Szám: Kü-396-1/2010.
Dr. Pintér Sándor Miniszter Úrnak!
B U D A P E S T
Tárgy: 2010. szeptember 16.-án 18:35 órakor érkezett
„Saláta tv. „ újabb módosításai
dr. Lombosi Melinda BM dolgozó által
1. mellékletként
az ATM/3175/2010. számú kormány-előterjesztéshez véleményezésre
Tisztelt Miniszter Úr!
A TMRSZ tanulmányozta a megküldött újabb salátatörvény-tervezetet amely az egyes rendészeti tárgyú és azokkal összefüggő törvények módosításáról szól.
Megnyugvással konstatáltuk, hogy a tervezet előterjesztője elfogadta azon észrevételünket, amely a bűn intézményesítése, egyes személyek vonatkozásában pedig a bűncselekmények elkövetése esetén is törvények felettiséget biztosító konkrét tervezetben megfogalmazott rendkívül aggályos előterjesztői elképzeléseket elvetette.
A jelenlegi tervezettel kapcsolatban is megfogalmazódnak azonban olyan aggályok, amelyek a jogállamiság érvényre juttatásának elveit sértő elgondolásokat tartalmaznak, valamint az előterjesztés kidolgozóinak azt a koncepcióját tükrözi, hogy 8 év folyamatos megaláztatás után a jelenlegi kormány is egyik legfőbb ellenségének tekinti a rendőröket.
A kérdés felvetődik, hogy a rendszerváltás utóbbi éveiben regnáló kormányok miért kívánják gyengíteni a rendőrséget, miért kívánják sorra alkotmányos alapjogaiktól megfosztani a magyar rendőröket, és miért nem törekednek az utóbbi évek kormányai a rendőrök megbecsültségének kifejezésére üres, tartalmilag álságos és hamis ígéretek hangoztatásán kívül?
A bírói engedélyköteles titkos információgyűjtés a tervezet szerint már egészen alacsony büntetőjogi fenyegetettség melletti alkalmazása – még a büntetőeljárás megkezdése előtt -, rendkívüli mértékben megnövelné a hatóságok mozgásterét és ezzel arányban csorbítaná az állampolgári jogokat, amelyek adott esetben akár hivatásos állományú munkavállalókat is sújthatnak természetszerűleg.
A tervezetből végig süt, hogy – a miniszter szóbeli nyilatkozata alapján, amely szerint a magyar rendőrök korruptak – a jelenlegi kormány ugyanúgy kvázi ellenségének tekinti a rendőrség végrehajtói állományát, mint az elmúlt 8 év kormányai.
További aggály, hogy a tervezet készítője figyelmen kívül hagyja azokat a javaslatokat, amelyeket a rendőrszakszervezetek ez év nyár elején éppen a BM közigazgatási államtitkár elvárása szerint terjesztettek elő egységes Hszt.-t módosító javaslatként. Javasoljuk az abban foglaltak figyelembe vételét és jelen tervezetbe beépítését.
Aggályosnak tartjuk továbbra is – bár ez nem a jelenlegi tervezet véleményezése, de a Kormány eddig tanúsított rendőrellenes intézkedés-sorozata ezzel vette kezdetét és jelen tervezetben ez folytatódik tovább – a Lázár János és Kocsis Máté frakcióvezető, illetve országgyűlési képviselők előterjesztésében elfogadott Alkotmánymódosítást. A rendőröket közügyektől eltiltott bűnözőkkel való egy szintre süllyesztést elfogadhatatlannak tartjuk és javasoljuk, Belügyminiszter Úr javasolja a Kormánynak, hogy a korábbi állapot visszaállítására irányuló javaslatot terjesszen be Lázár Úr és Kocsis Úr rendőröket, katonákat és titkosszolgálatokat megalázó elképzelésének korrigálására. Meggyőződésünk, hogy a jelenleg hatályos jogfosztás indokolatlan és megalapozatlan előterjesztés volt, amellyel az Alkotmánymódosítást szorgalmazó képviselők a rendészeti munkavállalók önbecsülését súlyosan sértő, megalázó helyzetet idéztek elő.
A megbízhatósági vizsgálat intézményrendszerének kiépítését indokolatlannak, szakmaiatlannak és jelen formájában a rendőröket megalázó újabb kormányzati lépésnek lehet értékelni a tervezet tartalmát figyelembe véve.
Amennyiben azonban a megbízhatósági vizsgálatot mégis beterjeszti a Kormány, javasoljuk az észrevételeink figyelembe vételét. Különösképpen a továbbra is meglévő iratmegsemmisítési szándékkal szemben a szigorú és pontos dokumentáltság és archiválás elvének érvényre juttatását szorgalmazzuk annak érdekében, hogy még potenciálisan se merüljön fel a visszaélés lehetősége és annak utólagos bizonyíthatatlansága.
Továbbra is javasoljuk és követeljük – amennyiben a megbízhatósági vizsgálat rendszerét kívánja kiépíteni a Kormány -, hogy az Országgyűlési képviselők jogállásáról szóló törvény személyi hatálya alá eső országgyűlési képviselőkre, továbbá az önkormányzati képviselőkre és Európai Parlamenti képviselőkre is terjedjen ki a megbízhatósági vizsgálat elrendelésének a lehetősége és ehhez a szükséges törvénymódosítás-tervezet is legyen része jelen salátatörvény-tervezetnek.
Elfogadhatatlannak tartjuk, hogy az elmúlt 20 gazdasági és morális feszültségeiért köztudomásúan felelős politikai elitje ismét kibújjon az ellenőrizhetőség lehetősége alól, és ismét a közrend és közbiztonság fenntartásáért nap, mint nap áldozatos munkát végző rendőröket kezelje bűnözőként a kormány.
A leghatározottabban tiltakozunk annak a térnyerése ellen, amelyet Miniszter Úr közlése tartalmazott a legutóbbi SZÉF ülésen, és amely lényegében a korrupció gyanújának szégyenfoltját ragasztotta a Rendőrségen, mint testületen belül dolgozók munkavállalók tisztességét megkérdőjelezve.
A TMRSZ álláspontja, hogy a Magyar Köztársaság területén arányaiban sokkal nagyobb a politikusok között a korrupcióra való hajlam, a politikusok és választott képviselők között meglévő korrupció mértéke, mint a Rendőrség szervezetén belül. Ezt támasztják alá a napi hírtudósítások, amelyekben rabszíjon vezetett nagybefolyású választott képviselők korrupciógyanús üzelmeiről tájékozódik a közvélemény. Az eddig megismert korrupciógyanús ügyekben a terheltek által elkövetett jogsértések arcátlansága, a közpénzlopások mértéke, a választott képviselők döntése nyomán a közbeszerzések jellegének és módjának gátlástalansága Miniszter Úr álláspontjával szemben éppen azt támasztják alá, hogy hazánk egyik legfőbb problémája a választott képviselők (országgyűlési és önkormányzati képviselők) között meglévő, a társadalomra nézve rendkívüli mértékben romboló és demoralizáló korrupció megléte, mint a Rendőrség szervezetén belüli korrupció mértéke.
Az elszámoltatási kormánybiztos által eddig felderített több tucat, több milliárd forint elfolyását eredményező ügyek úgyszintén azt támasztják alá, hogy a választott képviselők korrupciója elleni küzdelem, a választott képviselők megbízhatósági vizsgálatának szükségessége nagyságrendekkel indokoltabb a bűnöző képviselők kiszűrése érdekében, mint a Rendőrség szervezetén belül.
Követeljük, hogy ha a Kormány egyik felelős Minisztere lényegében olyan álláspontot közöl, amely szerint a rendőrség munkavállalói korruptak és ezért szükséges a megbízhatósági vizsgálat bevezetése, akkor a Kormány elé terjesszen be olyan salátatörvény-tervezetet, amelyben a Kormány kinyilvánítja azon szándékát is, hogy a közélet korrupciótól való megtisztítási szándéka során a választott képviselők nem mentesülnek (ismételten és sokadszor, már-már megszokott módon) a felelősség megállapítására alkalmas rendszer kiépítése során hiszen elkerülendő, hogy bűnös és sötét üzelmeiket a közjó terhére tovább folytathassák.
Úgy gondoljuk, Miniszter Úr is egyetért azzal, nem csupán a Rendőrségen belül, hanem például az országgyűlési képviselők között is, még az írmagját is ki kell irtani a korrupciónak és küzdeni kell a jelenség ellen.
Amennyiben ezen javaslatunkat a Miniszter Úr nem építi be a BM által megfogalmazott salátatörvény-tervezetbe, hanem csupán „mellétűzi” a szakszervezetünk javaslatát, az világos válasz lesz minden magyar állampolgár számára, hogy a politikai elit megint kibújik a felelősségre vonásnak még a lehetősége alól is, és nem változik a kedvezményezettségük és törvények felettiségük határtalansága tekintetében semmi.
Ugyanakkor a rendőrség hivatásos állománya tagjainak pályaelhagyását az önmagát rendpártiként aposztrofáló kormány éppen a rend fenntartására hivatott rendőrség szétverésére törekszik azáltal, hogy indokolatlan módon a Lázár-féle jogfosztási koncepciót erősíti jelen törvénytervezet érvényre juttatásának szándékával.
Továbbra is javasoljuk figyelembe venni a Miniszter Úrnak korábban megküldött észrevételeinkben foglaltakat, és hangsúlyozzuk, továbbra is a megbízhatóság szerves részének tekintjük azt a fontos körülményt, hogy a közvélemény tudomással bírjon arról, hogy választott képviselői a magyar állampolgárság mellett milyen más állam állampolgárságával rendelkeznek. Ez ugyanis olyan körülmény, vagy olyan körülmény lehet, amely a magyar választópolgárok szemében releváns körülmény a tekintetben, hogy megbízhatónak tartja-e az adott személyt arra, hogy választott képviselőként a közösség ügyeiben megbízható módon járjon el a közösség javára.
Az adatvédelmi biztos szerint ezen állampolgársági adatok közérdekű adatok egyébként is, tehát a megbízhatósági vizsgálat kiterjesztését javasoljuk a választott képviselőkre és a megbízhatósági vizsgálatnak képezze részét a képviselő esetleges magyar állampolgárságon kívüli idegen állam állampolgárságának az ismerete is.
Amennyiben ezen javaslatunk is elvetésre kerül és azt is csupán „mellétűzi” szakszervezeti véleményként/javaslatként Tisztelt Miniszter Úr, azt is úgy értékeljük, hogy a Belügyminisztérium álláspontja szerint lényegtelen körülmény, hogy a Magyar Országgyűlés választott képviselői döntéseik során potenciálisan befolyásolva lehetnek-e más, idegen, adott esetben a Magyar Állam érdekeivel ellentétes érdekeket érvényesíteni kívánó idegen országok érdekei által.
Úgy gondoljuk, hogy a Magyar Köztársaság érdekeinek kell érvényre jutnia a Magyar Országgyűlésben és a közvéleménynek joga van tudnia, hogy ott magyar állampolgárságon kívül más állampolgársággal rendelkező képviselők is ülnek, vagy sem. Nem ezen személyek passzív választójogát kívánjuk megkérdőjelezni, vagy vitatni – nem kívánunk Lázár Úr és társai szinten aluli alkotmányos-alapjog értelmezésére lesüllyedni – de a megbízhatóság tekintetében lényeges, releváns körülménynek tartjuk, a közvélemény tisztában legyen azzal, hogy választása során ő releváns, megbízhatósági körülmények értékeli-e azt, hogy idegen állam állampolgárságával is rendelkező magyar állampolgár kerüljön-e be a Magyar Országgyűlésbe.
Az illetménypótlékok vonatkozásában is rendkívüli mértékben megalázó kormányzati szándéknak értékeljük a Kormány által létrehozott Terrorelhárító Központ (TEK) vonatkozásában körvonalazódó, a Rendőrségről szóló tv. módosítása mellett a szolgálati törvénynek a TEK-hez való igazítását is.
A kormányzati elképzelés szerint a TEK a Rendőrségtől teljesen független rendvédelmi, fegyveres szervezet. A Rendőrség legfelső szintű szakmai vezetésétől független, kvázi Kormány-gárda a terrorelhárítás címszava alatt, az Rtv. és a Hszt. módosításának jelenlegi tervezetét alapul véve.
A TEK léte önmagában még nem lenne aggályos, ha a deklarált célok elhárításának szükségessége valós helyzeten és valós fenyegetettségen alapulna, és a Rendőrség jelenlegi szakmai munkája azt támasztaná alá, hogy a jelenlegi struktúrából adódóan a terrorelhárítást – mint feladatot – nem tudja ellátni. Ilyen indok azonban eddig sem elméleti síkon nem vetődött fel, sem a Rendőrség nem adta tanúbizonyságát annak, hogy e feladatát nem tudná ellátni.
Az ablakon kidobott tízmilliárdos nagyságrendű összeg és a TEK kivételezett helyzete anyagi bázisának megteremtése álláspontunk szerint ismételten a Rendőrség működésére szánt pénzösszeg további faragását jelenti. A Rendőrség szervezetén belül működési zavarokat okozó okok elhárítására, orvoslására erre a pénzre nagy szüksége lett volna a magyar Rendőrségnek. Ehelyett azonban egy olyan testület létrehozására került sor, amelynek szakmai feladatai, hatásköre, és illetékessége egyáltalán nem tisztázott a Rendőrség alapfeladatai mellett. Az a tény azonban, amely a pótlékok megfogalmazásában körvonalazódó minisztériumi elképzelést tükröz, ismét egy újabb olyan lépés, amely a Rendőrség állománya önérzetét, önbecsülését tekintve megalázó és elfogadhatatlan.
A köztudomásúan alacsony bérért munkájukat végző rendőrök különleges bevetési pótlékot kaphatnak a legveszélyesebb szolgálati feladatok ellátása esetén. Ezen pótlék maximalizált mértéke a köztisztviselői illetményalapnak legfeljebb a 150%-a lehet havonta (jelenleg bruttó 57.975,-Ft). Hangsúlyozzuk, hogy a legveszélyesebb rendőri munkát végző kollégák plusz javadalmazásáról beszélünk (például az NNI terrorelhárítást is végző munkatársai, bevetési egységek munkatársai, fedett nyomozók, tanúvédelmi programban munkát végzők, stb.).
Ezek a rendőrök eddig munkájuk során tanúbizonyságát adták, hogy a terrorelhárítási munkákat is maradéktalanul elvégezték, munkájuk ezen jellegével kapcsolatban eddig sem a mindenkori kormánypártok, sem a mindenkori ellenzék részéről nem fogalmazódott meg. Mégis, akkor mi az az indok, amely miatt egyik percről a másikra egy ilyen jelentős létszámú, és kivételezett anyagi megbecsültségű – egy kisebbfajta hadseregnek is felfogható – egység létrehozására került sor a gazdasági válság közepette, akkor amikor a rendőrség napi működési zavarok mellett látja el a feladatát.
Folytatva a megkezdett gondolatmenetet a pótlékok vontkozásában, a tervezetből kitűnően a TEK szervezetén belül dolgozó hivatásos állományúak esetében a legalacsonyabb mértékű különleges bevetési pótlék lenne a 150%-os pótlék! Ez elfogadhatatlan, hiszen a TEK hivatásos állományában jelentős számban irodai munkát végző alkalmazottak, osztályvezetők és egyéb beosztású személyek pótléka lenne lényegesen magasabb mértékű (150-450% amely akár bruttó 173.925,-Ft –ot jelent), mint azon rendőrségi munkavállalóké, akik valóban veszélyes munkákat végeznek a TEK szervezetén kívül.
Álláspontunk az, hogy a végzett munka jellegéhez igazodjon a pótlékok mértéke és ne ahhoz, hogy milyen szervezeti struktúrában van beosztásban a munkavállaló.
Javasoljuk, hogy a különleges bevetési pótlékban részesülő TEK-en kívüli állomány esetében is teremtődjön meg a 450%-os különleges bevetési pótlék adhatóságának lehetősége, oly módon, hogy akik jelenleg 100%-os mértékben részesednek ezen pótlékból azok részesüljenek ezt követően 250%-os illetménypótlékban, akik 125%-os illetménypótlékban részesülnek, azok részére kerüljön 350%-os mértékben folyósításra ezen pótlék, és a jelenleg 150%-os pótlékban részesülők részére 450%-ban kerüljön folyósításra ezen pótlék.
Költségvetési hatása álláspontunk szerint nem lenne lényeges mértékű ezen módosításnak, de elkerülné még a látszatát is annak, amelyek a jelenlegi kormánnyal ellentétes oldal média felületei által hangzanak el, miszerint a TEK „magánhadsereg”, vagy hallottuk már a „Fidesz-gárda” bélyegét is a TEK-re sütni.
Kétséget kizáróan megállapítható a körülmények tükrében, hogy a TEK létrehozása, kivételezett helyzetének megteremtse, szakmailag váratlan, a rendőrség pénzügyi finanszírozását tekintve, váratlannak, indokolatlannak és megalapozatlannak minősíthető.
Nyilvánvalóan a kormány, ha egységes, de különálló 3 szervezeti egységet kíván a Rendőrségi törvény módosításával létrehozni, a 3 különálló szervezeti egységek munkatársai között aszerint nem lehet különbséget tenni, amelyet ez a salátatörvény-tervezet a Hszt. módosítása tekintetében megfogalmaz.
Tehát megismételve: nem csupán a TEK részére megállapított különleges bevetési pótlék rendszerével kapcsolatban van aggályunk, hanem azzal, hogy ugyanezen pótlékrendszert a tervezet nem a veszélyesség tekintetében fogalmazza meg, hanem szervezeti tagozódás szerint.
Remélhetőleg Miniszter Úr sem vitatja, hogy a Rendőrségen belül jelenleg különleges bevetési pótlékot kapó állomány veszélyesebb munkát végez, mint például az a TEK munkatárs, aki irodai dolgozóként (például osztályvezetőként akár 300, főosztályvezetőként akár 450%-os különleges bevetési pótlékban részesül).
A különleges bevetési pótlék funkciója a 140/1996-os Kormányrendeletben foglaltak szerint a különlegesen veszélyes szolgálati feladatokat végrehajtó állomány részére jár. Amennyiben a salátatörvény-tervezet szerint például egy területi műveletben részt sem vevő osztályvezető 300%-os pótlékot kap, nem tudjuk elfogadni, hogy ezzel szemben az életét folyamatosan kockáztató fedett nyomozó, vagy tanúvédelmi programban részt vevő, de akár csak egy bevetési egység felszámolója is „feleakkora” különleges bevetési pótlékban részesüljön.
Ameddig ugyanis egy TEK főosztályvezetőnek, vagy osztályvezetőnek, vagy akár egy funkcionális szervezeti egység hivatásos állományú munkatársának az irodai munkavégzése során fellépő veszélyhelyzetek előfordulásának lehetősége minimális –jellemzően és szinte egészen biztosan nem végez terepmunkát és ennek ellenére 450%-os pótlékot kap -, addig egy rendőrségi felszámoló csupán ennek a harmadát kapja, noha ő valóban veszélyes munkát végez.
Javaslatunk tehát, hogy a salátatörvény-tervezet a Hszt. teljes személyi hatályára kiterjedően – a végrehajtási Korm. rendeletben megfogalmazott feltétellel is összhangban – úgy határozza meg a különleges bevetési pótlék folyósíthatóságának a lehetőségét, hogy az érintett személyek 150-450%-os pótlékban részesülhessenek a végzett munkájukra tekintettel.
Hazánk terrorfenyegetettsége ezideig nem volt számottevő, az ezzel kapcsolatban felmerült feladatokat – mint fentebb is utaltunk rá – a Rendőrség „hagyományos” szervezeti egységei maradéktalanul ellátták, így továbbra is az az álláspontunk, hogy a TEK kimagaslóan eltérő javadalmazását a különleges bevetési pótlék vonatkozásában nem indokolja sem szakmai, sem egyéb, számunkra ismert körülmény.
A csatoltan visszaküldött salátatörvény-tervezet egyes rendelkezéseihez fűzött konkrét véleményeinket piros színnel jelölve küldjük vissza megfontolásra, illetve elfogadásra azzal, hogy a salátatörvény-tervezetet jelen formájában és tartalmában elfogadhatatlannak tartjuk a fentiekben megfogalmazottak szerint és javasoljuk annak jelentős átdolgozását, illetve javaslatain észrevételeink figyelembe vételét.
Szekszárd, 2010. szeptember 19.
Tisztelettel és köszönettel:
Szima Judit főtitkár