Milyen büntetés jár 40 C fokos melegben a rendőrnek,
ha bermuda nadrágot, trikót és a papucsot
visel szolgálaton kívül?
Egyik kollégánk szabadsága ideje alatt bermuda nadrágban, trikóban és papucsban jelent meg a munkahelyén.
Az épületben tartózkodását a kapitányságvezető észlelte, ezért jelentésírásra kötelezte, valamint váltásparancsnoka kíséretével, személyes szabadságát korlátozva (!) lefényképeztette, ezzel álláspontunk szerint aránytalan, és minden jogszabályi alapot nélkülöző intézkedésével megalázott egy munkáját kiemelkedő színvonalon végző rendőrt.
A kapitányságvezető úr a „tűrhetetlen helyzetet érzékelve” fegyelmi eljárást kezdeményezett, melynek alapjául egy a rendészeti igazgató úr nevével fémjelzett, főkapitányi utasítás lapján készült körlevelet tekintett, amelyet egyébként senki nem írt alá, illetve s.k. jelöléssel sem látta el.
Az eljárás lezárásaként figyelmeztetésben részesítették a szakszervezetünk által képviselt kollégát.
A kapitányságvezető döntése ellen természetesen panasszal éltünk, amelyben hivatkoztunk a belügyminiszter irányítása alatt álló fegyveres szervek hivatásos állományú tagjai Fegyelmi Szabályzatáról szóló 11/2006. (III. 14.) BM rendelet 11. § (1) bekezdésére, amely szerint fegyelmi eljárás elrendelésének akkor van helye, ha a rendelkezésre álló adatok alapján alapos okkal lehet következtetni arra, hogy a hivatásos állományú kötelezettségszegésnek minősülő cselekményt követett el és annak elkövetésében vétkesség terheli (fegyelemsértés megalapozott gyanúja).
Az eljárás során beszerzett iratok alapján egyértelműen megállapítható, hogy az eljárás alá vont nem szándékosan, hanem rajta kívül álló okok miatt jelent meg a kapitányságon a gyanúsításban szereplő rendészeti igazgató úr által írt átirat szerint nem megfelelő öltözetben, így a vétkes kötelezettségszegés irányában nem állapítható meg.
A rendőr ruházatára a Rendőrség Szolgálati Szabályzatának kiadásáról szóló 62/2007. (XII. 28) IRM rendelet, illetve a Rendőrség Öltözködési Szabályzatának kiadásáról szóló 10/2010. (OT 6.) ORFK utasítás (a továbbiakban: Öltözködési Szabályzat) tartalmaz előírásokat. Ezekben nincs kizárva az, hogy papucsban, trikóban, illetve rövidnadrágban nem lehet a rendőrségi objektumokba belépni, sőt a rendelkezésre álló adatok alapján egyetlen más norma sem tartalmaz ilyen megkötéseket. Az Öltözködési Szabályzatban csak az áll, hogy a polgári ruhás állomány részére egyes ruhadarabok viselését korlátozhatja az állományilletékes parancsnok.
Felhívtuk a figyelmet a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 5. § (1) – (4) bekezdésére, amely szerint a szolgálati viszonnyal kapcsolatos jogokat és kötelezettségeket a rendeltetésüknek megfelelően kell gyakorolni, illetve teljesíteni. A jog gyakorlása különösen akkor nem rendeltetésszerű, ha az mások zaklatására, jogos érdekének csorbítására, érdekérvényesítési lehetőségének korlátozására, lehetséges véleménynyilvánításának elfojtására irányul, vagy erre vezet. A kötelezettség teljesítése különösen akkor nem rendeltetésszerű, ha az indokolatlan érdek- vagy jogsérelmet okoz. A rendeltetésellenes joggyakorlás és kötelezettségteljesítés hátrányos következményeit orvosolni kell.
Azzal természetesen egyetértettünk, hogy az ügyfelekkel kapcsolatba kerülő állomány ne trikóban, és rövidnadrágban lássa el szolgálatát. Azzal azonban nem, hogy azok a rendőrségi munkavállalók, akik egyenruhájukat a rendőrségi objektumban tárolják, miért ne jöhetnének munkába az évszaknak és a vonatkozó utasításoknak megfelelő ruházatban.
Az állampolgárok szempontjából nézve is nevetségesnek, hogy a rendőr a kapitányság előtt öltözik át hosszúnadrágba és pólóba, mert a 40 fokban, esetlegesen több órás buszozást követően nem léphet be az épületbe könnyített ruházatban. Felhívtuk a figyelmet arra is, hogy a hosszúnadrágban, és pólóban történő utazást követően a rendőrnek le kell zuhanyozni, amely miatt korábban kell beérkeznie, így érdeksérelem éri, hiszen a felkészülésre több időt kell fordítania a szolgálatba lépés előtt, amelyet viszont nem számolnak el neki szolgálatteljesítési időnek, így az a szabadidejének rovására megy.
A rendőrségi objektumoknak van olyan bejárata, amelyen keresztül nem az ügyfelek szeme láttára juthatnak be a szolgálatba lépők.
Nem utolsó sorban arra is rávilágítottunk, hogy a nagy melegben az izzadás miatt bőrbetegségek is kialakulhatnak a nem megfelelő szellőzést biztosító ruházat kapcsán, és az nem lehet célja egyetlen munkáltatónak sem, hogy egy egyébként is aggályos intézkedés folytán munkakiesést okozó betegségek csökkentsék a munkára fogható rendőrök létszámát.
A benyújtott panasznak a főkapitányság vezetője helyt adott, a kapitányságvezető határozatát hatályon kívül helyezte és az eljárást megszüntette. A döntés indokaként azt jelölte meg, hogy az eljárás alá vont szabadnapon volt, szolgálati tevékenységet nem végzett, szolgálati viszonyával kapcsolatos kötelezettsége nem volt, így a Hszt. 119. § (1) bekezdése esetében nem alkalmazható. Ennek hiányában nem lehet fegyelemsértésként értékelni cselekményét, annak ellenére sem, hogy joggal elvárható a rendőrségi objektumokba belépő állomány tagjától, hogy szabadidejükben is a fegyveres szerv tekintélyét nem sértő ruházatban jelenjenek meg.
Az ügy előadója:
Bárány Zoltán TMRSZ elnöke