Szám: Kü-396-2/2010.

 

 

Dr. Pintér Sándor Belügyminiszter Úrnak,

Dr. Eiselt György Szabályozási és Koordinációs Helyettes Államtitkár Úr útján!

 

B E L Ü G Y M I N I S Z T É R I U M

 

Tárgy: egyes rendészeti „TERVEZET 2010. 09. 22.”jelölésű saláta tv.

tervezetének 3. koordinációja, mely az FRÉSZ központjából
2010.09.22-én 18,38 órakor érkezett a TMRSZ e-mailjére

 

 

Tisztelt Miniszter Úr!

Tisztelt Helyettes Államtitkár Úr!

 

 

 

Munkatársaimmal tanulmányoztuk az egyes rendészeti tárgyú és azokkal összefüggő törvények módosításáról szóló, a Belügyminisztérium előterjesztésében körvonalazódó újabb, immár harmadik, átdolgozott tervezetét (továbbiakban: tervezet).

Korábbi észrevételeinket sajnálatos módon érdemben nem igazán vették figyelembe jelen tervezet kidolgozása során sem, így azokat továbbra is fenntartjuk, megismétlés helyett javasoljuk azok ismételt átolvasását és megfontolását.

Előzmény:
Közlemény – 2010.09.02.
Belügyminiszteri levél kontra TMRSZ válasz
Salátatörvény-tervezet – TMRSZ javaslatok és vélemény
A Miniszterelnök Úr nem jön, a Lázár levél meg eltűnt.

Ugyanakkor hangsúlyozni szeretnénk, hogy az Rtv. – mint sarkalatos törvény – módosításának szándékát rendkívül aggasztónak tartjuk a tervezet koncepcióját és eddigi elképzeléseit alapul véve.

Legfőbb aggályunk a külföldi fegyveres erőknek hazánk területére való behívási lehetőségének megteremtése mellett – amelynek részletes indokait már megismerhették korábbi észrevételünkben – a megbízhatósági intézményrendszer kiépítésével kapcsolatban fogalmazódik meg. Ha lehet úgy fogalmazni, akkor megállapítható, hogy a korábbi tervezet súlyos fogyatékosságaira még egy lapáttal rátett az előterjesztő.

A tervezett elképzelések a jogállamiság alapjait kérdőjelezik meg és demokrácia- illetve jogállamiság-idegen elemeket tartalmaz. Olyan mértékben összeegyeztethetetlen a jelenlegi tervezet tartalma a demokrácia és a jogállamiság minimum-követelményeivel és olyan mértékben tekinti fő vesszőparipájának a Rendőrség – mint testület – megtisztítását a „megbízhatatlan” személyektől, hogy az minden valóságalapot és jogi megalapozottságot nélkülöz.

Nem értjük, és nem tudjuk elfogadni, hogy a Belügyminisztérium a rendőröket bűnözőknek tekinti és a rendőrök elleni „küzdelem” jegyében nem riad vissza – ellenőrzésnek mondva – lényegében bűncselekmények sorozatos elkövetésétől, a rendőrök provokálásától és bűncselekményeket akár sorozat-jelleggel elkövető személyek büntetlenségének megteremtésétől.
Nem értjük, hogy a Belügyminisztérium – amely elviekben a rendészet és az abban dolgozók érdekeit lenne hivatott képviselni – olyan tervezetet kíván a Kormány elé terjeszteni, amely csöpög a rendőrök elleni gyűlölettől, mintegy a társadalom rákfenéjének kívánja beállítani a rendőröket és az ellenük való küzdelem fontosságát úgy tekinti, mint amely küzdelem fontosabb a Magyar Állam büntetőjogi érdekeinek az érvényesítésétől.

Nem értjük, hogy Miniszter Úr, akár koncepcionális szinten is folytatja azt a támadás-sort a rendőrségi munkavállalók ellen, amelyet a kormányfrakció vezetője Lázár János nyitott meg egyéni Alkotmánymódosító javaslatával, amely a közügyektől eltiltott bűnözők szintjén kezeli a magyar rendőröket.

 

 

Tisztelt Miniszter Úr!

 

Ma egy börtöntöltelék bűnözőnek több alkotmányos alapjoga van, mint egy tisztességes, munkáját végző rendőrnek! Ma egy börtönviselt bűnöző akár polgármesternek is megválasztható, ha mentesítést kap az általa elkövetett köztörvényes bűnök alól.
Egy rendőrnek nincs annyi alkotmányos alapjoga, mint egy bűnözőnek, ez tény, köszönhetően Lázár János és Kocsi Máté egyéni képviselői indítványának.

A kormány – a jelek szerint – totális háborút indít saját rendőrei ellen. Ki fog így rendőrnek állni? Vagy éppen ez a cél? Hogy elriasztani a testülettől a még meglévő rendőröket? Az a kormány célja, hogy a társadalom kivetettjeiként kell kezelni a rendőröket, akiket büntetlenül lehet bűncselekmények útján is provokálni évi 45 nap időtartamban is akár?

Melyik az a rendőr, akit ha ezek alapján kipécéznek a megbízhatósági rendszer fogdmegjei, ellen tud állni és nem mondható ki rá, hogy megbízhatatlan?

Bármely magyar állampolgárról bebizonyítható 45 nap alatt, hogy valamely oknál fogva azt lehet rá mondani, hogy megbízhatatlan a hivatására, munkájára.

Miért csinálják ezt?

Ez visszafelé fog elsülni és minden bizonnyal a Kormány a saját maga által – jelen tervezettel – ásott vermébe fog beleesni.

Javasoljuk, hogy vizsgálják felül az eddigi koncepciót, mert hasonló tartalmú tervezetek újbóli megküldése esetén az lesz csupán az érdemi észrevételünk, hogy elfogadhatatlan, korábbi érveinket fenntartjuk.

Utolsó kísérletet teszünk arra – feltételezve a tárgyalási szándékot és azt, hogy csupán a hozzá nem értés és a jóindulatú laikusság fogalmaztatta meg Önökkel ezt a szinten aluli tervezetet -, hogy koordinációs vélemény formájában hívjuk fel a tervezetben foglaltak tarthatatlanságára a figyelmüket.

Ennek elutasítása esetén kénytelenek leszünk elkönyvelni, hogy a Belügyminisztérium – akire elsősorban számítani lehetne a kormányból a rendőrök érdekeinek védelme kapcsán – kifejezetten a munkavállalók megalázására, ellehetetlenítésére alkalmas tervezetet kíván előterjeszteni.

Céljaink elérése érdekében ezúton – Önök részére való megküldéssel egyidejűleg – a közvélemény elé tárjuk ezen észrevételünket és minden törvényes eszközt meg fogunk ragadni annak érdekében, hogy a tervezetben körvonalazódó a munkavállalók számára hátrányos és elfogadhatatlanul sértő előterjesztői szándékok ne valósulhassanak meg.

A megbízhatósági vizsgálat elfogadhatatlansága az alábbiak szerint megalapozott:

A tervezet 12.§-a a megbízhatósági vizsgálat létrehozását igyekszik törvénytervezet formájában megfogalmazni, amely szándék tartalmát és koncepcióját illetően is elfogadhatatlan továbbra is. A kodifikációs-munka jellegét illetően sem sikerült egy minisztériumtól elvárható színvonalú produktumot létrehozni. Különösképpen igaz megállapítás ez az Rtv. 7/B.§ (2) bekezdés b/ pontja vonatkozásában amely hemzseg a kodifikációs jellegű tévedésektől és pontatlanságoktól, valamint tartalmát tekintve a jogállamisággal szemben támasztott alapelvárásoknak sem felel meg.

Elfogadhatatlan a jelenlegi tervezet tartalmát illetően, hiszen amíg a korábbi tervezet az 5 évnél nem szigorúbban fenyegetett erőszakmentes bűncselekmények elkövetésének „legalizálását” kívánta megteremteni a megbízhatósági ellenőrzés eszközrendszerét illetően, addig a mostani tervezet már 5-10 éves büntetési fenyegetettségű bűncselekmények elkövetésének megengedhetőségét is tartalmazza, mint alkalmas eszközt. Érthetetlennek és aggályosnak tekintjük a BM makacs koncepcióját, miszerint súlyos bűncselekmények elkövetésével kívánják „felderíteni” illetve „ellenőrizni” a rendőrök megbízhatóságát.
Úgy gondoljuk, hogy ez elfogadhatatlan és a tervezet további átdolgozása szükséges.

A tervezet 12.§-ában – többek között – az Rtv. 7/B.§ (2) bek. b/ pontjának rendelkezése fogalmazódott meg, amely szerint:

„(2) A megbízhatósági vizsgálatot a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv tagja a következők szerint végezheti:
… b) nem követhet el a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: Btk.) XI. fejezetében, XII. fejezetében – a magánlaksértés (Btk. 176. §) kivételével –, XII. fejezetében, XIV. fejezetében, XV. fejezetében – a hamis vád (Btk. 233. §), a hatóság félrevezetése (Btk. 237. §) a VII. címben foglaltak kivételével –, XVI. fejezetében – a III. címben foglaltak kivételével, XVIII. fejezetében – a III. címben foglaltak kivételével –, a XVIII. fejezetében – a szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértése (Btk. 329/A. §) kivételével – XIX. és XX. fejezetében felsorolt bűncselekményeket.”

Elemezzük a tervezet ezen részét, mert olyan súlyos aggályokat tartalmaz, amelyek nélkül nem lehet szó nélkül elmenni. A felsorolás egy negatív felsorolás a Btk. Különös részét alapul véve, amely szerint ezeket a bűncselekményfajtákat, az ott felsoroltak kivételével nem követhetik el az ellenőrök.

A Btk. Különös része, tehát ahol konkrét bűncselekmények pönalizálását találhatjuk, a X. fejezettől veszi kezdetét. A tervezet szerint tehát azok a bűncselekmények nem követhetők el a megbízhatósági ellenőrzés keretében, amelyeket a felsorolás tartalmaz.

Ebből következik, hogy amely bűncselekmények felsorolását ez a negatív meghatározás nem tartalmazza a Btk. Különös részéből, mindazokat a bűncselekményeket a megbízhatósági ellenőrzést végző munkatársak elkövethetik.

Ez alapján aggály nélkül megállapítható, hogy a jelenlegi tervezet a megbízhatósági ellenőrök esetében még tágabb bűnelkövetési lehetőséget – büntetlenséget – tartalmaz a korábbinál is! Feltételezzük, hogy ez csupán kodifikációs hiba és nem a szakmai előterjesztő elvárásait tartalmazza. Ez esetben viszont komoly aggályunkat fejezzük ki a kodifikációért felelős személyek munkájának színvonalát illetően. Ugyanis a jelen tervezet értelmében a megbízhatósági ellenőrzést végző munkatárs elkövetheti az alábbi bűncselekményeket a rendőr megbízhatóságának ellenőrzése érdekében:

Elkövetheti a tervezet szerint a Btk. X. fejezetében szereplő bűncselekményeket:

– Az alkotmányos rend erőszakos megváltoztatása 139. §
– Az alkotmányos rend elleni szervezkedés 139/A. §
– Lázadás 140. §
– Rombolás 142. §
– Hazaárulás 144. §
– Hűtlenség 145. §
– Az ellenség támogatása 146. §

– Kémkedés 147. §
– A szövetséges fegyveres erő ellen elkövetett kémkedés 148. §
– Feljelentés elmulasztása 150. §

Javasoljuk – fenntartva a megbízhatósági ellenőrzés intézménye bevezetésének indokolatlanságát korábbi észrevételeinkben foglaltak alapján -, hogy a ne lehessen a fenti bűncselekményeket se elkövetni a megbízhatósági ellenőrzés során.

A tervezet előterjesztője szerint a magánlaksértés bármely alakzata és minősített esete is elkövethető, amelyet nem tudunk elfogadni. Nem tudjuk elfogadni, hogy a megbízhatósági ellenőrzés keretében más magánszférájába bűncselekményt megvalósító módon, akár erőszakkal, akár fenyegetéssel, a tulajdonos/lakó akarata ellenére, éjjel, vagy fegyveresen, felfegyverkezve bárki is behatolhasson csupán annak érdekében, hogy a megbízhatósági ellenőrzés célszemélyének alkalmassága ellenőrizhető legyen.

Elkövetheti a tervezet szerint a megbízhatósági ellenőrzést folytató a Btk. XIII. fejezetében szereplő bűncselekményeket is, bár lehet, hogy ezt is tiltani kívánná a tervezet előterjesztője, azonban a XIII. fejezet-beli bűncselekmények tiltása helyett 2 alkalommal is a XII. fejezetben foglalt bűncselekmények tiltása szerepel.

Amennyiben ez csupán kodifikációs pontatlanság, úgy kérjük ezeket a hibákat kijavítani, nem feltétlezzük, hogy a tervezet előterjesztője azt javasolná, hogy a XIII. fejezetben foglalt bűncselekményeket el lehessen követni a megbízhatósági ellenőrzés végrehajtása során (például: közlekedés biztonsága elleni bűncselekményt, ittas/bódult járművezetés, közlekedési veszélyeztetések, közúti baleset okozása, cserbenhagyás).

Amennyiben ez is „csupán” kodifikációs hiba, komolyan felvetődik a Belügyminisztériumban folyó szakmai munka színvonalával kapcsolatban a felülvizsgálat szükségessége.

Nem tudjuk azt sem elfogadni, hogy a megbízhatósági ellenőrzés keretében bárkit hamisan megvádoljanak, vagy a hatóságot félrevezessék.

Alapvetően nem értünk egyet azzal, hogy egy megbízhatósági vizsgálat vizsgálati módszere az legyen, hogy az „ellenőr” büntetlenül súlyos bűncselekményt követhessen el. Az alkalmazott eszköz és az elérni kívánt cél ugyanis nincs arányban egymással. Az ágyúval vadásszunk verébre szemlélet elfogadhatatlan abban az esetben, ha a társadalom által bűncselekménynek minősített magatartás szolgál annak ellenőrzésére, hogy megbízható-e a munkavállaló.

Úgyszintén elfogadhatatlan, hogy a XV. Fejezet VII. címében felsorolt bűncselekmények elkövetése lehessen a megbízhatósági vizsgálat „vizsgálati módszere”. A tervezet szerint az ellenőr büntetlenül vesztegethetne, a vesztegetés feljelentését elmulaszthatná, befolyással üzérkedhetne, közérdekű bejelentőt üldözhetné.

A következő bűncselekmény-csoport, amelyet a megbízhatósági ellenőrzést végző elkövethet a tervezet kifejezett rendelkezésére figyelemmel, a Btk. XVI. Fejezete III. címében foglaltak, amely szerint köz- és magánokiratot hamisíthatna, okirattal visszaélhetne, egyedi azonosító jelet meghamisíthatna, hamis statisztikai adatot szolgáltathatna.

A XVIII. Fejezetnek egy címe sincs így értelmezhetetlen a tervezet azon rendelkezése, amely szerint a III. címben foglaltak kivételével nem követhetők el az ott felsorolt bűncselekmények, így feltételezhetően ez is kodifikációs pontatlanság.

Amennyiben ez is kodifikációs hiba eredménye, úgy feltételezzük, a tervezet előkészítőjének szándéka a Btk. XVII. Fejezet III. címében foglalt bűncselekmények megengedhetőségére, illetve büntetlenségére utal a megbízhatósági ellenőrzés törvényfelettisége tekintetében.

Amennyiben a tervezetben foglalt ezen hibát így értelmezzük, abban az esetben úgyszintén ellenezzük, hogy a rendőr ellenőrzése céljából bárki is a következő (pénzügyi) bűncselekményeket követhesse el: adócsalást, munkáltatással összefüggésben elkövetett adócsalást, jövedékkel visszaélést, jövedéki orgazdaságot, jövedékkel visszaélés elősegítését, csempészetet, készpénz-helyettesítő fizetési eszköz hamisítást, illetve azzal való visszaélést, illetve hamisításának elősegítését.
A jelenlegi tervezetben foglaltak szerint a megbízhatósági ellenőrzést végző személy akár 5-10 éves büntetési tétellel fenyegetett bűncselekményt is elkövethetne akár (pl.: 311.§ (5) bek., 313/C.§ (6) bek.).

A szerzői és szomszédos jogokhoz kapcsolódó bűncselekmény (Btk. 329/A.§) elkövetésének „legalizálása” is aggályos, különös tekintettel arra, hogy az más, külső személy(ek) jogos érdekeit is sértheti és akár polgári jogi igényt is megalapozhat adott esetben a megbízhatósági ellenőrzést végző szervezettel szemben. Nem beszélve arról a szintén fontos körülményről, hogy ezen bűncselekménynek is van olyan súlyos büntetési tétellel fenyegetett minősített esete, amely szerint akár 8 évig terjedő szabadságvesztés is kiszabható. Semmi nem indokolja itt sem az ágyúval vadásszunk verébre szemléletet.

Továbbra is ellenezzük a megbízhatósági ellenőrzés során keletkezett iratok megsemmisítésének szándékát, amely ellenes a közigazgatás dokumentációs funkciójának rendszerével (Rtv. tervezett 7/C.§ (2) bek.). A tervezett 30 napos határidő helyett minimum 5 éves irattározási szükségességet tartunk indokoltnak még abban az esetben is, ha a kormány elé beterjesztésre kerülő tervezet nem fogja tartalmazni a törvények felettiségre irányuló előterjesztői elképzelést a bűncselekmények elkövetése – mint eszköz – vonatkozásában.

A megbízhatósági vizsgálat további részletszabályainak Kormányrendeleti szintű megfogalmazására adott felhatalmazó rendelkezés – az Rtv. 7/C.§ (4) bek tervezett módosítása – is aggályos, ha a jelenlegi tervezet alapkoncepcióját tekintjük. Ha már törvényi szinten megfogalmazódik ugyanis a bűn intézményesítése a BM előterjesztői szándéka szerint, belegondolni is félelmet keltő, hogy a Kormány szabad kezet kapna rendeletben szabályozni a bűn intézményesítését, egyes személyek büntetlensége vonatkozásában a további részletszabályok kidolgozását.

Az Rtv. tervezett 7/D.§-a még az eljárás lefolytatását is megtiltaná, ha a megbízhatósági ellenőrzést végző személy elkövetné a fentiek szerint általa büntetlenül elkövethető bűncselekmények valamelyikét. Az itt szereplő megfogalmazás – miszerint: „…ha a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv 7/B. § szerint eljáró tagja által elkövetett bűncselekmény bűnüldözési érdeket szolgál, és az jelentősen meghaladja az állam büntető igényének érvényesítéséhez fűződő érdeket.” – rendkívül aggályos az állam büntetőjogi igényének érvényre juttatási szándékával szemben.

Nem fogadható el, hogy büntetlenül elkövethető több éves büntetési tétellel fenyegetett bűncselekmény annak érdekében, hogy a rendőrség tagját mesterségesen, élethelyzetek mesterséges előidézésével provokálják, miszerint megbízható rendőr-e. A tervezet azt az alaphelyzetet kívánná büntetlenül hagyni, amikor például a megbízhatósági ellenőr elkövet egy 10 éves büntetési tétellel fenyegetett bűncselekményt, a rendőr megbízhatónak bizonyul-e, és akkor is büntetlen marad a megbízhatóságot ellenőrző – azt kell mondanunk – állami alkalmazásban álló bűnelkövető, ha akár megbízhatónak, akár megbízhatatlannak minősül a rendőr.

Az a tény, hogy az állam biztatja fel bűnelkövetésre a saját alkalmazottait – sőt munkaköri kötelességként határozza meg azt számukra, így szó szerint bűnözők lesznek a Btk-t tekintve – annak érdekében, hogy ellenőrizzék a rendőröket, elfogadhatatlan, példátlan és elképesztő szakmai előterjesztés. Elfogadhatatlan, hogy az ellenőrök akkor is büntetlenül bűnözhetnek – lásd a fenti megengedett bűncselekmények sorát – ha a rendőrrel szemben semmi olyan ok nem merül fel, amely a hivatásra való alkalmasságát kérdőjelezné meg.

Az a tény, illetve előterjesztői szándék – amely a tervezet 12.§-ában az Rtv. 7/A.§ (1) bekezdését alkotná meg, amely szerint a megbízhatóság ellenőrzése érdekében „…az azt végző szerv a munkakör ellátása során valóságban is előforduló vagy feltételezhető élethelyzeteket hoz mesterségesen létre”, – hogy a szakmai előterjesztő ilyen elképzelést megfogalmaz, példa nélkül álló, szinten aluli koncepcionális elképzelést tükröz.

Ez ilyen formában elfogadhatatlan Miniszter Úr! Még a diktatúrákban is működik legalább a látszata annak, hogy az államhatalom ökle a törvények szerint működik.

Önök olyan törvénytervezetet kívánnak beterjeszteni a kormány elé – és feltételezhetően a kormány az Országgyűlés elé ezt követően – amely azt fektetné le a társadalmunk egyik sarkalatos törvényében, hogy a rendőrök – akik jelentős számban Ön szerint köztudomásúan korruptak – elleni küzdelem fontosabb, mint az állam büntető igényének érvényesítéséhez fűződő érdek!

Mondják ezt még akkor is, ha a rendőr tisztességesnek, becsületesnek minősül, akkor is. Ez esetben is büntetlenül provokálható a rendőr, akár 10 éves büntetési tétellel fenyegetett bűncselekmények elkövetésével is.

Ugyanazt a rendőrt évente akár 3-szor is provokálhatják 45 nap időtartamban.

Fel kell tennünk azt a nyilvánvalóan adódó kérdést, hogy aki ezt a koncepciót megfogalmazta az egyáltalán beszámítható-e, vagy olyan mértékben elvetemült és rendőrellenes személy, akit a rendőrök elleni gyűlölet jegyében az sem érdekel, ha a társadalom alapját jelentő, mindenkire érvényes büntetőjogi szabályok érvényesülése, az állam büntetőjogi igényének érvényesítése sem érvényesül, csak hogy az a rendőr, akit ő bűnözőnek talál, vagy vél, arról ha törik, ha szakad bebizonyíthassa, hogy megbízhatatlan.

Hangsúlyozzuk tehát, hogy Önök évi 45 nap időtartamban bűncselekmények sorával provokálhatják akár a rendőrt büntetlenül és erre egy egész közigazgatási gépezetet hoznak létre. Ez elfogadhatatlan.

Innen már csak egy lépés választ el attól, hogy a bűnöző rendőrségi ellenőrök büntetlensége a Kormány rendeletében további mentességekre adjon lehetőséget.

A Dél-Amerikai diktatúrák sajátossága volt az állami alkalmazottakból álló, az államhatalom ellenségeinek tekintett személyekkel leszámoló ún. Halál-brigádok megjelenése.

A jelen tervezet ugyan még nem tartalmazza az ellenőrök fizikai likvidálási hatáskörét és annak büntetlenségét, de attól csak egy lépés választja el.

Különösképpen fontosnak tartjuk ezt annak fényében hangsúlyozni, hogy a rendőrellenességéről elhíresült Lázár János frakcióvezető gondossága alatt Hódmezővásárhelyen megalakult RKDSZ nevű rendőrszakszervezet egyik szervezője vidéki tagtoborzó körútján a TMRSZ főtitkárának a főbelövéséről beszélt, mint elérendő célról.

Rendkívül sajnálatos, hogy ma ilyen események megtörténhetnek és az, hogy a Belügyminisztérium egymást követően ugyanabban a tárgykörben olyan tervezeteket bocsát ki véleményezésre, amelyben az körvonalazódik, hogy az államhatalom törvények felett álló szervezetet kíván létrehozni, amelynek tagjai büntetlenül követhetnek el a tervezet jelenlegi tartalma szerint a hatályos Btk-t tekintve bűncselekményeket.

Aggódunk, hogy ez a szervezet ellenőrizetlen módon működne, bűncselekmények százait, ezreit követheti el akár havi szinten és innen már csak egy hajszál választja el társadalmunkat, hogy a Dél-Amerikai diktatúrákban ismert véres kezű halálbrigádok hajtsanak végre akár önállóan és önjáróan, akár parancs alapján erőszakos bűncselekményeket.

A tervezet jelen formában történő elfogadása olyan szellemet engedne ki a palackból, amelynek kontrollálása egy idő után már nem lenne lehetséges. Aki a bűn útjára lép, és ezért még állami fizetést is kap a büntetlenség mellé, annak személyisége egy idő után egészen bizonyosan torzulna és hajlam esetén beláthatatlan következményekkel járó események következnének be.

Bízunk abban, hogy észrevételeinket, javaslatainkat megfontolják és a jelenlegi elfogadhatatlan tervezetet rövid időn belül iratmegsemmisítőbe teszik, majd azt követően oda kerül ahová való, a szemétkosárba.

Nyitottak vagyunk a tárgyalásos módosításokra, a rendészet rendbetételére, de nem ilyen formában, nem ilyen tartalommal, és nem utolsósorban azon a rendőrellenes személeten kellene változtatnia a Minisztériumnak, amely úgy tűnik, mint ha a köztudottan rendőrellenes Lázár János elvárásai szerint fogalmazódna meg.

 

 

Szekszárd, 2010. szeptember 23.

 

 

Tisztelettel:

 

 

Szima Judit főtitkár

 

 

Előzmény: Közlemény – 2010.09.02.
Belügyminiszteri levél kontra TMRSZ válasz
Salátatörvény-tervezet – TMRSZ javaslatok és vélemény
A Miniszterelnök Úr nem jön, a Lázár levél meg eltűnt.