- TMRSZ – Tettrekész Magyar Rendőrség Szakszervezete - https://tmrsz.hu -

VI. kerületi térfigyelés – Igaza van a TMRSZ-nek

A BRFK VI. Kerületi Rendőrkapitányság véleményünk szerint a munkavállalókra, az adatvédelemre és más szempontból is aggályos gyakorlatot folytat a kapitányságon a térfigyelő rendszer üzemeltetésével kapcsolatban. A felmerült problémák miatt beadvánnyal fordultunk Dr. Jóri András Adatvédelmi Biztos Úrhoz. Az Adatvédelmi Biztos lefolytatott vizsgálata megerősítette és alátámasztja aggályainkat, a BRFK VI. Kerületi Rendőrkapitányságon folytatott eljárás sérti a személyes adatok védelméhez való jogot és az adatkezelés jogsértő. Az alábbiakban elolvasható beadványunk és az Adatvédelmi Biztos vizsgálatot követő válasz levele.

 

Szám: Kü-190-2/2009.

Tárgy:

vizsgálat kezdeményezés

 

 

Dr. Jóri András úr, adatvédelmi biztos úrnak,

Adatvédelmi Biztos Hivatala

 

S Z É K H E L Y É N

 

 

Tisztelt Adatvédelmi Biztos Úr!

 

A Budapesti Rendőr-főkapitányság VI. Kerületi Rendőrkapitányságán álláspontunk szerint munkavállalói, adatvédelmi és egyéb szempontból is aggályos gyakorlatot folytat a BRFK, illetve az állományilletékes parancsnok úr, karöltve a térfigyelő rendszert fenntartó Kft-vel.

 

A térfigyelő rendszer fenntartását egy kft. nevezetesen a Terézvárosi Közbiztonsági Kft.(továbbiakban: Kft.) látja el. A Kft. tulajdonosi szerkezetéről nincs információnk, mint ahogy arról sem, hogy milyen tartalmú megállapodás van fenn a térfigyelő rendszer működtetését vállaló BRFK, illetve a BRFK VI. Kerületi Rendőrkapitányság és a Kft. között.

 

A BRFK a térfigyelő rendszer működtetését szabadidős rendőrökkel látja el, akik ezen tevékenységet díjazás ellenében végzik. A másodállás ellátását az ún. térfigyelő központban a BRFK VI. Kerületi Rendőrkapitányság és a megbízott munkavállaló között kötött megbízási szerződés minta (továbbiakban: 1. sz. minta) alapján látja el az érintett állomány.

Egy másik megbízási szerződés minta (továbbiakban 2. sz. minta) alapján a BRFK köt megbízási szerződést a munkavállalóval, amely a térfigyelő rendszerrel kapcsolatos, valójában közterületi rendőri feladatok ellátását jelenti.

 

A térfigyelő rendszer évek óta problémamentesen működött, egészen 2009. nyaráig, amikor is a munkáltató – illetve a Kft. – egy belső kamerarendszert épített ki a térfigyelő központban, amellyel a másodállást végző rendőrök megfigyelését tudja elvégezni az ellenőrzésre feljogosított vezető. A kamera 24 órás élőképet közvetít a rendőrségi hálózaton belül, és a megállapodás szerint rögzítés nem történik.

Ezen kitételt az anonimizáltan rendelkezésünkre álló 1.sz. minta 4. pontja tartalmazza.

 

Álláspontunk szerint a munkavállalók megfigyelése alapvető emberi jogokat sért, még abban az esetben is, ha a másodállásra rászoruló rendőr önkéntes beleegyezését tükrözi a 4. pontban foglalt feltétel elfogadása.

 

A szerződéskötést követően az is nyilvánvalóvá vált, hogy a kamerát a kapitányság vezetőjének korábbi válaszlevelében foglaltakkal ellentétben nem a térfigyelő központba be-, illetve kilépők ellenőrzésére, hanem az ott munkát végző személyek ellenőrzésére állították rendszerbe.

A térfigyelő központban, illetve annak bejáratánál nincs kihelyezve még tájékoztató sem, mely felhívná a figyelmet arra, hogy az oda belépő személyeket megfigyeli a munkáltató.

A belső kamera a napokban kicserélésre került egy infra kamerára, amely éjszakai képet is közvetít, így éjszaka is megfigyelhetők az ott munkát vállalók. Nem kizárt az sem, hogy az ellenőrzési jogokat gyakorló személyek megfelelő szoftver telepítésével gyakorlatilag a birtokukban lévő laptopon bármikor megfigyelhetik a munkát végző személyeket, illetve megfelelő szoftver alkalmazásával fennáll a rögzítés veszélye is.

 

Az adatvédelmi aggályt a munkavállalók megfigyelésével kapcsolatban már több adatvédelmi biztosi vizsgálat is alátámasztotta, így a 1389/K/2006., a 666/P/2008-3., 1781/K/2009-8. vizsgálatokat összegző jelentés mindannyiszor leszögezte, hogy a munkavállalók munkahelyi megfigyelése jogsértő és nem megengedett.

 

Európai Uniós állásfoglalás is alátámasztja, hogy munkahelyen kamera a munkavállaló munkavégzésének, illetve munkahelyi viselkedésének céljából nem helyezhető el; s teljességgel tiltott azoknak bármely célból a munkavállalók pihenő-, öltöző vagy illemhelységeiben történő felszerelése. Ez nem kizárt ugyanakkor kivételesen, az érintettek hozzájárulásával az olyan munkahelyeken, ahol munka közben a munkavállaló élete és testi épsége tényleges, közvetlen és súlyos veszélyeztetettségnek van kitéve.

 

Fentiekből következően álláspontunk szerint egyértelműen súlyos visszásságot okoz a BRFK eljárása, amely előzetes aggályainkat nem osztotta és a korábbi biztosi ajánlásokat figyelmen kívül hagyva folyamatosan jogsértő magatartásról ad tanúbizonyságot.

 

Megjegyezni kívánjuk, hogy rendkívül aggályos – bár ez nem szükségszerűen adatvédelmi vonatkozású felvetés – hogy a 2. sz. mintában foglaltak szerint szabadidős rendőrökkel végeztetnek klasszikus közterületi rendőri munkát, amely ezen munkáltatói megbízás jellegére, valamint a rendőrök intézkedési kötelezettségére figyelemmel nem megbízásnak, hanem a túlmunkavégzésnek felel meg (amelynek díjazása jelentősen magasabb a megbízásban rögzített 953,-Ft-os bruttó óradíjnál). Ezt a rendőri munkát nem megbízási díjjal, hanem túlóra fizetésével lenne indokolt ellentételeznie a munkáltatónak. Annyiban kapcsolódik e kérdés az eredeti felvetésünkhöz, hogy egy 12 órás térfigyelőzés során 6 órát lát el a térfigyelő központban a szabadidős rendőr a kamerák megfigyelésével és másik 6 órát lényegében közterületi járőri (rendőri) tevékenységet folytat, amelyért a munkáltató nem túlórát, hanem 953,-Ft-os díjazást fizet. Amennyiben Biztos Úr ezen felvetésünket további vizsgálatra érdemesnek tartja, tisztelettel kérjük, hogy a szükséges intézkedéseket – álláspontunk szerint az állampolgári jogok országgyűlési biztosának vizsgálata lenne indokolt a munkavállalói jogok nyilvánvaló sérelme miatt, hiszen rendőri valójában rendőri munka végzéséért lényegesen kevesebb „munkabért” fizet a munkáltató, mint amit a törvény és a jogszabályok előírnak – tegye meg e körben is.

 

Megkeresésünket tájékoztatás és esetleges vizsgálat elrendelése céljából megküldjük az Állampolgári Jogok Országgyűlési Biztosának is.

 

 

Szekszárd, 2009. november 11.

 

Tisztelettel és köszönettel:

 

 

Szima Judit
főtitkár

 

 

Az Adatvédelmi Biztos válasza:

 

 

ADATVÉDELMI BIZTOS
Ügyszám: ABI-624-7/2010/P
Ügyintéző: dr. Hegedűs Bulcsú
Tel.: 06-1-47-57-166

Szima Judit

főtitkár részére

Tettrekész Magyar Rendőrség

Szakszervezete

Szekszárd

Tanya u. 4.

7100

Tisztelt Főtitkár Asszony!

Ön a Tettrekész Magyar Rendőrség Szakszervezete nevében beadvánnyal fordult hozzám, és a Budapesti Rendőr-főkapitányság VI. kerületi Rendőrkapitányság Térfigyelő Központjában (a továbbiakban: Rendőrkapitányságon) működő kamera-rendszert tartotta a Személyes adatok védelméhez való jog személypontjából sérelmesnek. A beadvány szerint a Terézvárosi Közbiztonsági Kft. (továbbiakban: Kft.) egy térfigyelő rendszer fenntartását látja el. A térfigyelő rendszer működtetését a rendőrség szabadidős rendőrökkel látja el, a tevékenységet díjazás ellenében végzi. A másodállás ellátását az ún. térfigyelő központban látják el. 2009 nyarán a tér-figyelő központban kamera-rendszert szereltettek fel, amellyel a másodállásban munkát végző rendőrök megfigyelését végzik. A beadványozó szerint a megfigyelt területen, illetőleg annak bejáratánál nincs elhelyezve tájékoztató, amely felhívná a figyelmet arra, hogy az oda belépő személyeket megfigyelik.

A beadvány eredményeképpen megindult vizsgálat során munkatársam megkereséssel fordult Önhöz és Rendőrkapitányság vezetőjéhez. A Kft. nevében, Széchényi András ügyvezető a következő választ adta:

2009 nyarán Plánk Róbert Kapitányságvezető Úr kérésének megfelelően a meglévő együttműködési megállapodásunk alapján a térfigyelő központban 2 db kamerát telepítettünk, mely sötétben is képes képet továbbítani. A kamerarendszer képet valóban nem rögzít, a kamerák számítógépen keresztül közvetlenül a rendőrségi zárt-láncú (intranet) rendszerére kapcsolódnak.

A kamerák telepítésének indoka az ellenőrzési és vagyonvédelmi feladatok teljesítése elősegítésére irányult.

Tekintettel arra, hogy a Terézvárosi Közbiztonsági Kft. az együttműködés keretében az indokolás ismeretében csak a műszaki kiépítés és rendelkezésre állás vonatkozásában vállalt kötelezettséget, a kamerák működésének további céljáról, a betekintők köréről, valamint a rendőrség adatvédelmi szabályzatáról Kapitányságvezető Úr rendelkezik hatáskörrel és illetékességgel további információkat szolgáltatni.”

Plánk Róbert kapitányságvezető a következőkről tájékoztatott:

1. A kamera-rendszer működésének célja, jogalapja:

A kamera-rendszer működésének a célja elsősorban a Térfigyelő Központba történő be- és kilépők figyelemmel kísérése az adatvédelmi előírások betartása és betartatása, valamint jogosulatlan adat kezelés megvalósulásának kizárása. Célja továbbá a térfigyelő központ belső rendjének megtartása, az ott elhelyezett technikai eszközök védelme és a parancsnoki ellenőrzés biztosítása. A működés jogalapját biztosítja továbbá a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról 1992. évi LXIII. törvény, a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény, a Rendőrség Adat védelmi Szabályzatáról szóló 54/2007. (OT 31.) ORFK utasítás, valamint a Rendőrség iratkezelési szabályzatáról szóló 59/2008. (OT 31.) ORFK utasítás.,,

Válaszában kitért az adatvédelmi biztos 2000. december 20-án kelt, a megfigyelés, adatgyűjtés céljából üzemeltetett képfelvevő, -rögzítő berendezésekkel kapcsolatos adatvédelmi biztosi ajánlásra, melyből a következő rendelkezéseket emelte ki:

A rögzítést nem végző berendezések elhelyezése, és a közvetített kép közvetlen megfigyelése hasonlít a megfigyelést végző személy (például a rendőr, a biztonsági őr, a munkahelyi vezető, stb.) helyszíni jelenlétéhez, bár bizonyos fokig el is tér attól. A technika segítségével (például a ráközelítéssel) ugyanis valamelyest szélesebb körű megfigyelésre van lehetőség, mint a személyes jelenlétkor, így a közvetített képek megfigyelése részletesebb ellenőrzést tesz lehetővé. Miután a személyes jelenlétet helyettesítő technikai megfigyelés, azaz a képek megismerése az Avtv. szerint nem minősül adatkezelésnek (és amennyiben az ilyen, technikai úton támogatott megfigyelésre nem titokban kerül sor) személyiségi jogi, illetve adatvédelmi szempontból nem kifogásolhatók.”

Válaszlevelében továbbá a következőkről tájékoztatott:

2. Ki tekintheti meg a felvételeket:

Az ellenőrzésre jogosult személyek a BRFK VI. kerületi Rendőrkapitányság Vezetője, a Bűnügyi Osztály és a Közrendvédelmi Osztály vezetői, illetve az erre kötelezett elöljárók. A megjelölt vezetők kizárólagos jogosultság birtokában az élő képet nem pedig felvételt tekint hetik meg.

3. Az érintettek milyen tájékoztatást kaptak az eljárásról:

Tájékoztatom, hogy a belső kamera üzemeltetésével végzendő munkavégzéshez a megbízási szerződés alapján másodállásban foglalkoztatottak önkéntesen, szabad akaratukból járulnak hozzá, mely esetben a beleegyezésük kikényszerítésére semmilyen formában nem kerül sor. Amennyiben a szerződő fél nem kívánja elfogadni a kapitányságunkon működő térfigyelő központhoz kapcsolódóan a munkavégzés feltételeit, abban az esetben szabad akaratából nem köt szerződést.

4. Rögzítésre kerülnek-e a kamera-rendszer által készített képek: Tájékoztatni kívánom, hogy a kapitányságunkon üzembe helyezésre kerülő kamera rögzítési funkcióval nem rendelkezik,, kizárólag belső hálózaton keresztül történő képközvetítés valósul meg.”

A rendelkezésemre álló adatok alapján az ügyben a következő állásfoglalást adom:

1. A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény 59. -a értelmében a Magyar Köztársaságban mindenkit megillet a Személyes adatok védelméhez való jog. E jog tartalmát az Alkotmánybíróság az elvi jellegű 15/1991. (VI. 13.) AB határozatában, az un. személyi szám határozatában bontotta ki. Ennek értelmében e jog tartalma az, hogy mindenki maga dönthesse el azt, hogy személyes adatát ki, milyen célból kezelheti. Személyes adatot csak pontosan meghatározott célból lehet kezelni. Az adatkezelése célját úgy kell az érintettel közölni, hogy az megítélhesse az adatfeldolgozás hatását jogaira, és megalapozottan dönthessen az adat kiadásáról, továbbá, hogy a céltól eltérő felhasználás esetén élhessen jogaival. E jog csak kivételesen, törvény felhatalmazása alapján korlátozható. Az Alkotmánybíróság joggyakorlata alapján egy alkotmányos jog csak egy másik alkotmányos jog, érték vagy cél védelme miatt korlátozható, és csak akkor, ha az elérni kívánt jogvédelem arányos az így megvalósított jogkorlátozással, valamint ha az elérni kívánt cél más, csekélyebb jogkorlátozó módon nem valósítható meg. [20/1 990. (X.4.) AB határozat] Lényeges alkotmányos követelményt fogalmazott meg továbbá az Alkotmánybíróság a 36/2000. (X. 27.) AB határozatban, mely szerint, ha a törvényi szabályozás csupán az elvont alkotmányossági mércét ismétli meg, ez önmagában nem felel meg az alapjogi korlátozást lehetővé tevő törvénnyel szemben támasztott alkotmányossági kritériumoknak. Az alapjog korlátozásnak az elérendő cél és az alkalmazott eszköz viszonyában határozott törvényi rendelkezésen kell alapulnia. Ezzel kapcsolatosan fontos megjegyeznem, hogy a konkrét, egyértelmű adatkezelési cél meghatározása azoknál az adatkezeléseknél is alkotmányos garanciális elem, amelyek nem törvényi, hanem az érintetti hozzájáruláson alapulnak. A fenti alkotmányos követelményekből fakad, hogy egy alkotmányos alapjog korlátozása során a jogkorlátozást végző személynek igazolnia kell azt, hogy az elérendő cél megvalósítása más, csekélyebb jogkorlátozó módon nem volt megvalósítható. Ezt a követelményt a személyes adatok védelméhez való jog esetében az adatkezelőnek is igazolnia kell. Az Alkotmánybíróság több határozatában is foglalkozott a kamera használatával kapcsolatos alapjog korlátozással. Az Alkotmánybíróság a 35/2002. (VII. 19.) AB határozatában arra a következtetésre jutott, hogy a kamera használata önmagában is korlátozza az információs önrendelkezési jogot. Kizárólag csak a tényleges és a közvetlen, s nem az eshetőleges veszély értelmezhető a célhoz kötöttség követelményét kielégítő alkotmányos ismérvként. A határozat megállapította, hogy amennyiben a kamera-rendszerek alkalmazásának a célja egy távoli, elvont veszély elhárítására irányul és e mellett nem határoznak meg kellő alkotmányos garanciákat, akkor ezek összességükben az alapjog alkotmányellenes korlátozását jelentik. Az Alkotmánybíróság fenti határozata után a jogalkotó is követte azt az álláspontot, miszerint a kamera-rendszer használata jogkorlátozó eljárásnak minősül, ezért a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII. törvény (a továbbiakban: Szvtv.) rendelkezései alapján már mind a képet rögzítő, mind pedig a képet nem rögzítő kamera-rendszerek esetében az adatvédelmi rendelkezéseket alkalmazni kell. Az Alkotmánybíróság 36/2005. (X. 5.) AB határozatában foglalkozott e törvény rendelkezései kapcsán ismét a kamera-rendszerek használatáról. E határozatból kiemelendő a következő megjegyzés:

‘,(…) A kamerának, mint a tulajdon védelem technikai eszközének az alkalmazása a tulajdon tárgyalnak óvására alkalmas ugyan, ám óhatatlanul személyekre, emberi magatartásokra, szokásokra, megnyilvánulásokra, illetőleg magára az emberi testre is irányulhat. Az elektronikus úton történő megfigyelés tehát alkalmas arra, hogy a magánszférába behatoljon, intim (szenzitív) élethelyzeteket rögzítsen akár olyképpen, hogy az érintett nem is tud a felvételről, vagy nincs abban a helyzetben, hogy mérlegelhesse az ilyen felvételek megengedhetőségét és azok következményeit. Az így végzett megfigyelés a magánélethez való jog sérelmén túl szélesebb és mélyebb értelemben az emberi méltósághoz való jogot általában is érintheti. A magánszféra lényegi fogalmi eleme éppen az, hogy az érintett akarata ellenére mások oda ne hatolhassanak be, illetőleg be se tekinthessenek. Ha a nem kívánt betekintés mégis megtörténik, akkor nemcsak önmagában a magánélethez való jog, hanem az emberi méltóság körébe tartozó egyéb jogosultsági elemek, mint p1. az önrendelkezési szabadság vagy a testi-személyi integritáshoz való Jog is sérülhet. Mivel a magánszféra nem szűkül le a magánlakásra és az ahhoz tartozó területre, a Jogi szabályozás során figyelembe kell venni azt a tényt, hogy a betekintésre alkalmas biztonságtechnikai rendszerek működési körén belül a magánszféra védelme szempontjából érzékeny területek is előfordulhatnak. (…)°

2. A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény (a továbbiakban: Avtv.) 3. -a az Alkotmánybíróság által kimunkált követelményeknek megfelelve kimondja, hogy személyes adat csak akkor kezelhető, ha ahhoz az érintett személy hozzájárult, vagy ha azt törvény elrendelte. Az Avtv. 2. 1. pontja értelmében személyes adat bármely meghatározott (azonosított vagy azonosítható) természetes személlyel kapcsolatba hozható adat, az adatból levonható, az érintettre vonatkozó következtetés. A személyes adat az adatkezelés során mindaddig megőrzi e minőségét, amíg kapcsolata az érintettel helyreállítható. Az Avtv. 2. 9. pontja értelmében adatkezelés az alkalmazott eljárástól függetlenül az adatokon végzett bármely művelet vagy a műveletek összessége, így például gyűjtése, felvétele, rögzítése, rendszerezése, tárolása, megváltoztatása, felhasználása, továbbítása, nyilvánosságra hozatala, összehangolása vagy összekapcsolása, zárolása, törlése és megsemmisítése, valamint az adatok további felhasználásának megakadályozása. Adatkezelésnek számít a fénykép-, hang- vagy képfelvétel készítése, valamint a személy azonosítására alkalmas fizikai jellemzők (p1. ujj- vagy tenyérnyomat, DNS-minta, íriszkép) rögzítése is. E rendelkezéssel kapcsolatosan szükséges megemlítenem, hogy a képfelvétel készítése, mint adatkezelési művelet a 2004. január 1-jén hatályba lépett rendelkezése az Avtv.-nek. Ezzel a jogalkotó szintén követve a 35/2002. (VII. 19.) AB határozatban foglaltakat egyértelművé tette, hogy a kamera használata önmagában vagyis képfelvétel készítése nélkül is személyes adatok kezelésével jár, melyre az Avtv. hatálya kiterjed. A kamera-rendszer használata a fentiek alapján tehát csak akkor jogszerű, ha azt törvény elrendelte, vagy ahhoz az érintett személy hozzájárult. Az Avtv. 3. (3) bekezdése értelmében kötelező adatkezelés esetén az adatkezelés célját és feltételeit, a kezelendő adatok körét és megismerhetőségét, az adatkezelés időtartamát, valamint az adatkezelő személyét az adatkezelést elrendelő törvény vagy önkormányzati rendelet határozza meg. Az Avtv. 2. 6. pontja értelmében hozzájárulás az érintett kívánságának önkéntes és határozott kinyilvánítása, amely megfelelő tájékoztatáson alapul, és amellyel félreérthetetlen beleegyezését adja a rá vonatkozó személyes adatok – teljes körű vagy egyes műveletekre kiterjedő — kezeléséhez. Az Avtv. 6. (2) bekezdése értelmében az érintettet egyértelműen és részletesen – tájékoztatni kell az adatai kezelésével kapcsolatos minden tényről, így különösen az adatkezelés céljáról és jogalapjáról, az adatkezelésre és az adatfeldolgozásra jogosult személyéről, az adatkezelés időtartamáról, illetve arról, hogy kik ismerhetik meg az adatokat. A tájékoztatásnak ki kell terjednie az érintett adatkezeléssel kapcsolatos jogaira és jogorvoslati lehetőségeire is. Az Alkotmánybíróság által meghatározott célhoz kötött adatkezelés elvét az Avtv. 5. -a részletezi. Ennek értelmében személyes adatot kezelni csak meghatározott célból, jog gyakorlása és kötelezettség teljesítése érdekében lehet. Az adatkezelésnek minden szakaszában meg kell felelnie e célnak. Csak olyan személyes adat kezelhető, amely az adatkezelés céljának megvalósulásához elengedhetetlen, a cél elérésére alkalmas, csak a cél megvalósulásához szükséges mértékben és ideig.

Az Avtv. 7. -a által szabályozott adatok minőségének elve értelmében a személyes adatok felvételének tisztességesnek és törvényesnek kell lennie.

3. Dr. Majtényi László korábbi adatvédelmi biztos az Ön által hivatkozott ajánlásában részletesen foglalkozott a kamera-rendszerek alkalmazhatóságával, mint egy újonnan megjelenő technológia jogi megítélhetőségével. Az a technológiai újítás, amely mára igen olcsó és tömeggyártásra alkalmas megfigyelő eszközzé avanzsálta a kamerát a múlt század ‘90-es éveiben kezdett elterjedté válni Magyarországon. Az ajánlás gyakorlati alkalmazásának egyik lényeges szakmai következtetése, hogy az újonnan elterjedő információs technológiák Jogi megítélése során figyelemmel kell lenni arra, hogy a technológia elterjedésével, tömeges használatával, vagy az általa lehetővé tett megfigyelés minőségi változásaival a jogi megítélés is idővel változhat az érintettek alkotmányos jogainak biztosítása érdekében. Ennek adekvát példája a kamera-rendszer, melynek gyakorlati elterjedésével az azt használók a megfigyelt személyek felett olyan hatalmi pozíciót alakíthatnak ki, amely indokolta a 35/2002. (VII. 19.) AB határozatnak megfelelő szigorúbb minősítés kialakítását. A korábbi adatvédelmi biztos is észlelte a kamera használatával járó jogkorlátozás lehetőségét, mely a munkahelyen a legteljesebb. Éppen ezért igen szigorú adatvédelmi követelményeket támasztott a munkahelyen történő kamerázással kapcsolatosan és kimondta azt az Európai Unió más tagállamaiban is megfogalmazott elvet, miszerint állandó munkaterületen kamera-rendszert alkalmazni főszabály szerint nem lehet. A munkáltató a célhoz kötött adatkezelés elve alapján csak abban az esetben alkalmazhat állandó munkaterületen kamerát, ha az elérendő cél megfelel egy alkotmányos jog korlátozásának, és a jogkorlátozás más, csekélyebb jogkorlátozással járó formában nem valósítható meg. Az utóbbi esetre példa a veszélyes üzem, ahol az élet és testi épség veszélyben lehet, és az esetleges baleset utólagos rekonstruálása végett, az emberi méltóságot egyébként nem korlátozó formában kamera-rendszer működtethető. Lényeges adatvédelmi garancia, hogy az adatkezelés jogszerűségét az Avtv. 17. (2) bekezdése értelmében az adatkezelőnek igazolnia kell. Fel kell hívnom továbbá a figyelmét arra, hogy a beadványban ismertetett hasonló eset korábban, 2002-ben már történt a BRFK VIII. kerületi Rendőr-főkapitányságon, melynek vizsgálata során az adatvédelmi biztos a kerületi kapitányságvezető mellett a Budapest Rendőrfőkapitányát is megkereste (838/A/2002. számú ügy). A biztos megkeresésére Budapest Rendőrfőkapitánya utasította a BRFK VIII. Kerületi Rendőrkapitányság vezetőjét, hogy a térfigyelő központ belső kameráinak üzemeltetését azonnali hatállyal szüntesse meg (hiv. sz.: 110-17/2003. ált.). 4. Széchényi András ügyvezető, valamint Plánk Róbert r. alezredes által megadott tájékoztatás alapján a Rendőrkapitányság Térfigyelő Központjában elhelyezett belső kamera- rendszer működtetésének a céljai a következők: ellenőrzési feladatok, vagyonvédelmi feladatok, a területre be- és kilépők figyelemmel kísérése, az adatvédelmi előírások betartatása, jogosulatlan adatkezelés megvalósulásának kizárása. Az ellenőrzési és vagyonvédelmi feladatok tartalmának meghatározása, és a jogkorlátozás jogszerűségének az igazolását a válaszlevelek nem tartalmazták, ezért ezek, mint adatkezelési célok nem fogadhatóak el. A vagyonvédelmi feladatokkal kapcsolatosan megjegyzem, hogy az Szvtv. 30. (1) bekezdése értelmében kamera-rendszer csak az Avtv. rendelkezéseinek megfelelően alkalmazható, e paragrafus (3) bekezdése értelmében pedig nem alkalmazható kamera-rendszer olyan területen, ahol az az emberi méltóságot sértene.

Nem indokolják meg továbbá a Széchényi András ügyvezető, és Plánk Róbert kapitányságvezető által megadott tájékoztatások a jogkorlátozás jogszerűségét a területre történő be- és kiléptetés során sem. E cél pedig megvalósítható olyan utasítás közzétételével, amely rendezi azt a kérdést, hogy az adott területre ki, milyen célból léphet be, melynek betartásáért többek között a területen munkát végző személyek tehetők felelőssé. Különösen aggályosnak tartom továbbá, hogy a kamera-rendszert felügyelő személyek megfigyelését a Személyes adatok védelméhez való jog érvényesülésével kívánta Plánk Róbert r. alezredes igazolni. Azon túl, hogy az e kérdéssel kapcsolatba hozható ORFK utasításokat ismertette, válaszában nem támasztotta semmilyen indokokkal alá, hogy a jogkorlátozásra milyen valós okokból lenne szükség. A jogkorlátozás jogszerűségét megkérdőjelezi az is, hogy a közterületen elhelyezett kamera-rendszerek ellenőrzését végző rendőrök feladatukat, a rájuk irányuló kamera-rendszerek alkalmazása nélkül is eredményesen ellátják. Nem indokolta sem Széchényi András ügyvezető, sem Plánk Róbert kapitányságvezető válasza, hogy a Rendőrkapitányság esetében mik azok a sajátos körülmények, amelyek más, hasonló tevékenységet ellátó kapitányságoktól megkülönböztetik. Az egyes adatkezelési célok kapcsán végezetül megemlíteni kívánom, hogy a valós időben sugárzott képeken történtek utóbb a kamera-rendszer segítségével nem rekonstruálhatóak. Ennek következtében pedig az adatkezelés egyedüli alkalmazható valós célja az ellenőrzést végző személy hatalmi pozíciójának a demonstrálása, mely ellentétes az Avtv. 7. -ában szabályozott tisztességes adatfelvétel követelményével. Plánk Róbert kapitányságvezető válaszlevelében arról tájékoztatott, hogy az érintettek szabad akaratukból járulnak hozzá a kamera-rendszer használatához. Amennyiben nem kívánják elfogadni a kapitányságon működő kamera-rendszer működését, akkor az a másodállásra velük nem kötnek szerződést. E tájékoztatással kapcsolatosan megjegyzem, hogy nem tartom jogellenesnek azt, ha a munkáltató a munkaviszony létesítését bizonyos adatkezelésekhez köti, ugyanakkor ezeknek az adatkezeléseknek — a jogviszonyban álló személyek közötti aláfölérendelt jogviszony miatt, mely a rendőrségen a szolgálati jogviszony esetében fokozottan fennáll — meg kell felelnie a célhoz kötött adatkezelés elvének. Csak olyan adatkezeléshez kérhető a munkaviszony fennállása alatt hozzájáruló nyilatkozat, amely megfelel a célhoz kötött adatkezelés elvének. Az Avtv. 17. (2) bekezdése értelmében az adatkezelés jogszerűségét utóbb az adatkezelőnek kell bizonyítania, ebből fakadóan pedig a hozzájáruló nyilatkozatot célszerű írásban megkérni. A megfigyelt területen, az arra belépő személy részére tájékoztatást kell továbbá elhelyezni a kamera-rendszer működéséről. Ön beadványában kifogásolta ezeknek a feltételeknek a hiányát, Plánk Róbert kapitányságvezető válaszában pedig nem tájékoztatott azok érvényesüléséről. A fentiek alapján megállapítom, hogy a Rendőrkapitányság Térfigyelő Központjában alkalmazott belső kamera-rendszer működtetése sérti a személyes adatok védelméhez való jogot, és felszólítottam Széchényi András ügyvezetőt és Plánk Róbert kapitányságvezetőt, hogy az adatkezelést azonnali hatállyal szüntesse be, melynek megtételéről soron kívül tájékoztassanak.

Budapest, 2010. május,, 12”

Üdvözlettel:

Dr. Jóri András