a Belügyminisztériumban 2010. június 25-én tartott egyeztető megbeszélésről

 

A Belügyminisztérium közigazgatási államtitkára, dr. Felkai László úr a mai napra egyeztető megbeszélés összehívásáról rendelkezett, amelynek témája a kormányzat Nemzeti Együttműködés Programján belül a rendészeten belüli jogalkotás ütemtervéről szóló tájékoztatás, illetve a rendészeten belül működő szakszervezetekkel e tárgyban történő együttműködés.

Az értekezlet kezdetén a megjelent szakszervezetek tájékoztatást kaphattak arról, hogy a kormány a rendészeti jogalkotáson belül 4 munkaterületre osztotta az elvégzendő feladatokat. Ezek:

– Hszt. módosítása, felülvizsgálata;

– Közbiztonsági terület jogalkotási feladatai;

– Büntetés-végrehajtás szakterületén felmerülő jogalkotási indokoltság;

– A rendészeti jogalkotás pénzügyi kérdésekkel kapcsolatos témaköre.

 

Az államtitkár úr mind a 4 munkaterülettel kapcsolatban röviden felvázolta a koncepcionális elképzeléseket, amelyek lényege, hogy egyes kérdéseket kötelező jelleggel, más kérdéseket szabadon választva lehet meghatározni a jogalkotási javaslatok tartalmát. Államtitkár úr 2010. július 8-ig várja el a szakmai vezetés javaslatát, és az érdekképviseletek egységes javaslatát.

Államtitkár úr leszögezte, hogy ősszel a kormány mindenképpen azzal a szándékkal kívánja beterjeszteni a Hszt. módosítását, hogy ahhoz a ciklus hátralévő részében már nem kíván más módosítást eszközölni, sőt a rendőrség átszervezését is egy alkalommal több évre tervezi. Megállapítható tehát, hogy a legutóbbi Hszt. módosítását követően újabb egy éven belül lényeges módosítás várható, amely előreláthatólag évekre meghatározza a rendőrség hivatásos állományú tagjainak szolgálati helyzetét. A módosítás tétje, tehát lényegesen nagyobb a legutóbbi módosításhoz képest.

 

Az állomány egzisztenciális helyzetét és munkafeltételeit legmélyebben érintő szolgálati törvény módosításával kapcsolatban elhangzott, hogy kötelező megvitatni, felülvizsgálni és megoldási, jogalkotási javaslatot tenni a Hszt. alábbiak szerinti kérdései kapcsán:

 

– rendészeti (rendőri) korrupció szűkítése, kiszűrési lehetőségei;

– irodisták helyett inkább közterületi rendőröket;

– életvitel szabályai ellenőrzési lehetőségeinek bővítése a szigorítás jegyében;

– előmenetel, rendőri képzés;

– bérezési rendszer egyértelműsítése (sokféle pótlék helyett);

– nyugdíjrendszer felülvizsgálata;

– szülési, szülői, gyermeknevelési szabályok felülvizsgálata.

 

Szabadon választott jelleg kapcsán az alábbi témaköröket említette államtitkár úr:

 

– előéleti priorálás (úgyszintén a szigorítás jegyében);

– állományilletékes pk. hatáskörei áttekintése, felülvizsgálata;

– átjárhatóság kérdése felülvizsgálata a rendészet-közigazgatás viszonylatában;

– esküszöveg.

 

A felvetett témakörök vonatkozásával kapcsolatban rendkívül szűkszavú, részletekbe bele nem menő jellege mellett egyértelműen körvonalazódni látszott, hogy az előző kormányzat által megkezdett a rendőri járandóságok, kedvezmények megnyirbálása, a szerzett jogok elvonása szándékának nyomai már most alappal vélelmezhetők államtitkár úr egy-egy elejtett félmondatából.

 

Meglátásunk szerint a 4 munkabizottság közül a Hszt. módosításával kapcsolatos feladatok érintik leginkább a rendőrség munkavállalóit.

 

Arra a TMRSZ felvetésre, illetve javaslatra, hogy a Hszt. tartalmaz részletszabályokat a munkavállalók érdekvédelme és a szakszervezeti jogok vonatkozásában is, és ezek felülvizsgálata is időszerű, Felkai úr azzal válaszolt, hogy ez nem a BM szakterülete, hanem a foglalkoztatáspolitikában hatáskörrel rendelkező minisztérium felé kell ilyen irányú igényeinket jelezni. Függetlenül attól, hogy a rendőrség, illetve a rendészet munkavállalóinak munkajogi helyzete lényegesen eltérő más közszférában foglalkoztatott munkavállalók helyzetétől.

 

Államtitkár úr tájékoztatást adott arról, hogy a 4 munkabizottságba a szakszervezetek egy-egy főt delegálhatnak és ennek az egy főnek a véleménye lehetőleg tükrözze a szakszervezetek egymással egyeztetett és közös nevezőre hozott álláspontját.

Felkai úr kategorikusan kijelentette azt is, hogy nem fogja megküldeni a szakszervezeteknek – kérés ellenére sem – a munkáltatói álláspontokat ezen kérdések kapcsán.

 

A BRDSZ főtitkára és az FRSZ főtitkára kifejezte azon véleményét, hogy a minisztériumnak meg kell teremtenie azokat az eljárási szabályokat, amelyek a belügyi ágazaton belüli érdekegyeztetés fórumát hivatott leszabályozni és ezzel kapcsolatban egy általuk megszövegezett BÉT-ügyrend tervezetet nyújtottak át államtitkár úrnak. A tervezet tartalmáról információkkal a TMRSZ nem rendelkezik, azt részünkre a társ szakszervezetek vezetői egyelőre nem tartották indokoltnak ismertetni, így kialakított álláspontunk ezzel kapcsolatban egyelőre nincs.

 

Ezt követően rövid tanácskozási szünetet kért a munkavállalói oldal annak érdekében, hogy megvitassuk a munkáltató által kész tényként előidézett helyzetet és azt, hogy alkalmazkodva ehhez a diktált körülményhez, hogyan vegyen részt a munkavállalói érdekképviseleti oldal a szakértői csoportok kodifikációt előkészítő munkájában.

 

Rövid tanácskozás után a BRDSZ főtitkára – feltehetőleg elismerve a TMRSZ-nek a rendőrség hivatásos állományú tagjai érdekében kifejtett eddigi munkáját, és elismerve azt a tényt, hogy a rendészeten belüli szakszervezetek közül a TMRSZ tömöríti soraiban a legtöbb hivatásos állományú rendőrt – abban a megtiszteltetésben részesítette a TMRSZ főtitkárát, hogy őt javasolta, illetve kérte fel a Hszt. felülvizsgálatára létrehozott csoport munkájában való szakszervezeti-munkavállalói oldal képviseletére.

 

A TMRSZ főtitkára a jelölést, illetve a felkérést megtisztelőnek tartotta és elfogadta a felkérést. Ezt követően a BRDSZ főtitkára újabb javaslatot fogalmazott meg, amely szerint indokolt a téma jelentőségére figyelemmel, hogy a szakszervezetek ne egy fő, hanem két fő képviseletét kérjék a munkáltatótól és másodsorban javasolta az FRSZ főtitkárának a delegálását is a Hszt. szakmai-jogi előkészítését végző munkacsoportba.

 

Eredetileg az FRSZ főtitkárát a Közbiztonsági szakmai csomag előkészítésére létrehozott szakmai bizottságba javasolta a BRDSZ főtitkára, de e megtisztelő felkérés elfogadását követően az FRSZ főtitkára mégis inkább úgy döntött, hogy ő nagyon szívesen átengedi másnak ezt a feladatot. Ezt követően merült fel, hogy az FRSZ főtitkára inkább a Hszt. munkacsoportba kerüljön delegálásra, annál is inkább, mivel a közbiztonsági csomag fő kérdéskörei nem annyira érintik a rendőrségi munkavállalók helyzetét, mint a Hszt. felülvizsgálata.

 

Meglepő és váratlan volt ugyan a BRDSZ főtitkárának ezen – a TMRSZ eddigi szakmai törekvéseit lényegében elismerő – felkérése, de a TMRSZ előzetesen is azon a véleményen volt, hogy a Hszt. munkacsoportban való munkában tevékenyen részt kíván venni, ezért örömmel vettük a BRDSZ főtitkárának azonos elképzelését a miénkkel, hogy kit tekintett a feladat végrehajtására elsőként oly mértékben alkalmasnak a megjelentek közül arra, hogy ezt személyesen is kifejezte.

 

A TMRSZ megjelent delegációja jólesően nyugtázta, hogy az ilyen megnyilvánulások mind visszaigazolások arra, hogy a TMRSZ markáns és radikális érdekképviseleti munkássága mások előtt is elismert.

 

A büntetés-végrehajtási munkacsoportba Fabók Ferenc került delegálásra, míg a pénzügyi csoportba Terjék László úr.

 

A rövid szünetet követően Felkai úr rögzítette a szakszervezeti delegáltakat azzal, hogy hozzájárult a Hszt. munkacsoportban való 2 fős szakszervezeti részvételhez.

Ezt követően az ülés véget ért.

 

A szakszervezeti oldal abban marad, hogy 2010. június 29-én kedden összeül és egyeztet a szakszervezeti álláspont tekintetében. Remélhetőleg egy Hszt. felülvizsgálati koncepció, illetve konkrét szövegszerű javaslatok megfogalmazására is sor fog kerülni annak érdekében hogy július 8-ig egységes Hszt. javaslat tervezetet tudjon a munkavállalói oldal benyújtani a minisztériumnak.

 

 

 

2010. június 25.