Feljelentést tett Szima Judit főtitkár asszony a 2010. május 31-én a Tettrekész Magyar Rendőrség Szakszervezetének Központi Irodájában a Budapesti Katonai Ügyészség által tartott házkutatás kapcsán. Az alábbiakban a feljelentés teljes szövege olvasható.
Szám: TMRSZ felj 12 /2010.
Központi Nyomozó Főügyészség
1066 Budapest, Zichy J. u. 14.
Tisztelt Cím!
Alulírott Szima Judit Főtitkár, mint a Tettrekész Magyar Rendőrség Szakszervezete (7100 Szekszárd, Tanya u. 4.) törvényes képviselője a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban: Be.) 171. § (1) bekezdésében foglaltak értelmében
f e l j e l e n t é s t
teszek ismeretlen tettes(-ek) ellen a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: Btk.) 225. §-ába ütköző és aszerint minősülő hivatali visszaélés-, a Btk. 226. §-ába ütköző és aszerint minősülő bántalmazás hivatalos eljárásban-, valamint a Btk. 177/A. §. (1) bekezdés a) pontjába ütköző és a (2)-(3) bekezdések szerint minősülő visszaélés személyes adattal bűntettek miatt.
Fentiekre tekintettel szíveskedjenek az általam ismert-, és az eleddig ismeretlen elkövető(-k) által elkövetett közvádra üldözendő bűncselekmények miatt nyomozást elrendelni, és a ténylegesen (vagy az esetleges látszólagos alaki halmazatban-) megvalósult bűncselekmények miatt a büntetőjogi felelősségre vonásukat indítványozva ellenük vádat emelni. Feljelentésem jogalapját, tényállításaimat és bizonyítási indítványaimat az alábbiakban jelölöm meg:
I.
Az F/1. alatt csatolt házkutatásról szóló jegyzőkönyv tanúsága szerint 2010. május hó 31. napján a Budapesti Katonai Ügyészség házkutatást tartott a Tettrekész Magyar Rendőrség Szakszervezet (a továbbiakban: TMRSZ) központi irodájában, a Szekszárd Tanya u. 4. szám alatt. A házkutatás már azelőtt megkezdődött, hogy a délelőtti kaposvári bírósági tárgyalásról visszaérkeztem volna. A házkutatás során eljáró ügyész közölte velem, hogy az ismeretlen tettes ellen bujtogatás vétsége miatt indult büntetőeljárásban tartott házkutatás során előtalált számítógép szerverét vagy elviszik-, vagy lemásolják annak teljes tartalmát. Vita alakult ki közöttünk, melyben egyrészt arra hivatkoztam, hogy ezt jogszerűen nem tehetik meg, tekintettel arra, hogy a házkutatást elrendelő határozat (F/2. alatt csatolva) e körben csak az alábbiakra korlátozódott:
„A Tettrekész Magyar Rendőrség Szakszervezete által fenntartott, üzemeltetett „tmrsz.hu” honlaphoz kapcsolódó rendelkezési jogokat, admin jogokat rögzítö, az internet szolgáltatóval kötött szerződések írásbeli példányai illetve számítástechnikai rendszeren vagy adathordozón tárolt adatai, továbbá a „tmrsz.hu” honlaphoz történő hozzászólás érdekében regisztrált személyek regisztráció során rögzített valamennyi adatának írásbeli példányai illetve számítástechnikai rendszeren vagy adathordozón tárolt adatai.”
Másrészt sérelmeztem azt, hogy közel nyolcezer TMRSZ-tag személyes adatai-, a különböző peres eljárásaink-, illetve könyvelésünk adatainak az elvitele egyáltalán nem függ össze az aktuális eljárással, és erre többször is nyomatékosan felhívtam az eljáró katonai ügyész figyelmét. Fentiek miatt is jeleztem, hogy a taglétszámra vonatkozó adatok, a tagok személyes és különleges személyes adatai, a szakszervezet pénzügyei, gazdálkodásának adatai nyilvánvalóan nincsenek összefüggésben a nyomozó hatóság által lefoglalni szükséges adatokkal.
Erre figyelemmel többször is hangsúlyoztam, hogy csak azon állományokat töltsék le, amely csak annyi és olyan személyes adatra vonatkozik, amely a házkutatás és a konkrét büntetőeljárás céljának megvalósításához elengedhetetlenül szükséges.
Erre egyébként technikai lehetőség lett is volna, ahogyan azt a nyomozó hatóság képviseletében eljáró és jelenlévő számítástechnikai és informatikai szakértő is megerősítette. Ezért fel is ajánlottam, hogy a szerverről a szükséges adatok leválogatásához minden segítséget megadunk nekik, tekintve hogy saját informatikusunk is a helyszínen volt. Ahhoz is hozzájárultunk, hogy ezt a leválogatást időkorlát nélkül bármennyi ideig elvégezhetik a helyszínen, annak elhúzódása miatt nem fogunk panasszal élni.
Sajnos az eljáró katonai ügyész azonban egy számomra ismeretlen felettesével folytatott telefonos dialógus után mindezek ellenére a teljes szerver lemásolására utasította a szakértőt. Többször is rákérdeztem, hogy kivel konzultált, mire sokadik kérdésemre annyit válaszolt, hogy „Hegedűs tábornokkal beszéltem az imént”. Miután az eljáró ügyészségi nyomozó álláspontja szerint azzal, hogy vitattam az eljárás jogszerűségét, egyben akadályoztam is a munkájukat, arra utasította az egyik jelenlévő rendőrt, hogy fizikai erőszakkal tegyen ártalmatlanná. Hangsúlyozom, hogy nem akadályoztam az eljárást. Fizikailag jelen voltam a házkutatás helyszínén, és tiltakoztam a jogsértő eljárás ellen, illetve javasoltam, hogy bizonyos adatbázisokat – amelyek nyilvánvalóan nem tartoznak a nyomozás tárgyához – ne vigye el, ne foglalja le eredetben és másolatban se a hatóság.
Amikor a szerver irányába elindultam, hogy megnézem, milyen műveletet kezdett el a jelenlévő szakértő – noha nem értek a számítástechnikai részletekhez, így a szerver működéséhez sem – ezt a jelenlévő ügyészségi nyomozó az eljárás akadályozásának minősítette.
Úgy gondolom, hogy ezt egy jogállamban-, egy kulturált rendőr, illetve egy ügyészségi nyomozó egy nővel szemben másként kellett volna, hogy megoldja, esetleg odaáll a számítógép és közém, és nem enged oda, de sajnos esetemben a rendőr kolléga durva intézkedése nem hogy jogszerű-, de olyannyira szükségtelen és aránytalan volt, hogy durva módon hátracsavarta a kezemet, és így nyolc napon belül gyógyuló sérüléseket szenvedtem (látlelet F/3. alatt csatolva).
Ezek után természetesen a szerver teljes tartalmát letöltötték és elvitték. Az eljáró ügyészségi nyomozó agresszív és jogszerűtlen viselkedése miatt és az intézkedő rendőrjárőr indokolatlan sérülés okozása miatt
Természetesen a házkutatás végrehajtása során történtek miatt panasszal éltem, amit az erről készült jegyzőkönyv is tartalmaz.
II.
A Btk. 177/A. §-a szerint:
„(1) Aki a személyes adatok védelméről vagy kezeléséről szóló törvényi rendelkezések megszegésével
a) jogosulatlanul vagy a céltól eltérően személyes adatot kezel,
b) az érintett tájékoztatására vonatkozó kötelezettségének nem tesz eleget,
c) az adatok biztonságát szolgáló intézkedést elmulasztja,
és ezzel más vagy mások érdekeit jelentősen sérti, vétséget követ el, és egy évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.
(2) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha az (1) bekezdésben meghatározott cselekményt hivatalos személyként, közmegbízatás felhasználásával, vagy jogtalan haszonszerzés végett követik el.
(3) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a személyes adattal visszaélést különleges személyes adatra követik el.”
A Btk. 225. §-a szerint :
„Az a hivatalos személy, aki azért, hogy jogtalan hátrányt okozzon vagy jogtalan előnyt szerezzen, hivatali kötelességét megszegi, hatáskörét túllépi, vagy hivatali helyzetével egyébként visszaél, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”
A Btk. 226. §-a szerint :
„Az a hivatalos személy, aki hivatalos eljárása során mást tettleg bántalmaz, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”
III.
Nagyon lényeges kérdés tehát, hogy az intézkedés jogszerűsége, célszerűsége, arányossága bizonyítást nyerjen. A személyes adatok kezelésével kapcsolatosan garanciális jellegű szabály a hatályos Be.-ben – és természetesen ez is alkotmányos alapokon és alapjogokon nyugszik – az adatszerzés célhoz kötöttsége, és a személyes adatok lehető legteljesebb körű védelme. A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény idevonatkozó szabályai szerint:
2. § 1.: személyes adat: bármely meghatározott (azonosított vagy azonosítható) természetes személlyel (a továbbiakban: érintett) kapcsolatba hozható adat, az adatból levonható, az érintettre vonatkozó következtetés. A személyes adat az adatkezelés során mindaddig megőrzi e minőségét, amíg kapcsolata az érintettel helyreállítható. A személy különösen akkor tekinthető azonosíthatónak, ha őt – közvetlenül vagy közvetve – név, azonosító jel, illetőleg egy vagy több, fizikai, fiziológiai, mentális, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára jellemző tényező alapján azonosítani lehet;
2. § 2. különleges adat:
a) a faji eredetre, a nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozásra, a politikai véleményre vagy pártállásra, a vallásos vagy más világnézeti meggyőződésre, az érdek-képviseleti szervezeti tagságra,
3. § (1) Személyes adat akkor kezelhető, ha
a) ahhoz az érintett hozzájárul, vagy
b) azt törvény vagy – törvény felhatalmazása alapján, az abban meghatározott körben – helyi önkormányzat rendelete elrendeli.
(2) Különleges adat akkor kezelhető, ha
a) az adatkezeléshez az érintett írásban hozzájárul, vagy
b) a 2. § 2. a) pontjában foglalt adatok esetében, az nemzetközi egyezményen alapul, vagy Alkotmányban biztosított alapvető jog érvényesítése, továbbá a nemzetbiztonság, a bűnmegelőzés vagy a bűnüldözés érdekében törvény elrendeli;
c) egyéb esetekben azt törvény elrendeli.
(3) Kötelező adatkezelés esetén az adatkezelés célját és feltételeit, a kezelendő adatok körét és megismerhetőségét, az adatkezelés időtartamát, valamint az adatkezelő személyét az adatkezelést elrendelő törvény vagy önkormányzati rendelet határozza meg.
(4) Törvény közérdekből – az adatok körének kifejezett megjelölésével – elrendelheti a személyes adat nyilvánosságra hozatalát. Minden egyéb esetben a nyilvánosságra hozatalhoz az érintett hozzájárulása, különleges adat esetében írásbeli hozzájárulása szükséges. Kétség esetén azt kell vélelmezni, hogy az érintett a hozzájárulását nem adta meg.
A Budapesti Katonai Ügyészség eddig még azt sem tudta igazolni, hogy a nyomozás során léteznek-e az állítólagos bizonyítékok arra, hogy a Szakszervezet rögzíti és tárolja azon személyek különböző adatait, akik regisztráltatták magukat, hogy a Szakszervezet „tmrsz.hu” honlapján megjelent közleményekhez hozzászólásokat írhassanak. A szakszervezet törvényes képviselőjeként tisztában vagyok azzal, hogy ilyen adatbázist nem tartunk fel, erre vonatkozó adatokat nem kezelünk, amelyből egyenesen következik az, hogy a határozaton hivatkozott bizonyíték, vagy nem létezik, vagy hamis bizonyíték. A jogállamiság és a büntetőeljárás garanciális elemeinek betartása pedig jelen eljárásban súlyosan sérült, hiszen együttműködő magatartásunk ellenére, noha a technikai kivitelezés rövid időn belül megoldható lett volna az eljáró hatóság nyilvánvalóan olyan adatokat foglalt le amelyről tudnia kellett, hogy nem tartozik a büntetőeljárás során lefoglalni kívánt adatok körébe. Az eljáró hatóság egy törvényes eljárás során nyilvánvalóan törvénytelen módon jutott hozzá több ezer szakszervezeti tag munkavállaló személyes és különleges személyes adatához.
Az eljáró szerv munkatársainak jogalkalmazói gyakorlata lényegében a szakszervezetünk ellen hónapok óta folyó adathalászat sorába illik bele. Az eljárást foganatosító nyomozó eleinte hajlandóságot, de legalábbis kétséget mutatott az eljárása törvényszerűsége vonatkozásában, mikor felhívtuk a figyelmét a nyilvánvalóan nem az eljárás tárgyához tartozó adatbázisok lefoglalása jogellenességére, de a részéről kezdeményezett telefonhívás során állítása szerint egyértelmű parancsot kapott arra bizonyos „Hegedűs tábornoktól”, „elöljárójától”, hogy a szakszervezet szerverén tárolt minden adatot le kell foglalnia vagy eredetben, vagy annak teljes mértékű kimásolásával (letöltésével).
Szakszervezetünk és 8 ezernél több tagunk adatainak lefoglalását a Be., és az adatvédelmi törvény rendelkezései durva megsértésének értékeljük, és panaszunk elutasítása esetén a létező összes (hazai és nemzetközi) jogorvoslati fórumot megjárjuk, ha az szükséges.
Kérem a jogállamisághoz-, és törvényi feladataikhoz méltó objektív és pártatlan eljárásukat az ügyben!
Tisztelettel:
Tettrekész Magyar Rendőrség Szakszervezete
képviselője
Szima Judit főtitkár
Szekszárd, 2010. június 3.
Melléklet:
1.) TMRSZ felé megkeresése Budapesti Katonai Ügyészségnek
2.) TMRSZ Kü-182/2010. 2010.05.21-én kelt válasza
3.) Határozat házkutatás elrendeléséről 2010.05.31-én Budapesti Katonai Ügyészség B.XX.299/2010. számon
4.) jkv. házkutatásról B.XX.299/2010
5.) 2010.06.01-én kelt ellátási lap eredetben Szima Judit testi erővel elkövetett testi sértésének igazolására
Előzmény: Házkutatás a TMRSZ Központi Irodáján
