Gondok az utazási költségtérítésben

Több jelzés érkezett szakszervezetünkhöz az utazási költségtérítések lassú és elhúzódó átutalásával kapcsolatosan. Sokaknak, főként a közalkalmazotti állományban lévők számára ezek az elhúzódó kifizetések komoly megélhetési problémákat okoznak és egyes esetekben akár a munkába járást is veszélybe sodorják. Az utazási költségek dolgozók részére történő kifizetésével kapcsolatosan levélben fordultunk az ORFK vezetőjéhez a jelzett problémák kivizsgálása és a probléma megnyugtató megoldása érdekében.

 

 

Szám: Kü-183-1/2010.

Dr. Bencze József r. altábornagy

Országos Rendőr-főkapitányság

Vezetője részére!

 

Budapest

 

 

Tisztelt Főkapitány Úr!

 

 

Az utóbbi napokban mind személyesen, mind pedig telefonon számos megkeresés érkezett szakszervezetünk tisztségviselői irányába elsősorban az ORFK GEI állományába tartozó közalkalmazottak részéről azzal, hogy minimálbér-körüli fizetésükből nem tudják fedezni a havi 20-30 ezer Ft-os utazási költséget.

 

Tekintettel arra, hogy a tárgyhó 5. napjáig fizetendő MÁV és Volán utazási költséget a munkáltató részükre csak a következő hónap 25-e körül utalja át, ezért folyamatosan két havi utazási költség összegét kell előre megfinanszírozniuk azért, hogy eljussanak munkahelyükre.

 

Tagjaink elmondása szerint sokak ezért akár uzsorakamatra is kénytelenek személyi hitel felvételére annak érdekében, hogy a munkahelyükre jutás költségeit fedezni tudják, illetve éves szabadságukat kénytelenek kivenni pusztán azért, mert nincs pénzük arra, hogy beutazzanak a munkahelyükre.

 

Miután a közalkalmazottak illetménye egyébként is a szégyenteljes kategóriába tartozóként még saját megélhetésére sem elegendő megdöbbentő a munkáltató azon hozzáállása, hogy kölcsön felvételére vagy akár szabadság kivételére kényszeríti a dolgozókat azért, mert az utazási költségük körében felmerült MÁV és Volán bérletek árát megfelelő időben részükre nem tudja átutalni.

 

Tagjaink a fenti problémával végső elkeseredésükben fordultak szakszervezetünkhöz azzal, hogy ha a munkáltató a fenti gyakorlatán nem változtat, akár több tíz éves közalkalmazotti jogviszonyuk megszüntetésére is rákényszerülhetnek azért, mert fizetésükből nem tudnak megélni.

 

Fentiek alapján kérem a probléma kivizsgálását valamint szíves közreműködését abban, hogy a munkáltató az utazási költségeket a számla leadásától számítva legkésőbb 10 munkanapon belül utalja át a dolgozó részére, mert a jelenlegi helyzet fenntartása az állomány létszámának további komoly csökkenését fogja maga után vonni.

 

 

 

Tisztelettel:

 

Szima Judit
Főtitkár

 

 

 

Szekszárd, 2010. április 23.