A TMRSZ által feljelentésre a Magyar Gárdába való toborzással kapcsolatosan a nyomozást megszüntették, de az eset összes körülményét mérlegelve arra a következtetésre jutott a Szekszárd Városi Ügyészség, hogy a Szima Judit r. alezredes nevében valótlan tartalmú, hamisított névaláírással ellátott levelet küldő személy szándéka (legalább eshetőlegesen) Szima Judit r. alezredes illetve személyén keresztül a Tettrekész Magyar Rendőrség Szakszervezete lejáratására, a társadalmi megbecsülésének csorbítására irányult.
2008. április 14-én nyomozást rendelt el a Szekszárdi Városi Ügyészség Szima Judit r. alezredes, a Tettrekész Magyar Rendőrség Szakszervezete főtitkárának feljelentése alapján magánokirat-hamisítás vétség gyanúja miatt. A feljelentés szerint ismeretlen tettes 2007. novemberében a feljelentő nevében és aláírásával valótlan tartalmú levelet küldött a Tolnai Rendőrőrs parancsnokának, amely levél a Magyar Gárda Egyesület támogatására buzdította a szakszervezet e rendőri szervnél dolgozó tagjait, egyben a levél készítője kérte annak faliújságon történő közzétételét is a rendőri szervnél.
A beszerzett igazságügyi írás-és okmányszakértő szakvéleménye szerint a levélen található „Szima Judit” névaláírás grafikai anyaga idegenkezű; az aláírás a névtulajdonos aláírásának felhasználásával készített szabadkézi utánzatnak minősült.
1.) 2008. szeptember 15. napján a rendőrhatóság a magánokirat-hamisítás vétsége miatt indított nyomozást, mivel az elkövető kiléte a nyomozás során nem volt megállapítható, megszüntette.
A határozat ellen a TMRSZ főtitkára panaszt nyújtott be, ennek okán a Szekszárdi Városi Ügyészség a 2008. október 17. napján hozott, határozatával hatályon kívül helyezte, és a nyomozás továbbfolytatását rendelte el.
2.) 2008. december 22-én a Szekszárdi Városi Ügyészség a nyomozást mivel az elkövető kiléte a nyomozás során nem volt megállapítható, megszüntette.
A Tolna Megyei Főügyészség 2009. május 8-án a nyomozás folytatását rendelte el tekintettel arra, hogy Szima Judit r. alezredes, mint a Tettrekész Magyar Rendőrség Szakszervezete főtitkára 2009. április 20-án a megszüntető határozattal lezárt büntetőügyben a nyomozás folytatásának elrendelését szorgalmazta a lehetséges elkövető személyének felderíthetőségével kapcsolatban újabb adatok közlése mellett.
3.) a 2009. augusztus 12.-én a Szekszárdi Városi Ügyészség az addigi bizonyítékokra tekintettel a nyomozást, mivel a cselekmény nem bűncselekmény, (ismét) megszüntette.
A városi ügyészség a hivatkozott számú határozatában arra a következetésre jutott, hogy a szóban forgó levéllel valaki kétségtelenül azt a látszatot kívánta kelteni tény, hogy a Tettrekész Magyar Rendőrség Szakszervezete a rendőri állománynak a Magyar Gárda tevékenységében való részvételére buzdít, azonban ez a cselekmény tényállási elem hiányában nem alkalmas a magánokirat-hamisítás vétségének megállapítására. A hamisított levél önmagában sem jog, sem kötelezettség létezésének, megváltoztatásának vagy megszűnésének bizonyítására nem irányult.
Szima Judit r. alezredes feljelentő ez utóbbi határozat ellen bejelentett panaszának a Tolna Megyei Főügyészég a 2009. szeptember 25. napján helyt adott; egyúttal a nyomozás továbbfolytatását rendelte el újabb bizonyítás foganatosítása érdekében.
4.) 2010.06.16-án a Szekszárdi Városi Ügyészség bűncselekmény hiányában az ügyet újra megszüntette, mivel álláspontja szerint a büntetőeljárás tárgyát képező levél önmagában közvetlenül joghatás kiváltására nem alkalmas, de közvetve alapul szolgálhatott volna akár a feljelentővel szembeni fegyelmi eljárás megindítására. A cselekmény a Btk. 180. §. (1) bekezdés a./ pontjába ütköző becsületsértés gyanújának a megállapítására is alkalmasnak látszik.
A feljelentésben írt levelet készítő vagy azt elküldő személy kiléte továbbra sem volt megállapítható.
A Szekszárdi Városi Ügyészség a magánokirat-hamisítás vétségére vonatkozó, 2009. augusztus 12. napján határozatában kifejtett álláspontját változatlanul fenntartotta és azt az alábbiakkal egészítette ki:
… Azonban az eset összes körülményét mérlegelve arra a következtetésre lehet jutni, hogy a Szima Judit r. alezredes nevében valótlan tartalmú, hamisított névaláírással ellátott levelet küldő személy szándéka (legalább eshetőlegesen) Szima Judit r. alezredes illetve személyén keresztül a Tettrekész Magyar Rendőrség Szakszervezete lejáratására, a társadalmi megbecsülésének csorbítására irányult.
Az ismeretlen személy szándéka eshetőlegesen arra is kiterjedhetett, hogy a levél tartalmát több, előre meg nem határozható számú személy is megismerheti, hiszen a címzettet a levél faliújságra történő kitételére kérte; utóbb a levél tartalma miatt egy Országos lap internetes oldalán “Rendőröket toboroznak a Magyar Gárdába?” című újságcikk is megjelent.
Az emberi becsületet főként a Btk. 179.§. és 180.§-ában írt tényállások védik. A rágalmazás jogi tárgya: az egyén társadalmi megbecsülése, róla kialakított társadalmi értékítélet; míg a becsületsértésé: az emberi méltóság.
Általában a becsület csorbítására alkalmas az olyan tényállítás, amely a sértett ellen büntető-, szabálysértési- vagy fegyelmi eljárás alapjául szolgálhat; a sértett társadalmi megbecsülésének „csökkenését” eredményezheti. Mindezek alapján a fent írt cselekmény, a nagy nyilvánosság előtt elkövetett rágalmazás vétsége gyanúját veti fel (amelyet az elkövető a címzett „felhasználásával” tehát közvetett tettességben követett el. A becsületsértés vétsége, a becsület csorbítására alkalmas kifejezés illetve egyéb ilyen cselekmény hiányában nem valósult meg.
Mivel a tényállást nem lehetett teljesen felderíteni, nem lehetett azt sem megállapítani, hogy az ismeretlen személynek milyen okból állt érdekében a feljelentő lejáratása.
Talán mi sejtjük, hogy mi oka is lehetett!
TMRSZ
