolatosan felvetődik az a jogi problematika, hogy a Hszt. 2010. január 1-jei módosítása során a szolgálati idő kedvezményes számítása vonatkozásában a 329.§ (1) bek a/ pontja a következők szerint rendelkezik:
„a) 2-szeresen a hivatásos állomány azon tagjainak, akik háborús, rendkívüli vagy különösen veszélyes körülmények között külföldön teljesítenek szolgálatot, valamint a rendőrségnek a terrorcselekmények elhárítására létrehozott szervezeti egységénél tényleges terrorelhárítói feladatokat teljesítőknek, továbbá a vám- és pénzügyőrség fegyveres bűnelkövetők elfogását, és a helyszín fegyveres biztosítását főtevékenységként végző szervezeti elem tagjainak,”.
A rendezésre váró problémák ezzel kapcsolatban:
– A fenti törvényhellyel kapcsolatban felvetődik, hogy ha a TEK a Rendőrség szervezetén kívüli szervezet, akkor az idézett törvényhely értelmében csak a rendőrség szervezetén belül létrehozott egység tagjainak lehet 2-szeresen a szolgálati idejét számítani, a TEK állományáét nem.
– Másik probléma, hogy a TEK tervezet 3.§ (1) bek. b/ pontja szerint más szervek is végeznek terrorelhárítást, illetve megelőzést. A Hszt. említi ugyan a külföldön szolgálatot teljesítőket, valamint a VPOP érintett állományát, de ez önmagában nem elégséges. Ugyanis ezen két szakterületen kívül álláspontunk szerint mind a rendőrség szervezetén belül (például: NNI, illetve egyes bevetési egységek, amelyek nem kerülnek a TEK szervezetébe), mind más szervek (például: nemzetbiztonsági tevékenységet végző szervek) folytatnak terrorelhárítást, ezen belül is megelőzést.
– A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény több rendelkezése feladatként határozza meg a törvény hatálya alá eső szerveknek, illetve annak állománya tagjainak a terrorelhárítást, mint szakmai alapfeladatot (például az 5.§ c/ és i/ pontjai). Ezen szervek terrorelhárítást (felderítést, megelőzést, adott esetben realizálást) végző tagjai számára indokolt a 2-szeres szorzóra jogosultság megállapítása. Ellenkező esetben ugyanis az „irányító, szervező, koordináló” tevékenységet végző TEK állománya részesül a kedvezményben, míg azon szervek végrehajtói állománya, akik tényleges terrorelhárítást is végeznek, azok a Hszt. idézett rendelkezése értelmében nem részesülnek a 2-szeres szorzóban.
További megoldandó kérdéskör, hogy a TEK állományát elsősorban a rendőrség berendelésre kerülő állománya adja, így előfordulhat az a visszás helyzet is, hogy a berendelt TEK-es, az eredeti szolgálati beosztási helyén szolgálati elöljárójának minősülővel szemben utasítás adására, irányításra jogosult. Ez a konstrukció magába hordozza azokat a feszültségeket, szakmai súrlódásokat, amelyek a berendelés megszűnése után – visszakerülvén a TEK-es dolgozó eredeti beosztási helyére – hátrányosan befolyásolhatják az egykori TEK-es dolgozó munkahelyi viszonyait.
Mindenképpen az lenne indokolt, hogy a TEK tervezetből kikerülne az a szakmai elképzelés, miszerint a TEK, a Rendőrség felett álló szakmai szervezet lenne a terrorelhárítási tevékenységben. Indokoltnak azt tartjuk – fenntartva a TEK létrehozásával kapcsolatban kifejtett álláspontunkat, miszerint szakmailag, és pénzügyi indokok alapján is megkérdőjelezhető, illetve kifejezetten indokolatlan, rossz elképzelés a TEK létjogosultsága is -, hogy a TEK semmiképpen se legyen a rendőrség állománya fölé rendelve, azaz kerüljön ki a „szervezés” és az „irányítás” funkciója a rendőrség viszonylatában a TEK hatásköréből.
Szakmailag egymás mellé rendelt legyen a Rendőrség és a TEK, semmiképpen sem a Rendőrég szakmai presztízsét romboló, a rendőri hivatás alárendeltségét és a TEK szakmai felsőbbrendűségét megfogalmazó legyen a TEK tervezet.
Szekszárd, 2010. november 30.
Tisztelettel:
Szima Judit
főtitkár
További észrevételek
Az alábbi levelünkben észrevételezett tervezet
Szám: Kü-522/B /2010.
Dr. Pintér Sándor Belügyminiszter Úrnak,
Belügyminisztérium
B U D A P E S T
Tisztelt Miniszter Úr!
Munkatársaimmal tanulmányoztuk „az egyes rendészeti tárgyú és az azokkal összefüggő törvények módosításáról szóló 2010. évi … törvényhez kapcsolódóan egyes kormányrendeletek módosításáról” szóló Korm. rendelet tervezetét (továbbiakban: saláta tervezet).
A 140/1996. Korm. rendelet (R1.)vonatkozásában:
Az R1. 3.§-a vonatkozásában – amely a 37.§ módosítását jelentené -,valamennyi, fogva tartottal közvetlenül foglalkozó beosztást fokozottan veszélyes beosztásként tartunk indokoltnak meghatározni. Laikus és a munkavállalók helyzetét figyelmen kívül hagyó, szakmaiatlan elképzelés, hogy csak az R1. tervezetében feltüntetett „fogdások” beosztása minősüljön fokozottan veszélyesnek.
Nyilvánvaló ugyanis, hogy a személyes szabadságában korlátozott fogva tartottak esetében nem áll azonnal rendelkezésre minden olyan információ a kényszerintézkedés alá tartozók esetében, amely egészségi, mentális, pszichés állapotukról teljes körű képet ad. A veszélyeztetettség lényegesen nagyobb azokban az esetekben, ahol elsődleges információval sem a fogda szervezete, sem a fogda személyzete nem rendelkezik.
A befogadott őrizetes, előzetes letartóztatott, de akár jogerős büntetését töltő, esetleg idegenrendészeti, vagy közbiztonsági őrizetesekkel foglalkozók esetében még inkább fennáll a különböző fertőzések (tüdőbaj, HIV, hepatitis, rüh, külső élősködők, egyéb vírusfertőzések, stb.) veszélye, mint azokon a helyeken, ahol a fogva tartottak vonatkozásában az őrizetet ellátó szerv, illetve személyek tisztában vannak a fennálló rizikó faktorokkal.
Javasoljuk, hogy mindazon beosztások, amelyek végrehajtásában a munkavállalók fogdai-jellegű szolgálatot látnak el, azaz személyes szabadságukban akadályozott személyekkel foglalkoznak, kerüljenek abba a körbe, amely fokozottan veszélyes beosztásoknak minősülnek a Hszt. 306.§-a tekintetében.
A 288/2007. Korm.rendelet (Prümi szerződés) vonatkozásában:
Mint azt korábbi észrevételeink során kifejtettük több alkalommal is, a Prümi Szerződést a nemzeti szuverenitás feladásának a magyar rendőrség hatásköre nemzetközi kiárúsításának, a magyar nemzet elárulásának tartjuk, mivel azt a magyar nemzet érdekeivel ellentétes kötelezettség vállalásnak értékeljük. Elfogadhatatlannak, és a magyar nemzet érdekeivel ellentétes, hogy a kormány illetve az Országgyűlés jogszabályi szinten teszi lehetővé, legalizálja a magyar belviszonyokba való külföldi fegyveres beavatkozást. Az 1848-as szabadságharc idején a Habsburgok, az 1956-os szabadságharc idején pedig internacionalista kommunisták hívtak be a magyar nemzet tagjai ellen fegyveres erőket.
Ebbe a sorba áll be a mindenkori magyar kormány a Prümi Egyezmény – mint XXI. századi Szent Szövetség – aláírásával. A Szent Szövetség a despotikus berendezkedésű Európai államok stabilizálására jött létre a fegyveres erők szövetségével. A Szent Szövetség a nemzeti önrendelkezési megnyilvánulások vérbe fojtásának eszköze volt egyes uralkodók hatalmának fenntartása érdekében.
A Prümi egyezmény tehát azt igazolja, hogy a szerződést megkötő államok hátat fordítanak a nemzeti önrendelkezés fejlődésének, az irányváltások lehetőségének, azokat minden esetben akár intervenciós erőkkel is vérbe kívánja fojtani. A Prümi egyezményhez csatlakozó kormányok azt bizonyítják tettükkel, hogy ha szükséges, akár saját nemzetük ellen is készek intervenciós erők behívására, hogy ha érdekük úgy kívánja – a nemzeti érdekekre való álságos hivatkozással -, akár vérbe is lehet fojtani egy változást sürgető alulról jövő nemzeti kibontakozást.
A modern kori Szent Szövetség Európájához való magyar csatlakozás tartalmában azonos az egykori Habsburg, a magyar nemzet önrendelkezését elnyomni kívánó despotikus erőszak uralomban tartásának kísérletével és azonos a kommunista Internacionálé célkitűzéseivel a hatalom megszerzését és minden áron – akár magyar állampolgárok élete árán is – való megtartását illetően.
Szekszárd, 2010. november 30.
Tisztelettel:
Szima Judit
főtitkár