A Tettrekész Magyar Rendőrség Szakszervezete (TMRSZ) főtitkára 2010.09.13-án a Legfőbb Ügyésznél újabb feljelentést tett hivatali visszaélés, bűnpártolás, közokirat hamisítás és más bűncselekmények miatt a Budapesti Katonai Ügyészség, valamint a Katonai Főügyészség ismeretlen ügyésze(i) ellen, mivel a TMRSZ lefoglalt adatállományát a mai napig nem kapta meg.

Továbbá a feljelentés tartalma szerint sérelmezik, hogy a Katonai Főügyészség határozatában megállapítja 2010. augusztusban, hogy törvénysértő volt az, hogy a lefoglalást a Budapesti Katonai Ügyészség nem szüntette meg a Be. 155.§-a alapján, mely határozatot 2010.08.16-án vettek át bizonyíthatóan és a megszüntetésre, adatok kiadására a feljelentés megtételéig nem intézkedtek.

Megjegyzés: A Budapesti Katonai Ügyészség a lefoglalt adatállományt dr. Kató Miklós a Székesfehérvári Nyomozó Vezető Ügyész kérésére a büntetőeljárás szabályait figyelmen kívül hagyva úgymond „baráti alapon” megküldte „mazsolázgatásra.”

A TMRSZ azért is feljelentést tett, mivel a Katonai Főügyészség határozataiban iratellenesség és ellentmondás van, valós tényeket nem értékeltek, illetve választ sem adtak arra, hogy a Budapesti Katonai Ügyészségnek mi alapján áll fenn a hatásköre illetékessége, és azt sem észlelték, hogy a begyanúsításkor a TMRSZ főtitkára ellen mely állítás alapozza meg a bujtogatás vétsége kísérletét.

A szakszervezet által megfogalmazott beadványt a Katonai Főügyészség bírálta el 3 db határozattal, amelyek közül a Budapesti Katonai Ügyészség ismeretlen tettese(i) ellen tett feljelentés tárgyában a nyomozó szerv Debreceni Katonai Ügyészség kijelöléséről rendelkezett (Bf.IX.244/2010.), ugyanakkor iratellenesen az elfogultsági kifogásukat elutasította.

Ezzel egyidejűleg a Katonai Főügyészség Debreceni Katonai Ügyészség felé „intézett” átiratukban pedig a büntetőeljárás pártatlanságába vetett alapkövetelményt veszik semmibe, amelyben a lefoglalás megszüntetése elmaradását „bagatellizálják” – a szakszervezet sérelmére elkövetett bűncselekmény(ek) vonatkozásában.

Ugyanis a Katonai Főügyészség olyan jogértelmezést fejtett ki, amely kvázi utasításként funkcionált a TMRSZ sérelmére elkövetett bűncselekmény miatt tett feljelentésükben a jövőbeli elutasításra, vagy a nyomozás bűncselekményként való megszüntetésére az eljárni kijelölt Debreceni Katonai Ügyészség irányában. Továbbá szintén iratellenesen a Budapesti Katonai Ügyészség, annak ügyésze ellen tett elfogultsági kifogásukat elutasította, mivel többek között a büntetőeljárás pártatlanságába vetett alapkövetelményt is megkérdőjelezi.

Ezen magatartás a TMRSZ álláspontja szerint megalapozza azt, hogy a felettes Katonai Ügyészség ismeretlen tettese segítséget nyújtott ahhoz, hogy az elkövető a hatóság üldözése elől meneküljön, illetve a büntetőeljárás sikerét meghiúsítani törekedtek.

Megjegyzés: A TMRSZ tájékoztatása szerint a Debreceni Katonai Ügyészség illetékese arról tájékoztatta őket 2010.09.13-án telefonon, hogy a feljelentésük elutasításáról hoztak határozatot B.IV.396/2010-es számon 2010.09.09-én, a határozatot a postára adták.

Részletek a feljelentésből:

„Mint ahogyan azt a Katonai Főügyészségen dr. Nemes Ferenc Kat. Főügyész kifejti, álláspontja szerint a panasz ugyan alapos, de „nem az abban foglalt indokok alapján” az.

A Katonai Főügyészségen dr. Nemes Ferenc Kat. Főügyész önmagával is ellentmondásba kerülő paradox álláspontja az alábbiak szerint fogalmazódik meg.

A Katonai Főügyészségen dr. Nemes Ferenc Kat. Főügyész a panasznak részben helyt adó határozatában rögzíti, hogy valóban a lefoglalás megszüntetésének lett volna helye, és azt ki kellett volna adni a lefoglalást szenvedő tulajdonosnak a be. 155. § (1) bekezdése alapján. ennek elmaradása a katonai főügyészség szerint azonban nem okozott hátrányt, mivel az eredeti adatállomány rendelkezésünkre állt.

A Katonai Főügyészségen dr. Nemes Ferenc Kat. Főügyész álláspontja szerint tehát, ha például van két autóm, amelyek közül az egyiket azért foglalják le, mert szerintük lopott és a szakértői vizsgálat megállapítja, hogy nem lopott, akkor azt a gépkocsit nem kell visszaadni, mert úgyis maradt még egy gépkocsi, ezért nem érte hátrány a jogsértéssel a lefoglalást szenvedőt. ez az ügyészségi érvelés nyilvánvalóan tarthatatlan, hiszen annyira nonszensz!

A jelen ügyben azonban nem gépkocsiról van szó, hanem több mint 8 ezer magyar állampolgár személyes és különleges személyes adatáról! Ezek kezelésére vagy feldolgozására – feltéve, de meg nem engedve, hogy a nyilvánvalóan jogsértő lefoglalás módja jogszerűnek lenne tekintendő – azonban csak a lefoglaló szervnek van joga!

A szakértőn kívül más személy nem ismerheti meg jogszerűen a 8 ezer személy személyes adatait, illetve nem ismerheti meg a szakszervezet működésével kapcsolatos egyéb adatokat sem.

Aki ezt megteszi, vagy a megismerést lehetővé teszi harmadik indifferens szervezet, vagy személy részére, az véleményünk szerint bűncselekményt követ el, mégpedig annyi rendbelit, ahány személy személyes, vagy különleges személyes adat ismerhető meg a lefoglalt és a Katonai Főügyészségen dr. Nemes Ferenc Kat. Főügyész által is elismerten jogsértő módon ki nem adott adatok vonatkozásában!

A Btk. szabályai egyrészt büntetni rendelik a jogsértő módon illetéktelenek által megismert személyes adatokkal való garázdálkodást, másrészt a Be. garanciális szabályai azt írják elő, hogy személyes adatok megismerése, azok feldolgozása, vagy kezelése egy büntetőeljárásban, lefoglalási határozat meghozatalával, vagy halaszthatatlan nyomozati cselekményként a birtokostól/tulajdonostól való lefoglalással vehetők birtokba, illetve ismerhetők meg az arra jogosult szervezet arra jogosult munkatársai által.

A rendelkezésre álló ügyészségi tájékoztatás azonban arról szól, hogy a Székesfehérvári Nyomozó Ügyészség „megkérte” ezeket az adatokat, amelyekre nem lett volna módja, a Budapesti Katonai Ügyészségnek pedig lehetősége a kiadásra, ennek megtörténte nyilvánvalóan felveti a lefoglalt adatállományt átadó csoportvezető ügyész büntetőjogi felelősségét és az adatokkal jogsértő módon a mai napig rendelkező Székesfehérvári Nyomozó Ügyészség illetékes személyének a büntetőjogi felelősségét is.

A Katonai Főügyészségen dr. Nemes Ferenc Kat. Főügyész lényegében elismerte, hogy a Be. szabályainak a megsértésével került sor az adatállomány átadására, ugyanakkor önmagával is ellentétben csupán, jogszabály és iratellenes módon „formai hibának” minősíti, mivel szerinte az ügy érdemére nem hat ki. Melyik ügy érdemére nem hat ki? ….

A lefoglaláskor eljárt szakértő nyilatkozatára figyelemmel ugyanis az Avtv. 3. § (1) bek. értelmében személyes adat csak akkor kezelhető, ha azt törvény elrendeli. az Avtv. meghatározza a célhoz kötöttség elvét is, amely szerint az adatkezelésnek minden szakaszában meg kell felelnie a célhoz kötöttség elvének.

A Btk. pedig kifejezetten pönalizálja a személyes és a különleges adatokkal való visszaélést, de a jelek szerint az ügyben eljárt ügyészek önmagukra nézve nem tekintik kötelezőnek a bűncselekmények elkövetésétől való tartózkodást, amely elemi feltétel nem csupán az ügyészség tagjainak, hanem az átlag magyar állampolgárok számára is. ……”