TMRSZ válasz
egyes Kelet- és Közép Magyarországi FRSZ régió-tisztségviselő
valótlan nyilatkozataira
Az utóbbi időben az FRSZ kétségbeesett kísérleteket tesz arra, hogy taglétszáma csökkenését meggátolja, amely megengedhető volna akkor, ha saját tevékenysége előnyeit ecsetelné a munkavállalók előtt. Azonban egyes FRSZ tisztségviselők, név szerint:
- Kiss János régióelnök,
- Molnár János FRSZ Határrendész Szekció titkára
- Kovács György FRSZ Közép-Magyarországi Régió elnöke
Olyan valótlan, és a TMRSZ-t rossz színben feltüntetni igyekvő nyilatkozatokat tesznek, amely beleillik abba a sunyi módszerrel folytatott hiteltelenítési törekvésekbe, amely az FRSZ-t a TMRSZ megalakulása, de legfőképpen jelentős megerősödése óta jellemzi.
Az FRSZ tisztségviselők azt a valótlan és hazug rémhíreket terjesztik, hogy
„1. A TMRSZ által kötött balesetbiztosítás nem fog téríteni.”
A TMRSZ jelenleg élő, hatályos biztosítási szerződéssel rendelkezik tagjaira, amely biztosítási szerződés folyamatosan elérhető honlapunkon annak megkötése óta. Az FRSZ által kötött biztosítási szerződés véleményünk szerint – figyelembe véve a két szerződés tartalmát – kevésbé előnyös feltételekkel nyújt biztonságot a kedvezményezett állományra, mint a TMRSZ által a tagjaira kötött biztosítás. Amennyiben a biztosítással kapcsolatban bármely TMRSZ tagnak aggálya lenne, akkor amikor a biztosító helytállási kötelezettsége merül fel, arról szakszervezetünk vagy az érintett panasza alapján, vagy a biztosító jelzése alapján értesülne. Eddig ilyen aggály nem fogalmazódott meg, csupán az FRSZ tisztségviselők kántálása próbált meg az állomány körében bizonytalanságot okozni. A TMRSZ tagjai, akik balesetet szenvedtek és a biztosítási feltételeknek megfeleltek, minden esetben kellő időben megkapták a biztosítótól a járandóságukat.
A biztosítási szerződés teljes terjedelemben elérhető 2009. július 21. óta a www.tmrsz.hu/hirek/rh/564-balesetbiztositas.html linkre kattintva.
2010. május 1-től pedig további kedvező feltételek állnak majd fenn tagjaink esetében.
Az FRSZ papagájkommandó következő refrénje:
„2. Nyírségben, Kelet-Magyarországon mindenki átlépett hozzájuk, kivéve azokat akiket a TMRSZ állításuk szerint magához kötött a három éves szerződésekkel, ha képviselik tagjaikat valamilyen ügyben.”
Kelet Magyarországon a TMRSZ-nek több száz tagja van a rendőrség állománya köréből. Ez a tagság folyamatosan növekszik és többek között a Nyírség az a terület ahonnan az utóbbi időben tömegesen léptek be a TMRSZ-be. Ezt a folyamatot próbálják meg egyes FRSZ tisztségviselők hazug állításokkal megállítani, vagy legalább lassítani. Április hónapban a TMRSZ létszáma országosan 400 fővel bővült úgy hogy számos kolléga nyugállományba is vonult. A TMRSZ-ből bárki, bármikor kiléphet, azt viszont senki ne várja el egy szakszervezettől, hogy a TMRSZ tagsága hátrányt szenvedjen el azért, mert számára a többség szolidaritása alapján a szakszervezet védelmet nyújtott. Ez a védelem adott esetben több százezer forintot is kitehet.
Jelenleg a legnagyobb visszhangot felvert ügyben 3 olyan egykori rendőrkolléga ügyében lát el 3 éve perképviseletet munkaügyi perben a TMRSZ, akit a munkáltató jogsértő módon távolított el a szervezetből. A három nyírségi kolléga (mind a hárman a Kisvárdai RK. munkatársai voltak) esetében sem az FRSZ, sem a BRDSZ nem nyújtott segítséget.
Bármelyik rendőrkolléga kerülhet olyan helyzetbe, hogy a munkáltató törvénysértés útján távolítja el őket a szervezetből. Ezek a rendőrkollégák addigi munkájukat elvesztették, életük összeomlott. Bízunk abban, hogy a Legfelsőbb Bíróság felülvizsgálati eljárás keretében meg fogja állapítani szolgálati jogviszonyuk megszüntetésének jogellenességét, még akkor is, ha egy nagyon furcsa, a média által nagy visszhangot kapott ügyben közülük kettőt a büntetőbíróság jogerősen elmarasztalt.
Ismerve azonban az ügy összes körülményét, meggyőződésünk, hogy az ellenük folytatott büntetőeljárásban nem az igazság jutott érvényre, sőt a jogszerűség is megkérdőjelezhető egy rendkívül furcsa körülmények között folytatott büntetőeljárásban.
Mindezen túlmenően is igyekeztünk a nyírségi és kelet-magyarországi rendőrségi dolgozók képviseletét ellátni.
Az FRSZ említett papagájkommandója előszeretettel harsogja azt a csúsztatást is, mely szerint:
„3. A TMRSZ tagdíj egyszámlára megy, náluk viszont 50% a közösbe, 50%-ból pedig a helyi tagszervezet gazdálkodhat.”
Kétséget kizáróan ez egy valós megállapítás, de a két szervezet különbözőségének ezen oldalának okait és következményeit már szemérmesen elhallgatják az említett urak.
Valóban egy számlára érkezik a TMRSZ tagok tagdíja, pontosan annak elkerülése érdekében, hogy ezzel kapcsolatban ne merüljön fel semmilyen visszaélés gyanúja.
Hamarosan tisztségviselőink és tagságunk arról is tájékoztatást kap a TMRSZ könyvvizsgálójának auditálás eredményéről, aki előzetesen már tájékoztatta a TMRSZ vezetését megállapításairól. A megállapítása lényege, hogy a TMRSZ könyvelése, nyilvántartása és egészében a TMRSZ gazdálkodás példaértékű, átlátható, világos és korrekt.
Ezzel szemben az utóbbi években tény, hogy az FRSZ házán belül több büntetőeljárás is indult az elmúlt évek során, mert egyes szakszervezeti titkárok sajátjukként rendelkeztek a tagdíjjal. Információink szerint a BRFK XIV. kerületében ügyködő FRSZ tisztségviselő ellen büntetőeljárás is van folyamatban, mivel fiktív segélyiratok létrehozásával tüntette el az FRSZ tagok pénzét, amellyel egyébként, annak 50%-val ő rendelkezett. A segély utalványára egyébként köztörvényes módon valaki odahamisította a segélyben részesülő személy nevét aki az egészről mit sem tudott.
Talán az említett uraknak a saját házuk táján kellene a tagdíj felhasználások tárgyában söprögetni, mert a végén annyit foglalkoznak a TMRSZ gazdálkodásával, hogy nem jut idejük a saját tagdíjaik törvényes felhasználására.
Ha már az FRSZ papagájkommandója bíráló éllel foglalkozik a TMRSZ gazdálkodásával, megpróbáljuk a sötétségben megvilágítani számukra a TMRSZ által alkalmazott konstrukció nyilvánvaló előnyeit. Mindenki eldöntheti, hogy melyik előnyösebb annak elérésére, hogy minél több pénz maradjon a szakszervezet működésére, segélyekre, ajándékokra, tagjai képviseletére és úgy általában az átláthatóság tekintetében is melyik a jobb és átláthatóbb rendszer.
Az FRSZ által szorgalmazott struktúrában minden helyi tagszervezet külön bankszámlát tart amelynek külön számlavezetési díja, külön utalványozási, tranzakció díja, könyvelője és egyéb költségkihatása van.
A gazdálkodás átláthatóságának rendszere nyilván sokkal bonyolultabb ebből adódóan, ha azt vesszük alapul, hogy az FRSZ-nek információink szerint közel 100 tagszervezete van. Az FRSZ munkásságának köszönhetően rendkívül jó pozíciókat tudott kikönyökölni a munkáltatónál, viszont ez egyértelműen a munkavállalói érdekek rovására ment véleményünk szerint. A gazdálkodásában nem okoz problémát, hogy tisztségviselői számára a munkáltató szolgálati gépkocsikat biztosítson, erre tehát nem kell költeniük. A TMRSZ-nek ezt is saját büdzséjéből kell kigazdálkodnia.
A TMRSZ tagszervezetek agilis tisztségviselői, ha a tagságot érintő programot, vagy eseményt szerveznek, arra minden esetben kapnak anyagi fedezetet illetve támogatást a TMRSZ-től. Ez eddig nem okozott problémát.
Nem tudjuk, hogy az FRSZ ezt hogyan oldja meg központilag, de ha alapul vesszük a sikkasztás gyanús FRSZ tagdíj eltüntetési esetet, mindenképpen előnyösebb a TMRSZ jelenlegi rendszere véleményünk szerint.
A TMRSZ szervezeti struktúrája eltérő az FRSZ-től, így gazdálkodása is igazodik mindkét szervezetnél saját szervezeti struktúrájához.
Az FRSZ régiósításának következménye, hogy az erőik elaprózódnak. A régiók vezetői, illetve a tagszervezetek önállósodása ellene hat a szakszervezetiség lényegének. Az összefogás és a szolidaritás éppen azáltal tesz erősség egy szakszervezetet, hogy egy irányban húznak, egyet akarnak.
Véleményünk szerint ez a szakszervezeti előny az FRSZ által alkalmazott konstrukcióban a széthúzást, a marakodást és a rendelkezésre álló erőforrások szétfolyását eredményezheti, és eredményezi is a jelek szerint az FRSZ háza táján.
Ezzel szemben a TMRSZ eddigi eredményei, szerveződése, a munkáltatóval szembeni következetes fellépése, elvtelen alkuktól való tartózkodása egyre több munkavállaló szemében válik elfogadhatóbbá, mint az FRSZ értékrendje.
A megosztás, a széthúzás nem érdeke a munkavállalóknak.
A megosztás ténykérdés az FRSZ esetében, és voltak erre irányuló törekvések a TMRSZ szervezetén belül is. Ezek a törekvések meglátásunk szerint mind egyéni ambíciókból, mind egyéb más okokból adódtak.
A TMRSZ a többség döntése alapján a jelenlegi szervezeti és gazdálkodási konstrukcióban végzi feladatát, még annak ellenére is, hogy egyesek saját egyéni ambícióik kibontakoztatása céljából támadták a TMRSZ-t.
A következő FRSZ – már mondhatni örökzöld – nyilatkozat, amelyben szintén a TMRSZ-t igyekeznek befeketíteni, így hangzik:
„4. A TMRSZ-nek is van irodája Budapesten, de a szakszervezet inkább 100.000,-Ft-ért bérli a szekszárdi ingatlant.”
A szakszervezetünk nem csupán Szekszárdon, hanem Budapesten 3 helyen, Hajdú-Bihar megyében, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, Békés megyében, Csongrád megyében. Győr-Moson-Sopron és Baranya megyében is rendelkezik irodával.
Ezzel kapcsolatban megjegyezni kívánjuk, hogy a Budapest, Pozsonyi úti irodaházba nehézkes a bejutás, a folyosókon pedig kamerák vannak felszerelve.
Az FRSZ-nek és a TMRSZ-ből méltatlanság miatt eltávolított egykori tagoknak örökzöld témája a TMRSZ központja, ahol a TMRSZ legbizalmasabb jellegű iratai kerültek elhelyezésre. Tagjaink személyes adatai, a TMRSZ által vitt bizalmas jellegű ügyekben szereplő adatok, információk olyan értéket képviselnek, amelyek – biztonsági szakértők véleménye szerint – nagyon sok embernek a kíváncsiságát keltik fel.
Az utóbbi időben történtek éppen azt bizonyítják, hogy a rendőrségi objektumokban tárolt adatok, információk kiszivároghatnak és ki is szivárognak, ha adott esetben valamely cél elérésére alkalmasnak tartják azt egyesek. A TMRSZ központja nem rendőrségi objektum, az ilyen jellegű adathalászással szemben meglehetősen jól védett. Talán ennek is köszönhető, hogy az APEH, az ügyészség, a Munkavédelmi Főfelügyelőség munkatársai szinte heti gyakorisággal kíváncsiak újabb és újabb adatokra információkra, nem utolsósorban éppen azon FRSZ, de mondhatnánk akár az RKDSZ-hez szegődött tisztségviselők ármányos viselkedésének köszönhetően akik egykor méltatlanná váltak a TMRSZ tagi viszonyra.
A TMRSZ mocskolása, lejáratási szándékkal folyamatos, megszoktuk, hogy van akinek az a fixa ideája, hogy TMRSZ-szel kel, étkezik és fekszik és mantra szerűen mormolja a szekszárdi központ, tagdíjak, méltatlanság, bujtogatás, toborzás, buktassuk meg a Szimát jelszavakat.
Amikor egy kicsit kizökkennek ebből az állapotukból és hamis, rágalmazó, vagy valótlan nyilatkozatokat tesznek, akkor kénytelenek vagyunk reagálni ezekre a gondolatokra, még ha lenne ettől hasznosabb és jobb dolgunk is.
Nem tehetjük meg, hogy az FRSZ régió vezetők által most is előrázott nyilatkozatokat szó nélkül hagyjuk.
A TMRSZ több országos hatáskörű tisztségviselővel járja az országot. Kapcsolatban vagyunk tagjainkkal, sokan ennek köszönhetően is belépnek hozzánk, felszínre hozzuk a lappangó, vagy éppen már felszínre törő problémákat. Tesszük ezt kendőzetlenül, a megtisztulás és a jobb rendészet létrehozása céljából. Ez a munkáltató mellett nem tetszik éppen az FRSZ-nek és másoknak sem. A bebetonozott székek inogni kezdtek vidéken is. Ezért aztán velünk foglalkoznak jobb dolguk nem lévén. Tehát nem azzal foglalkoznak, hogy mit tesznek a munkavállalók érdekében, tagjaikért, hanem a mutyizás mellett elkezdték támadni a TMRSZ-t.
A TMRSZ szekszárdi központi irodájából történik az irányítás, valamint az irattározás. A TMRSZ 2009. november 18-án tartott küldöttértekezletén a jelen lévő, oda hívatlanul bepofátlankodó, a TMRSZ zárt értekezletét botrányukkal megzavaró FRSZ tisztségviselők és a velük összejátszó személy(ek) nyilvánvalóvá tették, hogy a TMRSZ iratállományának a megszerzése volt az egyik fő céljuk.
Tettüket azzal készítették elő, hogy a TMRSZ-en belül újonnan megalakult 30 tagszervezet képviselőit megtévesztették és aláírásukat megszerezve hivatkoztak arra, hogy márpedig a TMRSZ központja és központi irattára nem jó helyen van egy védett objektumban, azt mindenképpen olyan helyre kívánták szállítani – megszerezve ezzel az iratokba betekintési lehetőséget – amelyet a munkáltató biztosít számukra.
A leplezett kutatás bevett gyakorlat egyes szervek részéről. Van amikor jogszerű és van amikor ki sem derül, hogy történt ilyen. Ezen természetéből adódóan a leplezett kutatás eszközével előszeretettel élhetnek azok, akik a TMRSZ romlását, tisztségviselőinek befeketítését tűzték ki fő célként.
Konkrét példa támasztja alá, hogy a jogszerűtlenül tartott leplezett kutatást követően indított büntetőeljárás befejezését követően – amelyben bűncselekmény hiányát állapította meg a bíróság – a TMRSZ főtitkárának azon kérését, hogy szeretné látni mi alapján indított az RSZVSZ büntetőeljárást, és hogyan kerültek adótitkok a rendőrség birtokába, azon okra hivatkozással tagadták meg, hogy az államtitkot képez.
A TMRSZ KKI bérleti díja egyébként 80 ezer Ft/hó, tehát nem 100 ezer Ft/hó, és ezért a TMRSZ kb. 200 négyzetmétert bérel.
Ezzel szemben a szakszervezetek részére biztosított irodaépületet (itt került még elhelyezésre a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság néhány szervezeti egysége is, úgy mint ügyelet és informatikai részleg) a rendőrség információink szerint 25.000.000,-Ft + rezsiköltség bérleti díjért bérli, miközben a Rendőrség vezetése éppen azon ügyködik hogy rendőrségi „kihasználatlan” épületeket adjon vissza a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-nek.
A rendőrség a mai napig nem hajlandó megmondani, hogy mely épületek ezek, ezért a TMRSZ bírósághoz fordult, amelyet I. fokon meg is nyertünk. Hamarosan látni fogja minden FRSZ-es régióelnök is, hogy mire kellene inkább az erejüket és fölösleges idejüket koncentrálni, ha az állomány érdekeit védik valóban.
A TMRSZ ezzel egyidejűleg abban is pert nyert, hogy az ORFK-nak név szerint meg kell adnia azon személyek listáját, akik közvagyonnak minősülő szolgálati gépkocsikat sajátjukként használhatnak.
Az ORFK ezt egy év óta nem hajlandó megadni, de remélhetőleg hamarosan fény derül ezekre a kérdésekre.
Talán nem véletlen, hogy az I. fokú pervesztést követően néhány FRSZ régióelnök a TMRSZ háza táján próbál sepregetni, ahelyett, hogy az állomány érdekében próbálna tisztán látni az ORFK gazdálkodását illetően.
Tény ma már, a munkáltató sem vitatja, hogy a TMRSZ a legtöbb hivatásos állományú rendőrt tömörítő szakszervezet. Öt év alatt kemény, küzdelmes munkával értünk el a jelenlegi állapothoz.
Az egykor mamut – de ma már csak inkább boci – szakszervezetek most kezdenek ébredezni és keresni saját tagságukkal a kapcsolatot. Tegyék. Ez lett volna 20 éve folyamatosan a dolguk.
A TMRSZ felkavarta azt az állóvizet és posványt, ahol a szakszervezeti vezetői pozíciók egyfajta kiváltságként üzemeltek a rendőrségen belül. Ma már az egyre fogyatkozó FRSZ tisztségviselők bebetonozott székei repedeznek, rémülten tekintenek maguk alá, hogy mi történt és kétségbe vannak esve attól, amit ott látnak. Nem szép látvány valóban. Nehéz a hiteltelenné válást követően mindent újra felépíteni. Húsz év előnyből így lett húsz év hátrány. A régi dolgozók nem hisznek már nekik, azok jelentős hányada ma már TMRSZ tag, vagy nyugállományba vonult. Az újszülöttnek minden vicc új. Az FRSZ mostani viccelődése is nekik szól, gondolván azt, hogy ha elhintik a TMRSZ mocskolását az újonnan felszerelőkben, akkor azok megrettennek a TMRSZ-be belépéstől. Rosszul hiszik.
Mindennél többet elárul az FRSZ mentalitásáról, hogy az egyik FRSZ tisztségviselő, amikor a TMRSZ ellen tanúskodott az egyik sajtóperben, azt rótta fel a TMRSZ „bűnéül”, azaz azt, hogy „a TMRSZ gazdálkodásában visszaélések történnek”, hogy a TMRSZ a rendőr-szakközépiskolásoknak is ad karácsonyi ajándékcsomagot!
Tehát Kedves Leendő Rendőrkollégák és Kollégák!
Az az FRSZ, amelyik most nem utolsósorban próbál titeket beléptetni a soraiba és kedveskedik a toborzáskor és folyamatosan mocskolja a TMRSZ-t, azt mondja, hogy coki, nektek nem jár semmi addig, amíg nem fizettek tagdíjat!
A TMRSZ azzal, hogy teljes jogú tagként bán veletek, tagdíjfizetési kötelezettségetektől eltekint, így segítve pályakezdőként benneteket, jogi védelmet, és például karácsonyi csomagot kaptok, szerintük visszaélést követ el. Ezt a szolidaritás elve alapján és az alapján tudjuk megtenni, hogy a tagdíjak egy helyre futnak be, nem pedig ragadós tisztségviselői kezek hamis okiratok kiállításával saját magukat segélyezik.
Ez az FRSZ, és ettől különbözik a TMRSZ. Tény, hogy nem vagyunk egyformák, és mi erre büszkék is vagyunk. A választás pedig rajtatok áll.
Szekszárd, 2010. április 18.
TMRSZ