Tagunk 1996. július 15. napjától teljesített szolgálatot a Füzesabonyi Rendőrkapitányság Bűnügyi Osztály Nyomozó, majd Felderítő Alosztályának állományában, bűnügyi segédtechnikusként.

Annak ellenére, hogy 1996. október 21. napján az ORFK Bűnügyi Technikai Osztálya által kiállított bűnügyi technikusi feladatok önálló ellátására feljogosító bizonyítványt megszerezte azonban a munkáltató nem intézkedett tagunk beosztásban történő előresorolásáról, vagyis segédtechnikus beosztásért járó illetményért teljes körű bűnügyi technikusi munkát végeztetett vele.

Tagunk szolgálati panaszban kérte az állományilletékes parancsnoktól, hogy az önálló bűnügyi technikusi munkára jogosító külön bizonyítvány birtokában az általa ténylegesen ellátott bűnügyi technikusi munkavégzésre tekintettel a munkáltató az őt megillető magasabb illetménnyel járó bűnügyi technikusi beosztásba sorolja be a Hszt. 71. §. és 72. §. (2) bekezdése szerint. A munkáltató a benyújtott szolgálati panaszt elutasította.

Ezt követően tagunk a Tettrekész Magyar Rendőrség Szakszervezetéhez fordulva kérte, hogy igényét munkaügyi perben érvényesítsük.

Az Egri Munkaügyi Bíróság a rendelkezésre álló a munkaköri leírások, illetve a tanúvallomások alapján megállapította, hogy tagunk a perbeli időszakban segédtechnikusi beosztásban ellátta a bűnügyi technikus minden feladatát, ezért illetménykülönbözet, valamint ezen összeg után járó kamat egyben perköltség megfizetésére kötelezte a munkáltatót.

Az ítélet jogerős.

Az ügy előadója: Dr. Pál Péter

Budapest, 2010. november 3.

TMRSZ