A BÉT 2010. november 05. napján tartott üléséről.
Az ülés levezető elnöke Dr. Felkai László közigazgatási államtitkár a napirendi pontok megszavazására irányuló felkérést megelőzően kijelentette, hogy a SZÉF kompetenciájába nem tartozó tárgykörben a munkáltatói oldal az érdekképviseleti szervek kihagyásával hozta meg és hozza meg döntését. Tájékoztatójukon folyamatosan kihangsúlyozták, hogy tájékoztatás adásuk a jelenlegi helyzet ismeretében, a rendelkezésükre álló adatok alapján történik, ami akár változhat is.
A TMRSZ-t Szima Judit főtitkár, Bárány Zoltán TMRSZ elnöke és dr. Baracz Vilmos Vezető Tisztségviselő képviselte.
Az ülésen jelen voltak a rendvédelmi szervek országos parancsnokságainak képviselői is. Az Országos Rendőr-főkapitányságot Lajtár József r. vezérőrnagy úr, az ORFK gazdasági főigazgatója képviselte.
I.
Első napirendi pontként a rendvédelmi szervek 2011. évi költségvetési tervezetének ismertetésére került sor.
Közölték, hogy
1. Illetményalap emelésére nem kerül sor, a köztisztviselői illetményalapot befagyasztják, a közalkalmazotti bértábla is a több éves szinten marad, a minimálbér emeléséről és ennek más jogviszonyokra gyakorolt hatásáról nem esett szó.
Az érdekképviseleti szervek számon kérték Felkai Államtitkár azon nyilatkozatát is, hogy a legelső ülésen azt közölte, hogy a rendőrök minimum 30%-os emelésben fognak részesülni, mely ígéretéhez képest elvonások jelentkeznek.
A TMRSZ főtitkára rákérdezett arra, hogy a Kormány tervezi-e az EU-s bérekhez való felcsatlakozást a rendvédelmi szférában. Elmondta, hogy az EU-s tagállamokban egy kezdő rendőr fizetése átlag 1.600 euró, addig hazánkban szégyenteljesen alacsony a fizetés, az EU-s színvonal közelében sincs.
Felkai Államtitkár válasz rövid és velős volt: Nem tervezték és nem is tervezik egyelőre az EU-s bérekhez való felzárkóztatást.
Megdöbbentő volt Felkai László BM Államtitkár válasza, hiszen a Kormány meghirdette a Nemzeti Együttműködés Programját, amelynek fő pillérei a munka, az otthon, a család, az egészség és a rend. Nemzeti ügy és nemzeti érdek, hogy Magyarországon rend legyen, olyan rend, amely igazságot szolgáltat, szigorú törvényeket alkot, mindenkinek védelmet garantál, új politikai értékrendet alakít ki, és ezzel megteremti a nemzet felemelkedését. Figyelembe véve, hogy a rend megteremtése, fenntartása és védelme a Magyar Köztársaság Rendőrségének feladata, a Kormány a Rendőrség szervezetét kívánja erősíteni, létszámát növelni és szükséges eszközökkel ellátni. Ehhez pedig elengedhetetlenül szükséges a rendőri munkavállaló, aki egyben családfenntartó is megfelelő javadalmazást kapjon az államtól.
A választásokat megelőzően éppen a Fidesz jelenlegi frakcióvezetője adta szavát arra, hogy kormányra kerülésük esetén a kezdő rendőr fizetése nettó 150 ezer forint legyen. A választásokat magasan megnyerték, ehhez képest a BÉT ülésén kiderült, esze ágában sincs a kormánynak betartani a választások előtt a kezdő rendőrök fizetésének emelésére tett ígéretét.
2. Jutalom továbbra sem tervezhető
A TMRSZ a jutalomalap megszüntetésénél a vezetői privilégium megszüntetésével egyetértett, de javasoltuk a végrehajtói állomány tekintetében a megtartást. A jutalmak befagyasztásával kapcsolatban egyedül a TMRSZ tette fel azt a kérdést, hogy a vezetők pozitív illetményeltérítését megszüntették-e, mivel a jutalmak kifizetésére Kormányzati határozat van. Az államtitkár úr közölte, hogy a Belügyminisztériumban nincs vezetői illetmény eltérítés, azt nem is tervezik.
Ezt követően a TMRSZ főtitkára a jelenlévő ORFK képviselőjének Lajtár József r. vezérőrnagy – nem mellékesen jogszabállyal ellentétesen hivatásos állományba visszavett – gazdasági Főigazgató ORFK Vezető-helyettesének tette fel a kérdést, konkrétan a 290 rendőri vezető illetményeltérítésére rákérdezve. Az ORFK Gazdasági Főigazgatója magával ellentmondásba keveredve azt közölte, hogy „vannak még a rendszerben néhányan”, újabb eltérítés nem történt, majd mondandója másik részében tagadta azt, hogy lennének pozitív irányban eltérített vezetői fizetések.
3. Elmondásuk alapján szerint létszám leépítési elvárás van, a háttérintézményeknél 10%-os leépítés várható, ami a rendészeti szerveknél nincs betervezve. Ezt az egyenruhás állományra értették közlésük szerint.
Megjegyzendő, a Rendőrségi, valamint a szolgálati törvény salátatörvény tervezetében foglaltak szerint a valóság éppen a BÉT-en elhangzott államtitkári mondandóval ellentétes kormányzati ténykedést igazol. A kifogástalan életvitel meghatározása, valamint a megbízhatósági ellenőrzésnek nevezett állami szintű provokáció intézményesítése, vagy a belügyminiszter azon nyilatkozata, miszerint túl sok a korrupt, megbízhatatlan rendőr, éppen azt igazolja, hogy a kormányzat jelentős számú létszámleépítésre készül a rendészeten belül is. A választásokat azonban azzal (is) nyerték meg, hogy jelentős létszámemelést hajtanak végre, így ezt kell továbbra is mondaniuk, miközben a törekvések a rendőri munkavégzés ellehetetlenítésére irányulnak.
4. Rendőrségen a 2010-es évi 1400 fős hiány, valamint a Kormány által tett vállalás alapján további 3400 fő felvételére kerül sor (ezt tanulókban értették), amire 9 milliárd forint lesz elkülönítve. A bértömeg majd 2012-ben fog jelentkezni közlésük szerint, a költségvetésben ekkor jelenik meg majd a bértömeg.
5. Objektív felelősség kikerül a rendőrség költségvetéséből nem lesz rendőri kényszer a behajtásra.
A TMRSZ egyetértett a döntéssel, hiszen az elmúlt időszakban pénzbehajtókká silányították le a rendőröket és a mai napig elvárás az, hogy hány darab bírságot kell kiszabni a rendőrnek, hogy a vezetők például ne csökkentsék a fizetését, ne minősítsék le stb.
6. Terrorelhárító Központ 1800 fős állományának a forrás biztosítva lesz.
A TMRSZ főtitkára felszólalásában kitért arra, hogy a TMRSZ arra tett javaslatot, hogy a Hszt-t is módosítsák, és ha a TEK-nél a 150-450%-ig különleges bevetési pótlék jár, úgy azt a rendőrök is kapják meg. Elmondta, hogy jelenleg a rendőrség is végez különösen veszélyes bűnözők elleni tevékenységet, valamint terrorelhárítást is. Kérdése az volt, hogy van-e erre hajlandósága a BM-nek.
Felkai úr válasza az volt, hogy nincs hajlandóság, mivel a TEK például Szudánban szabadít ki foglyokat, és a kettőt nem lehet összehasonlítani. Az már elkerülte az államtitkár úr figyelmét, hogy jelenleg Afganisztánban, Boszniában, a Sínai-félszigeten, és más háborús zónának minősülő területeken is szolgálnak magyar rendőrök, mégsem kapnak olyan mértékű 450%-os bevetési pótlékot, mint a kivételezett helyzetbe emelt TEK érintett állománya.
Főtitkár újabb kérdése az volt, hogy akkor ezt úgy kell-e értelmezni, hogy ha a rendőrség csak 150%-ig kap különleges bevetési pótlékot, akkor a rendőrség szervezetén belül tilos terrorelhárító tevékenységet végezni?
Felkai úr erre valahogy nem kívánt érdemi választ adni.
7. Rendőrségnél technikafejlesztésére kerül sor, így informatikai eszközök is beszerzésre kerülnek.
8. Közölték, hogy a ruházati fejlesztésnél a beszerzést kivonták a közbeszerzés alól.
9. Közölték, hogy új típusú egyenruházat bevezetésére kerül sor
10. A ruházati ellátmány összege egyenruhás állomány esetében 80%-ban, vegyes ruházatúaknál 70%-ban polgári ruhásoknál 0%-ban lesz visszatartva.
Állításuk szerint a ruházati ellátás visszatartásának kérdésben a szakszervezetekkel megegyeztek, ami nem fedi a valóságot, mivel ebben a kérdésben nem egyeztettek a TMRSZ-el, így jóváhagyásunkat sem bírják.
11. 2011 évi béren kívüli juttatások összege a cafetéria kerete a jövő évben a Belügyminiszter által a mutyi szakszervezeteknek beígértek ellenére – tudniillik ezért hagyták jóvá az un. „salátatörvény beterjesztését. Rendőrségen belül: BRDSZ,RSZV,RKDSZ valamint további a belügyminisztériumhoz tartozó 8 szakszervezet írta alá a semmit a belügyminiszter szavában bízva – 250.000 forint helyett, csak bruttó 116.000 forint lesz, melyet a BM hangsúlyozták, hogy a mostani helyzet szerint maximum bruttó 200.000 Ft-ra emel majd fel, amely összeget mindenki egyformán kap.
Az un. „salátatörvényhez” zöld utat biztosító érdekképviseleti szervek műbalhés felhördülésére az államtitkár úr felolvasott az előbb említett megállapodásból, amely szerint a Belügyminiszter úr csak azt vállalta, hogy a 2011. évben sem lesz kevesebb a cafeteriára szánt bázis keret összege, amely 116.000 forint, így a Belügyminisztérium szerződésszegést nem követett el. Az egyik un. „ salátatörvényhez” zöld utat biztosító rendőrségi érdekképviseleti vezető meg is jegyezte „akkor már megint hülyék voltunk”.
Azt közölték, hogy a cafeteria mindenki számára egységes lesz.
A jelenlévő érdekképviseletek, így a TMRSZ sem fogadta el a bruttó 116.000 forintos összeget, hiszen a rendvédelmi szerveknél a legalacsonyabb cafeteria összeg nettó 240.000 forint volt, azzal viszont a TMRSZ egyetértett, hogy mindenki azaz vezető, beosztott egyformán részesüljön a cafetéria összegéből.
A munkáltatói oldal közölte, hogy tételesen le tudják vezetni a bruttó 116.000 Ft átlagot. Ennek ellenőrzése céljából a munkavállalói oldal szakértői bizottság felállítását szorgalmazta, amelyet a munkáltatói oldal elfogadott, a bizottság ülésére 2010. november 09. napján kerül sor. Az államtitkár úr közölte, hogy igaz a kormány minimálisan 200.000 forint cafeteria keretet tart megfelelőnek, de a szervek nem kapnak többet a tavalyi bázisnál, így a minisztériumnak kell kipótolnia a 116.000 és 200.000 közötti különbséget, amely azonban 8.5 milliárd forintba kerülne, és el kell dönteni, hogy januárban már ezzel a hiánnyal indítanak, vagy nem egészítik ki a cafeteriát.
A levezető elnök több alkalommal is közölte a megállapodást aláíró un.”sárga” szakszervezetekkel, hogy a munkáltatói, illetve a kormányzati oldal nem sértett meg semmit a velük kötött megállapodásból.
Az államtitkár a szakszervezetek kérésére a közgazdasági helyettes államtitkár részvételével szakértői bizottság létrehozását rendelte el, hogy vizsgálja meg ezt a kérdést, mert erre a plenáris ülés nem volt alkalmas. Az érdekképviseleti oldaltól 6 fő szakszervezeti vezető vesz részt a bizottságban, amely a 2010 évi cafateria juttatások összesítésének vizsgálatát végzi el, illetve a 2011 évi cafatéria mértékének lehetőségeit vizsgálja. A bizottság a következő héten 3 munkanapon belül ül össze.
12. Az államtitkár úr tájékoztatást adott arról is, hogy a rendvédelmi szervek adósságállománya 15 milliárd forint, de ezt az év végéig meg kívánják szüntetni, a rendelkezésükre álló adatok alapján egyébként is csak a Rendőrségnek, illetve a BV-nek van elmaradása.
13. Az új adórendszer bevezetésével kapcsolatban a minisztérium szerint a rendvédelmi szerveknél dolgozó 63.484 fő munkavállaló közül 27.000 főt érint hátrányosan az új adórendszer.
Számításaik szerint a 100.000 Ft alatt lévő keresőknél havi 2066 Ft kiesést jelent, a 150.000 Ft-ot keresőknél havi 980 Ft kiesést jelent. Összességében a 240.000 Ft alatti jövedelműeket fogja hátrányosan érinteni az adórendszer, amennyiben azt az Országgyúlés elfogadja.
A szakszervezetek, azaz a munkavállalói oldal álláspontja szerint ez 27.000 fő munkavállalónál is több munkavállalót érint. Kimutatást kértünk, illetve a számítási módszer bemutatását, amelynek megküldésére ígéretet tettek.
14. A tájékoztató során az is elhangzott, hogy a Belügyminisztérium nem vállal kifizetési garanciát például az önkormányzati tűzoltóság munkavállalónak megnyert túlórapénzeinek kifizetésére.
15. Kérdést intéztek a szakszervezetek a beruházások terén is megmutatkozó nagy eltérésekre. Külön kiemelték a TEK kialakítására szánt összeg nagyságát, amely egyedül több, mint az összes többi rendőrségi objektum felújítására szánt keret.
Az esetenként személyeskedést is tartalmazó vitát az államtitkár úr azzal zárta le, hogy ez csak egy tájékoztató volt, költői kérdésként fogalmazta azt meg, hogy érdemes-e úgy vitázni, hogy a költségvetési törvény még nincs elfogadva.
II.
A második napirendi pont a BM Nyugdíjmegállapító Osztály beintegrálódása az állami Nyugdíjmegállapító Főigazgatóságba volt.
Volt olyan érdekképviselet, amely az egészből csak annyit fogott fel először, hogy az eddigi BM dolgozók ezután a Főigazgatóságnál fognak dolgozni, de a munkájukra szükség van.
A megvilágosodás a TMRSZ egyszerű kérdését követően – ki fogja a határozatokat hozni, illetve kiadmányozni – történt meg.
A fő problémát a TMRSZ abban látja, hogy nem lesz meg a szolgálati panasz benyújtásának lehetősége, abban az esetben, ha a Főigazgatóság hozza a határozatokat, továbbá az állományt belekényszerítik egy akár több évig tartó bírósági pereskedésbe. Természetesen a per befejezéséig nem kap nyugdíjat, így el kell döntenie, hogy elfogadja az esetenként jóval kisebb összegű nyugdíjat, vagy bírósági útra tereli a problémát, de akkor a tartalékait éli fel.
Miután a TMRSZ elsőként kinyilvánította, hogy a nyugdíj megállapítás BM-en belül maradását támogatja, a többi érdekképviseleti szerv is hasonló véleménnyel csatlakozott szakszervezetünkhöz.
A munkavállalói oldalról a hozzászólók utaltak arra, hogy a honvédség szintén önállóan rendezi a nyugdíjügyeit, őket a tárcájuk nem kívánja az integrációba
III.
A harmadik napirendi pontban az érdekképviseleti szervek által feltett kérdések megválaszolása történt meg, azonban több esetében csak ígéretet kaptak a szakszervezetek, hogy 30 napon belüli írásban kapnak választ.
A teljesség igénye nélkül a problémák:
– szolgálati gépkocsik parkolása;
– a 140/1996. Korm. rendelet hatályának meghosszabbítása egy évvel;
– hűségpénznek nyugdíjalapba történő beszámítása, illetve, mindenki egységesen kapja azt;
– illetményelőleg igénybevételének lehetősége;
– az érdekképviseletek kérésére szakértői bizottság vizsgálja a belügyi egészségügyi rendszer jelenlegi helyzetét és a további feladatokat;
– a Belügyminisztérium közölte azt is, hogy a lakástörlesztésben „elúszott” kollegákat nem támogatják, azaz nem részesülnek támogatásban;
– a TMRSZ főtitkára rákérdezett arra, hogy valós-e az az információ, melyet az RKDSZ vezetője Vincze Tibor a Vám és Pénzügyőrség Kongresszusán elmondott, hogy elkészült egy olyan törvénytervezet, miszerint a munkaadói oldalnak lehetősége lesz, hogy kivel, mely szakszervezettel kíván együttműködni, vagyis már nem a reprezentativitás fog számítani, hanem a szimpátia(!?)..
Felkai Úr válaszában ezt nevetségesnek nevezte, de a jelenlévő RKDSZ-es képviselő rákontrázott az államtitkári cáfolatra és megerősítette, hogy valóban hivatkozott arra Vincze Tibor elnök, hogy van egy ilyen törvénytervezet, azaz a kormánypárti frakcióvezető tovább folytatja a következetesen munkavállalói érdekeket képviselő rendészeti érdekképviselet kiszorítását a munkáltatóval való tárgyalásokról.
A munkáltatói oldal részéről egy esetben történt megszólalás, akkor amikor a főtitkár az ORFK Gazdasági Igazgatóját megszólította.
Megjegyezzük, hogy az ülés 4 óra hosszáig tartott, amit rövidíteni lehetett volna, ha a Belügyminisztérium előzőleg írásos előterjesztést tesz. Azonnal reagálni kellett a felvetettekre oly módon, hogy annak lényegét átlátni is idő szükséges. Ez mindenképpen azt mutatja, hogy a szakszervezetek kirakatként szerepelnek, a munkavállalók képviselőit nem veszik komolyan, melyért felelősek azok a szakszervezetek is, akik lemutyizták és elmutyizták a munkavállalók jogosultságait.
Az érdekegyeztetés lényegében egy minisztériumi tájékoztató volt, amelyre ad hoc jelleggel, felkészülési és tanulmányozási idő nélkül reagáltak a jelenlévő szakszervezeti vezetők. A szakszervezetek képviselői ennek ellenére hasznos és megfontolandó észrevételeket tettek, de az eddigi kormányzati ténykedés tükrében valószínűleg a belügyi érdekegyeztetésnek nevezett fórum továbbra is egyfajta pódium lesz a problémák hangoztatására. A problémák megoldása azonban a kormányzatnak láthatóan továbbra sem erőssége, laikus és rendőrellenes törekvések körvonalazódnak.
Mindennél fontosabb, hogy a rendőrségi munkavállalók felismerjék mielőbb, hogy a TMRSZ-en kívül érdemi és tartós ellenállást a rendőrségi munkavállalók érdekében más szakszervezet csupán ideig-óráig fejt ki, aztán szépen aláírják az eléjük tolt újabb megállapodást, amelyről pár hét, jobb esetben pár hónap elteltével maguk mondják, hogy „de hülyék voltunk, hogy aláírtuk”.
Melléklet tájékoztatásra:
Ime a tervezet:
A Rendőrség cím 2010. évi eredeti előirányzatai,
valamit a 2011. évi költségvetési javaslata
Adatok millió forintban
Megnevezés | 2010. évi eredeti | 2011. évi költségvetési |
Személyi juttatások | 144 108,0 | 146 096,4 |
Munkaadókat terhelő | 37 076,0 | 37 681,3 |
Dologi kiadások előir. | 32 916,6 | 40 127,2 |
Intézményi beruházások | 1 557,6 | 3 711,7 |
Felújítás | 346,4 | 404,6 |
Kiadások összesen | 216 004,6 | 228 021,2 |
Bevételek összesen | 20 855,4 | 5 298,1 |
Támogatás | 195 149,2 | 222 723,1 |
Létszám (fő) | 45.640 | 48182 |
TMRSZ
