Aki a saját szabályzatát sem veszi komolyan

avagy a

Somogy megyei RFK rendeltetésellenes joggyakorlása TMRSZ tisztségviselővel szemben

 

A Kaposvári Bíróság a TMRSZ tisztségviselőnk ellen indított fegyelmi határozatát, az I. fokú határozatra is kiterjedően hatályon kívül helyezi.

A bíróság kötelezte a Somogy Megyei Rendőr-főkapitányságot, hogy perköltséget fizessen.

A bíróság a tényállást a becsatolt iratok, valamint a felek nyilatkozatai alapján az alábbiak szerint állapította meg:

Tisztségviselőnk aki a Kaposvári Rendőrkapitányság állományában, az Igazgatásrendészeti Osztályon előadóként teljesít szolgálatot 2009. november 11. napján a heti 2 óra sporttevékenységre igénybe vehető munkaidő- kedvezményt 14 és 16 óra közötti időben igénybe vette, melyet az igazgatásrendészeti vezetője, mint közvetlen munkahelyi vezetője engedélyezett. Ez bejegyzésre került a sportcélú munkaidő-kedvezményt nyilvántartó füzetbe is, azzal, hogy a sportolás helye Igal.

A fenti napon a felperes a munkahelyét, a Kaposvári Városi Rendőrkapitányságot 14 óra után elhagyta, majd sporttevékenységének megkezdését és kb. fél órai időtartamban történő folytatását követően saját gépjárművével kb. 15 órakor az igali rendőrőrsre ment, hogy ott szakszervezeti titkárként, szakszervezeti tevékenységet fejtsen ki, majd folytatta a sportolást.

A felperes 15 óra után érkezett az igali rendőrőrsre, ahol megbeszélést folytatott a Kaposvári Munkaügyi Bíróságon bevetési pótlék iránt folyó perrel kapcsolatban, majd ezt a megbeszélést kb. 16 órakor befejezte. Ezt követően pedig az igali sportpályán folytatta a sportolást.

Ennek okán a Kaposvári Rendőrkapitányság Vezetője fegyelmi eljárást folytatott le, hivatkozva, hogy a Somogy Megyei Rendőr-főkapitányság 2/2009. (11.01.) RFK Intézkedés 4.) pontjába ütköző és aszerint minősülő sportcélú szolgálatmentesség szabályainak megsértésével fegyelemsértést követett el.

A fegyelmi eljárás eredményeként a 2009. december 23. napján határozatával a Kaposvári Rendőrkapitányság a tisztségviselőnket megrovás fenyítéssel sújtotta.

A tisztségviselőnk a határozattal szemben panasszal élt, a szolgálati panaszt a Somogy Megyei Rendőr-főkapitányság rendőrfőkapitánya az I. fokú határozatot helybenhagyta.

Tisztségviselőnk 2010. február 24. napján benyújtott keresetében kérte, hogy a bíróság a meghozott határozatot, mint jogszabálysértőt az I. fokú határozatra is kiterjedően helyezze hatályon kívül és a fegyelmi eljárást szüntesse meg. Kérte továbbá, hogy a bíróság marasztalja az alperest a felperes perköltségében.

A tisztségviselőnk előadta, hogy a sporttevékenység céljára igénybe vett munkaidő- kedvezményt parancsnoka engedélyezte, melyet a kaposvári futópályán meg is kezdett, majd ezt követően indult Igalba, hogy ott folytassa a sportolást, egyben a szakszervezet képviselőjeként bizonyos szakszervezeti ügyeket kívánt az ottani rendőrőrs állományában álló munkavállalókkal megbeszélni.

Tisztségviselőnk kizárólag a sporttevékenység céljára igénybe vehető szolgálatmentességi jogával élt, mely tevékenységet szabályozó 7/2005. ORFK intézkedés, valamint az azon alapuló helyi norma, a 2/2009. SMRFK intézkedés nem zárja azt ki, hogy a sporttevékenységet a jogosult megszakítsa, valamint lgalba is az engedélyező tudtával ment a felperes, ezért a fegyelmi eljárás alaptalan, mivel a Hszt. 120. (1) bekezdésében meghatározott szolgálati rend és fegyelem nem sérült, illetőleg a fegyelmi vétség elkövetése, – így a Hszt. 119. (1) bekezdésében foglalt konjuktív feltétel – tehát a vétkes kötelezettségszegés, teljes egészében hiányzik.

A Somogy Megyei Rendőr-főkapitányság tisztségviselőnk kereset elutasítását kérte. Álláspontja szerint a sportolásra szolgáló szolgálatmentesség kizárólag ilyen tevékenység céljából vehető igénybe és amennyiben ezt nem teljes egészében sportolással töltötte, azzal megszegte a munkaidő-kedvezmény igénybevételére vonatkozó jogi normákat. Megalapozza a fegyelmi vétség kiszabását a felperessel szemben, hogy a sportolási célra felhasználható munkaidő-kedvezmény alatt nem kizárólag sporttevékenységet végez.

A Bíróság tisztségviselőnk keretetét az alábbiak szerint tartotta alaposnak:

A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény (továbbiakban: Hszt.) 5. (1) bekezdése értelmében a szolgálati viszonnyal kapcsolatos jogokat és kötelezettségeket a rendeltetésüknek megfelelően kell gyakorolni, illetve teljesíteni. A (3) bekezdés szerint a kötelezettség teljesítése különösen akkor nem rendeltetésszerű, ha indokolatlan érdeket, vagy jogsérelmet okoz.

A Hszt. XII. fejezete rendelkezik a fegyelmi felelősségről. A 119. (1) bekezdése értelmében fegyelemsértést követ el és fegyelmi eljárás keretében felelősségre kell vonni a hivatásos állomány tagját ha szolgálati tevékenysége során a szolgálati viszonyával kapcsolatos kötelezettségét vétkesen megszegi.

A Hszt. 68.§-a határozza meg a hivatásos állomány tagjainak szolgálat teljesítésére vonatkozó szabályait. A 7/2005. (111.03.) ORFK intézkedés szabályozza a beosztáshoz szükséges fizikai alkalmasság ellenőrzéséről szóló szabályokat, mely alapján a Somogy Megyei Rendőr-főkapitány a 2/2009. (11.01.) RFK intézkedése szabályozza a heti 2 óra sportcélú szolgálatmentesség igénybevételének, engedélyezésének és ellenőrzésének rendjét.

A 7/2005. (111.03.) ORFK intézkedés 26./ pontja a következőképpen szól:

A hivatásos állomány részére munkaidőben – erőnléti állapotuk javítása, fenntartása, illetve a felmérésre felkészülés érdekében – heti 2 óra sportcélú szolgálatmentességet engedélyezek, egyúttal utasítom az illetékes szolgálati elöljárókat, hogy a szolgálat ellátásának sérelme nélkül biztosítsák a részvételt.

A bíróság álláspontja szerint az ORFK intézkedés egyértelmű célja a hivatásos állomány erőnléti állapotának javítása, állóképességének fenntartása, illetve a felmérésre való felkészülés, melyre otthon (“lakáson”) felkészülni a legritkább esetekben van lehetőség.

A bíróság álláspontja szerint a tisztségviselőnk nem élt vissza a sportolási szolgálatmentességi szabályok betartásával, hiszen az alperes által sem vitatottan felperes sportolt, az általa előre megadott helyen. (Igal)

Az pedig, hogy szakszervezeti agitáció miatt megszakította a sportolását, sportcélú munkaidö-kedvezményét, nem szankcionálható, mivel a Somogy Megyei rendőr-főkapitányság a sporttevékenység igénybevételét szabályozó SMRFK intézkedés pontosan nem határozza meg azokat a részletszabályokat, melyeket a sporttevékenység ígénybe vételénél az igénybe vevőnek be kell tartania. Nem szabályozza azt, hogy a sporttevékenységet hol lehet igénybe venni, megszakítható-e, a munkaidö-kedvezmény igénybevételétől a sportolási tevékenység helyéig az eljutási idő beleszámít-e, stb.

A Bíróság megállapította, hogy a főkapitányság által csatolt dokumentáció szerint az állomány nagyobbik része a munkaidő-kedvezményt otthonában vette igénybe. Így megállapítható, hogy a szolgálatmentesség célját, a sportolást az igénybevevők vezetői ellenőrizni nem tudják, hiszen a munkavállaló otthonában erre lehetőség sincs.

Nyomatékosan utalt arra is a bíróság, hogy a Hszt. 5. -nak megfelelően a jogok és kötelezettségek rendeltetésszerű gyakorlásának az felelne meg, ha a munkáltató minden munkavállalója tekintetében ellenőrizné, hogy a munkaidő-kedvezményt az arra jogosultak valóban az adott célra, sportolásra fordítják-e.

A Bíróság megállapította, hogy nem tekinthető rendeltetésszerűnek az, ha a munkáltató csak egyes munkavállalói vonatkozásában ellenőrzi a tevékenységet, ez az egyenlő bánásmód elvének sem felel meg.

Indoklásában azt is kifejtette, hogy ha a munkáltató sem veszi komolyan saját szabályzatát, annak megsértéséhez nem fűzhet szankcióként fegyelmi büntetetést.

Ha a munkáltató nem követeli meg a többi dolgozótól a tényleges sportolást (és a munkaidő-kedvezményt egyéb szabadidő kedvezménynek tekinti), a felperes sportolási szolgálatteljesítési idejének más célra való felhasználását sem szankcionálhatja.

Kiemelte a bíróság azt is, hogy a fenyítést kiszabó határozat szerint a felperest „sportcélú szolgálatmentesség szabályainak megszegése fegyelemsértés elkövetése” miatt sújtotta a munkáltatója megrovással. Azonban a határozatban hivatkozott SMRFK intézkedés – helyesen – nem minősíti a sporttevékenységre vonatkozó munkaidő- kedvezmény megszegését fegyelmi vétségnek. A Hszt. 68. §-a tartalmazza szolgálat teljesítésére vonatkozó szabályokat, a fegyelmi határozat azonban ezen rendelkezés egyetlen pontjának megszegését sem nevesíti.

A tisztségviselőnk szolgálati viszonyával kapcsolatos vétkes kötelezettségszegés (a jogi norma kidolgozatlanságának okán) — mely a fegyelmi eljárás megindításának alapja — hiányzik, tisztségviselőnk A kötelezettségszegés a Somogy Megyei RFK-nak jogsérelmet nem okozott, a tisztségviselőnk mindvégig elérhető volt, “rendelkezésre állt”, ezzel a szolgálat-teljesítésre vonatkozó szabályokat nem sértette meg.

Bízunk benne, hogy a Somogy Megyei RFK is megszünteti a diszkriminálást a TMRSZ-el szemben.

 

 

TMRSZ