A RÉT 2010. április 12. napján 13.00 órai kezdettel tartott soros ülésén a tanácskozást az ORFK Közgazdasági Főosztályának vezetője, Kovács István r. ezredes úr vezette.

Az ülésen részt vett Dr. Gömbös Sándor r. ezredes úr, az ORFK Jogi Főosztály vezetője, valamint az ORFK Humánigazgatási Szolgálattól Zakor Sándor úr.

A munkavállalói oldalt a TMRSZ, a BRDSZ, a Rendészeti Védegylet, az FRSZ tisztségviselői valamint az ORFK Közalkalmazotti Tanács elnöke képviselték.

 

 

Kovács r. ezredes úr az ülés megnyitását követően ismertette a tervezett napirendi pontokat:

 

1. A BRDSZ és az FRSZ által a 2010. április 12-ei RÉT ülésre előzetesen írásban megküldött kérdésekre adott szakterületi válaszok ismertetése

2. A korábbi RÉT ülésen feltett, meg nem válaszolt kérdésekre adott válaszok ismertetése

3. Egyebek

 

Az ülés megnyitását követően Kovács r. ezredes úr napirend előtt a TMRSZ Főtitkára, Szima Judit asszony részére mielőbbi jobbulást kívánt, kérte, hogy a jelenlévő TMRSZ tisztségviselők továbbítsák üzenetét..

 

Az ülés fő napirendi pontjai az alábbiak voltak:

 

1.) RSZKI-k Rendőrséghez tartozása

 

Az érdekképviseletek 2010. február 19-én megkereséssel fordultunk az igazságügyi és rendészeti miniszterhez a tanintézetek teljes személyi állománya Rendőrség dolgozóival azonos mértékű cafetériában történő részesítése érdekében. A napokban érkezett minisztériumi válasz szerint – melyet másolatban mellékelek – a rendészeti szakközépiskolák költségvetésükkel is beépültek a Rendőrség cím költségvetésébe.

 

Az IRM válaszra hivatkozással a szakszervezetek ismételten kezdeményezték a rendészeti szakközépiskolák állományának a szakszervezeti munkaidő-kedvezmény számításába, valamint a szakszervezeti tagdíjlevonás rendszerébe történő bevonását.

 

A fenti kérdéskörrel kapcsolatosan az ORFK Jogi Főosztály álláspontja az volt, hogy jogi szempontból elkülönítve indokolt vizsgálni a szakközépiskolák tanulói és az ott szolgálatot ellátó hivatásos, köztisztviselői vagy közalkalmazotti állomány tekintetében.

 

– A hivatásos, köztisztviselői vagy közalkalmazotti állomány esetében az irányadó törvényi rendelkezéseknek megfelelően a munkáltatót terhelik a szakszervezeti jogok biztosításával összefüggő kötelezettségek, így a munkaidő-kedvezmény biztosítása is. Indokolt ugyanakkor kiemelni, hogy a rendészeti szakközépiskolák nem minősülnek rendőrségi szerveknek, azok tekintetében az igazságügyi és rendészeti miniszter csak bizonyos fenntartói jogokat adott át, illetve a költségvetés épült be a rendőrségi költségvetésbe. Ez azonban nem változtat azon az alapvető tényen, az állomány nem a „rendvédelmi szerv állománya”, így a munkaidő-kedvezmény rendvédelmi szervnél keletkező munkaidő-kedvezménnyel történő egybeszámításának alapvető jogi akadálya van.

 

– A szakszervezeti tagdíj levonása és szakszervezet részére történő átutalása tekintetében a munkáltató természetesen az általánosan irányadó rendelkezések szerint köteles eljárni.

– A tanulók tagdíjlevonása tekintetében a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény hivatkozott 46. § (1) bekezdése szerint a tanuló részére járó pénzbeli juttatásából való levonásnak csak jogszabály, végrehajtható határozat, vagy a tanuló hozzájárulása alapján valóban van helye. Ebből következően amennyiben a tanuló hozzájárul ahhoz, hogy a munkáltató a szakszervezeti tagdíjat a részére járó pénzbeli juttatásból levonja, úgy annak nincs jogi akadálya, de ez nem jelenti azt, hogy arra a munkáltató – a szakközépiskola – köteles lenne, ellenkező esetben ugyanis felesleges lenne erről külön is rendelkezni a munkavállalói érdekképviseleti tagdíjfizetés önkéntességéről szóló 1991. évi XXIX. törvényben.

A munkáltató ugyanis alapesetben nem köteles eleget tenni a munkavállaló arra irányuló kérésének, hogy a megbízása alapján a részére járó juttatásból bármiféle rendszeres kifizetést teljesítsen, nyilvánvalóan azért, mert ez a munkáltató részéről pluszmunkát feltételez (ellenkező esetben például a rendszeres közüzemi számlák havi egyenlő részletben történő kiegyenlítését is egyszerűbb lenne rögtön a munkáltatón keresztüli átutalással teljesíteni). Ezen alapelvre figyelemmel rendelkezik külön a munkavállalói érdekképviseleti tagdíjfizetés önkéntességéről szóló 1991. évi XXIX. törvény arról, hogy a munkáltató a munkavállalók munkabéréből a szakszervezeti vagy egyéb érdek-képviseleti tagdíjat (a továbbiakban: tagdíjat) a munkavállaló írásbeli kérelmére köteles levonni, és a munkavállaló által megjelölt szakszervezet vagy egyéb munkavállalói érdekképviselet (a továbbiakban: érdekképviselet) javára köteles a kérelemben meghatározott összeget átutalni. Ez a kötelező rendelkezés azonban csak a munkavállalókra terjed ki, a munkavállalónak nem minősülő tanulókra, hallgatókra nem.

 

A munkáltatói oldal álláspontja szerint a szakközépiskolai hallgatók esetében a munkáltató nem köteles levonni a szakszervezeti tagdíjat, de önként dönthet ezen megoldás mellett is.

 

A munkaidő-kedvezmény tekintetében az ORFK álláspontja az, hogy a tanulói jogviszonyban állók más megítélés alá esnek, mint a hivatásos, közalkalmazotti vagy köztisztviselői jogviszonyban állók, a tanulók ugyanis nem minősülnek a Rendőrség hivatásos állományú tagjainak, illetve a szakközépiskolával nem munkavégzésre irányuló jogviszonyban állnak, főszabály szerint munkáltatójuk sincs, akivel szemben a szakszervezet jogainak gyakorlása érdekében felléphetne. A szakszervezeti jogok gyakorlása tehát ebben az esetben nem a Hszt. rendelkezésein, illetve a szakszervezetek taglétszámának nyilvántartásával, a munkaidő-kedvezmény elszámolásával és megváltásával kapcsolatos munkáltatói eljárásról szóló 39/2008. (OT 23.) ORFK utasításon alapul, hanem a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény és a Munka Törvénykönyve rendelkezésein. A hivatkozott jogszabályokból az következik, hogy a szakközépiskolai tanuló tagok létszáma sem a reprezentativitás, sem a munkaidő-kedvezmény szempontjából nem releváns tényező, ami ugyanakkor természetesen nem akadálya annak, hogy a szakszervezetek a tanulói állomány körében – az alapszabályukban meghatározott módon tagokat gyűjtsenek.

 

2.) Részmunkaidős foglalkoztatás

Az előző RÉT ülésen a szakszervezetek képviselői tájékoztatást kértek a 2010. január 1-től valamennyi foglalkoztatási jogviszonyban bevezetett részmunkaidős foglalkoztatás jogintézményének statisztikai adatairól. A márciusi ülésen még csak részadatok álltak rendelkezésre.

Az ORFK tájékoztatása szerint a Rendőrség állományából – 6 megyei rendőr-főkapitányságon, az NNI-nél, valamint az ORFK szerveinél – összesen 42 főt foglalkoztatnak részmunkaidőben. A személyi kört a közalkalmazotti (40 fő), illetve a köztisztviselői jogviszonyban állók (2 fő) alkotják. Az érintettek heti munkaidőkerete: 20, 30, illetve 35 óra.

3. ) Munkába járás költségtérítés – jogszabályváltozás

Az előző RÉT ülésen az érdekképviseletek tájékoztatást kértek arra vonatkozóan, hogy a 2010. május 1-től hatályba lépő jogszabályváltozással 30 ezer Ft-ban maximalizálásra kerülő hazautazási költségtérítés hozzávetőlegesen az állomány hány %-át fogja negatívan érinteni.

Az ORFK válasza szerint a 39/2010. (II. 26.) Korm. rendeletben szereplő maximális költségtérítési összeg hazautazásnál 2010. évben havonta legfeljebb 30.000 Ft. 2011-től minden évben az előző évben irányadó összegnek a Központi Statisztikai Hivatal által a megelőző évre megállapított és közzétett éves átlagos fogyasztói árnövekedés mértékével növelt összege a maximális költségtérítés. A 30.000 Ft-ban limitált korlát nem vonatkozik a napi munkába járásra; ebben az esetben a munkáltató által fizetett napi munkába járással kapcsolatos költségtérítés a bérlettel vagy menetjeggyel való elszámolás ellenében azok árának legalább 86%-a.

A korábbi rendelet egyáltalán nem rendezte a külföldre történő hazautazás költségtérítését, amelyet jelen rendelet a szabályozási tárgykörébe vont. A maximum-összeg megállapítására a Korm. rendelet előterjesztése alapján a vasúti tarifák, valamint az EGT-fővárosok és Budapest közötti repülőutak kb. 10.000-90.000 Ft közötti szóródására tekintettel került sor, természetesen a tényleges költségtérítés – az utazás tényleges költségeitől függően – ennél alacsonyabb is lehet. Ezáltal egységes szabályozás vonatkozik mind a hazánkból, mind az EGT-államokból hazautazó munkavállalók vonatkozásában.

A rendelet meghatározza a napi munkába járás és a hazautazás fogalmát. A rendelet alkalmazásában:
– napi munkába járás: a lakóhely vagy a tartózkodási hely és a munkavégzés helye közötti napi, valamint a munkarendtől függő gyakoriságú rendszeres vagy esetenkénti oda- és visszautazás;
– hazautazás: a tartózkodási helyről – a munkavégzés rendjétől függően – legfeljebb hetente egyszer a lakóhelyre történő oda- és visszautazás.

A hivatkozott Korm. rendelet a kihirdetését követő (II. 26.) harmadik hónap első napján, vagyis 2010. május 1-jén lép hatályba. Az ORFK GF Gazdasági Ellátó Igazgatóság munkatársának tájékoztatása szerint a limitált összeg a számfejtési körébe tartozó szervek állományából (2010.02.28-ai számfejtési létszám: 7 689 fő) várhatóan mindösszesen 3 főt fog érinteni negatívan a hétvégi hazautazás kapcsán.

4.) Ózd térfigyelő

Az érdekképviseletek az előző RÉT ülésen jelezték, hogy az Ózdi Rendőrkapitányságon 3 hónapja nem kapják meg a kollégák a térfigyelő rendszer működtetésében való közreműködésükért járó díjat, mivel állítólag a kapitányság és az önkormányzat közötti szerződéshez szükséges ORFK ellenjegyzés még hiányzik. A kapott válasz szerint csak speciális esetben (pl. adomány) szükséges az ORFK ellenjegyzése, mindazonáltal ígéretet kaptunk a probléma kivizsgálására. Az előző RÉT ülést követően birtokunkba jutott információ szerint a szerződés évenként szükséges meghosszabbítása nem történt meg.

Az ORFK válasza szerint Az ORFK GF Észak-Magyarországi Gazdasági Ellátó Igazgatóság igazgatójának tájékoztatása szerint Ózd Város Önkormányzata 17 millió forintot adományoz az Ózdi Rendőrkapitányság részére a köztéri térfelügyeleti rendszer működtetésével kapcsolatos költségekre. A Rendőrség Gazdálkodási Szabályzata alapján a tízmillió forint bruttó érték feletti adomány esetében az adomány elfogadása az államtitkár hatáskörébe tartozik. A költségvetési szerv a részére felajánlott adományokról – amennyiben annak elfogadása a költségvetési szerv vezetőjének hatáskörét meghaladja – az ahhoz kapcsolódó jogokról és kötelezettségekről, valamint egyéb lényegesnek ítélt körülményről köteles a szolgálati út betartásával a gazdasági főigazgatóhoz, illetőleg annak engedélyezési jogkörét meghaladó esetekben – a gazdasági főigazgató hozzájárulásának előzetes kikérésével – az IRM államtitkárhoz kérelmet előterjeszteni. Ennek megfelelően az Észak-Magyarországi GEI igazgatója 2010. március 04-én felterjesztette az adományozásról szóló megállapodást a gazdasági főigazgató úr részére az IRM felé történő továbbítás érdekében. Az ORFK GF Információtechnológiai és Műszaki Főosztály (ITMFO) munkatársának tájékoztatása alapján a megállapodást az Országos Rendőrfőkapitány Úr által aláírt előterjesztéssel 2010. március 22-én továbbították az IRM rendészeti szakállamtitkára felé, amelynek engedélyezésére várhatóan 1 héten belül sor kerülhet. A megállapodás 2010. március 1-től 2010. december 31-ig hatályos, az önkormányzat képviselő testülete a 2011-re vonatkozó pénzügyi tervtárgyalások során dönt a további működtetésről és annak feltételeiről a hatályos jogszabályok figyelembevételével. A vonatkozó szabályok alapján a megállapodásnak tartalmaznia kell az adomány azonosító adatait, bruttó és nettó könyv szerinti értékét, amellyel kapcsolatban kiemelést érdemel, hogy az adományozó önkormányzat a megállapodás felterjesztése előtt négy munkanappal hozott határozatot az adományozott összegről.

5.) Gépjárművezetői pótlék

Az FRSZ információi szerint Csongrád megyében (Szegedi Határrendészeti Kirendeltség) szóbeli utasítás tiltja a gépjárművezetői pótlék kifizetését, holott a pótlékra jogosultságot állományparancs rögzíti. Erre figyelemmel kérték az ügy kivizsgálását, egyben kezdeményezték a járandóságok kifizetését és a mulasztók felelősségre vonását.

Az ORFK válasza szerint a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság vezetője valamennyi szervezeti egység, illetve elem részére meghatározott egy létszámkeretet. Ez az állomány 60 %-ának megfelelő nagyságrendet jelent. Az, hogy ténylegesen ki részesüljön a gépjárművezetői pótlékban a szervezeti egységek, illetve elemek vezetőinek javaslata figyelembevételével, illetve a DA GEI igazgatójának ellenjegyzése alapján kerül parancsosításra. Az elkészített parancsok alapján történik a számfejtés. Minden egyes esetben, amennyiben parancs készül az, a számfejtés is megtörténik.
Tekintettel arra, hogy a gépjárművezetői pótlék havi pótlék, illetve a távolléti díj alapjául is szolgál, így a pótlék számfejtése a teljes hónapra történik meg, nem pedig napokra.

6.) Különleges gépjárművezetői pótlék

 

A belügyminiszter irányítása alatt álló fegyveres szervek hivatásos állományú tagjai illetményének és egyéb juttatásainak megállapításáról, valamint a folyósítás szabályairól szóló 20/1997. (III. 19.) BM rendelet alapján a különleges gépjárművezetői pótlék folyósítása szempontjából a rabszállító gépkocsi különleges gépjárműnek minősül. A kiemelt gépjárművezetői pótlék álláspontunk szerint az őrzött szállások kényszerszállító gépjárműnek kialakított járműveit vezetőket is megilleti, de azt részükre nem folyósítják.

 

A fentiekre tekintettel az érdekképviseletek kezdeményezték az érintett állomány pótlékra való jogosultságának parancsosítását, és a pótlék folyósítását.

A munkáltatói oldal álláspontja szerint az őrzött szállások kényszerszállító gépjárművei a jelenlegi szabályozás értelmében nem számítanak különleges gépjárműnek, így az érintett állomány jogosultságának megállapítása parancsosítás útján nem oldható meg. Amennyiben a kérés szakmailag indokolható, az ORFK Jogi Főosztály útján kezdeményezhető a rendelet módosítása.

A válaszra hivatkozással a szakszervezetek jelenlévő képviselői az ülésen indítványozták a jogszabály-módosítás ORFK általi kezdeményezését. Az ORFK ezt arra hivatkozással utasította el, hogy a rabszállító, valamint az említett kényszerutaztató gépjármű belső terének eltérő kialakításából eredően (a rabszállító belülről is zárt), a szolgálati feladat is eltérő (a járműben szállított személyi kör is más). Az érdekképviseletek álláspontja szerint a pótlékra jogosultság szempontjából csak a gépjárművek műszaki paraméterei vizsgálhatók, márpedig a két gépjármű felépítése azonos, így azok vezetői egyformán jogosultak díjazásra.

7.) Létszám feletti foglalkoztatás

A 61 pontos Cselekvési Program és Feladatterv egyebek közt előírta a Határőrség – Rendőrség integrációját követő 2 év moratórium lejártával a létszám feletti foglalkoztatás megszűntetését. Az FRSZ információi szerint ugyanakkor Nógrád megyében még mindig van közel 20 fő volt határrendész, akik létszám felettiként foglalnak státuszokat, így azok betöltésére nem kerülhet sor. Erre tekintettel tájékoztatást kértek a Rendőrségnél létszám felettiként foglalkoztatottak létszámáról és rendőri szervenkénti megoszlásáról, valamint a Nógrád Megyei Rendőr-főkapitányságon foglalt státuszok felszabadításának várható időpontjáról, és a tett intézkedésekről.

A munkáltatói oldal tájékoztatása szerint a Rendőrség és a Határőrség integrációja során az Országos Rendőr-főkapitányság a szakszervezetekkel kötött megállapodásban vállalta, hogy a más munkáltató státuszán lévő munkavállaló esetében – a munkavállalónak a munkajogi szabályokban meghatározott, felróható magatartása, illetve a munkavállaló kérésének kivételével – a munkáltató legalább két évig nem szünteti meg a munkavállaló jogviszonyát. Az ORFK által a hivatkozott megállapodásban tett vállalás határideje 2009. december 31-én járt le.
A fentiek alapján a státusz feletti foglalkoztatásra engedélyt kapott szervek állományának létszáma eltért a jóváhagyott állománytáblában megjelölt létszámtól, valójában a tényleges létszámot az adott szervhez kinevezettek figyelembe vételével lehetett megállapítani, és ilyen módon lehetett megállapítani az adott szerv tényleges munkavállalóinak száma. Ez ugyanakkor másik oldalról azzal a következménnyel járt , hogy a státusz feletti foglalkoztatáshoz az állománytábla szerinti saját státuszokat biztosító szervek ezen státuszokat – a Rendőrség összlétszámának felső korlátjára és az ahhoz kapcsolódó bérfedezetre tekintettel – nem tölthették fel.
A közterületek rendjét hatékonyabban biztosító intézkedései, szervezet-átalakítási és bűnmegelőzési feladatai végrehajtására készült „a Magyar Köztársaság Rendőrsége 2009-2010. évekre vonatkozó Cselekvési Programja és Feladatterv” 19. pontja meghatározta a szervezési állománytáblázatban meghatározott beosztásokon felül -más rendőri szerv státuszán- történő foglalkoztatás megszüntetését.
A fenti feladat végrehajtása megtörtént az országos rendőrfőkapitány úr saját hatáskörben jóváhagyott, 2009. szeptember 14.-én az MRFK-k, BRFK, NNI, KR, KÖE, RRI állománytáblázatának kiadásával egyidejűleg.
Az állománytáblázat módosítások tartalmazták többek között a létszámfeletti állomány helyzetének rendezésével kapcsolatos feladatot is. Azon MRFK-k, és a BRFK akiknek az állománytáblázataik szerinti státusait foglalta az érintett állomány, és státusaik emiatt zárolva voltak, a zárolást mind a SZENYOR for WINDOWS személyügyi nyilvántartó rendszer szervezési alrendszerében, mind a kiadott állománytáblázatokban feloldottuk és az érintett rendőri szervek visszakapták saját használatra státusaikat.
Azon négy megyei rendőr-főkapitányság (Vas, Győr-Moson-Sopron, Nógrád, Szabolcs-Szatmár-Bereg), amelynek létszámfeletti állománya volt, az érintett állománnyal megtörtént az elbeszélgetés, biztosítottuk őket, hogy a részükre a Rendőrség szervezetében mindenkinek biztosítunk beosztást. Az érintett állomány jelentős része a felajánlott beosztást elfogadta, egy része a nyugállományba vonulást választotta, és kis számban voltak azok, akiknek a helyzetét személyzeti úton úgy oldottuk meg, hogy az egy éven belül ismert fluktuáció során megüresedő státus került nekik felajánlásra, és a megüresedésig rendelkezési állományba kerültek.
Az ORFK válasza szerint a megyei rendőr-főkapitányságok vonatkozásában a felvetésben leírtak nem felelnek meg a valóságnak, sem a Nógrád megyei, sem más megyei rendőr-főkapitányság szervezetében a létszámfeletti állomány nem foglalja más rendőri szerv státusát. A korábban e célból foglalt státusok 2009. október 1-jei hatállyal felszabadításra kerültek.

8.) Elbírálási határidők

A szakszervezetek kezdeményezték, hogy az ORFK szakirányítóként hívja fel a rendőri szervek munkáltatóinak figyelmét a Hszt.-ben foglalt határidők (kérelem, illetve panasz elbírálása) betartásának, illetve a dolgozói beadványok tartalmuknak megfelelő elbírálásának kötelezettségére. Nógrád megyét érintően konkrét kivizsgálást és intézkedést is kezdeményeztek, mivel ott például 2009. július óta húzódik a csapatszolgálati tevékenység díjazása iránti igények elbírálása. Az egyedi beadványok benyújtására 2009. októberben és 2010. januárban is sor került, azokra a munkáltató eddig még nem reagált.
A munkáltatói oldal válasza szerint az ORFK Humánigazgatási Szolgálata eddig is felhívta a területi vezetői szervezetek humánigazgatási szakszolgálatainak figyelmét a jogszabályokban előírt határidők betartására és meg fogja ezt tenni ismételten a 2010. május második felében tervezett rendőrségi humánigazgatási szakszolgálat vezetők soron következő összevonásán is. Tényként meg kell állapítani, hogy a jogszabályban előírt határidőkből történő kicsúszások igen ritkán kötődnek a humánigazgatási szakszolgálathoz, illetve annak ügyintézőihez. A konkrét esettel kapcsolatban az ORFK felvette a kapcsolatot a Nógrád MRFK Humánigazgatási Szakszolgálatával, visszajelzésük után és alapján tudnak e konkrét ügyben érdemben válaszolni.

9.) Külső határos határrendészeti kirendeltségeket érintő problémák

a) alacsony létszámfeltöltöttség

Az érdekképviseletek a Rendőrség vezetése részéről állománymegtartó intézkedések megtételét kezdeményeztük a külső határos határrendészeti kirendeltségek alacsony létszám-feltöltöttségi (80 % alatti) problémájának kezelése érdekében. Az említett szerveknél ugyanis igen nagy az elvándorlás a rendőrkapitányságok előnyösebb adottságai (elhelyezkedés, infrastruktúra, stb.) miatt.

Az ORFK válasza szerint a külső határos határrendészeti kirendeltségeken az állomány megtartásának témaköre a Rendőrség vezetése előtt ismert. A kialakult helyzet a Rendőrség szakmai vezetését nem kevésbé foglalkoztatja, mint az érdekképviseleteket. A korábban eseti jelenség a Határőrség és a Rendőrség integrációja óta kezd egyre inkább tendencia jelleget ölteni. Az okok és körülmények teljes körű feltárása és a helyzet megnyugtató módon történő kezelése érdekében indokolt témavizsgálat keretében vizsgálni a kérdést még azt megelőzően, hogy a jelenség nyugtalanító méreteket öltene. A határrendészeti területen szolgálatot teljesítő állomány részére történő, speciális állománymegtartó intézkedések megtétele szakmai szempontból feltétlenül helyes és szükséges. A Rendészeti Főigazgatóság szerint a helyzet tisztázását feltétlenül elősegítené, ha az FRSZ a probléma felvetése mellett, a megoldás irányába mutató javaslatot is tenne. Ennek érdekében javasolja a Rendészeti Főigazgatóság, hogy a RÉT ülésen az érdekképviseleti oldal fejtse ki, hogy a helyzet kezelésére milyen konkrét intézkedéseket látna célszerűnek. A tervezett témavizsgálat során a Rendészeti Főigazgatóság számít az érdekképviseletek támogató közreműködésére.

Az ülésen a szakszervezetek kifogásolták a határrendészeti szakterületi felvetéseikre adott szakmai vezetői válaszok szakszervezetünkre nézve sértő hangvételét.

b) üzemanyag norma csökkenése

A külső határos határrendészeti kirendeltségek üzemanyag normája a tavalyi évihez viszonyítva 2010-re 20 – 25 %-kal csökkent. A csökkenés mértéke még ennél is nagyobb, ha a tavalyi évben a külső határos akciókra külön biztosított keretet is figyelembe vesszük. A jelentős üzemanyag elvonás érthetetlen, mivel a szervek feladatai nem csökkentek. Erre tekintettel a szakszervezetek tájékoztatást kértek az üzemanyag norma csökkentés okairól, egyben kimutatást kérünk az üzemanyag norma alakulásáról a Rendőrség egésze vonatkozásában, rendőri szervenkénti bontásban.

A munkáltatói oldal tájékoztatása szerint a Rendőrség költségvetési gazdálkodásának szigorításáról szóló 57/2008. (OT 30.) ORFK utasítás alapján a gépjárművek futásteljesítményét 2009. január 01-jétől – a 2008. évi havi szinthez képest – átlagosan, havi szinten, 300 km-rel csökkenteni kellett, azonban az ORFK GF ITMFO munkatársának tájékoztatás alapján az ORFK GF egyéb, az üzemanyag felhasználás csökkentésére irányuló korlátozást nem írt elő. A szigorító intézkedésnek köszönhetően a Rendőrség 2009. évi hajtóanyag beszerzése a beszámoló adatai alapján a 2008. évi teljesítés 91,53 %-a, a felhasználást a mellékelt kimutatás költségvetési szervenkénti bontásban tartalmazza.
A 2009. év tehermentesítése érdekében a fejezetek egyensúlyi tartalékának felhasználásáról szóló 2175/2008. (XII. 17.) Korm. határozat alapján a Rendőrség részére 2008. év végén 2.500 millió forint került biztosításra. Az ORFK csaknem hétszeres felhasználásnak, illetve az irányítása alá költségvetési szervek alacsonyabb felhasználásának oka, hogy fenti összegből 1.250 millió forint összegben megrendelt MOL üzemanyagkártyák (VUK-kártyák) az ORFK költségvetéséből kerültek kifizetésre.

10.) Esélyegyenlőségi tervek

Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. CXXV. törvény az 50 főnél több munkavállalót foglalkoztató munkáltatók számára kötelezően előírja az esélyegyenlőségi terv készítésének kötelezettségét. Erre figyelemmel a szakszervezetek kezdeményezték, hogy az ORFK, mint szakirányító szerv nyomatékosan hívja fel minden munkáltató figyelmét a jogszabályban előírt szabályalkotási kötelezettségének mielőbbi teljesítésére; javasolták, hogy a területi egyenlőségi tervek elkészítésénél az ORFK Esélyegyenlőségi Tervét vegyék a szervek alapul. A szabályozás elmaradása azt eredményezi, hogy jelenleg rendőri szervenként például eltérő foglalkoztatási feltételek (pl. gyerekesek munkaidő kedvezménye) állnak fenn, azonos helyzetben lévő munkavállalók tekintetében.

Az ORFK válasza szerint az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. CXXV. törvény az 50 főnél több munkavállalót foglalkoztató munkáltató részére kötelezően előírja az esélyegyenlőségi terv elkészítését. Az ORFK-ra vonatkozóan ez a terv a szakszervezetek közreműködésével elkészült és megjelenése az ORFK Tájékoztatóban (OT) rövid időn belül várható. Az ORFK eddig külön figyelem felhívással nem élt a rendőrségi munkáltatók felé, mert iránymutatásként nem tudott mit meghatározni. Az elgondolás szerint az „ORFK Esélyegyenlőségi Tervének” OT-ban történő megjelenése után figyelem-felhívási és ajánlási célzattal az ORFK Humánigazgatási Szolgálat írásban fogja megkeresni a területi rendőri szervezetek vezetőit a saját esélyegyenlőségi tervük elkészítése érdekében.

11.) Külszolgálati díj

A magyar-román határszakaszon dolgozó útlevélkezelők államközi megállapodás alapján egyvonalas ellenőrzést végeznek, vagy csak a Magyar Köztársaság, vagy csak a Román Köztársaság területén (általában a kilépő forgalom kezelése román területen, a belépő forgalom kezelése magyar területen történik). A hatályos szabályzók szerint a szomszéd állam területén történő szolgálatellátásért külszolgálati díj járna az állománynak, de a gyakorlatban a folyósítás tekintetében az eljárás nem egységes: a Battonyai HRK-n például folyósítják a külszolgálati díjat, a Biharkeresztes HRK-n viszont nem. A szakszervezetek kezdeményezték az ügy kivizsgálását, a járandóságok visszamenőleges rendezését.

Az ORFK válasza szerint a „hatályos szabályozók” áttekintése alapján nem állapítható meg, hogy mit takar a „külszolgálati díj” fogalma. A Hszt. által ismert fogalmak közül a jelzett esetkörben a „külföldi napidíj” vagy a külföldi szolgálati helyi pótlék alkalmazása jöhet szóba.
A Hszt. 2010. január 1-jén hatályba lépett módosítása – többek között az ORFK javaslatára – kiegészítette a felhatalmazó rendelkezéseket azzal, hogy a rendészetért felelős miniszter rendeletben szabályozza a három hónapnál rövidebb időtartamú külföldi szolgálatot teljesítők részére nyújtható napidíj mértékét, megállapításának, kifizetésének, elszámolásának rendjét. Ezzel egyidejűleg a Hszt. 111.§-a kiegészült egy új (3) bekezdéssel, amely szerint a három hónapnál rövidebb időtartamú külföldi szolgálat esetén a hivatásos állomány tagját megillető napidíj mértékét, kifizetésének és elszámolásának rendjét a miniszter rendeletben állapítja meg, a szolgálatteljesítés helyének sajátosságaira figyelemmel. A módosításra azért volt szükség, mert a Hszt. és végrehajtási rendeletei csak a belföldi napidíjról rendelkeztek, a tartós külföldi kiküldetés esetkörét leszámítva nem volt a hivatásos állomány tekintetében olyan szabályozás, vagy annak megalkotására felhatalmazás, ami alapján a kérdéskör rendezhető lett volna. A felhatalmazó rendelkezés alapján megalkotandó miniszteri rendelethez az ORFK az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium megkeresésére szövegszerű javaslatot készített indokolással, a jogszabály-előkészítés jelenlegi állásáról az ORFK nem rendelkezik információval. A Hszt. 322.§ (2) bekezdése a vám- és pénzügyőrség esetében nevesíti a külföldi szolgálati helyi pótlékot. A hivatkozott rendelkezés szerint a vám- és pénzügyőrség külföldi szolgálati helyen szolgálatot teljesítő hivatásos állományú tagját naponta a belföldi napidíj 50%-ának megfelelő külföldi szolgálati helyi pótlék illeti meg. Ez a pótlék más fegyveres szerv esetében nem ismert, így folyósítására nincs is jogi lehetőség.

12.) Közös Kapcsolattartási Szolgálati Helyek ügyeleteseinek besorolása

A Közös Kapcsolattartási Szolgálati Helyek ügyeleteseinek besorolása az azonos feladat ellenére eltér: míg a Kiszombor KKSZH ügyeletesei II/IV, addig az Ártándi KKSZH ügyeletesei II/III besorolásúak. A II. besorolási osztályú ügyeletes a 19/2008. (IX. 18.) IRM rendelet alapján a II/IV besorolásba tartozik. Erre figyelemmel az érdekképviseletek kezdeményezték az ügyeletesek jogszabályoknak és ellátott feladatnak megfelelő átsorolását.

A munkáltatói oldal válasza szerint a felvetést a Rendészeti Főigazgatóság szakmai szempontból megvizsgálta, álláspontjuk szerint a Közös Kapcsolattartási Szolgálati Hely/Rendészeti Együttműködési Központ által végzett tevékenység jellege, sajátos feladatai és felelőssége alapján indokolt a Rendőrség által nemzetközi szerződés alapján üzemeltet hét Közös Kapcsolattartási Szolgálati Helyet/Rendészeti Együttműködési Központból ötre vonatkozóan a kérdést a jelenleg eltérő megközelítés helyett, egységes megközelítés mentén vizsgálni. Erre figyelemmel,a Rendészeti Főigazgatóság indokoltnak tartja a Közös Kapcsolattartási Szolgálati Hely/Rendészeti Együttműködési Központ állományába tartozók beosztására vonatkozóan egységesen az „ügyeletes” megnevezést és II/IV. besorolást alkalmazni.

A főigazgatóság álláspontja szerint az FRSZ a kérdést leegyszerűsítve veti fel, amikor a problémát csupán a magyar-román határszakaszon működő közös kapcsolattartási szolgálati helyek esetében kezeli. A témát indokolt valamennyi közös kapcsolattartási szolgálati helyre vonatkozóan vizsgálni. A Közös Kapcsolattartási Szolgálati Hely/Rendészeti Együttműködési Központ felépítésére, valamint a rendszeresített beosztásainak meghatározására vonatkozóan alapvető okmány az illetékes megyei rendőr-főkapitányság állománytáblája. Az igazságügyi és rendészeti miniszter felügyelete, irányítása alá tartozó fegyveres szerveknél rendszeresített hivatásos beosztásokról és a betöltésükhöz szükséges követelményekről szóló 19/2008. (IX. 18.) IRM rendelete meghatározza a Rendőrség önálló állománytáblával rendelkező szerveit. A rendelet alapján a Közös Kapcsolattartási Szolgálati Hely/Rendészeti Együttműködési Központ esetében a rendszeresített hivatásos beosztásokat, azok besorolását az illetékes megyei rendőr-főkapitányság vezetője jogosult meghatározni.
Az ülésen a szakszervezetek jelezték, hogy elfogadhatatlannak tartják, hogy az ORFK, mint szakmai irányító nem szólhat bele, hogy a rendőri szerveknél egyazon szolgálati feladatra egyforma beosztás és ezáltal besorolás legyen rendszeresítve. A válasz szerint ugyanis bár a szakmai irányítás egyetért azzal, hogy II/IV-es besorolású ügyeletesként kell az adott feladatot ellátni, de mivel az állománytábláról a megyei rendőrfőkapitány rendelkezhet, ezért a feladathoz rendszeresített beosztás besorolását csak ő határozhatja meg.

Az érdekképviseletek az ülésen felhívták a munkáltatói oldal képviselőinek figyelmét, hogy az ORFK szakmai irányító szerepének hatékonyabbá tételét tartják szükségesnek a fenti és a hozzá hasonló problémák megoldása érdekében.

13.) 50, 60 évesek elismerésben részesítése

A szakszervezetek számtalan alkalommal kezdeményezték a Belügyminisztérium megszűnésével megszűntetett születésnapi elismerési forma országosan egységes visszaállítását. Jelenleg van, ahol erről kollektív szerződés rendelkezik, de az érintett állomány megbecsülése általános érvényű szabályozást tenne szükségessé. Az érdekképviseletek ismételten kezdeményezték, hogy a Rendőrség vezetése az állományban 50, 60 évesként szolgálók elismerésének költségvetési fedezetét biztosítva országosan egységes eljárási rendet alakítson ki.

A munkáltatói oldal válasza szerint a Rendőrség jelenlegi költségvetési helyzetében a Gazdasági Főigazgatóság nem lát lehetőséget a megfelelő színvonalú elismerési lehetőségek pénzügyi feltételeinek biztosítására, de az ORFK Humánigazgatási Szolgálatával együttműködésben továbbra is vizsgálja a vonatkozó jogszabályi előírások teljesítéséhez szükséges feltételek megteremthetőségét.

14.) UV-B védelem

A szakszervezetek tájékoztatást kértek arra vonatkozóan, hogy a nyár közeledtével a Rendőrség vezetése milyen intézkedéseket tesz, vagy tervez a közterületen szolgálatot ellátók UV-B sugárzás elleni védelme érdekében. Kezdeményeztük a ténylegesen utcai szolgálatot ellátók napszemüveggel történő ellátását, illetve a napszemüveg vásárlás támogatási rendszerének a munkaszemüveghez hasonló megteremtését.

Az ORFK válasza szerint a Magyar Köztársaság Rendőrsége Öltözködési Szabályzatának kiadásáról szóló 10/2010. (OT.6) ORFK utasítás értelmében a napszemüveg (fekete- arany- vagy ezüstszínű kerettel) a megengedett öltözékek közé tartozik, viselése nem kötelező. A napszemüveg vásárlásához nyújtható munkáltatói támogatás bevezetése egyrészt munkavédelmi, nagyobb részt azonban költségvetési kérdés. Az objektív felelősséggel összefüggésben realizált bevétel csökkenő tendenciája miatt jelenleg nincs esély az állomány juttatásainak bővítésére.

A fenti válaszra tekintettel az érdekképviseletek az ülésen kezdeményezték, hogy a Rendőrség vezetése időben intézkedjen az állomány védelmét a nyári időszakban biztosító intézkedések (pl. napvédő krémek beszerzése) megtételére.

15.) Védőital

2009. augusztusban az ORFK koordinációra bocsátotta a Rendőrség Gazdálkodási Szabályzatának módosításáról szóló normatervezetet, amely a védőital biztosításának feltételeit rendezte volna. A hatályos ORFK norma előírásai ugyanis nincsenek összhangban a munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről szóló 3/2002. (II. 8.) SzCsM-EüM együttes rendeletben foglaltakkal. A hivatkozott együttes rendelet pl. a hűsítő védőital biztosítását zárttéri és szabadtéri munkahelyen egyaránt 24 ^oC korrigált effektív értékhez köti, ezzel szemben az ORFK norma szerint csak 26 ^oC határérték esetén és csak a szabadban munkát végző állomány jogosult védőitalra. A szakszervezetek tájékoztatást kértek az indokolt normamódosítás elmaradásának okáról, egyben kezdeményezték a belső szabályzó szakszervezetekkel egyeztetett soron kívüli módosítását.

Az ORFK válasza szerint a Rendőrség Gazdálkodási Szabályzata kiadásáról szóló 4/2003. (III. 31.) ORFK utasítás módosításának előkészítésére valóban sor került az elmúlt évben, figyelemmel a munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről szóló 3/2002. (II. 8.) SzCsM-EüM együttes rendeletben foglaltakra. A módosítást tartalmazó 21/2010. (OT 10.) ORFK utasítás közzétételére a 10. számú ORFK Tájékoztatóban került sor, az 2010. április 2-án hatályba lépett.

16.) Ruházati utalvány elfogadása

A szakszervezetek a korábbi RÉT ülésen jelezték, hogy információik szerint a Róna utcai ruházati boltban a tavalyi 30 ezer Ft összegű egyenruházati utánpótlási ellátmány maradványösszegére kiadott utalványt nem fogadták el.

Az ORFK tájékoztatása alapján a ruházati bolt vezetőjének elmondása szerint ilyen nem fordult elő, ezért kérik, hogy olyan információt kapjanak, amelynek alapján konkrét esetet lehet rögzíteni és vizsgálni, ha szükséges a felelőst megállapítani (hol, mikor, ki volt az eladó, stb.).

17.) Ügyeletesi feladatokat ellátó határrendészek

A már több RÉT ülés óta húzódó probléma kapcsán az alábbi munkáltatói tájékoztatás született. Az ORFK tájékoztatása szerint a kérdéskör kapcsán a rendészeti főigazgató a 2010. januári és a 2010. februári RÉT ülések előkészítése során is jelezte, hogy szakmai szempontból a Rendőrség ügyeleti szolgálata és a közreműködésével teljesítendő jelentési és tájékoztatási kötelezettség rendjéről szóló 33/2009. (OT 18.) ORFK utasítás megnyugtató módon tisztázza a jogi helyzetet illetve azt, hogy a felvetés a szükséges munkáltatói vezetői döntés meghozatala után személyügyi igazgatás keretében oldható meg.

A kérdéskör a Rendészeti Főigazgatóság véleménye szerint is sokkal összetettebb annál, mint ahogy azt az FRSZ érzékeli és észrevételezi. Szakszervezeti szempontból vélelmezhetően helyes a kijelentés, amely szerint „az ügyeletes az ügyeletes, a határrendész pedig határrendész”. Mindazonáltal szerencsésebb lenne és talán a kérdés megnyugtató módon történő tisztázását is elősegíthetné, ha az FRSZ a megoldás irányába mutató javaslatot is tenne. A probléma ugyanis a szakszervezet által kért, javasolt illetve követelt „országos szintű kivizsgálás” nélkül is ismert. Az érintett állománynak pedig jelenleg is van a lehetősége arra, hogy igényt érvényesítsen abban az esetben, ha azt sérelmezi, hogy munkáltatója intézkedést mulasztott vele szemben.
A fentiekkel összefüggésben a rendészeti főigazgató tájékoztatta a RÉT ülés résztvevőit, hogy a Határrendészeti Főosztály igény szerint a szakterületet érintően szakmai konzultáció céljából készséggel áll a szakszervezetek rendelkezésre.

Az igazságügyi és rendészeti miniszter felügyelete, irányítása alá tartozó fegyveres szerveknél rendszeresített hivatásos beosztásokról és a betöltésükhöz szükséges követelményekről szóló 19/2008. (IX. 18.) IRM rendelet 5. § szerint az őr-, ügyeleti, készenléti és készültségi szolgálatok körét a 4. melléklet tartalmazza. A 4. melléklet I. Őr-, ügyeleti, készenléti és készültségi szolgálatok a Rendőrségnél, 2. pont: Ügyeleti szolgálatok, i) alpontja nevesíti a Határátkelőhelyek, Kihelyezett Szolgálati helyek esetében a Helyettes Ügyeleti Szolgálatot.
A Rendelet 2. § (8) bekezdése értelmében a hivatásos állomány tagját csak az állománytáblában rendszeresített beosztásban lehet foglalkoztatni.

A jelzett kérdéskörben az állománytábla módosítását a Rendőrség ügyeleti szolgálata és a közreműködésével teljesítendő jelentési és tájékoztatási kötelezettség rendjéről szóló 33/2009. (OT 18.) ORFK utasítás 65. pontja határozza meg, amely szerint a schengeni külső határszakasszal rendelkező megyei rendőr-főkapitányságok vezetőinek – kivételt képeznek ez alól azok a rendőr-főkapitányságok, amelyek területén lévő határrendészeti kirendeltségek összevonásra kerülnek az illetékes rendőrkapitánysággal – állománytábla módosítással kell intézkedniük a határrendészeti kirendeltségeken megfelelő számú ügyeletesi státusz létrehozására. Ugyanakkor az is megállapítható, hogy állománytábla kötelező módosítása sem eredményezi automatikusan a probléma megoldását.

Jelenleg a munkáltató eseti jelleggel határrendészt, illetve főhatárrendészt bíz meg az állománytáblában rendszeresített beosztáshoz nem tartozó feladat ellátásával. Ellenkező esetben viszont, ha az érintett Határátkelőhelyeken és Kihelyezett Szolgálati helyeken a Helyettes Ügyeleti Szolgálatot rendszeresített ügyeletesek látják el, a probléma „fordítva” jelentkezik, hiszen akkor adott helyzetben majd ügyeletest kell megbízni az állománytáblában rendszeresített beosztáshoz nem tartozó feladat ellátásával. Nem szabad figyelmen kívül hagyni azt a körülményt sem, hogy a határrendészeti kirendeltségeken megfelelő számú ügyeletesi státusz létrehozása kiegészítő forrás biztosítása nélkül csak oly módon lehetséges, ha a végrehajtástól vonunk el erőt. Ez viszont adott helyzetben veszélyeztetheti a schengeni külső határszakasz megfelelő őrzését.

A 33/2009. ORFK utasítás 2009. szeptember 1-jén lépett hatályba. Az ORFK Humánigazgatási Szolgálattól kapott tájékoztatás szerint az utasítás hatályba lépése óta, az érintett megyei rendőr-főkapitányságok több alkalommal is kezdeményeztek állománytábla módosítást, azonban ezek a javaslatok a jelzett kérdéskört nem érintették.

A Rendészeti Főigazgatóság álláspontja szerint, a kialakult helyzetben a megoldás kulcsa nem az, hogy a központi szerv a megfelelő forrás biztosítása nélkül, lényegében nem megoldható feladat végrehajtására utasítja a területi szerveket. A tapasztalatok egyébként azt igazolják, hogy a szakmai feladatok követelményszintű ellátását a jelenleg is alkalmazott és jól működő, egyébiránt pedig az érintett állomány számára is előnyös rendszer fenntartása is biztosítja.

A kérdés összetettségének igazolására feltehető néhány kérdés, a teljesség igény nélkül:

1. Megfelelő-e a hatályos szabályozás?

2. Volt-e lehetősége az ORFK-nak a kérdést másként szabályozni?

3. A 33/2009. ORFK. Utasítás 65. pontjának hatályon kívül helyezése megoldást jelent-e a problémára?

4. Döntése meghozatalakor az ORFK. birtokában volt valamennyi szükséges információnak?

5. Indokolt-e kezdeményezni a 19/2008. (IX. 18.) IRM Rendelet hivatkozott rendelkezéseinek módosítását?

6. Milyen „mozgástere” van a hatályos szabályozás alapján az érintett MRFK-k vezetőinek?

7. Van-e lehetősége az MRFK vezetőjének arra, hogy „erő-eszköz” hiányra hivatkozva, az adott helyzetben és körülmények között a „célszerű” megoldást alkalmazva, szakmai indokoltságot az elöljárói elvárás elé helyezzen?

A helyzet megnyugtató módon történő kezelése érdekében a Rendészeti Főigazgatóság indokoltnak tartja a kérdés vezetői értekezleten történő komplex áttekintését.
Az ORFK rendészeti főigazgatója a Rendészeti Főigazgatóság feladatkörébe tartozó kérdések megbeszéléséhez – előre összegyűjtött és a főigazgatóságra eljuttatott kérdések alapján – fórumot és előadót biztosít az érdeklődő szakszervezetek részére, amennyiben a rendőrségi szakszervezetek vezetői igényt tartanak rá. Ezt a RÉT ülésen lenne célszerű tisztázni.

Az ülésen az ORFK rendészeti főigazgatójának szakmai fórum biztosítására vonatkozó ajánlatát a szakszervezetek elfogadták. Ennek ellenére a korábban már kifogásolt, sértő hangvételű munkáltatói válasz tükrében az egyéni jogorvoslat igénybevételét tanácsolták az érintetteknek.

18.) 2010. évi kereset-kiegészítés

Az érdekképviseletek a korábbi RÉT ülésen problémaként jelezték, hogy az ORFK állásofglalás ellenére, amely szerint a hivatásos állomány tagjai esetében a 2-szer bruttó 49 ezer Ft kifizetésének korlátozására, illetve megvonására jogszerűen csak a Hszt. 51. §-a szerinti szünetelési jogcímek (képviselői, polgármesteri jelöltkénti nyilvántartásba vétel) alapján kerülhet sor, a kollégák részére a betegállomány, illetve a tanulmányi szabadság időtartamára a juttatást nem folyósították, illetve a februárban emiatt elmaradt kifizetéseket sem pótolták. Szóbeli információk szerint a Magyar Államkincstár (MÁK), felülbírálva a rendőrségi álláspontot, saját – vagy inkább sajátos – jogértelmezése miatt nem folyósította a kereset-kiegészítést. A fentiekre figyelemmel a szakszervezetek a Rendőrség vezetése részéről soron kívüli intézkedést kértünk annak érdekében, hogy a véleményünk szerint is jogszerűen járó juttatások soron kívül kifizetésre kerüljenek! Célszerűnek tartanánk továbbá, hogy a jövőbeni hasonló helyzetek elkerülése érdekében az állomány járandóságait érintő RÉT ülésekre és szakmai fórumokra a jövőben a MÁK képviselői is meghívásra kerüljenek.

Az ORFK Közgazdasági Főosztály vezetőjének tájékoztatása szerint a MÁK a Szociális és Munkaügyi Minisztérium (SZMM) írásban közölt állásfoglalására tekintettel járt el az említett módon. Az SZMM álláspontja szerint ugyanis a 2010. évi kereset-kiegészítés tekintetében egységes elvek alapján kell eljárni, ezért a minisztérium a Hszt. speciális szabályozását figyelmen kívül hagyta. Kovács István r. ezredes úr tájékoztatása szerint az ORFK a MÁK illetékes főosztályvezetőjéhez írt levélben felhívta a MÁK figyelmét arra, hogy a rendőrségi állásfoglalással ellentétes eljárásból eredő jogviták esetén a költségek a MÁK-ot fogják terhelni.
Az ORFK képviselőinek tájékoztatása szerint a MÁK-kal 3 héten belüli időpontra egy megbeszélést tervez összehívni a Rendőrség vezetése, melyen a MÁK általános tájékoztatása (pl. ügyintézési határidők, nyomtatványok, stb.) mellett a szakszervezetek is feltehetik kérdéseiket a MÁK képviselőinek.

19.) Objektív felelősség

A szakszervezetek a februári RÉT ülésen kezdeményezték, hogy a szolgálati érdekből történő gyorshajtások miatt kiszabott közigazgatási bírságot a Rendőrség vállalja át, mivel annak a dolgozóra történő telepítését egyértelműen méltánytalannak tartják. A kezdeményezés kapcsán közölt ORFK válasz szerint is, amennyiben a rendőr a kiadott utasítás végrehajtása, parancs teljesítése közben a számára meghatározottak szerint jár el, illetve olyan módon végzi szolgálati feladatát, melyet az adott – esetleges előre nem várt – körülmények megköveteltek, abban az esetben felelőssége a végrehajtás módjára vonatkozóan főszabályként nem állapítható. Az ORFK nem vitatta azt sem, hogy a tárgyban nincs megfelelő jogi szabályozás, így a jövőben közigazgatási bírság kiszabása alkalmával minden esetben indokolt lehet soron kívüli parancsnoki kivizsgálás lefolytatása arra vonatkozóan, hogy milyen körülmények között került sor a normaszegésre. A kivizsgálás adatai alapján lehet vezetői döntés tárgya az, hogy kit terhel a fizetési kötelezettség. Ezen intézkedések alapján a felvetett anomáliák elkerülhetővé válhatnak. Az ülésen az érdekképviseletek kezdeményezték, hogy a válasz tartalmáról a rendőri szervek vezetői is kapjanak tájékoztatást, ajánlásként megfogalmazva azt, hogy a gyorshajtás körülményei a kollégák általi téríttetés esetén vizsgálandók. A kért szakmai irányító felhívás kiadását a munkáltatói oldal azzal hárította el, hogy az ORFK álláspontja szerint hasonló esetek a pontos dokumentálás és a szolgálat leadásakori teljes körű parancsnoki elszámoltatással kiküszöbölhetők.

Az ORFK képviselői az ülésen felhívták a figyelmet arra, hogy a szolgálati gépjárművek menetlevelein külön rovatban lehetőség van a kapott utasítások rögzítésére, de a munkáltatói álláspont szerint az eset egyéb körülményeit is vizsgálni kell, így azt is, hogy a gyorshajtás a kapott utasítás végrehajtásával arányban áll-e (pl. a szolgálati helyen való megjelenésre történt utasítás végrehajtása indokolta-e annak közlekedési szabályszegés árán történő végrehajtását). Az ülésen az ORFK képviselői ígéretet tettek az FRSZ által említett konkrét ügy kivizsgálására.

III. Egyebek

A cafetéria juttatások és a ruhapénz kifizetését érintő szóbeli kérdésekre az ORFK Közgazdasági Főosztály vezetője az alábbi válaszokat adta:

1) a lakhatási támogatást folyamatosan fizetik,

2) az üdülési csekkek kiosztására májusi határidővel sor kerül,

3) a melegétkezési utalványok csak három rendőri szervnél (így pl. a BRFK) biztosíthatók a 2010. évi cafetéria végrehajtásáról szóló ORFK utasításban rögzített határnapnál (július 01.) korábban. Az említett szervek esetében a tavaly kötött szerződéseik alapján van lehetőség a korábbi teljesítésre: a szerződések nem konkrét utalványfajtára, hanem általában utalványra szólnak.

4) A ruhapénz kifizetése az április 9-ei fórumon elhangzottakat megerősítve egy összegben és május hónapra fog megtörténni.

Az említett juttatások fedezete Kovács István r. ezredes úr tájékoztatása szerint a Rendőrség rendelkezésére áll.

5) Intézkedési metodika kiadása

Az ülésen jeleztük az ORFK képviselőinek, hogy a közelmúltban tapasztalt agresszív állampolgári fellépések miatt, melyek az intézkedő rendőrök irányába is tapasztalhatók voltak, intézkedési metodika leoktatását tartjuk szükségesnek az évek óta fiatalodó állomány számára.

6) BRFK túlórák

Szakszervezeti kérdésre az ORFK Közgazdasági Főosztály vezetője azt a tájékoztatást adta, hogy a BRFK januárban 340,5 millió Ft túlórát fizetett ki, mellyel az egész évre biztosított keretét kimerítette. Kovács István r. ezredes tájékoztatása szerint pillanatnyilag nem tudnak további keretet biztosítani a főkapitányság számára, így a BRFK számára maximum a „közbiztonsági háló” program keretében biztosított kb. 380 millió Ft havi túlórakeret áll rendelkezésre. Főosztályvezető úr ugyanakkor elmondta, hogy a két héten belüli kezdettel tervezett költségvetési újraírás során valamennyi rendőri szervnek próbálnak a Rendőrség meglévő forrásaiból többletkeretet biztosítani, melyből a BRFK is részesülni fog, de annak összegszerűségéről egyelőre még nem tudott nyilatkozni.

7) NNI 2-szeres szorzó

Szakszervezeti kezdeményezés történt az NNI terrorelhárító feladatokat ellátó állománya szolgálati idejének 2-szeres kedvezményes számítása tárgyában folyamatban lévő munkaügyi pereket érintően, melyben az érdekképviseletek peren kívüli egyezség megkötését tartanák indokoltnak. Szakszervezeti információ szerint ugyanis a munkaügyi perekben megnyilvánuló, a dolgozói igényt elutasító munkáltatói állásponttal ellentétben 2 fő kolléga tekintetében a munkáltató önkéntes teljesítéssel (beszámítással) élt. Az eljárás amiatt is furcsállható, mert az említett személyek munkaköre irodai, és nem közvetlen terrorelhárítói feladatokat foglal magába.

Az ORFK képviselői ígéretet tettek a jelzett körülmények kivizsgálására.

8) 1,2-szeres szorzó

Az ülésen érdeklődtünk a szolgálati idő 1,2-szeres kedvezményes számítását érintő jogszabály módosítás állásáról, melyre a szakszervezetek kormányígéretet kaptak.

Az ORFK Jogi Főosztály vezetőjének tájékoztatása szerint a Rendőrség a javaslatát megküldte a minisztériumnak, amely a jelenlegi állapot megerősítését tartalmazta, vagyis, hogy 2010. december 31. után is ugyanaz a személyi kör részesüljön a kedvezményben, akik számára ezt most is biztosítja a jogszabály. Ez azt is jelenti, hogy a hatályos személyi kör bővítését az ORFK nem kezdeményezte.

9) Üdülők

Az ORFK tájékoztatása szerint a balatonlellei és dobogókői üdülők rendőrségi átadása ellen az MNV Zrt. nem emelt kifogást, melyről az IRM-t is tájékoztatta.

A rendőrségi üdülők férőhelyei kiosztási rendjének újraszabályozásával kapcsolatos szakszervezeti kezdeményezést érintően az ORFK a fentiekre is figyelemmel úgy foglalt állást, hogy annak év közbeni megváltoztatását nem tartják célszerűnek. A tárgykört az említett két üdülő átadását követően célszerű napirendre tűzni.

10) ORFK KT és KSZ

Az ORFK képviselői ígéretet tettek arra, hogy az ORFK Közalkalmazotti Tanács működőképessé tételének lehetőségét megvizsgálja. A szakszervezetek a közalkalmazotti tanácsok megújításának szükségességét országosan is szükségesnek tartották megvizsgálni. Az ORFK új kollektív szerződésével kapcsolatban ismételten azt a tájékoztatást kaptuk az ORFK-tól, hogy a munkáltatói oldal által szűkített tervezet elkészült, de a szakszervezeti egyeztetés időpontját az ORFK még nem tűzte ki.

11) MÁK

Az ülésen a szakszervezetek kifogásolták, hogy annak ellenére, hogy az illetményszámfejtés MÁK általi átvétele során ígéret született egy ügyfélszolgálat felállítására, a kollégák problémáinak kezelése, ügyintézése akadályba ütközik. A szakszervezetek szerint a problémát az jelenti, hogy a Rendőrség a GEI-k állományából erre a feladatra olyan munkatársakat jelölt ki, akik amúgy is leterheltek, így ez a többletfeladat már aránytalan terhet ró rájuk, ami a szolgáltatás minőségét is negatívan érinti.

Az ORFK képviselői az ülésen ígéretet tettek a szakszervezetek által jelzett probléma kiküszöbölésére.

12) Közalkalmazotti előresorolás

A szakszervezetek kifogásolták azt a gyakorlatot, mely szerint a közalkalmazott előresorolásakor a törvényi bértábla szerint kötelező emelés összegével a munkáltatói döntésen alapuló illetményrészt a munkáltatók csökkentik, így előfordul, hogy a dolgozó ténylegesen nem is kap emelést. Ez főként a magasabb iskolai végzettség megszerzésére tekintettel új besorolást nyert kollégákat érinti negatívan. A szakszervezetek a jogsértő gyakorlat megszűntetését, és az érintett állomány felmérését, valamint illetményük rendezését kezdeményezték. Az érdekképviseletek álláspontja szerint ugyanis a munkáltatói intézkedések minisztériumi megállapodást is sértenek.

A probléma kivizsgálását követő tájékoztatást a munkáltatói oldal a következő RÉT ülésre ígérte, de az ORFK képviselői a szükséges pénzügyi fedezet hiányára is felhívták az érdekképviseletek figyelmét.

Az ülés munkáltatói bejelentéssel zárult. Eszerint a 2010. április 16-ai gyásznapra tekintettel az aznapra szervezett rendőrnapi rendezvények (délelőtti és délutáni egyaránt) elmaradnak, megtartásukra később meghirdetett időpontban kerül sor.

 

2010. április 14.

 

TMRSZ

RÉT Rendőrségi Érdekegyeztető Tanács