Népszava-információ 2010. 09. 03.
Az önkormányzati választásokat követően több megyében, hét budapesti kerületben és harmincnál több városban menesztik a rendőri vezetőket – értesült a Népszava. A radikális személycseréket indoklás nélkül hajthatja végre a főkapitány, Hatala József.
Januártól várhatóan a rendőrök nyugdíjkorhatárát is jelentősen megemelnék. A szakszervezet attól tart, hogy ezt a törvénymódosítást is képviselői indítványként nyújtják be, és így megkerülhetik az érdekképviseletekkel való egyeztetést.
Több megyei főkapitányt, hét budapesti kerületi kapitányt és harmincnál több városi kapitányságvezetőt kíván leváltani októberben az országos rendőrfőkapitány – tudta meg lapunk. Hatala József ezt indokolás nélkül megteheti, mert a törvény szerint a vezetői megbízás visszavonását nem kell megindokolnia. Az időzítés nem véletlen, hiszen az önkormányzati választások előtt a kormányzat igyekszik elkerülni minden olyan intézkedést, ami kedvezőtlenül befolyásolhatná a Fidesz-KDNP szereplését. Úgy tudjuk, a főkapitány már hivatalba lépésekor kész listát kapott arról, kiktől kell megválnia, illetve kiket kell helyükre kineveznie. A menesztendő kapitányok nevét egyelőre nem tudni, de információink szerint többükkel már közölték, milyen beosztást ajánlanak fel nekik, illetve dönthetnek a nyugdíjazás mellett is.
Ez utóbbit bizonyára sokan választják majd, és nem csupán a vezetői körből. Januártól ugyanis – a hírek szerint – jelentősen megemelnék a hivatásosok nyugdíjkorhatárát. A 25 éves szolgálati időt 30-ra, az öregségi korhatárt pedig 50-ről 55 évre. Utoljára 2008-ban volt jelentősebb nyugdíjazási hullám a rendőrségen, amikor a tervezett kedvezőtlen változások miatt sokaknak anyagilag jobban megérte így távozni. Idén januártól azonban, aki az öregségi nyugdíj alsó korhatárának elérése előtt vonult nyugállományba, azaz szolgálati nyugdíjba, amíg el nem éri az öregségi nyugdíj felső korhatárát, csak a minimálbér erejéig vállalhat munkát ellátása mellett. A korábbi rendőri vezetés ezért a szerződéses rendőr intézményének bevezetését javasolta. Vagyis a legalább két éve nyugdíjba vonult rendőr, nyugdíja megtartása mellett, a minimálbér összegéért visszatérhet a szolgálatba.
Nehezen tud azonosulni olyan módosítással egy érdekvédelmi szervezet, amely a mai helyzetet a munkavállalók számára előnytelen irányba tolja el – mondta a nyugdíjba vonulási rendszer lehetséges átalakításának hírére reagálva Szél József. A Független Rendőr Szakszervezet (FRSZ) elnöke szerint különösen nehéz lenne támogatni a kedvezményes nyugdíjba vonulás öt éves kitolását, miközben az elmúlt években megszorítások tömkelege érte a rendőrséget. Az elnök úgy vélte, erős ellenállásba ütközhet a részükről egy ilyen irányú módosítás. Az FRSZ elnöke jelezte, ha ezt a módosítást képviselői indítványként nyújtják be – ahogy az utóbbi hónapokban több fontos törvénnyel történt – megkerülhetik az érdekvédelmi szervezetek hivatalos véleményezését. De tiltakozásra ez esetben is számíthatna a kabinet. Szél szerint amúgy sem a nyugdíjazási korhatárokat kellene emelni, hanem olyan életpályamodellt biztosítani a rendőröknek, amely mellett nem akarnak 25 év után váltani. Hozzátette: nyugaton is emelik a nyugdíjkorhatárt, ám a rendőröknek meghagyják a kedvezményes nyugdíj lehetőségét. Az elnök arra is kitért, hogy ők ilyen módosítási ötletről még nem hallottak, és amikor legutóbb egyeztettek a kabinettel, erről nem is esett szó.
Egységes belső elhárítási szervezet alakul
Újabb centralizált rendvédelmi központot állít fel a kormány. A napokban megalakult Terrorelhárító Központ után január 1-én Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) néven, körülbelül félezer beosztottal egységes belső elhárítást hoznak létre valamennyi rendvédelmi szerv és titkosszolgálat ellenőrzésérre.
Jelenleg a Rendvédelmi Szervezetek Védelmi Szolgálata (RSZVSZ) látja el a rendőrség, a Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, a Vám- és Pénzügyőrség, a büntetés-végrehajtási szervezet és ezek minisztériumi felügyeleti szerveinek “bűnmegelőzési célú ellenőrzését” és az egyenruhások bűncselekményinek felderítését. A titkosszolgálatokat – az Információs Hivatalt, az Alkotmányvédelmi Hivatalt, illetve a Nemzetbiztonsági Szakszolgálatot – korábban csak saját belső ellenőrzési rendszerük felügyelte. Az NVSZ szervezete információink szerint mindhárom szolgálatot “elhárítja” majd. Az azonban nem világos, hogy a katonai titkosszolgálatokkal kapcsolatban mik a kormány védelmi tervei.
A jelenleg mintegy 250 munkatárssal dolgozó RSZVSZ betagozódik majd az NVSZ szervezetébe, jelenlegi vezetője, a napokban kinevezett Szabó Jenő dandártábornok pedig januártól főigazgató-helyettesként szolgál majd az új egységben. Az NVSZ-t várhatóan Bolcsik Zoltán dandártábornok, Veszprém megyei rendőrfőkapitány vezeti majd. A belügyminiszter ugyanis őt szeptember 1-től miniszteri biztossá nevezte ki – ez a megbízatása a főigazgató kinevezéséig szól. Bolcsik korábban a Nemzeti Nyomozó Iroda vezetője volt, de – sokak szerint elsősorban a móri nyomozás kudarca miatt – leváltották és Veszprém megyébe helyezték.
Az NVSZ – akárcsak az RSZVSZ – nem nyomozóhatóság lesz. Felderítő tevékenységét a bűncselekmény gyanújának megállapításáig, vagy kizárásáig folytathatja, ezt követően feljelentést tesz az illetékes ügyészséghez, vagy lezárja az ügyet. Az új szervezet valószínűleg megtartja az RSZVSZ eddigi “jelmondatát”, Sir Winston Churchill emlékezetes mondását: “Ez még nem a vég, nem is a vég kezdete, de talán a kezdet vége.”
