Az alábbiakban a 2010. március 08-i RÉT ülés szó szerinti jegyzőkönyvét olvashatjátok.
ORSZÁGOS RENDŐR-FŐKAPITÁNYSÁG
HUMÁNIGAZGATÁSI SZOLGÁLAT
Szám : 6328/ 10 /2010. ált.
SZÓ SZERINTI JEGYZŐKÖNYV
A 2010. MÁRCIUS 08-i SOROS RÉT ülésről
Helye: RIK földszinti 9-10. számú szekció terem.
Jelenlévők: mellékelt jelenléti ív szerint.
Kovács István r. ezredes, levezető elnök: Szeretettel köszöntök mindenkit a március havi soros RÉT ülésünkön. A mai RÉT ülésünket rendhagyó módon szeretném kezdeni, hisz nagyon jól tudjuk, hogy 1912-től ünnepeljük a Nemzetközi Nőnapot a mai napon. Clara Zetkin nevéhez fűződik ez az egész tevékenység. Én igazándiból próbálok talán szemtelenül, vagy érzékenység nélkül szólni a nőkről. Igazából azt tudom erről elmondani, hogy nélkületek, önök nélkül nem lennénk, és számunkra rendkívül fontos az, hogy a tevékenységünket biztos háttérként segítik a nők. Teszik ezt úgy, hogy mi férfiak tudjuk a lehető legtöbbet kihozni magunkból. Így alakult ki ez a társadalom, és a társadalomnak azon hatásai, melyek azt az irányt vették magukkal, hogy az emberek jelentős része ma már elfogadja azt, hogy azonos munkáért azonos bért kapjanak a nők, és nagyon sokan természetesen ezt másképp élik meg. Én nagyon megköszönöm nektek, önöknek azt a segítséget és támogatást, amit a munkánkhoz nyújtottatok és adtatok, és mivel a hóvirágot a törvény ma már büntetni, ezért én úgy gondolom, hogy most képzeletben egy hóvirágot nyújtanék át mindenkinek legszívesebben. Számomra egy kedves kis virág volt, mindig is az volt, és szerintem talán az a törekvés is valójában, hogyha az ember azt nézi, hogy képes kibújni a hóból, megélni mindenhol, én úgy gondolom, hogy a nők erre képesek. Ti vagytok képesek arra, hogy minden körülményt előteremtsetek ahhoz, hogy a család melege, a munkahely fáradsága mellett is biztosított legyen, és természetesen a gyerkőcök, akik nélkületek nem lennének, a gyerkőcök tisztességgel, becsülettel felnőjenek és eljussanak eddig a pontig, ahol most tartunk. Teljesen természetesen nem lenne ez a nap teljes, hogyha nem köszönteném a Zoltánokat is. Manapság tudjuk, hogy Zoltánokból is vagyunk néhányan itt a teremben, tisztelettel köszöntelek benneteket, Zoltánokat, ti valójában az egyik legszebb napon élitek a névnapotokat, bár mi férfiak mindig azt szoktuk mondani, az Ivó napot tartjuk nagyon fontos napnak, mert állítólag valahol május 19-e ez egy ilyen férfinap anyák napja után. Ha jól tudom, Amerikában ez június első vagy második szombatjára, vagy vasárnapjára esik, tehát nyilván ahol járunk, a társadalomban, mindig megpróbálunk mindent megünnepelni. Hát most ezt tesszük. Az ünnepi szónoklatok után akkor én úgy gondolom, mivel itt a kollégák azt mondták, hogy gyorsak leszünk, a napirendi pontokkal kapcsolatban – általános napirendünk van – gyakorlatilag az lenne a kérésem, hogy induljunk el az általunk kialakított rend szerint. Van-e valakinek a napirendtől eltérő javaslata, észrevétele, felvetése, reagálása? Köszönöm szépen. Akkor talán úgy kezdenénk, hogy mindig is Bárdos Judit nagy tiszteletnek örvend itt körünkben, mindig is neki szoktuk először megadni a szót. Akkor tisztelettel Bárdos Judit asszonynak átadom a szót.
Dr. Bárdos Judit asszony: Elküldtünk egy csomó kérdést, amire igazából pozitív választ egyikre sem kaptunk. Sőt, egy egészen nem objektív választ válaszolt nekem a Zakor úr, mint szakterületi választ küldte el, a humánigazgatáson való cafetéria kérelem felvételével kapcsolatban írtam én valamit, aminek, bármilyen furcsa, Ön azt írta, miért nem én megyek utána, én voltam a szenvedő alanya. Tehát elmondanám, hogy hogyan is történik ez a jövőt illetőn. Berendeltek ide a Humánigazgatásra, reggel ½ 8-ra be is jöttem, az én érdekem, hogy minél hamarabb kitöltsem ezt a cafetéria papírt. Elkezdtük töltögetni, majd megérkezett egy úr, aki állítólag a fő programozó vidékről, és azt mondta, hogy éjszaka csináltak egy másik programot. Ez azért sem volt korrekt, mert vidéken nem ez a program szerepelt a kollégáknál, hanem ezt itt telepítették fel az ORFK-n. Ez a program nem működött, olyannyira nem működött, hogy a géphez hozzátett periféria, nyomtató, az sem fogadta be. Akkor felhívtak két kollégát az informatikáról, és a két kolléga egyike sem tudta megcsinálni. Majd másfél óra várakozás után én elmentem dolgavégezetlenül, és azt mondtam, hogy talán majd szóljanak akkor, ha kész. Ebben maradtunk. Ebben nincs semmiféle pejoratív megfogalmazás. A kérdésem az volt, hogy miért az utolsó pillanatban kell egy olyan programot módosítani, amely az ország egész területén kell, hogy működjön. Amikor ezt kérdeztem a programozótól, megvonta a vállát, és arra, hogy a perifériát rácsatlakoztassa, közölte, hogy ez nem az ő gondja. Ha ez így működik az ORFK-n, akkor hogy működik más szerveknél? Ez volt a kérdés, és ezért nem fogadom rá a választ el. Én voltam a szenvedő alanya, én tudom, hogy ez hogyan működött.
Hosszú hetek, hónapok óta minden szakszervezet felteszi a hűségpénznek a nyugdíjjárulék vonását, nyugdíjba való beszámítás kérdését, egyetlen egy alkalommal igazi korrekt választ azért nem kaptunk, mert mindenki arra utal vissza, hogy jelenleg a jogszabály ezt nem teszi lehetővé. De akkor csinálni kéne valamit. Én mindig el tudom mondani, hogy kérem szépen, mit engednek meg a jogszabályok és mit nem, hiszen jogász vagyok, és nagyon jól tudom, hogy a meghatározott kérdések, amiket itt felteszünk, azok a jelenlegi hatályos jog szerint ugyan korrektek, de mégsem igazából ez a kérdés. Tehát akkor szeretnénk végre megtudni, hogy mikor milyen intézkedést csinál az Országos Rendőr-főkapitányság, mikor milyen jogszabály módosítást kezdeményez. Ugyanez vonatkozik a 140. kormányrendeletre is. A választ megkaptam, hogy X határidőig kell elkészíteni az ORFK-nak azokat a munkaköreit, amelyekhez csatlakozik az 1,2-es szorzó, ebbe a szakszervezeteket nem vonták be, a szakszervezetek nincsenek tájékoztatva. Magyarul, elkezdődik majd egy olyan áldatlan vita az érdekképviseletek és az előterjesztő között, amelynek nem biztos, hogy pozitív kicsengése lesz. Tehát én inkább azt kérném, hogyha az előkészületbe bele tudunk mászni szakértői szinten, nem itt ez a grémium, hanem minden érdekképviselet küldjön egy szakértőt, aki ebben tud a-t vagy b-t mondani, mármint a saját szakszervezete véleményét, akkor talán előbbre lennénk, és nem utána heteken keresztül azon fogunk bokszolni egymással, hogy igen, vagy nem, és hogyan és miért.
A többit elfogadom, de van az egyebekben rendkívül sok olyan kérdés, amire nem kaptam az elmúlt két RÉT ülésen sem választ, ismételten fel fogjuk tenni, úgyhogy én nem akarom más szakszervezet elől elvenni a szót.
Pongó Géza úr: Az újakat mondom, amit nem írtunk le. Adókötelessé váltak a költségtérítések, a napidíj, albérleti díj, stb. – ebben szeretnénk, ha el tudnánk oly módon mozdulni, hogy szolidaritási alapot hozzunk létre azon kollégák számára, aki erre rá van utalva.
A 30 ezer forintos ruházati utánpótlási összeget, amit kaptak a kollégák még a tavalyi évben, ezzel kapcsolatosan, nem tudják beváltani, nem fogadják el az utalványokat a Róna utcában, ebben szeretnénk egy hathatós intézkedést az ORFK részéről, mert nincs megállapodásuk – erre hivatkoztak. Elég az, hogy nincsen megfelelő méretarányos ruházat és egyéb felszerelés, amit ott vásárolnak a kollégák. Sok olyan vidéki kollégával beszéltem, akik felutaztak, aztán utána úgy kellett hazautazni, ma már egy utazás sem két fillér, főleg messzi vidékekről.
Gondokat jeleztek, illetve leendő gondokat a ruhapénz elszámolással kapcsolatosan is a kollégák. Rugalmas hozzáállást kérünk majd a munkáltató részéről. Itt arról szól a történet, hogy milyen számlákat, és hogyan fognak elfogadni. Itt a hivatásos állományra gondolok, a kb. 96 ezer forint összegű keret terhéig, mert sok helyen számítógépes számlákat adnak, meg nem írják rá, hogy micsoda, csak ilyen fantázia név van a számlákon, hogy ez hogyan lesz elfogadva majd. Lesz-e mozgástere, ki fog ebben dönteni, hogy melyik számlát fogadja el a munkáltató, melyiket nem, hogy fog ez a gyakorlatban menni, és utána mi lesz ennek a számlának a sorsa, hogy csak le kell adni, és utána két hónap múlva kidobja valaki az ablakon, vagy le lesz fűzve, vagy mi ennek a menete?
Bukósisak ellátás, ez egy látszólag apróbb kérdés. Ezzel már a múltkori RÉT-en is foglalkoztunk. Viszont annyi változás történt a dologban, hogy a Rendőrség munkavédelmi főfelügyelőjéhez fordultunk, és igazat adott nekünk a felvetésekben. Elavulási ideje mindennek van, tehát ha lejár az idő, 5 év, 7 év, 3 év, melyik munkaruházat, védőruházattal kapcsolatos, akkor utána köteles a munkáltató lecserélni még akkor is, ha esetleg az, teljesen újszerű állapotban van. Szeretnénk, ha ebben egy hathatós intézkedés lenne általában, és az egész állományra nézve, és azokban a konkrét esetekben pedig, soron kívül azonnalosan, akiket meg is neveztünk, hogy melyik munkahelyen, melyik rendőrnek nem cserélték ki a bukósisakját. Tehát az egyéni dolgok is kerüljenek rendezésre, és általánosságban mindenkinek a felszerelése.
Közbeszerzési eljárások. Ez itt egy érdekes kérdés. Itt a kormányzattal, meg a minisztériummal az elmúlt időszakban, több esetben kötöttünk, vagy nem kötöttünk különböző megállapodást az állományok tekintetében, és nyilván ezekből a megállapodásokból ők mindig szépen kifaroltak és kivonultak. Remélem, hogy ez most nem így fog történni a mostani megállapodásunk tekintetében, amit kötöttünk a minisztérium vezetésével, illetve a kormány részéről a Csizmár Gábor írta alá, ezt tudjuk sokan. Itt van pl. benne, aki melegétkezést akar választani, pl. meg fogja-e ezt kapni, vagy nem fogja megkapni, majd csak az ősszel. Milyen jogszabályok vonatkoznak ide, erről szeretnénk egy tájékoztatást kapni, hiszen csak június 30. után realizálható a közbeszerzési pályázat, egy ilyen anyag kijött, ezzel már találkoztunk, de remélem, hogy ezt rugalmasabban meg lehet oldani.
A munkába járás költségeivel is szeretném, hogyha foglalkoznánk. Tudjátok, hogy 30 ezer forintban határozta meg a felső plafont a kormányzat, ez a távollévő kollégák számára hátrányos helyzetet is teremthet. Ezt kérem, hogy vizsgáljátok meg, és nézzük meg a következő RÉT-re, hogy az állománynak ez hány százalékát érinti, és az ő esetükben hogyan tudjuk ezt kompenzálni. Pl., ha a Készenléti Rendőrségnél nagyon sok szabolcsi, borsodi, meg nem tudom milyen rendőr dolgozik, az ő tekintetükben azért a hazautazás többe kerül, mint 30 ezer forint egy hónapban, és tudjuk, hogy nagy százaléka a BRFK-nak, de a Készenléti Rendőrségnek kimondottan nagy százaléka nem budapesti rendőr. Tehát az a kérésem, hogy ezt vizsgáljuk meg, hány ilyen kolléga van.
Van még itt egy kérdés, az állomány részéről: túlóra elszámolás. A kollégák kifogásolták, hogy a fizetési jegyzékből nem ellenőrizhető vissza, hogy milyen túlórák kerülnek elszámolásra. Ezért kérjük, hogy az információrögzítés technikai lehetőségét vizsgáljátok már meg, hogy hogyan lehet megnevesíteni, vagy megjeleníteni, hogy lássa a dolgozó, hogy a márciusi túlóráját kapta meg, vagy a két évvel ezelőttit, hogy ez kiderüljön a papírjaiból. Ez az állomány érdekében ezek a kérdések jöttek az állomány részéről utólagosan. Valamint, lenne még nekem is, amit szeretnék ehhez a csokorhoz hozzátenni.
Nem a nőnapi csokorhoz, hanem a mai RÉT-re, és nekünk, fiúknak szól a kérdés, és elég férfias dolog ez: az üdülők kérdése. Erre a történetre nagyon kíváncsi leszek, mert a miniszter úrral aláírtunk nem is olyan régen egy megállapodást, hogy visszakapunk két üdülőt. Teljesen véletlenül egy olyan helyen jártam az elmúlt időszakban, ahol a kormányzat részéről egy vezető, aki a Miniszterelnöki Hivatalban dolgozik, vagy oda dolgozik, azt a feladatok kapta a kormányzattól, és ez folyamatban is van, hogy Dobogókőt már szerelik is le. Ezt a saját fülemmel, első kézből kaptam ezt az információt, mi az igazság, ez a kérdésem: hogyan fog történni az átvétel, kiszerelnek-e belőle mindent, vagy nem, mi fog történni? Egy ilyen információt kaptam, teljesen véletlenül jött ez be, és ez engem nagyon megdöbbentett, és megdöbbentene, ha a megállapodásban foglaltakat nem teljesítené a minisztérium, illetve a kormányzat, vagy teljesen üresen kapnánk meg …. nélkül az üdülőket, az meg még érdekesebb lenne.
A következő az szakszervezeti jellegű kérdés. Együttműködési megállapodás. Kérdezem én, hogy mikor tudjuk ezt most már SOS-ben megkötni, mi már nagyon szeretnénk, hogyha ez aláírásra kerülne. Javaslatokat is küldtünk már, múltkori RÉT-en is mondtuk, azelőtti RÉT-en is foglalkoztunk vele, de még sincsen új együttműködési megállapodás. Ezt szeretnénk, hogyha tető alá hoznánk még ebben a hónapban, ha lehetséges lenne.
Ehhez kapcsolódó, itt ezredes úr, tőled kaptunk már tavaly decemberben is ígéretet, és megértettük a sorok közötti mondataidat, ami nem is rövid volt, hanem bőven kifejtetted, de megértettük a lényegét, türelemmel vártunk idáig. Viszont most már türelmesek vagyunk továbbra is, de várni most már nem tudunk, szeretnénk, hogyha a 2009. évi munkaidő kedvezmény megváltást megkapnánk napokon belül, valamint, a 2010. I. negyedévét is várnánk már. Nyilván szeretném, ha ezt is megkapnánk.
És utoljára hagytam, itt egy kicsit felháborodásomnak hadd adjak hangot, és ebben kérek tőletek tényleg egy olyan segítséget, hogy korábban a Független Rendőr Szakszervezetnek egy néhány gépkocsira volt engedélye, hogy parkolhassunk itt, ha jövünk az ORFK, BRFK-ra, különböző tárgyalásokra, aláírni, esélyegyenlőségi törvényt, meg nagyon sok minden intézni valónk van itt. Nem szeretnénk a Bodrácska tábornok úrnak a vállalkozását gyengíteni, mert mi szoros kapcsolatban állunk velük, mert az alapítványunk elnöke – nem tudtátok? Akkor jó, hogy feljött ez a téma, csak kár, hogy így jött fel, engedélyem volt nekem is, nyilván hogy bejöhessek, és nem magáncélból meg szórakozásból szoktam én idejárni az ORFK-ra. Jöttem volna be, és nem engedett be a kolléga, ahova engedélyem volt. Mondtam neki, hogy van rá engedély, papír is volt rá. Ő felszólt, és mondta, hogy nincs benne a rendszerben. Mondom, hogy-hogy nincs a rendszerben? Azt mondja, csak úgy kivette valaki, de volt már más ilyen panasz is. Jó, nem vitatkoztam vele, nem ő tehet róla, kibattyogtam, nyilván fizetni kellett akkor is, most is, több ezer forintba fog kerülni, hogy itt vagyunk a RÉT-en. A lényeg a lényeg, hogy egyrészt szeretnénk, ha meghosszabbítanátok ezt, én azt hiszem, ez nem egy nagy kérés. Azt pedig kérném, hogy önhatalmúlag, egyénileg ki húzta ki úgy, hogy nem is értesített bennünket. Egyik héten bejöttünk, legalább egy tájékoztató levelet kaptunk volna, hogy bocs gyerekek, holnapután akkor már gyertek gyalog, vagy valami, mert ez nem egy úriember megoldás.
Dávid Tibor úr: Egy konkrét ügy, csak kiegészítésként. Az Ózdi Rendőrkapitányságnak szerződése van az önkormányzattal térfigyelő rendszer működtetésére. Az önkormányzat átutalta a rendőrségnek a pénzt, ami a kollégák túlórájának a fedezete, három hónapja egy fillért nem kapnak. Elmondásuk szerint azért, mert itt az ORFK-n valakinek ellen kell ezt jegyezni. Az a kérésem, hogy vizsgáljuk meg konkrétan ezt az ügyet, mert most már azért 3 hónapja gondolom, lenne az a megfelelő felelős személy, aki ezt igazolná. Hiszen, nem is a rendőrség költségvetéséből fizetnék ezeket a túlórákat, hanem az önkormányzatnak a pénzéből. Hogy mi ennek az oka? – mert a kollégák december óta nem kaptak egy fillért sem.
Dr. Bárdos Judit asszony: Az üdülők tekintetében. Magam is meg vagyok döbbenve a tekintetben, hiszen elég sok, hetek óta tartó harcot folytatott a BRDSZ külön is, hogy meglegyen a két üdülő Dobogókő és Balatonlelle. Mi a balatonlellei üdülővezető, vagy még üdülővezető, vagy már üdülővezető, ezt nem lehet tudni, direkt felhívott, én pedig a Szentpáli úrral közvetítők útján beszéltem, és kérte a Kántás Zsolt, hogy kezdjék el, mondják már meg neki, hogy egyáltalán fogadhat-e el bejelentkezéseket. Tömegével jelentkeznek a kollégák Balatonlellére, hogy szeretnének előfoglalást tenni. Nem tudnak, mert a Kántás Zsolt sem tud semmit.
Dobogókő esetében azt már előre lehet tudni, hogy közel 50 millió forintos kárt okozott a volt üdülővezetőnek és a volt gazdasági igazgatónak az a tevékenysége, ahogy a felső házat jóváhagyták a leürítésre. Ez azt jelenti, hogy egy szobában két radiátort jól, egyet rosszul ürítettek ki, tehát téliesítettek, lefagyott a rendszer. Ezt a volt KSZF-es, tehát eredetileg is KSZF-es munkavállalók csinálták, míg a volt BM dolgozók, akik az üdülőben fenn dolgoztak, ők a lenti kis hotelrészt ürítették le, az tökéletesen működik, be lehet kapcsolni, ott semmiféle probléma nincsen. Amikor én beszéltem az Imre Jánossal, elmondtam neki, hogy ezt az 50 millió forintos kárt nekik kell állni, teljesen természetes. Csak a kérdés a következő: ki és miért gátolja a két üdülőnek a jelenlegi átvételét? Ezt a kérdést így kell feltenni. Azért gátolja-e valaki, hogy esetleg a Fidesz adja át a rendőrségnek? Tehát addig húzni, amíg kormányváltás lesz, és az új kormány, az új miniszternek az első feladata az lenne, hogy ő adja át a két üdülőt a rendőrségnek, vagy esetleg más szempontok is vezérelik? A legutolsó híreim szerint biztos. Tehát az nem vezérel senkit, hogy másnak adják át, ezt a rendőrségnek szánják, de mikor, és hogyan? Mert könnyű lesz kimutatni év végén, hogy ráfizetéses a két üdülő, ha nem lehet megtölteni vendégekkel. Ha ez a cél, hogy ezt kimutassák, hogy ráfizetéssel fog működni a két üdülő, akkor a céljukat el fogják érni, ha a rendőrség jelenlegi vezetése nem áll a sarkára, és nem kezdi el bombázni az MNV Zrt-t, hogy adja át a két üdülőt. A BRDSZ, és gondolom, a többi szakszervezet is nagyon szívesen részt venne egy olyan bizottsági munkában, ami a két üdülő átvételéről szólna, hogy egyáltalán azt lássuk, hogy ezek a folyamatok hogyan működnének. Én a BRDSZ nevében beszélek, de gondolom, a többi szakszervezet is tud ehhez csatlakozni, mert belülről látni egészen más, mint kívülről, ezeket az eseményeket.
A másik: a sapka kérdése. Mi most megállítottuk a rendőrt, aki beengedett minket, ebben a förmedvényben, ebben a sapkában, ahogy ez kinéz, ahogy benne van a Milton kapocs, és sok minden más, az egész úgy néz ki, mint a rongy a fején. Mert hiába tányérsapka, mint a rongy a fején, úgy néz ki. Én szeretném látni azt, aki ezt próba-hordta, aki ezt jóváhagyta. Megígérte egyébként is az ezredes úr, hogy idehozzák – még a tábornok úr – hogy idehozzák azt, aki ezt a véleményt kiadta, hogy minőségileg megfelel, és ezt kell vásárolni. Jó? Tehát ezt még mindig hiányoljuk.
A Nyíregyházi GEI-nél a február 1-jén járó 15 éves alkalmazási jutalmat még mindig nem adták ki – ez volt március 4. Csak mondom, mert ténykérdésről van mindig szó.
Illetményelőleg kérdése. Az nem létezik, hogy egy 43 ezer fős szervezetnél nem lehet illetményelőleget adni a kollégáknak akkor, ha ez menti meg éppen őket attól, hogy a hiteleik beomoljanak. Tessék szíves lenni odafigyelni. Nem vagyok benne biztos, hogy a sajtóhoz kell ebben a kérdésben fordulnunk, hanem ezt valamilyen módon racionálisan meg kéne oldani. Csak azért, mert én mindent elhoztam magammal…
Heves megyéből: a múltkor a munkaruházatról volt szó, és akkor nagy boldogan a Szentpáli, mint Dél-Dunántúli GEI, közölte, hogy ő ad munkaruhát. De nem ott kérték! Attól, hogy a Szentpáli ad munkaruhát, azért még a Heves megyeiek nem kapják meg a munkaruhát, akik a GEI-hez tartoznak! Valami egységes ellátás van a GEI-knél, vagy hogy működik ez? Ki mit tud kaparni magának, akkor azt odaadja a munkavállalóknak, aki nem tudja, az nem?
Az üdülési csekkeket szeretnék a kollégák, ha kisebb tételekben kaphatnák meg. Ha egyáltalán a rendőrségen lesz üdülési csekkrendelés, én azt szeretném kérni, hogy a jövő havi RÉT ülésre kapnánk egy tájékoztatást, hogy összességében a rendőrségen belül hány forint- értékben rendeltek üdülési csekket, hány forintértékben meleg étkezési utalványt, és milyen támogatást kértek az önkéntes nyugdíjpénztár, illetve egészségpénztárak részére. Ez sok mindent elárul abból, hogy lehet, hogy július 1-jénél hamarabb is ki lehetne osztani a melegétkezést, mert ki tudja, hogy hogyan történik a rendelés. De miután önálló munkáltatói joggal rendelkező szervezetek vannak…
Az iskoláknál tudom, a választ megkaptuk, hogy az iskolák ugyanolyan cafetériában részesülnek. Gondolom, hogy az ORFK megelőlegezi az iskoláknak, és utólagos fizetés lesz.
Papp Zoltán úr: igen, csak az iskolaigazgatók nem tudják.
Dr. Bárdos Judit asszony: Azokat még nem tájékoztatta a kutya sem egyébként róla. Akkor ezt szeretném, ha igen. És akkor két kérdés: BRFK kollektív szerződés, és ORFK kollektív szerződés. És akkor megint térjünk vissza arra, hogy mi van azokkal a kollektív szerződésekkel, ahol pluszjuttatás van a közalkalmazottak részére belefoglalva, de költségvetési okokra hivatkozva nem finanszírozza meg a munkáltató. Az, felmondásnak minősül abban a tételben, vagy minek minősül jogilag? Köszönöm.
Pósa Zoltán úr: Az üdülőkkel kapcsolatban szeretném kérdezni, hogy mi indokolja azt már megint, hogy szétforgácsolja a munkáltató az ez irányú erőket, és tudomásom szerint a Balatonlellei Üdülőt a Dél-Dunántúli GEI hatáskörébe kívánja juttatni? Akkor pedig a Rendészeti Védegylet tisztelettel kéri a munkáltatót, hogy vizsgálja felül ezt a döntését, és a központi GEI-be rendszeresítse a Balatonlellei Üdülőt. Ugyanúgy pedig kérem, hogy a 98-ban kiadott rendőrségi üdülők használatára vonatkozó utasítást kérem a munkáltató tartsa be, és vonja vissza a területi GEI-knek kiadott volt határőrségi pihenőházakat, mivel lassan másfél éve érvényben van egy ORFK utasítás, ami jelen pillanatban nincs betartva. Tehát senki nem módosította azt az ORFK utasítást, ami alapján központi GEI-k kezelésében kell, hogy legyenek a pihenőházak, és szerintem nem is jó, mert így, ha a kollégák el akarnak menni, és pihenni akarnak, és egyik helyen nem kapnak szállást, akkor végig kell telefonálni az összes GEI-t, megtudni, hogy van-e szabad kapacitás. Ha ez egy helyen lenne, a központi GEI kezében, úgy, ahogy kezdődött, akkor nagyon röviden, tömören választ lehetne adni a kollégáknak, hogy van-e szabad kapacitású rendőrségi üdülő, vagy nincs. És nem üresen állnának így a szobák. Mert a kolléga, ha már három elutasító választ kap, akkor már nem érdeklődik a negyedik meg az ötödik után.
Tehát még egyszer: mi indokolja, hogy a Dél-Dunántúli GEI-hez került a Balatonlellei Üdülő? Köszönöm szépen.
Pongó Géza úr: A MÁK-kal kapcsolatos, a szakszervezeti tagdíjak levonása. Ez milyen gyakorlattal fog működni a jövőben, és szerettük volna, ha központilag a Gazdasági Főigazgatóságtól kaptunk volna egy tájékoztatást ezzel kapcsolatosan. Egy régiós szervtől ugyan kaptunk egy tájékoztatást, hogy mi lenne az előírás, de központilag szeretnénk kapni, hogy mi lesz az a norma, és irányadó ezzel kapcsolatosan. Valamint, vizsgáljuk felül én azt javaslom, a hatályos KIR-számok listáját, egyeztessük már le, hogy ami nálatok van, meg ami nálunk van, hogy megegyezik-e, mert én nem vagyok benne biztos, hogy melyik él, melyik nem él, mert ha egy civil cégnek, a MÁK-nak ki lesz adva, és ebből fog dolgozni, nehogy fennakadásuk legyen e tekintetben.
Dr. Bárdos Judit asszony: A MÁK-kal kapcsolatban: ma kaptuk az információt, hogy kb. három hét, míg a kolléga egy igazolást megkap a bérszámfejtő rendszertől, a MÁK-tól, mert a jövőben már nem helyben állítják ki a különböző igazolásokat a bíróságok, stb. részére. Ezért kérünk egy tájékoztatást kiadni a munkavállalóknak, hogy a különböző hivatalos szervek részére milyen határidővel tudja vállalni a bérszámfejtő rendszer, a MÁK, ezeknek az igazolásoknak a kiadását – egy. Kettő: Tömegével érkeznek be a különböző, a március 5-ei bérkifizetéssel kapcsolatos problémák.
Az alapprobléma kettő. 1. A szuperbruttósítás kérdése. Mint kiderült, és matematikailag kiszámítható, a 17 %-os személyi jövedelemadó 20 egész, valahány tized százalékos, a 32 %-os személyi jövedelemadó pedig több mint 40 %. Tehát, aki eddig 36-ot fizetett, az most 40-et fizet, aki eddig 18-at fizetett, az több mint 20 %-ot fizet, itt kezdődik.
2. A kollégákat nem tájékoztatták arról, hogy kérjék az adójóváírás összegét, és nem mondták el azt, hogy mind a kettőnek, tehát a munkáltatónak is és a munkavállalónak is figyelnie kell, hogy mikor éri el azt a fizetési határt, amikor az adójóváírásról le kell neki mondani.
3. A BRFK úgy vetette ki a januárban be nem kért szállódíjat, hogy egyszerre két hónapot vontak le a kollégáktól, és ez által mínuszba futottak bőven a kollégák, mínusz az adójóváírás, és a problémát ez okozza. Nagyon nagy a felháborodás a BRFK-n. Nem érdekképviseletek, legalábbis nem a BRDSZ-től került ki az újságba, hogy maga a bérszámfejtési rendszer a problémás. Nem a bérszámfejtési rendszer a problémás, hanem a tájékozatlanság – így kezdődik. Tehát a munkáltató elmulasztotta azt a tájékoztatási kötelezettséget, amellyel felhívta volna a kollégáknak a figyelmét, hogy csak kétszer fizetnek 49 ezer bruttót, és nem minden hónapban jön ez a 49 ezer forint bruttó. Bocsánat, elnézést ezredes úr, én tudom, ne ragadtassa el magát, mert én is elragadtattam magam, mikor az első hírt meghallottam, mert tőlünk is számon kérik, hogy egész egyszerűen nincsenek tisztában azzal… Nem is lehetnek, őszinte vagyok, mert ilyen rossz rendszert, amiben a fizetési jegyzéket kapják a kollégák… Én kiadtam három pénzügyesnek, hogy nézzék meg. Azt mondták, ez abszurd helyzet, mert nem tudja követni, hogy mit kap, és mit nem kap, hogy mit kapott az előző hónapban, és mit fog kapni a következő hónapban. Ennél egyszerűbb rendszer is van. Nem tudom, a MÁK-nak milyen a rendszere, ha ugyanez, akkor még nagyobb a probléma. Én nem itt kérek választ rá, hanem a munkavállalókat kellene valahogy tájékoztatni.
Kovács István r. ezredes: Akkor most már itt folytatjuk tovább. 2010. január hónapban a Budapesti Rendőr-főkapitányság 340 millió forint összegben kifizette a 2009. november-december havi túlmunkáknak az ellenértékét. Ez bődületesen nagy összeg ahhoz, hogy az állomány illetményében kellően nagy kalamajkát tudjon okozni. 2010. évre a Budapesti Rendőr-főkapitányság a tőle megszokott mértéktől képest minimálisat, pár millió forintot, talán 3 millió forint összegű túlórát hozott át. Most ebben a hónapban csak ezt fizették ki. Össz állományra vonatkoztatva, 209 millió forint volt az az összeg, amit most fizettünk ki. Tehát igazándiból kezdett az az összeg lecsökkenni, amit az ember számára azt mondta, hogy igen, kérem szépen, a túlórák miatt lehetett ez az oka.
Én még egy dolgot tettem fel magamban, de aztán végül is nagyjából szétoszlattuk az elgondolásomat. Nyilván tudjuk nagyon jól, hogy az albérleti hozzájárulás, a szállóbérleti díj hozzájárulások mindegyike adókötelezetté vált. Ebben a helyzetben sajnos nagyon sok kollégánk él olyan helyzetben, hogy vagy albérleti díjat fizetünk neki,vagy pedig szálló-elhelyezési díjat fizetünk, vagy szálló-elhelyezési díj hozzájárulást fizetünk részére, amit sajnos adókötelezetten kell, hogy megtegyen, amikor megkapja, ezeket a jövedelmeket. Tudom, ma a rendszer ilyen, ma a rendszer egy kicsikét abba az irányba indul, hogy ülök a Donald Kacsa című módban ülök a kis ládikómon, vigyázok rá, meg Harpagonként, és akkor megpróbálom valamilyen úton-módon úgy szervezni a rendszeremet, hogy ebből a ládikóból csak belejöjjön a pénz, ki sosem nyitom, a kulcsot mindig eldugom, és jó mélyre teszem. Nyilvánvalóan, ezeket a dolgokat kell vele tisztázni.
Számomra, az előbb, amikor megálltam, és elkezdtem azt mondani, hogy a fenébe, nem létezhet, nem létezhet az, hogy azok a kollégák, akik rendkívüli mértékben tisztában vannak minden járandóságukkal, – mert ugye tegyük fel a kérdést, és válaszoljuk is meg rá, hogy ez így igaz – azok a kollégák tudják nagyon jól, hogy a 49 ezer forintos összeget két alkalommal kapják. De jobban esik azt mondani, hogy nem. Nem tudom, nem hallottam, nem mondták. Kérdezem én: azt a rendőrt, aki 343 jogszabály hatása alatt végzi a tevékenységét, és 343 jogszabályt kell, hogy megjegyezzen, és nincs vele szemben panasz, vagy minimális a panasz, vagy nem csukják be… Csak mondtam egy számot. Figyelj Géza, nem mondtam hülyeséget, mert az ORFK azt mondja, hogy vagy a főkapitányi beszámoló jelentésben van benne, háromszáz valamennyi van benne, nagyjából erről kell szólni… Tehát nyilvánvalóan ez a rendőr, aki mindent tud, mert nyilvánvalóan az a rendőr, aki kimegy, az mindent tud, az a rendőr kérem szépen, nem tudja azt, hogy neki mi jár. Dehogynem tudja! Ha nem kapja meg, rögtön kiabál, hogy nem kapta meg. Biztos vagyok benne, hogy jobban tudják sok esetben, mert nyilván neki az az érdeke… Jogászok szerencsétlenek, kaptok miattuk épp eleget. Tehát az ember azt látja, hogy tudja nagyon jól, ott volt, aláírta, mindenhol kiabálták, sajtó, írott, elektronikus, mindenhol ott volt, ogafonon, mindenhol mondták, hogy kérem szépen, 340 ezer forintig szépségesen megkapja a 98 ezer forintot, 49 ezer forintot két összegben, januárban, márciusban, februárban fizetik, áprilisban fizetik. Biztos vagyok benne, hogy az állomány többsége tudja. Mennyivel egyszerűbb most azt mondani, hogy én ezt nem tudom. Mennyivel egyszerűbb most azt mondani, hogy azért nem írtam alá az adójóváírásra vonatkozó nyilatkozatomat, mert nekem nem mondta ezt senki. Kérem tisztelettel, nagyon jól tudjuk. Adózás rendjéről szóló törvény perpillanat most az önadózás irányába hat, és dolgozik. Nagyon jól tudjuk, hogy a munkáltató jó adó-elszámolási rendszert működtet, mert jellemzően, év végén egy-két forintos eltérések vannak. Azok az eltérések, amelyek megjelennek az adózásban, mindegyike valami olyasmi közreműködésben való elmaradás miatt van. Tehát amikor én azt látom, és azt érzékelem, hogy a munkavállaló és a munkáltató viszonyában az együttműködési kötelezettség – most megkaptuk, hát nyilván, persze, nem tájékoztatta a munkáltató, így igaz, biztosan, teljes egészében személy szerint nem tájékoztattuk Kovács 12 Pistát, de lehetséges, hogy összességében tájékoztattuk az állományt arról, hogy öreg…. (kazettafordítás) Ismeri, tudja, tehát számomra gumicsont. Most ráadásul ebben a dologban kőkeményen dolgoztam, sok-sok táblát készítettem, meg mindenféle jelentést készítettem róla, ami erről szól. Tehát ma azt mondom, és ma végighallgattam, hogy hogy van az egyéni vállalkozóknak, meg az egyéni cégeknek az adózása, személyi jövedelemadó oldaláról. Megértem most már, hogy manapság már az a jogintézmény sem működik tökéletesen, szinte mondhatnám, hogy sehogy. De meg is értem, hogy miért. Azért mondtam ki azt, hogy ma a legegyszerűbb jogi formula az, amikor a nem önálló tevékenységet próbáljuk meg adózni. Természetesen bármikor odaadom, írói munkásságom részeként tekintem, bármilyen hiba van benne, szívesen fogadom, nyilvánvalóan, ha valamit nem vettem észre benne… A munkahelyen csináltam, a munkahely egy gépével csináltam, igaz, hogy az én szabadidőmben, de nyilvánvalóan nekem ilyen nincs.
Pósa Zoltán úr: Én csak három számot szeretnék elmondani, a jegyzőkönyv kedvéért, nem pedig az itt jelenlévő, munkáltatót képviselő kollégákat meggyőzni. 1. Rendőr zászlós kolléga adta ide a három darab bérjegyzékét. 2009. december hónapban utaltak neki 142.435.- Ft-ot, bevetési területen dolgozik, lehet, hogy egy kicsit az induló összeg soknak tűnik. Utána pedig kapott februárban 152.690.- Ft-ot, amikor ebben benne volt a 49 ezer forint, és a mostani utalás, ez pedig 96.898.- Ft. Ez a kolléga természetesen szállón lakik, tehát, ahogy a főtitkár asszony mondta, kétszeri adólevonásba esett, nem adott le… Hiába mondod ezredes úr, hogy ki lett adva, nem jutott el a kollégáknak, és nem úgy, hogy ők nem akarták ezt igénybe venni, meg fel vannak világosítva. Sajnos nagyon sok kolléga nem kellőképpen lett felvilágosítva az adójóváírás intézményéről. Illetve úgy lettek felvilágosítva, hogy van egy ilyen dolog, de jól gondold meg, mert utána nagyon keményen, büntetőkamattal fogod visszafizetni! Tehát ilyenre is volt példa. Tehát azt kellene keresni, hogy most ezekkel a kollégákkal mi lesz. A munkáltatónak van-e lehetősége illetményelőleget adni, mert egyre kevesebb helyen van ilyenre lehetőség, vagy pedig milyen más módon tudjuk segíteni ezeket a kollégákat. Itt kérdezném meg, hogy erre az adójóváírásra vonatkozó kérelmet le lehet adni most menetközben is? Tehát akkor esetleg felhívni a kollégák figyelmét, javasolnám, hogy ha esetleg a munkáltató körlevélben, vagy valahogy, hogy ismételten vegyék fontolóra, és leírva, hogy 3,188.000.- Ft-ig teljes összegben, 4,688.000.- Ft-ig kifuthat, énszerintem pont annyi, de majd nézzük meg, de addig kifuthat, adható ez az adójóváírás, és nem kerül büntető kamat… Köszönöm szépen, és ehhez lenne még a kollégámnak.
Pach Dániel úr: Kiegészítésképpen, ha csak itt összefoglaljuk azt, ami itt ma elhangzott, és ha valaki úgy jön be, hogy most van itt először, és összeszedi azokat az információkat, ami itt elhangzott, már abból láthatja, hogy van egy probléma, amit meg kell oldani. Senki nem vitatja azt, hogy a munkáltató jól vonta esetleg a járulékokat, nincs ezzel semmi gond. De az, hogy a Kovács 12 Pista honnan tudja, hogy neki az adójogszabályok változásából, vagy a különböző intézkedésekből, vagy belső utasítások miatt, vagy akár a cafetéria rendelet miatt, ami életbe lépett, neki milyen lépéseket kell megtenni ahhoz, hogy a legjobban járjon, és hogy jöjjön ebből ki, ez valahol a kötelessége a munkáltatónak. Nem biztos, hogy meg kell tenniük, meg ez nem egy olyan, semmi… Lehet egy nagyon rossz munkamorálban dolgozni, lehet hisztis rendőrökkel együtt dolgozni, lehet olyan rendőrökkel találkozni az utcán, akik a sajtónak adnak ki információt, hisz, tele volt vele az internet, vagy pedig ezt megelőzve egy tájékoztatót kiadva, felhívni a figyelmét a kollégáknak.
A másik probléma az, hogy ha megnézzük, vannak olyan területek, és az előbb elhangzott, hogy nagyon sokan vidékről járnak be. Ezek a rendőrök nem irodában dolgoznak, a rendőrök átlagosan kint vannak az utcán, gépjárműben, szolgálati helyen, nem fér hozzá a belső tájékoztatókhoz, nem találkozik gazdasági szakemberrel, hisz nincsenek a szolgálati helyeken gazdasági ügyintézők. Maximum szájról-szájra terjednek ezek az információk. A vezető nem teszi azt meg, amit kap tájékoztatót, kimegy, leoktatja, nem is tudja megtenni, olyan létszámhiány van. Legyen már életszerű ez a dolog! Meg kell tenni azt, hogy valamilyen formában ezeket a kollégákat tájékoztatjuk. Utána lehet azt mondani, hogy volt lehetőséged, miért nem éltél vele? Jelen pillanatban vannak olyan kollégák, akik olyan helyzetbe kerültek ezáltal, hogy napi megélhetési problémáik vannak. Láttam 57 ezer forintos, 60 ezer forintos bérpapírokat a mai nap. Az, hogy 79 ezer forint, a két gyerekét egyedül nevelő hölgy főtörzsőrmesterként II/III-asban 79 ezer forintos nettó átutalást kapott. Ezekről is papírok vannak. Én most ezt nem hoztam el, én az alacsonyabbakat gyűjtögetem szépen. Itt nem az a probléma, hogy ez jogszerű-e, hanem az, hogy ebből nem tud megélni. Itt valóban felmerül az a probléma, hogy a lakhatási támogatás, és minden más adóköteles lett. Nincsenek tisztában ezzel a kollégák. Keresik, és amit elmondott mind a két társszakszervezetünk, hogy nem lehet eligazodni ezeken a bérpapírokon. Hiába keresi a hiányt, hogy miért lett kevesebb, nem tudja megnézni, mert alapvetően nem tüntetik fel ezeken. Amikor információt próbál kérni a GEI-ben vagy bárhol, nem talál olyan embert, aki ezt neki … Nem is tud, mert megőrülne valaki, ha naponta kétezer telefont kell neki elmagyarázni. Ebben kérném a segítségét a munkáltatónak, és ez közös álláspont lehet, gondolom, hogy legrövidebb időn belül valamilyen formában ezt egy rövid.. Voltak erre példák az évek során, amikor esetleg az adóváltozásokból kikerültek tájékoztatók. És nem ledegradálva a kollégákat, mert nem mindenki gazdasági szakember. Kérem azt, hogy érhető módon, az ő részére is érthető módon, hogy ne kelljen könyvelőt kérnie ahhoz, hogy esetleg el tudja dönteni, hogy ő melyik kategóriába tartozik. Nagy a baj. Én is szeretném kiemelni az illetményelőlegek kérdését, mert kölcsönkéregetnek az emberek most már napok óta egymástól, néha ott tartanak, mert a fizetés… Ha megnézzük, egy 70 ezer forintos átutalást, miközben mondjuk 100 ezer, vagy 110 ezer forintos nettó átutalása volt, banki hitelnél a bank leveszi róla szépen azt az összeget, amit minden évben levett, és már élelmiszerre nem marad nekik. Ez jelen pillanatban probléma, lehet, hogy később nem lesz. Köszönöm.
Dr. Bárdos Judit asszony: Egy megjegyzésem lenne, elnézést. Óriási problémát látok én, egy kb. fél év múlva fog jelentkezni igazából. A kollégák a nagy bevásárló központokban, Auchan, Tesco, meg a többiekben, az ottani hitelkártya kibocsátás alapján, ott veszik hitelkártyán a kaját. Arra felkészülhet a rendőrség, hogy tömegével lesz behajtás, mert nem tud miből kaját venni. Gyakorlatilag nem is tudjuk felfogni, hogy ezek a kollégák milyen rossz körülmények között vannak, ha kénytelen azt a hitelt már ott felhasználni. Egy nettó 90 ezer forintból nem lehet két gyermeket eltartani, ezt a kabinetfőnök asszonynak is, meg a miniszternek, meg mindenkinek tudni kéne, akik jelenleg pregnálnak.
Még egyet: minekünk a pénzügyesünk, meg nagyon sok pénzügyi szakember megnézte ezeket a bérszámfejtési papírokat, három hónapot hasonlítottak össze, a tavalyi kettőt, meg az idei egyet, és azt mondták, hogy kiismerhetetlen. Egy átlag ember, aki nem rendelkezik pénzügyes ismeretekkel, ha ezt kezébe kapja, nem tudja, hogy melyik sor mit jelent. Tehát valami olyan bődületesen komplikált, nem véletlenül, tehát azért, hogy ne is értsük, kb. ezért van ez az egész. Nagyon egyszerű, ilyen bérszámfejtő programokat lehet kapni, ahol tételesen mindenki saját maga le tudja ellenőrizni, hogy abban az adott tárgyhónapban mire mit kapott. Ennél egyszerűbb is van.
Pósa Zoltán úr: Elnézést, nem akarom ezzel kapcsolatban szaporítani a szót, hogy a munkáltató részéről kérhetünk-e egy olyan kimutatást, országost, hogy jelen pillanatban hány rendőrnek van banki letiltása? Köszönöm szépen.
Kovács István r. ezredes: Úgy gondolom, hogy ezt nem hiszem, hogy kiadhatjuk, nyilvánvalóan ez a személyiségi jogokhoz kapcsolódik. Úgy gondolom, hogy ez nem hiszem, hogy jó hírt gerjesztene, és meggyőződésem, hogy ez balul ütne ki. Nem akarok ennek táptalajt adni, senkinek nem lenne jó. Hadd kezdjek egy kicsikét az előző dologhoz vissza, és engedjétek meg ezt a dolgot. Nyilván az emberek számára ma nem mondhatok hurrá optimizmusos hangulatot, mert bármi lehetek én, lehetek én abszolút optimista, lehetek én bármiféle elgondolások alapján élő ember. Egyet látni kell: nyilvánvalóan az, amit most itt felvetettetek, ezeket a kérdéseket nem mi tudjuk megoldani. Ez egy olyan helyzet, amit gyakorlatilag nem a mi szintünk megoldása. Nyilvánvaló a problémák felvetésének színtere a RÉT, és nyilván a párbeszédnek is a színtere a RÉT.
Két dolog van, ami megint az embereknek a dolgát hozza, és azt mondjuk, hogy felnőttek vagyunk, felnőttként hozunk döntéseket, és felnőttként vállaljuk a döntésekkel járó következményeket. Kérdezem én: az a kolléga, aki megkötötte a hitelkártya szerződését a bankkal, és a bank első alkalommal, látván, hogy neki 100 ezer forintos nettó bemondás alapján jövedelme van, ez a bank rögtön ad neki mondjuk 200 ezer forintos hitelkeretet, vagy 400 ezer forintos hitelkeretet, és az a kolléga, aki a 400 ezer forintot elkölti, véleményetek szerint felelősen gondolkodik? Tisztában van azzal, hogy amit én felvettem hitelt, azt nem nekem ajándékként adták, hanem azt nekem vissza kell fizetni? Tisztában van azzal, hogy a hitelkártya nem arra szolgál, hogy azzal pénzt veszek fel, mert utána bődületesen magas összegben kamatot fogok fizetni?
Pach Dániel úr: Nem ezt hoztam példának, bocsánat, hogy közbeszólok. De itt arról van szó, hogy vett egy lakást valahol, vagy igénybe vett bármit, most mondok egy olyan példát, amit felhoztam, azért mondom ezt. Van neki egy 70 ezer forintos havi levonása a lakástörlesztőre. Eddig volt neki egy 100 ezer forintos nettó átutalása, rendszeresen, erre számolhatott. És most kapott 72 ezer forintot az adóváltozások révén. De ő erre nem készült, erre ő nem számolt, mivelhogy nem tudta ezeket az információkat. Mindenhol, és erősítsetek meg, vagy cáfoljatok meg, még a minisztériumi egyeztetésen is ez hangzott el, mindenhol ez lett beharangozva, még a médiákban is, hogy nettó keresetnövekedéssel fog járni a rendőri állománynál. Innentől kezdve erkölcsi kötelessége a rendőri vezetésnek, hogy tájékoztassa a saját állományát, hogy ez hazugság volt. Most csúnyán mondom ezt ki. Tehát fel kell hívni a figyelmüket arra, hogy minden, ami elhangzott hónapokon keresztül a médiában, tévében, és a rendőri vezetők szájából is – nem tehetnek róla, ezt kapták ők is információként – ez nem igaz. Ennek az embernek 2000 forintból kell eltartania a családját, és ebben az esetben ezredes úr, hozzá fog nyúlni az ilyen hitellehetőségekhez, és félév múlva bebukik, mert ennivalót kell venni a gyerekének. Mi azért jelezzük ezt a problémát, tényleg nem tudjuk megoldani mi itt ebben a körben, de a legtöbbet ki kell hozni a lehetőségekhez mérten. És az nem kerül pénzbe, ha tájékoztatjuk az embereket, és megpróbálunk segíteni nekik, mi, a saját csatornáinkon, a munkáltató a saját megoldási keretein belül, hogy hogy tudna a legjobban kijönni ebből, akár úgy, hogy igénybe veszi az adójóváírást.
Dr. Bárdos Judit asszony: Hadd mondjak erre valamit, nincs itt a kollégájuk a Tettrekészeknek, de ott a miniszter, mielőtt eltávozott volna gyorsan, személyesen vállalta, hogyha a kollégának csökken a fizetése, akkor ki fogja neki fizetni, de ez elől meglógott. De nem is erről szól ez az egész történet. Nem emelkedhet minden sávban, hiszen kimutatta saját maga, a pénzügyi tárca, hogy bruttó 130-140-150 ezer forintig csökken a pénz, vagy helyben jár, és akkor még szó sem volt szuper bruttósításról – egy. Kettő: szuperbruttó biztos, hogy elvisz belőle neki. Három: ha nem vonnak le egy hónapig valamit, és utána két hónapot együtt vonnak, az is elvisz valamit. Ha nem kérte az adójóváírást, az is elvisz valamit, és sorolhatnám, és így lehet 70 ezer forint.
De én nem ezekről a kölcsönökről beszéltem, hanem arról, hogy elmegy az üzletbe, és nem tud 20-30 ezer forintos kajaszámlát a két gyerekének, meg a családjának. Most választhat: vagy éhen dögleszti a gyerekeit, vagy felveszi a kölcsönt. Akkor mit csinál? Felelős. Ő felelősen dolgozik, elvégzi a rendőri munkát, hazamegy, a gyerekekért elmegy az iskolába, stb. De nem tud belőle megélni. Ki gondoskodik helyette? Nem lakástörlesztésre veszi fel, kajára veszi fel, mert a havi pénze nem elég. Ezt nem Önöknek szántam, de végre el kell jutni arra a pontra, amikor kiáll az országos rendőrfőkapitány, odamegy a miniszterhez, és válaszút elé állítja. Ilyen egyszerű a történet. Csak ezt még senki nem merte megtenni.
Pach Dánel úr: Kicsit populáris, de énszerintem azért igaz. Elég, hogyha megnézzük, hogy az utóbbi időszakban milyen botrányok törtek ki. Most nem akarom azt, hogy felemlegessük azt, hogy itt bérgyilkosságtól kezdve, pornószínésznőig, de most már pornószínészünk is van, de homo-porno, nem szabad ilyet mondani Géza, de alapvetően ez lehet, hogy vicces, és ezt felkapja a média, de ez a teljes testületnek a szégyene. Ezek az emberek nem ezért, és legtöbbször – most lehet, hogy e mögé bújnak, és könnyű ezzel magyarázni – nem azért kényszerülnek ilyen jellegű tevékenységekre, mert szeretne egy új autót vásárolni, hanem, mert nem lát más megoldást. Sőt, mondok még egy dolgot, amit érdemes lenne megnézni, és megvizsgálni, olyan információkat kaptunk, hogy van olyan kollégánk, aki szerveit árulta, jelen pillanatban internetes fórumokon. Mert olyan kilátástalan helyzetbe kerül… Mindenki mondhatná a problémákat, csak én azt hiszem, hogy tényleg, amit a főtitkár asszony is elmondott, hogy a rendőri vezetésnek ezt fel kellene vállalnia; hogy a minisztérium felé ezt kommunikálja, hogy ne maradjunk egyedül. Most ott tart a dolog, hogy a rendőrség elzárkózik ettől, az érdekképviseletek a médiában megkeresésekre mindig elmondják, hogy mekkora a baj, de alapvetően nem történik semmi. Nagyon pozitív lenne, hogyha most megtörténne az, hogy a rendőri vezetés részéről is elhangzana ezekben a médiákban, hogy igen, nagy a gond, és a minisztériumnak be kellene ebbe avatkoznia. Ha mást nem, megnyugodna az állomány, hogy foglalkoznak vele. De mi egymással ne „harcoljunk” már, hanem fogadjuk el azt, hogy közösen kell ebben a dologban lépni, mindenki a saját eszközeivel. De ez a rendőrség szégyene is valahol, hogyha végrehajtásra kerülnek emberek, és fizetéslevonások… Nap mint nap jönnek olyan kollégák hozzánk, akiknek olyan megélhetési problémáik vannak, lakhatási gondjaik. Én volt kollégát most hajléktalan szállón helyeztem el, segítettem neki a Menhely Alapítványon keresztül, mert egyszerűen nem tud hol lakni. Volt olyan kolléga, akit az albérletből kiraktak, nem tudta kifizetni a kauciót, és ott állt az Igazgatóság kapujában, hogy szerezzünk neki éjszakára valahol szállást. De ezeket gyűjthetnénk, és szerintem mindenki a saját területéről összeszedhetne, holnapra szerintem, így, ha ebben a körben a szakszervezetek elindulnak, több száz ilyen kollégát tudunk összehozni, akik ilyen helyzetbe kerültek. Ne jussunk el addig, hogy a rendőrség szégyene legyen ez a dolog. Mi nem tudunk más eszközzel hatni a minisztériumra és a kormányzatra, csak hogyha felvállaljuk ezeket a dolgokat. Mi nem szeretnénk azt, hogy a testületnek a megítélését romboljuk ezzel. Köszönöm.
Dr. Bárdos Judit asszony: Gondolni kell arra, hogy a volt rendőrök, nem magas nyugdíjjal elment rendőrök között van olyan, aki a híd alatt alszik. Így van, elnézést kérek.
Kovács István r. ezredes: Sajnos ez rendkívül nehéz. Judit azt mondta az előbb, hogy egy-két dolgot ugye az ember válaszoljon. Én próbálok itt, egyetlen dolgot szeretnék elmondani. Ma egy társadalomban élünk. A társadalomnak az előbb felsorolt problémái megjelennek mindenhol. Nyilvánvalóan logikus, és követelményszerű, hogy azok a társadalmi problémák is valamilyen szinten meg kell, hogy jelenjenek nálunk is. Megjelenik azzal, hogy szerveit árulja – többen tették – megjelenik azzal, hogy különböző pénzkereseti lehetőséget vállalt, teszi. De nyilván ezeket a testületből eltávolították. Hála a jó istennek. Tehát igazándiból a testületben a védelmi mechanizmus működik. Tehát a testületnek önmagában léteznek a fallocitái, és igazándiból kilökik magukból az idegen testet. Ez legalább ilyen szempontból fontos és jó. Tehát önmagában a szervezetünk véleményem szerint jól működik, mert ezeket az embereket csak addig tűri meg maga között, ameddig ezekről az emberekről valamilyen úton-módon ki nem derül az, hogy azzal a tevékenységgel foglalkoznak. Számtalan dolgot – még egyszer szeretném mondani – sajnos nem tudunk megoldani. Nyilvánvalóan, amit ti vártok, vagy önök várnak, hogy a politika álljon oda, és mondja meg, vagy a rendőri vezetés álljon oda a politika elé és mondja el, úgy gondolom, hogy nagyon jól tudjuk mindnyájan, hogy a politikában sok-sok mindent másképpen kell értelmezni. Szeretném a Demján Sándor urat idézni: amikor őt felkérték arra, hogy legyen belkereskedelmi miniszter, még a kádári rendszerben, akkor azt mondta, hogy kérem szépen, én azért nem leszek belkereskedelmi miniszter – de ezt mondták többen is természetesen – mert ahol végződik a tisztesség, ott kezdődik a politika. Nyilvánvalóan ezek a dolgok mindegyike egy olyan helyzetet teremtene. Szeretném nagyon egyszerűen tenni a dolgainkat, szeretném, ha ebből a bizonyos – ne haragudjatok meg érte – siratásból, eljutnánk abba az irányba, hogy tennénk érdemi lépéseket. Számomra többszörösen kikapok érte, de ma is el fogom mondani: a paternalista gondolkodásból ki kell mozdulnunk. Ebből a gondolatból ki kell lépnünk. Kérem szépen, a 40 év alatt nagyon sokat kaptunk a paternalizmusból, azt megelőzően is nagyon sokat kaptunk. Nyilvánvalóan mostantól ez keményen van, és még mindig nem fogyott el az a generáció, aki ebben nőtt fel.
Fussunk tovább, és akkor talán azok a dolgokról, amik most elhangzottak, azokról szeretnék pár mondatot szólni a teljesség igénye, és a mindenki idejének tiszteletben tartása mellett.
Zakor Sándor ka.: Tényleg csak nagyon röviden szeretnék, egyrészt egy ügyrendi dolgot: én kérnélek benneteket az áttekinthetőség miatt is, a következő RÉT üléseken, amik írásban megjönnek kérdések, ami napirendben szerepel, tudjuk le először azokat, és utána a többi kérdéseket. Össze van keveredve, nem lehet logikusan követni.
Szuperbruttósítással kapcsolatban nekem privát véleményem annyi, hogy igenis, az az alapvető probléma az állomány oldaláról – azon túlmenően, hogy jó részük kilátástalan, vagy rossz helyzetben van – hogy a várakozás túl nagy volt. Kommunikáció. Mondták, hogy ennyi százalék, annyi százalék, röpködtek a levegőben. Igen, van csalódás benne. Lehet, hogy kevésbé figyeltek oda, amit a főtitkár asszony mondott, a Judit mondott az előbb, hogy igen, volt egy bizonyos összeg lefelé, hogy ott kevesebb lesz a fizetés, csak erre senki nem figyelt oda. Biztos, a várakozás nagyobb volt, mint ebből a realitás lett.
Együttműködési megállapodással kapcsolatban. Ez már azt gondolom a harmadik RÉT ülés, amikor felvetem azt, hogy ha megegyezünk abban, hogy nincs több javaslat hozzá, akkor körbe küldjük. Az FRSZ-nek a javaslata már kb. 2,5 hónapja nálunk van. Bocsánat, azt várjuk, hogy küldjetek. Abban egyeztünk meg a januári RÉT ülésen, hogy január 15-ig minden szakszervezet megküldi azokat a javaslatokat, hogy ő mit tart célszerűnek változtatni az együttműködési megállapodásban. Erre várok 2,5 hónapja. Ebben maradjunk. Ha nincs több hozzá, akkor küldjük tovább, a szakterületen is fel van dolgozva, a gazdaságtól is kerestek, jogászok is megnézték, hogy van-e több, akkor mi legyen. Akkor ennyivel indulunk meg.
Dávid Tibor úr: Elnézést, akkor soron kívül kérnénk akkor egy szakértőit, üljünk le egyeztetni, három hónapja ezt várjuk. Már lassan ki kell fizetni az első negyedévet. Nem vagyunk itthon, de mehet.
Zakor Sándor ka.: A Tettrekész ennek az együttműködési megállapodásnak nem aláírója. Ott lehettek minden további nélkül, de hogyha nem tudnak jönni, vagy a kolléga nem tudja bevállalni, attól függetlenül mi tudunk tárgyalni.
Dr. Bárdos Judit asszony: 11-én 10 óra, hol, kinél? Zakor úr majd értesít minket e-mailon.
Zakor Sándor ka.: A következő ilyen felvetés, amit a főtitkár asszony felvetett, a Humánigazgatási szolgálatnál ez a programmódosítás. Annyit hozzá, hogy én már elmondtam, hogy én a válaszokat, amik bejönnek, összeszerkesztem. Amit én leírok, azért vállalom a felelősséget. Itt is megkérdezted, hogy mi történt, ezt mondták, én leírtam. Én nem vonom ki a felelősség alól magamat, hogyha én csináltam. Azért, mert megnevesítettél. Nekem az a feladatom, hogy összerakjam. Kényesen ügyelek mindig arra, hogy egyetlen szakterületnek a válaszaiba sem javítok úgy bele, hogy tartalmilag változzon, csak stilisztikailag, hogy egy nyelvezetben legyen, ha mindig sikerül. Az biztos, hogy programmódosítás nem történt, a rendszergazdánk volt egyébként, nem programozó volt, megpróbálták összehozni, hogy egyáltalán működjön, hogy hozzá lehessen csatolni a nyomtatóhoz.
Még egy dolgot szeretnék. Elhangzott egy olyan kérdés még az írások között, hogy részmunkaidős foglalkoztatás. Nem érkezett még be minden területi rendőri szervtől a válasz, van még 4-5 hátra. A mostani helyzet annyi, hogy az egész rendőrségnél kb. olyan 18-20 munkáltatónál, 21 részmunkaidős foglalkoztatott van. Ebből is van kiemelt megye, mint pl. Baranya, ott van 12, meg van a Közép-Dunántúli GEI, ahol 5 fő, a többi ilyen 1-2 fős, ahol van egyáltalán. Amikor meglesz az egész, a következő RÉT ülésre pontos számadatot fogok mondani. Nekem röviden ennyi, köszönöm szépen.
Kovács István r. ezredes: Akkor talán válaszolnék. Elnézést kérek a viszonylag buta válaszért, jelen formában nem tudjuk értékelni a kérdést, hogy miért olyan programot terveznek a programozók, amelyek nem kompatibilisek a perifériákkal. A következőt szeretném én erre elmondani. Mondanám azokra a programokra is, amely programokról beszélgettünk. Akkor, amikor a központi illetményszámfejtő rendszert valamikor 2000-ben egy kormányrendelettel kialakították, és létrehozták, akkor azt is tették hozzá, hogy a Pénzügyminisztérium az, aki biztosítja a programot. Tehát mi kötelező jelleggel, a Pénzügyminisztérium által használt, vagy biztosított, a központi illetményszámfejtő rendszerhez kapcsolódott HBM TÁKISZ által kifejlesztett – tehát Hajdú-Bihar Megyei Tákisz – programot használjuk. Ma a magyar közigazgatásban ezt a programot használják döntően, illetve mellette még megjelenik egy ún. IMI, ez az intézményi valaminek nevezett program, amelyet szintén a központi illetmény-számfejtési rendszeren belül használnak. Nyilván vannak sokkal szebb programok, nyilván vannak sokkal jobb programok, nyilván vannak sokkal dizájnosabb programok. Ma, amikor ezt a programot mi elkészíttettük a Szmutkó Ferivel, aki gyakorlatilag egy gyakorló szakember az Észak-Magyarországi GEI-nek az osztályvezetője, aki mellesleg matematikus, és nagyon-nagyon ért ezekhez a részekhez, elmentünk, megnéztük a Nexon-nál, hogy mennyibe kerülne ez a program. A nexonosok azt mondták, hogy mégis mennyi helyre kellene, mi elmondtuk, hogy 25 helyre kellene, plusz az ORFK, mondjuk 30 licencet szerettünk volna megvásárolni. Természetesen ingyen, vagy olcsóbban kértük. Közölték, hogy amennyiben 8 millió forint felett van, úgy pályáztatni kell, illetve valamilyen úton-módon közbeszereztetni kell ezt az összeget, és közölték, hogy bocsika, ez ebbe a keretbe bele sem fér. Tehát igazándiból vissza sem hívtak bennünket. 8 millió forint, kész. Úgy gondoltuk, hogy az a felelős gondolkodás, hogyha mi ezt a pénzt nem kidobjuk. Azért volt ez, hogy kérem szépen, ezt megelőzően, valamikor február közepén tartottunk egy tájékoztatót a volt BM, jelenleg ÖM épületében, és ott megpróbáltunk leülni a pénzügyi, illetve illetményszámfejtésben is érintett humán kollégákkal, ahol tényleg feldolgoztuk azokat a változásokat, azokat a problémákat, amelyeket kellett, hogy megismerjenek a kollégáink.
Szmutkó Feri programjával kapcsolatosan. Ez a program egy leggagyibb programok egyike. Tehát ha valaki manapság azt mondja egy programozónak, hogy Dos-ban készült, klipperrel programozott programról van szó, a többsége a programozóknak nem is érti, hogy miről beszél, mert valamikor a történelem elején hallott erről, aztán elfelejtette. Ez a program ma működik. Ennek a programnak valóban volt egy olyan része, hogy nyilván ez – és gondoljunk bele, most nem akarok itt nagy okoskodást – a program a 90-es éveknek a közepe, eleje, vége, programokban él és mozog, az akkori nyomtatókat, perifériákat képes támogatni. De nyilván ki tudjuk most is nyomtatni, mert érdekes módon ezek a mostani gépek, tehát ezek a nagyobb extra hiper-szuper modern multifunkcionális gépek, talán ezek nem tudják, de az összes többi helyi nyomtatóként is működtethető LaserJat-tel is ki lehet nyomtatni. Tehát igazándiból eljutottunk odáig, hogy működnek most már, mindenki megkapta, kinyomtattuk, tudjuk nagyjából kezelni ezeket a dolgokat. Ma ez a program nem került pénzbe. Ma ezért a programért a rendőrség nem fizetett. Ma ezt a programot a rendőrségen, a 154 kapitányságon használják úgy, hogy nem fizettünk érte. Nem fizettünk a srácnak érte jogdíjat, nem fizettünk érte semmit, megköszönjük neki. Nyilvánvalóan rosszul esik neki is, meg nekem is, meg mindenkinek, hogyha most adunk valamit, és onnantól kezdve nem azt várjuk el, hogy egy dizájner, mindenféle-fajta csillogó-villogó Windows alatt futó rész legyen, nem. Ez egy pici kis ablakban jelenik meg a képernyőn. Nyilván nagyon jól tudjátok, hogy a Dos-os alkalmazások ilyen kis pöttyben jelennek meg jóformán a mai képernyőinken. Ennyit szeretnék róla elmondani. Tehát én azt szeretném mondani, hogyha itt nem az hangzana el, hogy rossz volt, hanem az hangozna el, hogy köszönjük szépen Szmutkó Feri, hogy megcsináltad ezt a programot, és alkalmazható mindenki számára. Kész.
Továbbhaladva. Hűségpénz. Én tulajdonképpen látok mögötte egy olyan dolgot, ami sokkal rosszabbá tehetné a rendőrségnél alkalmazottak dolgát, mint amekkorát mi nyernénk ennek az 50 ezer forintnak az adóján meg a járulékán. Tehát manapság, mikor azt mondjuk, hogy emberek, a mi nyugdíjunkat az utolsó 365 nap jövedelme alapján állapítják meg a jogszabályban leírt feltételeknek megfelelően, nem fordul ez vissza egy másik irányba, és azt fogja mondani, hogy nem biztos, hogy kéne nektek ezzel a dologgal foglalkozni? Tehát nem biztos az, hogy éppenséggel rossz irányba mozdulunk el? Megint azt tudom mondani, hogy a jogszabályoknak megfelelően történik ennek a levonása, kifizetése. Nyilván a 140-es kormányrendeletet a Sanyiék koordinálják, jelenleg március 10-éig, ha jól emlékszem, addig van benti koordináción a 140-es, és megpróbáljuk az 1,2-es szorzóval kapcsolatos mindenféle küttyöt-müttyöt rendezni.
Adóköteles költségtérítésekkel kapcsolatosan napidíj. Igen, tisztában vagyunk vele, sajnos egyetlen dolgot lehet látni, erre a 440 forintnak az adózási oldalára is szüksége volt az államnak. 30 ezer forintos ruházat. Biztos, hogy a Róna utcában voltak a kollégáink, és nem fordulhat elő, hogy a BM SK Zrt-nek az üzletében voltak? Mert mi a BM SK Zrt-nek a ruházati boltjában voltunk, akivel nem volt szerződése, és ilyen nincs, hogy nem fogadják el az utalványokat, ő adta ki az utalványokat, mi az, hogy nem fogadja el? Ez egy olyan dolog, hogyha én kiadok egy utalványt, vállalok egy kötelezettséget arra, aki megjelenik, én beváltom. Ezzel kapcsolatosan ilyen nincs. Nem tudom elhinni, de meg fogom kérdezni a kollégáimat, hogy előfordulhatott-e ilyen, hogy a Róna utcából, ahova megtörtént a ruházatnak a beszerzése, onnan elhajtják a mi kollegáinkat azzal, hogy öreg, menjél haza, mert feljött vidékről is a srác… Azt viszont tudom, hogy a BMSK Zrt-nél volt olyan, hogy nem fogadták el az utalványokat, de ez nem feltétlenül biztos, hogy a Róna utca. Tehát a Róna utca 124, ahol a GEI van, és ott kell bemenni, azon belül be kell menni a volt raktárépületbe, fel kell menni a II. emeletre, hogyha onnan hajtották el, akkor nagyon nagy a probléma.
Dávid Tibor úr: Hajdú-Biharból felküldték, összedobták a maradékot, és azt mondták, hogy vegyen, valamit, amit kap. Elment a Róna utcába, mi is azt kérdeztük, hogy a Bölcsőde utcába ment? Azt mondta, hogy nem Bölcsőde, bement a Rónába, és azt kérdezték, hogy milyen utalványa van, azt mondta, hogy ez a maradék, és szeretné elvásárolni, és majdnem ki lett penderítve.
Kovács István r. ezredes: Jó, meg fogom nézni, Papp Karcsival fogok róla beszélni, akkor ebben a dologban elnézést kérek. Ruhapénz elszámolása. Én nagyon szeretném, többször hangzott már el az, hogy a mi számviteli rendünk, meg a mi jogszabályunk, meg a mi bizonylat-megőrzési kötelezettségünk nem biztos, hogy jó. Nem szeretném, ha ez elhangzana sokszor, nyilván az nem jó fényt vet. De kérem szépen, egy dolgot tudomásul kell venni, a számla bizonylat, 8 évig olvasható, eredeti formában kell megőrizni. Tehát akkor, ha valaki … Nem tudom mit akartatok ezzel mondani, hogy ha esetlegesen trükközni akar vele, vagy bármit akar csinálni, vagy éppenséggel…
Dávid Tibor úr: Elmegy az Adidas boltba az ember, akkor nem azt írja rá, hogy egy pár futócipő, hanem pl. Marathon XZ 25, és akkor a számítógépen be van programozva, tehát amikor leolvassa a kódot, kijön, ott a hölgy nem is tud belejavítani, és abból nem derül ki, hogy most ez futócipő.
Kovács István r. ezredes: Megoldást keresünk, igazad van Tibi, keressük a megoldást. Semmi gond nincs. Meg lehet csinálni. Tehát nyilvánvaló, tudom, hogy azt fogják mondani, hogy hülyeség, de én szeretném azt pl. ebben az esetben, hogyha ilyen fantázianévvel látják el, mert ennek van valami azonosítója, vélhetően a vámtarifa száma az egy azonosító, és látni fogjuk, hogy egy cipőről van szó. Mert nyilván rá fogja írni, hogy az a vámtarifa szám cipő lesz. Vagy valamilyen Bto számot rá fog írni, ami cipőre, vagy bőrárura fog utalni. De ha már semmiképpen, még ezt sem írja rá, mert ugye nem feltétlenül kötelező még ezt sem ráírni neki, mert manapság olyan nagy liberalizmus van a számlázásban, hogy azt ír rá, amit akar jóformán. Ha továbbhaladok ebben a kérdésben, akkor azt kell elmondanom, hogy talán még azt is el tudom képzelni, hogy mellécsatolom a bolt aktuális szórólapját, mert már lassan tényleg oda jutunk el, hogy a szórólapon megjelenő fantázia megnevezéssel tudom beazonosítani azt, hogy ez egy cipő. Saját példámon tudom ezt elmondani, a tegnapi napon bent jártam egy T-Homnál, vagy T-Komnál, és azt kértem, hogy legyenek szívesek nekem ideadni azt az internetes szerződést, amit én a saját lakásomra az internetet kötöttem, erre most mit mondok? Adott nekem ilyen stóc szórólapot, mert azt mondja, hogy ez nem más, mint a szerződésnek az elválaszthatatlan melléklete, mert ebből lehet kiszámítani azt, hogy én kötöttem egy szerződést, ami gyakorlatilag arról szól, hogy azon a helyen létesítenek egy internetes kapcsolatot. És mindig, amikor megjelennek ezek a dobálózós valamik, ezeket hozzá kell tűzni, és ennyi, csókolom. És mondtam, hogy ne haragudjon, de én nem fogok semmiféle matematikai műveleteket elvégezni, meg különböző kitalációkat, hogy mennyi az én díjam, tessenek nekem ezzel valamit csinálni. Valószínű én voltam az utálatos kép a zsidó templomban, aki 28 percet töltöttem egy ügyintézőnél. Gondolom szegénynek a statisztikája nagyon mélyre leromlott, aznapi munkavégzési statisztikája, de a végén eljutottunk odáig, hogy valamit ráírt. Ez nyilvánvalóan, mondtam, hogy kérek egy szerződésmásolatot, kérem azt hitelesíteni, én voltam a kukac. De nem fogják elfogadni. Azt kérdezte tőlem, hogy elfogadják-e ezt magától? Mondtam, hogy nem, mert én nem fogadom el saját magamtól, és a többiektől sem, tehát innentől kezdve kénytelen volt szegény szerencsétlen valamit…
Pósa Zoltán úr: Ehhez kapcsolódik a kérdésem: szükséges-e a rendőrségi adószáma a ruhaszámlához?
Kovács István r. ezredes: Zoli, kérdésed jó. Szükséges lenne. De ma már eljutottunk odáig, hogy nem fárasztjuk az embereket ezzel, mert nyilvánvalóan nem kell senkit… Minden megye fog egy ilyen pecsétet vásárolni, és rá fogja nyomkodni a pecsétjét, hogy az az ő megyéje… Tudom, hogy nem jó, mert a másik oldalon nem lesz rajta. Mert ha valaki ezt éppenséggel APEH elvtárs oldaláról meg akarja nézni, akkor találkozni fog egy olyan dologgal, hogy azon a számlán meg nincs rajta, ami a tömbben maradó számla. Elméletileg mindegyiken rajta kellene, hogy legyen, de nincs rajta. Nem baj, üsse kavics.
Pósa Zoltán úr: Tehát ettől kezdve ki lehet adni, hogy ezentúl, akik vásárolnak, írják rá a számot, csak tudjuk a számot, viszont, akik január 1-jétől továbbították, már vásároltak, a munkáltató elfogadja úgy, hogy nincs rajta a rendőrség száma.
Kovács István r. ezredes: El kell, hogy fogadjuk, mert Zoli, nekünk egy a lényeg, hogy a ruházattal kapcsolatos dolgok legyenek rajta. Tehát nyilvánvaló, most már tényleg annyi mindent kitaláltunk, hogy hogyan lesz, meg mint lesz ebből. Nyilvánvalóan 96.625 forintról van szó a hivatásos állomány esetében. Ma azt mondjuk, nem nagy összeg ennek a ruházatnak az elköltése. Viszont megint egy másik helyzethez jutottunk el. Ezt a pénzt az ezt megelőző években el szoktuk költeni nem erre. Ezt nagyon jól tudjuk mindnyájan, lehetett belőle ezt-azt-amazt venni. Most venni kell belőle ruhát, alsóruhát, felsőruhát. Hála istennek nekem két lányom van, meg egy feleségem, tehát ebből nyilvánvalóan nekem ilyen jellegű gondom nem lesz a női ruha oldaláról. A férfiruha oldaláról viszont győzködnöm kell majd saját magamat, hogy mit kell majd venni.
Pach Dániel úr: Egy dolog még ezzel kapcsolatban, ez megint most merült fel. Nincsenek tisztában még a vezetők sem, pl. a kapitányságokon, hogy ő nem munkáltató. Alapvetően, ha valaki városi kapitányságon dolgozik, ott a megyének van adószáma, és a megye a munkáltató. Statisztikai száma is a megyének van. Az a kérdés, hogy jelen pillanatban, ebben megint egy káosz van, ezt megint jelezném, hogy nem tudják, hogy pontosan a beosztott mire kéri a számlát. Automatikusan rengeteg olyan számlával fogtok majd találkozni, amelyben az őrs fog szerepelni. Jöttek ilyen kérdések. Mert ha a vezetőtől kérdezi meg, ha az a vezető éppen az őrsparancsnok, akkor lehet, hogy …
Kovács István r. ezredes: mert mi történik? Amikor a parancsokat olvassuk, és az ember nem győzi végigolvasni… Mondjuk lesz most március 12-én egy ünnepség, ahol több ember majd ott fog ülni meg állni, és végig fogja hallgatni azokat a parancsokat, amikor elkezdik mondani, hogy a Győr-Moson-Sopron Megyei Rendőr-főkapitányság Győr Rendőrkapitányság Közlekedésrendészeti Osztály, Helyszínelő Alosztály, nem tudom micsoda beosztottja lesz az emberke. És gyakorlatilag ezt kellene elmondani annak az őrsparancsnoknak, amikor eljutottunk odáig, hogy a Győr-Moson-Sopron megyei Rendőr-főkapitányság, Csorna Rendőrkapitányság, Beled Rendőrőrs, ilyen szempontból, igen, eddig a szintig kellene eljutni az embernek, őneki ezt kell tudni. Ő mit mond? A Beledi Rendőrőrsön dolgozom, mert ott vagyok. Még örüljünk neki, hogy nem az alosztályvezetőnek a címére küldi el a számlát. Nyilvánvalóan a problémát kezeljük úgy, hogy költségvetési szervre kell kérni a számlát, költségvetési szervek a megyei rendőr-főkapitányságok, a megyei rendőr-főkapitányságok rendelkeznek egy adószámmal, ezeket az adószámokat szépségesen majd bele fogják stemplizni, és ők fogják leadni. Tehát valahogy ebben kérek segítséget, együttműködést, tájékoztatást és támogatást. Tehát a számlával így lennénk, nagyjából ebbe az irányba kell elindulni, és ebbe az irányba kellene, hogy legyen bennünk bármi.
Azt mondja, hogy milyen számlát fogad el a munkáltató. Elmondtam, gyakorlatilag a 77/2009-es IRM rendelet szabályozza ezt. Szeretném felhívni a figyelmet, ami szabályozza, hogy hogyan kell, milyen számlákat lehet elfogadni. Szeretném, hogyha ehhez hozzáférnének a kollégáink is. Segítsetek ti is abban, hogy a tájékoztatásban közreműködjetek. Nyilván egy boltos ismerőssel – Gézával közben is sasolok – mert kénytelen vagyok megtanulni ezt a több mindenre ráfigyeléses dolgot, mert a lányaimra, ha nem figyelek oda, akkor kikapok otthon, és ez egy probléma, tehát innentől kezdve kénytelen az ember… Muszáj vagyok.
A számlákkal kapcsolatosan szeretném, hogyha mindenki számára egyértelműsítenénk, hogy lehetőleg ne menjünk bele a trükközésekbe, ne menjen bele senki a trükközésekbe. Tudom, hogy lesz ilyen, tudom, hogy lesz olyan, akinek az egyéb máshova nem sorolható szolgáltatásai közül éppenséggel a boltos fog adni számlát, sőt, olyan is lesz, biztos vagyok benne, hogy számlát fog vásárolni. Mi rendőrök vagyunk, mi a bűnt üldözzük. Nem szeretném, hogyha kolléga lenne egy-egy gyanúsított egy-egy ügyben, mert akkor megint az lesz, hogy lesz a társadalomban, mert a társadalomban vannak ilyenek, ez a társadalomszociológiának egy része. Ruházat lehet benne, nagyon szépen felsorolva minden, egyértelműen leírva, hogy mi lehet benne. Pl. a lányok vehetnek háromnegyedes gatyát, te nem vehetsz háromnegyedes gatyát magadnak. Vadásznadrágot te nem vehetsz, a lányok vehetnek.
Dr. Bárdos Judit asszony: Ne haragudjon, hol él maga? Rendőrök árulják az üdülési csekket! De házon belül van. Mindenki tudja, hogy 25 %-ért lehet venni ruhaszámlát.
Kovács István r. ezredes: Árulásra mindig szükség volt, de az árulókat sosem szerettük. Ezt nagyon jól tudjátok. Ezt nagyon jól megoldották Hegedűsnek az ügyében. Menjünk tovább, mert sosem végzünk.
Bukósisakkal kapcsolatosan. Én úgy gondolom, hogy egyértelmű döntések vannak benne, tehát nyilvánvalóan meg kell venni, a védőruhát oda kell adni az embernek, nyilván az egy alapszabály, a védőruha mindaddig betölti szerepét, amíg arra alkalmas.
Közbeszerzési eljárások: úgy gondolom, hogy a – én megvárom, amíg befejezik, és akkor biztosan egyszerűbb lesz.
Dávid Tibor úr: A közbeszerzési eljárás egy éve húzódik, azért nincs bukósisak.
Kovács István r. ezredes: Figyelj Tibi, a következő van. El tudod te azt képzelni, hogy egy közbeszerzési eljárásban pl. most tízen valahány tételben indultak ruházatban. A tízen valahány tételből hatot bebuktattak. Kezdődik elölről ismételten. Egyes darabokban kezdtünk el vásárolni, mindegyik elérte a közbeszerzési értékhatárt. Olyan szolgáltató nincs, aki az összes terméket képes legyen megvásárolni, és nyilvánvalóan a közbeszerzési jogszabály pedig az egyik legbonyolultabb jogszabályok egyike. Én úgy gondolom, hogy nem sokan vannak, akik ezt nagyon jól értik, hogy mit kell benne csinálni. Én szeretném azt elmondani, hogy a közbeszerzési eljárásokban, így a melegétkezéssel kapcsolatosan is, nyilván az előbb ezt mondtam a Bárdos Judit asszonynak is, hogy a közbeszerzésnek volt egy klasszikus régi szabálya, miszerint a részekre bontása a közbeszerzési törvény megkerülése miatt tilos. Tehát nem szabad abba az irányba eljutni, hogy azt megkerüljük. Nem tehetjük meg, nyilván nem is tesszük.
Melegétkezés. Kaptunk a minisztériumtól is, nem igaz, hogy mindenkinek van egy ilyen szerződése az országban, csak nektek, mint rendőröknek nincs. De igaz, mert a rendőrség eddig nem fizetett ilyen melegétkezési utalványokat. A rendőrségnek tavaly volt egy ilyen kvázi cafetériája, nevezzük annak, azt hittük, hogy sose lesz többé, aztán most lett, ettől aztán igazándiból nem lettünk sokkal odébb. Egy a lényege az egésznek, hogy ma, amikor a melegétkezési utalványra ki kell írnunk, és van hála istennek legalább 3 vagy négy ilyen utalvány… (kazettacsere) úgyhogy gyakorlatilag megpróbálják ezt értékesíteni. Nyilvánvaló, hogy aki valamilyen úton-módon nem nyer a közbeszerzésen, az befekszik a másiknak, csak azért is, hogy neki sem legyen, és amennyiben már csak egy ember marad a közbeszerzési eljárásban, akkor újra kell kiírni az eljárást. Tehát nyilván egyet kell játszani, hogyha két ember összeáll, hogy befekszik a harmadiknak, akkor elbukta az egészet, és kezdődik elölről minden.
Dr. Bárdos Judit asszony: Elnézést, akkor hogy lesz ebből július 1-jei kifizetés? Kettő: mi a biztosítéka annak, hogy azzal a céggel fogják megkötni a szerződést, akinek a kártyáját a legtöbb helyen be lehet váltani?
Kovács István r. ezredes: Egy biztos, a közbeszerzési eljárások műszaki tartalma, tehát a kiírás, úgy hívják, hogy műszaki tartalom, hogy a lehető legtöbb helyen, tehát önmagában azt mondom, hogy Magyarország 3159 településén lévő kisboltban, Juliska néninél, a mozgóárusnál is lehessen vele fizetni című dolog. Tehát ma már itt tartunk. Mindenre be lehet váltani gyakorlatilag ebben a dologban. Én ezt látom benne, és tessék ezt elhinni. Nyilvánvalóan két irány van. A melegétkezés ma, a Központi Szolgáltató Főigazgatóság is belátta azt, hogy gáz van, mert ő sem írt még ki eddig semmit. Vannak a központi közbeszerzés alá tartozó termékek. Nyilván ezt ebbe a rendszerbe be lehetne tenni, és innentől kezdve csak egy lehívás lenne, mert akkor nem mi folytatnánk le az eljárást, hanem lefolytatná a KSZF, és valamennyi központi költségvetési szervre megtenné ezt. Ma mi lefolytatjuk. A rendőrségnél, ha jól emlékszem, három szervezet van, aki tud adni melegétkezési utalványokat, ha jól emlékszem, a Készenléti Rendőrségnek van ilyen, talán még Zala megyének van, és valahol talán a BRFK-n, de nem vagyok benne biztos. Ezeknek a cégeknek van lehetősége arra, hogy …. Tehát elő fog fordulni az, hogy a rendőrségen belül lesznek olyan szervek, akik tudnak adni melegétkezési utalványokat. Káosz Zoli, káosz, de nagyon jól tudod, hogy 25 önállóan működő költségvetési szerv van, aki megörökölt tavalyi évről, tavalyelőtti évről, meg talán még messzebbről, én mindig azt szoktam erre mondani, hogy istentől származtatott jogokat, tehát igazándiból, ezeket a dolgokat éljük és villámítjuk át ezekbe a dolgokba. Nem hiszem, hogy ezt így kellett volna elmondani, de nyilván vannak ilyen dolgok benne.
Mikor kapják meg az emberek? Igen, kérem szépen, melegétkezési utalványt július 1-jével mai hitem szerint. Milyen jogszabályok vonatkoznak erre? Nyilvánvalóan a közbeszerzési törvény. Én megmondom őszintén, ez az a rész, ami nem nagyon megy még, de higgyék el, hogy el fogom sajátítani. Már kénytelen voltam némi dolgot ebben is tenni, még most csak az ilyen csúnyább dolgokban vagyok benne.
Munkába járás. Nyilván VI. 1-jétől fog változni. Azt beszéltem itt a Sanyival, de igazándiból ezt a részét – a kihirdetést követő harmadik hónap első napján, februárban hirdették ki, akkor az május 1. lesz. Azt tudtam, hogy mikor lép hatályba, csak a hónapokkal nem voltam tisztában. 30 ezer forint, én úgy gondolom, hogy ez ott a másik oldalán van a jogszabálynak, a felső sorában, igazándiból ez azt mondja, hogy a hazautazásból, mint olyannal foglalkozik, tehát a munkába járásnak két változata van. Van az egyik, amikor te naponta jössz-mész, meg van egy, amikor hétvégén hazautazol. Ugye gyakorlatilag ez is munkába járásnak minősül az eddigiek szerint. Nyilvánvalóan ez is benne van.
Pósa Zoltán úr: A hétvégi hazautazást a szabályozó munkába járásnak minősíti.
Kovács István r. ezredes: Eddig is az volt egyébként, hozzá kell tenni, tehát klasszikusan úgy emlékszem rá, mindig is erről beszéltünk a munkába járással kapcsolatosan.
Dr. Bárdos Judit asszony: Megváltozik a 80 %-os, és 86 %-os…
Kovács István r. ezredes: 86 %-os lesz, tehát nem lesz ilyen, hogy a busz meg a vonat külön lesz. Emlékeztek rá, eddig a vonat volt a preferált, menjél azzal, mert akkor sínen mész, gyorsabb lesz… Már nincs vonat, Csengerből is megszűnt a vonat, nyilvánvalóan most már busszal kell járni.
Pósa Zoltán úr: Kocsival lehet, és mind a hétszer eljössz, és ha az 63.500.- Ft-ba kerül, akkor neked ki kell fizetni. Viszont ha az a kolléga azt mondja, hogy itt lakik szállón, és csak négyszer megy haza egy hónapban, és arra kérne kocsit, de azt természetesen nem engedi a munkáltató, de ha adná, és az haladná meg a 30 ezret, azt viszont már nem fizetné a munkáltató. A vonatra nem vonatkozik, ez a kocsira vonatkozik.
Kovács István r. ezredes: Ugye senkinél nem feltételezhetem azt meg, hogy valaki ezzel is esetlegesen trükközik? Ilyen nem volt sosem, és nem is lehet. Csak nagyon elgondolkodom azon, hisz én is tudok olyanról, aki még antik időkben, tehát a guatemalai hadseregben, ilyenkor mindig azt szoktam mondani, ott még úgy volt, hogy mondjuk éppenséggel régi szolgálati helyemen, Győrben dolgozott, és Szegedre járt haza minden hét végén. Mondtam neki, hogy örülök neki, gratulálok, nagyszerű, hat olyan vonat jár, amivel haza tudsz menni, vonatjegyet bármikor elszámolunk. Érdekes volt, soha nem ment haza. Nyilván neki az kellett volna… Ilyen már nincs, nincs guatemalai hadsereg.
Túlóra-elszámolás. Azt mondja, hogy lehetőség van arra, hogy hogyan rögzítsük a fizetési jegyzéken, hogy melyik hónapra vonatkozik az elszámolás. Nincs most előttem a fizetési jegyzékem, de tudom azt, hogy be lehet abba írni, hogy az a február havi túlórája a jóembernek, vagy a március havi túlórája. Hogyha benne van az összeg, akkor meg nyilvánvalóan…
Pósa Zoltán úr: bocsánat, esetszám van.
Kovács István r. ezredes: Oda lehet írni, hogy melyik időszakra vonatkozik, Zoli, tehát nyilvánvalóan ezeket meg lehet tenni, az előbb beszéltem az illetményszámfejtéssel. Ezek a külső szervnek nevezett Magyar Államkincstár, egy profi szervezet, aki kimondottan ezzel a témával foglalkozik, és mi 98 fővel erősítettük ezt, mert 98 illetményszámfejtőnk ment oda.
Üdülők. Nyilván nem akarok prejudikálni semmit, én nagyon bízom abban, ami a kormányzati megállapodásban elkészült: május 15-ig megteremtjük azokat a feltételeket, mondta ez a megállapodás, hogy a rendőrség részére átadásra kerüljenek. Ma már ott tartunk, és ezt el tudom mondani, mert ez így igaz, hogy a múlt héten megküldtük az MNV Zrt részére aláírásra azokat a papírokat, amelyek mindegyike az üdülő átadásával kapcsolatosan, odatettük, hogy csak alá kelljen nekik írni, ne kelljen gondolkodni, ne kelljen semmit csinálni, tehát eszébe ne jusson, csak ott kell aláírni, ennyit kell vele tenni. Tehát megkapták, és én nagyon bízom benne, hogy ezekben a dolgokban … Tessenek megnézni, hogy ennek ott kell lenni. Nyilvánvalóan azok a dolgok, amelyek elhangzottak az üdülőkkel kapcsolatosan, kirablása és társai, kaptunk egy segítőtől egy listát, amelyen rajta volt, hogy mit vittek el, azokat már vissza is vitték, legalábbis egy részét visszavitték. Nagyon bízunk benne, hogy az apró betűkkel írott listán minden visszakerült a helyére. Mi mindig mit mondunk? A tulajdon védelmének szentsége nagyon nagy jogi narratíva, ezért a mai napon azt mondom, hogy kérem szépen, amikor az üdülő sajnos még nem a miénk, azon a térfélen nekünk eprészkedni, az biztosan …. a Józsi bácsinak a kerítésvédelmi akciójához fog visszajutni. Tehát igazándiból nem biztos, hogy kéne nekünk belenyúlni ebbe a dologba.
Dr. Bárdos Judit asszony: Én azt kértem, hogy meg kéne nézni azt a jogszabályt, ami alapján beutalás történhet az üdülőbe. Tehát nem mindegy, hogy kapja meg a rendőrség az üdülőt, ha csak rekreációra, akkor csak rekreáltatni lehet, ha rekreációra és üdülésre, akkor mind a kettőt lehet csinálni, tehát nem mindegy. Inkább a második elemet kéne nézni.
Kovács István r. ezredes: A lényeget tekintve a rendőrségnek rekreációs kötelezettsége nincs. Talált valaki a Hszt-ben rekreációra vonatkozó szót? Én kerestem, nem találtam. Zoli, én olyan jókat derültem benn a minisztériumban is, hogy mit akartok ti? Én nem emlékszem rá, hogy lenne. A Hjt-ben benne van, hogy a pilótáknak, meg ilyen okos nagy embereknek…
Dr. Bárdos Judit asszony: Ennek alapján küldtek el rekreálni Dobogókőre, jobbra-balra…
Kovács István r. ezredes: Maradjunk abban, hogyha megvan, akkor jó lesz, ha nincs meg, akkor meg valamit ki kéne találni, hogyan kéne ebből csinálni valamit.
Dávid Tibor úr: Ezredes úr, a tábornok urak Hévízre rekreálni mennek, vagy szabadságuk terhére mennek?
Kovács István r. ezredes: Hévízre a tábornok urak megrokkant egészségi… nem, nem, bocsássatok meg, ez így nem helyes, mert Hévízre nemcsak a tábornok urak mennek, hanem mennek az én kollégáim is, meg mennek a ti kollégáitok is. Az én kollégám az, aki éppenséggel 1952-ben született kolléganőm, aki tervezi, hogy oda fog eljutni… Tibi, olyan dolgokat akarsz velem kimondatni, amire nem fogok válaszolni. Nyilvánvalóan mindenki, aki egészségügyileg rászorult arra, hogy részt vegyen a rekreációs programban, én úgy gondolom, hogy ketten vesznek részt… nyilván nem mindenki a házastársával megy. Ha már így szóba került a dolog, el kell, hogy mondjam, a Sipos tábornok úr volt az elmúlt héten, és a Lukács tábornok úrral voltak együtt, és egyikőjüknek sem volt ott a neje. Egy szobában voltak a Lukács tábornok úrral. Én úgy gondolom, hogy ezeket a kérdéseket nem hiszem, hogy ki kellene ennyire pointirozni. Egyébként kötött a rendőrség ezzel a szervezettel egy megállapodást X főre, X napra, kész. Ezzel a hévízi szent csapattal.
Megváltások kifizetése. Igaz. Munkaidő-kedvezmény megváltás. Akkor haladunk is tovább. Ez a része itt rendben van. Előbb a Judit elmondta, hogy a kolléganőm gyermeke beteg, ő foglalkozik ezzel az elszámolással, és én azt ígérem mindenkinek, hogy március 12-ig, azaz a hét végéig a 2009. évi munkaidő-kedvezmény megváltás valamennyi szervezet részére, akinek nem történt meg a megváltása, megtörténik. Most ez rendeződik. A 2010. I. negyedévi elszámolást, nyilván le kell telnie az I. negyedévnek, azt követően tudunk ugye… mivel valójában valahol április környékén kell, hogy mocorogjunk, és április közepén kell, hogy ebben a helyzetben dolgozzunk. Április 12-én lesz a következő RÉT, tehát nyilvánvalóan azt követő időszakban tudunk róla beszélni, nyilván –már kifizetni. Az első héten húsvét van, jönnek a locsolók.
Gépkocsi parkolás ORFK területén. Igen, kb. 400 főnek a rendszámát, címét, nevét törölték ki belőle. Nem tudom ki volt az, valaki kinyomta, de nyilvánvalóan nagyon jól tudjátok, hogy az ORFK-ra történő beléptetésnek van egy rendje, mint minden intézményi objektumba történő belépésnek van egy rendje, annak van egy parancsnoka. Az ORFK-n a beléptetésért felelős, ha jól emlékszem, a Samu tábornok volt, tehát nyilvánvaló, hogy részetekről, hogy minden tiszta legyen, és minden írott legyen, ezért tisztelettel azt kérem, legyetek szívesek, írjátok meg a Samu tábornok úrnak, nyilván meg fogja adni. El kell dönteni, hogy a díszburkolaton történő parkolásról van szó, -1-2-n való parkolásról van szó, BRFK részén való parkolásról van szó, vagy itt hátul abban a parkolóban van szó? Valahová biztos meg fogja engedni a Samu tábornok úr.
Független Rendőr Szakszervezet: Akkor lesz engedélyünk?
Kovács István r. ezredes: Én azt nem ígértem meg, hogy lesz engedélyetek, csak azt mondtam, hogy kinek kell kérni, és kitől kell kérni. Úgy gondolom, vagytok olyan kapcsolatban a Jenei Janival, meg a Samu úrral, környezetével, Oberling Jóskáékkal…
Pongó Géza úr: Mi a véleményed az eljárás menetéről?
Kovács István r. ezredes: Az eljárás menetében nem kívánok véleményt nyilvánítani, én úgy gondolom, hogy az Országos Rendőr-főkapitányságnak van egy beléptetési rendje, amit be kell tartani. Pont. Innentől kezdve én úgy gondolom, hogy nyilván vannak felülvizsgálati időszakok, mindenütt emberek dolgoznak, ahol emberek dolgoznak, ott tévedhetnek, ahol tévedés történt, azt helyre lehet hozni, azt ki kell javítani. Ha meg nem, akkor jönnek a nagyon nagy veszekedések. Ezek hála istennek nem történtek eddig.
Ózd RK önkormányzati térfigyelő rendszer ellenjegyzése. Nem értem a kérdést. A következőt szeretném elmondani: az önkormányzattal kötött szerződést Ózd esetében feltételezem, hogy a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Rendőr-főkapitányság, és nyilvánvalóan ide fel hozzánk senki nem küld ilyen jellegű szerződést ellenjegyzésre, legalábbis én nem találkoztam vele. Az előfordulhat, lehet, hogy van valami igazság, mert mindenben van valami igazság. Az igazságnak pedig nem ez az oldala. Most az van, hogy március közepéig indul a térfigyelő kamera rendszer. 407 millió forintért fogják itt fejleszteni, és akkor mutogatják itt mindenhol. Ennek az a lényege, hogy a bűnüldözéshez fel lehet használni, stb. És el fogunk odáig majd jutni ebben, hogy lehet, hogy Ózdon, a Hétesi városrészen, ismeritek nagyon jól, hogy ott nem egészen … Nyilván az ember azt látja, hogy lehet, hogy ott az önkormányzat összeadott annyi pénzt, hogy ide térfigyelő rendszert idetelepítsük, és ki fogják egészíteni vele. Az a feltétele, amit a Sanyi mond, miszerint ha meghalad egy értékhatárt, és ebben az esetben nyilván a Sipos tábornok úr, vagy őt meghaladó szinten vezető jogosult az ellenjegyzésre. Megnézzük, itt van, vagy nincs.
Dobogókő, Balatonlelle. Miért a Szentpáli úr, a DD GEI végzi, és miért nem mások, meg miért van szétforgácsolva, vagy miért nincs? Egy dolgot szeretnék mondani, hogy az a szabályzó, ami szabályozta az üdülőkkel kapcsolatosan, tehát a határőrségi, vagy volt határőrségi üdülők, most rendőr üdülőknek nevezik, ez módosult az elmúlt év végén. Ennek a rendje is módosult. Az elmúlt év végén történt ennek az utasításnak egy módosítása, biztosan láttátok. 47. volt, ha jól emlékszem, ennek a lánykori száma, későbbiek során tavalyi évben valamivel ez módosult, és abban került – 2008-ban jelent meg valamikor a vége felé, és tavalyi évben ez módosult is, nem, 2008-ban jelent meg, és nem sokkal utána módosult.
Pósa Zoltán úr: Tisztelettel szeretnénk kérni arra, hogy nézd már meg, hogy hányas számmal jött ez ki, a módosítás. Mert meg lett köröztetve, de én nem kaptam.
Kovács István r. ezredes: A következőt szeretném elmondani. Az országos rendőr-főkapitány… Meg fogom én is nézni teljesen természetesen, megnézik a Gömbös úrék is, de Zoli, segítsünk abban egymásnak, hogy ráklikkelünk az Országos Rendőr-főkapitánysági tájékoztatóra az intraneten… Nyilvánvalóan ebben szeretnék így, ebbe az irányba menni, hogy erről volt egy szabályozó, volt egy rend. És én úgy gondolom, hogy nyilvánvalóan az üdülőket nem mi akarjuk üzemeltetni, nem a Szentpáli úr fogja üzemeltetni, hanem a Szentpáli úr fogja a különböző feltételeket biztosítani az üzemeltetéshez. Tehát célszerűbb az, hogyha most éppenséggel ő van közelebb, vagy az ő terciáján történik ennek a működtetése, mint az, hogy éppenséggel valahonnan máshonnan tegyük oda. Nem akarok én eprészkedni senkinek a munkájában. Még egyszer mondom, most az nem a mi málnásunk.
Dr. Bárdos Judit asszony: A beutalási rendszer központilag marad?
Kovács István r. ezredes: Egyelőre sajnos még nem tudunk semmit sem tenni a beutalás-rendszerrel, mert az a Humán-Jövő 2000 Kft-nek a ..
Dr. Bárdos Judit asszony: Bocsásson meg, általánosságban kérdezem, hogy a beutalási rendszer központi, vagy azt is szétterítették a GEI-kbe?
Kovács István r. ezredes: Úgy emlékszem, hogy szétment a GEI-kbe. Maradt, ha jól emlékszem, Zalakaros, meg talán valaki maradt még itt fenn Budapesten. Tudom, hogy ez baj, de nyilvánvalóan volt erről egy jogszabály, vagy volt egy belső norma, ez a belső norma módosítása körbe kellett, hogy járjon itt is.
Pósa Zoltán úr: Még a fiókjában van a … gazdának a köröztetés után nem történt további lépés. Tehát most, jelen pillanatban egy …. utasítással szembe menve dolgozik
Kovács István r. ezredes: Zoli, én azt tudnám erre mondani, hogy az Országos Rendőr-főkapitányságon meggyőződésem, hogy ennek a normának van egy módosítása, és ennek a normának a módosítása számon jelent meg, tehát OT-ban van, ha OT-ban van, onnantól kezdve az országos rendőr-főkapitány úr aláírta, amennyiben az országos rendőr-főkapitány úr aláírta, mindenki számára kötelezően végrehajtandó norma. Pont.
Dr. Bárdos Judit asszony: Szeretném azt, hogyha ezredes úr, és a jogi főosztály vezetője továbbítaná: három üdülő tekintetében, kettőt, hogyha megkap a rendőrség, és hozzájön még Zalakaros, szükséges központi elosztás, és nem helyi GEI-nek a hatáskörébe tenni. Ez Zalakaros, Dobogókő, és Balatonlelle. Itt több ezer vendégéjszakáról van szó, tehát nem egy kis akármi, egy átmeneti jelleggel egy-két éjszakára ott vagyok és pecázok, itt több ezer vendégéjszaka, úgyhogy az a kérésünk – legalábbis gondolom, hogy egyetért az összes szakszervezet ebben – hogy központi elosztásba kerüljenek a férőhelyek. Tehát más a kezelés, és más pedig az üdülőhelyek, férőhelyek, beutalások elosztása.
Kovács István r. ezredes: Szeretném azt elmondani, ha már az üdülőkhöz fogunk majd hozzájutni, egy mindenki számára teljesen új folyamat fog elindulni. Ez az új folyamat pedig az lesz, hogy mi nem értünk ahhoz, hogy hogyan kell szállodát üzemeltetni. Mi nem értünk hozzá, hogyan kell ezt csinálni. Nyilván olyan embereket kell foglalkoztatnunk, akik ezeket kell, hogy csinálják. Nyilvánvaló ezek az elosztások, meg az üdülések, ez is egy érdekes dolog, mert a foglalások, a visszaigazolások, a különböző promók, ezek gyakorlatilag mindegyike valamilyen úton-módon egy külön speciális szakmát illet, egy külön speciális szakma foglalkozik ezzel. Nem véletlenül van az, hogy a gazdasági főiskolák jelentős része szálloda- és vendéglátással foglalkozó, felsőfokú végzettséggel rendelkező szakembereket képez, és kíván ez a szakma. Az, hogy most mi, nem vagyok róla meggyőződve, hogy a szállóférőhelyi osztály, a szálló- és üzemeltetési osztálynak a vezetőjét, az Annáékat erre most rá lehet terhelni. Nem tudom, hogy rendelkeznek-e ilyen végzettséggel. Nem követünk-e el akkor nagyobb hibát, ha most egy olyan emberre terheljük, nem ismerem a végzettségét az Annának, akkor nincs gond. De ha nincs ilyen végzettsége, akkor ne kelljen beiskoláznunk embereket, mert lehet, hogy valahonnan meg lehet vásárolni a munkaerőpiacról ezt a munkást, és nyilván ebben kell nekünk gondolkodni.
Pósa Zoltán úr: Remélem, hogy ez nem azt akarja megelőzni, hogy már valakik esetleg az ORFK bejáratánál várnak arra, hogy átvegyék a szálló üzemeltetését.
Kovács István r. ezredes: Ezt határozottan visszautasítom.
Pósa Zoltán úr: Köszönöm szépen. Meg is nyugodtunk.
Kovács István r. ezredes: Ilyen biztosan hogy nincs, nem lesz. Gyakorlatilag ennek a kérdésnek is a felvetése gyakorlatilag bántó volt.
Pósa Zoltán úr: Ezredes úr, kétértelmű volt ahogy ezt felvezetted, megijesztettél minket, bocsáss meg!
Kovács István r. ezredes: A következő van. Én szeretném reálisan, tényként közölni: ma arról beszélünk, hogy mind a két óriási szállodában, több száz szobáról, több ezer vendégéjszakáról, több ezer ellátandó személyről beszélünk, ennek a folyamatnak a megszervezése, és ennek a folyamatnak a kezelése szakembereket igényel. A rendőrségen belül ilyen jellegű tevékenység soha nem volt. Ma ahhoz, hogy valaki szállodát tudjon vezetni, ahhoz külön speciális képesítésre van szükség. Mert ha már azt mondjuk egy embernek, hogyan kell megfújatni a serest, már azt is oktatjuk, akkor biztos vagyok benne, hogy oktatni kell ezt a bizonyos, szállodai tevékenységgel kapcsolatos dolgot is. Tehát nem szeretnék belemenni abba, hogy olyan emberre bíznánk bármit, amiből … Gumicsontot látom. Köszönöm.
Dr. Bárdos Judit asszony: Elnézést kérek, Balatonlellének egy nagyon jól működő üdülővezetője jelenleg is ott van, mert ott van még állásban, az hívta fel a figyelmet arra, hogy már jönnének a foglalások, és foglalnának, az előjegyzéseket adnák. Dobogókő esetében pedig vannak ott olyan dolgozók, illetve voltak legalábbis olyan dolgozók, míg ki nem paterolták őket, akik értettek ahhoz, hogy hogyan kell a hotelt üzemeltetni. Nem ezt kérdeztük. Hanem azt kérdeztük, hogy hajlandó-e a rendőrség a beutalási rendszert központilag működtetni, ami annyit jelent, hogy létszámarányosan leosztja, hogy hány beutalót kaphat Nyíregyháza, Szabolcs-Szatmár megye.. Tehát itt központi rendszer legyen, és ne a Szentpáliéknak kelljen telefonálni, hogy van-e hely Balatonlellén vagy nincsen, hanem akkor lehet mást beutalni, ha nem veszi igénybe az a megye, vagy akinek lehetősége lenne…
Kovács István r. ezredes: Úgy gondolom, nem tisztem megvédeni Szentpáli urat…
Dr. Bárdos Judit asszony: Nem bántásképpen mondtam ezt..
Kovács István r. ezredes: … mert nyilván ő meg fogja tudni védeni magát. De én úgy gondolom…
Papp Zoltán úr: Szentpáli úr maga a szakember..
Kovács István r. ezredes: Ne poentírozzuk ki a kérdéseket! Én úgy gondolom, hogy ebben az irányban, hogyha elindulunk, és ebben az irányban kezdünk el dolgozni, az előbb elmondtam: a Szentpáli úrék a működési feltételeket fogják biztosítani. Tehát azt, hogy ha éppenséggel valami nyűg van a mosatással, vagy valami nyűg van a közüzemek ellátásával, ezek lesznek az ő feladatai. Nem ő fog osztogatni, nem ő fog fosztogatni, mindig ezt szokták ilyenkor mondani.
Papp Zoltán úr: Szentpáli úrról most pozitívan szóltam, hiszen ő volt az első, aki a szikra kipattanására kiment a helyszínre, ő személyesen, bejárta a területet, felmérte a helyzetet, megnézte, hogy milyen lehetőségek vannak, milyen vagyont vesz át…
Kovács István r. ezredes: Jó gazda gondosságával, úgy járt el, ahogy a szolgálati körülményeknél általában elvárható…
Dr. Bárdos Judit asszony: Hát, ez nem igaz! Egyszer nyilatkozik a szakszervezeti oldal pozitív irányban, és már megsértődik az ezredes úr.
Pach Dániel úr: Ezredes úr, a kérdés nem ez volt!
Kovács István r. ezredes: az volt a kérdés, hogy akarjuk-e központilag? Én meg azt tudom erre mondani Dani, … nem üzemeltetni, világos a dolog, a beutalási rendszert. Tehát nyilvánvaló, még egyszer mondom, több száz, és ha vendégnapokkal nézzük, akkor esetleg több ezer szálló férőhelynek a koordinálása, de ezt értékesíteni is kell. Tehát valahogy nekünk el kell gondolkodni rajta, tehát ismerve a mai rendszert, ma a magyar rendőrség nem tudja megtölteni a szállodát úgy, hogy ott az embereknek meg kell fizetni azokat a szálló-elhelyezési díjakat, és azokat az étkezési költségeket, amelyeket most ott elő fognak állítani. Nyilván nem az az összeg lesz, amit a Humán Jövő kiszámolt, attól függetlenül, hogy nonprofit szervezet volt, azért volt valami kis aprópénz ebben a dologban, és volt hozzá költségvetési támogatás is. De nyilvánvalóan nekünk most két dolgot kell csinálni, pont, amit a Bárdos Judit asszony mondott. Ha rekreációról van szó, akkor nekünk kell állni a költségeket. Abban akkor nincs gond. Ez viszont valahol egy véges. Ma nem tudom azt mondani, hogy ma például rekreációra jogosult vagy te is, én is, meg mindenki rajtunk kívül, aki létezik a házban és a Magyar Rendőrségen belül. Ha ez így van, akkor innentől kezdve erre már most ki tudom jelenteni, hogy pénzünk sok nincs. Ez teljesen egyértelmű.
Azonosíthatatlan hozzászóló: Valamennyi van?
Kovács István r. ezredes: Nem tudom! Mert nem tudom, hogy hány embernek kell ezt adni. Nyilvánvalóan, ha tudom, hogy hány embernek kell adni, akkor kell eldönteni azt, hogy a jelenleg meglévő pénzeket hogyan lehet esetleg úgy allokálni, hogy azt mondom, hogy akkor nem mész 300 km-t, csak 296-ot, és akkor már maradt is két napod, vagy éppenséggel azt mondja az ember egy ad-abszurdum elvonatkozó gondolatokkal, hogy két napig leáll a rendőrség, és nem csinál senki semmit. Mekkora megtakarítás lesz, című dolog. De ilyen nem fordulhat elő. Tehát én azért gondolom, amikor eljutottunk odáig, hogy központi férőhely elosztás – ez itt pont, ez egy része a dolognak. Lenni kell a következő részének annak, amit értékesíteni kell. Figyelj, a következő van: ahhoz, hogy ezt a házat tudd működtetni, ahhoz neked két dolog létezik. Egyik: kell hozzá egy központi költségvetési támogatás, az ugye a rendőrség oldaláról adott. Akkor, amikor a főigazgató úr kötelezettséget vállalt arra, hogy ezt átvesszük és működtetjük, nyilván nem tapsikoltak mellette a minisztériumban, de ott volt mellette az a kötelezettségvállalás, hogy igen, működtetjük. És mellette viszont ott van az a számítás, hogy odavisszük a különböző képzéseket, mindenféle-fajta dolgokat, de mellette még ott marad, hogy értékesítenünk kell. És megint odajutok vissza, ahonnan az elején indultam: szállodát vezetni szakember kell, értékesíteni szakember kell, és ezeket a dolgokat csak szakemberek tudják megcsinálni. Kell felvennünk, kellenek emberek, akik ezt a munkát tudják végezni. Feltételezhető, hogyha lesz egy ember, aki vezeti ezt az egészet központilag, az mellé már oda lehet adni a meglévő 10-8-63 embernek a működését. Nyilvánvalóan nem akarok belebonyolódni a rendszerbe, de egyet tudomásul kell venni, és látni kell, ez pedig az, hogy ahhoz, hogy a rendszer működjön, szakemberek szükségesek hozzá. A következő van: én arra a dologra, hogy központi elosztása lesz-e, vagy egyéni elosztása lesz, várjuk meg, hogy mit mond erre az országos rendőr-főkapitányi norma, ami most jelenleg hatályos. Ha abban úgy döntött az országos rendőr-főkapitány úr, hogy a GEI-knek kell működtetni ezeket a dolgokat, és a GEI-k az elosztásban járnak élen, akkor nekünk tudomásul kell venni, hogy az országos rendőr-főkapitány úr így döntött, mivel ő ennek a rendszernek a gazdája.
Dr. Gömbös Sándor r. alez.: Ezzel azt hiszem, hogy egyelőre ezt a kérdést megnyugtatóan úgy tudnánk lezárni, nem készültem, hiszen nem volt az előzetes kérdések között az üdülési rendszer, de talán nem járok távol a valóságtól, ha azt mondom, hogy nyilvánvalóan ez az ORFK norma a két érintett üdülőről még nem rendelkezhet. Ha ez a két új üdülő betagozódik a rendőrség által működtetett üdülési szervezeti rendszerbe, akkor a normát felül kell vizsgálni, azt meg kell módosítani. Ebben a módosításban természetesen ki fogjuk kérni a szakszervezetek véleményét, ahol lehetőség lesz ennek a javaslatnak, észrevételnek a megtételére, és ott aztán az országos rendőr-főkapitány végső soron meghozza természetesen azt a döntést, ami remélhetőleg a szakszervezetek számára is megnyugtató választ jelent.
Pósa Zoltán úr: Köszönjük szépen.
Kovács István r. ezredes: Köszönjük szépen. Akkor menjünk tovább. Azt mondja, hogy ott tartunk, hogy sipka. Én a következőt csináltam a héten, mivelhogy próbáltam felkészülni a RÉT-re, és szedtem össze információkat. Én megtaláltam azt a lányt, aki ezzel a kérdéskörrel foglalkozik, a Neményi Ildi. Én úgy ismerem, hogy Neményi Ildi, igazából nem tudom, hogyan viseli a lánykori nevét, vagy asszonynevét. Én így ismerem. Én megbeszéltem vele, és amennyiben egyetértetek azzal, április hónapban, április 12-ére kérném azt, hogy az érdekképviseleti szervek összes, ruházattal kapcsolatos kérdéseivel ömlesszetek meg bennünket, kapjunk minden kérdést, ami létezik a ruháról. Hozom magammal a hölgyet, aki fog válaszolni a kérdésekre, és el fogja tudni mondani azt, hogy a pamuting, meg a fehéring, meg hogyan működnek, meg mint működnek. És el fogja tudni mondani azt, hogy ilyen mindenféle-fajta árujelző címke nélkül kiosztottak három db inget próbára az emberkének, és elmondták neki, hogy hordjátok barátom, és mondjátok meg, hogy melyik ing a jó. Na most nyilván van benne otthon anyunak a nyomása, hogy márpedig ezt nem lehet vasalni, ugye, ez a pamut, márpedig, ha lehet valamennyire vasalni, akkor van benne valamennyi műszál, és ugye nyilvánvalóan eljutottak abba az állapotba, hogy csodák-csodájára olyan ing lett a rendőrök által legjobbnak tartott ing, amit a nagy normák szerint már nem is lehetne használni. Tehát valami egészen furcsa képleteket tartunk mi ebben a dologban. Én ehhez a kérdéshez bevallom, … Én azt mondom, hogy most már van egy bejáratott szabónk is, köszönöm szépen. Önálló napirendi pontként szeretném, ha a következő értekezletre felvennénk, és a kolléganőm toleráns, le fog ülni, el fogja mondani, hogy tulajdonképpen mik vannak ebben a ruhában.
Dr. Bárdos Judit asszony: Ezredes úr, ezt nem a RÉT ülés keretében kellene, hanem szakértőin, ahogy az egészségügyet is…
Zakor Sándor ka: Az egészségügyi tájékoztatóval kapcsolatban, ami a múltkor felmerült, a Zsinka úr a Csatai úrral egyeztetett, és az a javaslat, hogy huszadika után egy megállapodott időpontban, és az lenne a kérés, hogy most kellene megállapodni az időpontban, hogy mikor lenne. Hogyha a kettőt össze lehetne – szerintem egy fórumon a kettőt meg lehetne csinálni. Egyáltalán, hogy március hónapban jó-e a szakszervezeteknek, mert időgazdálkodás szempontjából jó lenne.
Kovács István r. ezredes: Szerintem senkinek ne kelljen rögtönözni, holnap reggel megkülditek e-mailon, hogy kinek mikor lesz jó. Tisztelettel kérek akkor mindenkit, tehát április 9-én 8 órakor találkozunk szakértőin, és akkor összeszervezzük, megszervezzük, a Csatai főorvos úrék, hozzákapcsolódóan a munkabiztonsági kollégák, a KÖJÁL-os kollégák, illetve részünkről akkor a ruhás is itt lesz, mindenki, akit ebben a dologban, az állományon, ami rajta van, már lehet mondogatni, meg cseszegetni – elnézést, hogy így mondom.
Pósa Zoltén úr: Hozunk állományt is, ők az igazi szakértők.
Kovács István r. ezredes: Hozhattok azt is, nekem teljesen mindegy. Persze, természetesen, elférünk itt ebben a kisteremben. Köszönöm szépen, akkor menjünk tovább. Ma azt tudom mondani, hogy megnézetem ezt az IRM alkalmazási jogviszony ki nem fizetését. Nem tudom, hogy hogyan lesz.
Illetményelőleggel kapcsolatosan. Most érünk arra a pontokra, amit előbbiekben már szerintem körbejártunk. Nyilván egy megoldást fog jelenteni hat hónapig, de azt is kell látni, hogy egy megoldást jelent a pillanatnyi helyzet kezelésére. De látni fogjuk azt, hogy az illetményelőleg hat hónapon keresztül a nettó jövedelmét a kollégának csökkenteni fogja.
Dr. Bárdos Judit asszony: Ezt mindenki tudja, de jobb…
Kovács István r. ezredes: Jobb, mint a kamatos pénz, ebben igaza van. Tehát ebben teljesen egyetértek Önnel.
Dr. Bárdos Judit asszony: Provident, a 250 %-os kamattal.
Kovács István r. ezredes: Illetményelőleggel kapcsolatosan egyetlen dolog van, ez pedig az, hogy a mi pénzeink a végletekig kiszámítottak. Igazándiból ma már arra gyűjtünk, és nyilvánvalóan arra gyűjtenek a szervek is, hogy május hónapban ki tudjuk fizetni a ruházati illetményeket, és erre gyűjtögetni kell, mert így előre kell majd hozni a hét hónapit, de az öt hónapit nekünk kell hozzátenni, és úgy, hogy azért ez 3,1 milliárd forintos összeg, és úgy, hogy mellette nagyon sok pénzt még biztosítani kell különböző kifizetésekhez. Ruházattal kapcsolatosan megnézem azt, hogy mi a probléma, hogy Heves megyében miért nincs egységes ruházati ellátási rendszer. Erre is a kolléganő fog válaszolni. Én azt szeretném, hogyha a kolléganő, aki ezért a ruházati ellátásért, és nyilván a ruházati ellátásba egyenruházat, munkaruházat, védőruházat, formaruházat, nem tudom milyen ruházatunk van még, most már lesz majd ágyruházatunk is…
Dr. Bárdos Judit asszony: Ez a GEI problémája, elnézést, ez az Önök szakterülete, ha a Dél-Dunántúli GEI-nél ki lehet fizetni az adott kollégának a munkaruhát, akkor miért nem lehet a másik GEI-nél?
Kovács István r. ezredes: Minden GEI egyformán kapott ellátást, ebben Önnek igaza van, tehát hogyha a GEI egyformán kapott ellátást, akkor annak a beosztásával lehet valami gond. Illetve, lehet, hogy a feltételek nem azonosak voltak. Ezt meg kell vizsgálnunk. Maradjunk abban, hogy akkor én ezt megnézem, Heves megye, felírtam.
Üdülési csekk kisebb tételekben. Szeretném, ha egy dolgot megértenénk. Üdülési csekkekkel kapcsolatosan, mint minden csekkekkel kapcsolatosan vannak előállítási költségek, és működési költségek, működtetési költségek. Ma, ha normál összegben vásárolok üdülési csekket, 73.500.- Ft-ot, akkor az 5,5 %-os költséget jelent. Ha kisebb összegben vásárolom meg, 50 ezer forintban, akkor 6,5 %, ha még kisebb összegben, akkor 7,5 %. Ma ott tartunk, és ugye ebben a helyzetben azt mondta – mindegyikhez adnak mindenféle címleteket, 200 Ft-os is van talán. Az a gond benne, hogy a kezelési költség… A rendőrség gáláns volt, nem kis összegről, majdnem 100 vagy 200 millió forint az az összeg, amit összepakoltunk, ha igaz lesz, amit a Judit mond, és majd össze fogjuk pakolni, hogy mi a választásnak az összegszerűsége. De ha a tavalyi évben azt mondom, hogy 42 %-ban üdülési csekkes játék volt, akkor viszont azt kell látni, hogy – és a tavalyi évhez kezdtem el számolni, akkor nekünk nagyon sok pénzbe kerül ez. És a másik részeként, mi nem mondjuk azt, mint több vállalkozás mondja, hogy adok neked üdülési csekket 73.500 forintért, aminek a kezelési költsége 5,5 %, öcsém, ezt szépen ide befizeted, és innentől kezdve 73.500 – 5 %-os kezelési költséggel rendelkezésedre állok, és fel is tudod használni, 70 ezer forintot. Mi nem ezt csináltuk. Mi azt mondtuk, hogy az eddig is kifeszített költségvetésünk mellé odatettük azt, hogy igen, van pénz erre. Van pénz arra, mert mit mondtunk? Azt mondtuk, hogy 5 milliárd 700 millió forintunk van a cafetériára. Kértünk 5 milliárd 74 millió forintot az államtól, még nem tudjuk, hogy mit fog adni, de nem mondtuk azt, hogy a 200 millió forintot majd be fogjuk gyűjteni a kollégáinktól. Nem gyűjtöttük be. Azt mondtuk, hogy csendben vagyunk vele. Kisebb tételekben – igen, milyen arányban, oké, rendben.
Dr. Bárdos Judit asszony: Ezredes úr, átküldöm Önnek az üdülési alapítvány részemre megküldött címletezési listáját, hogy milyen esetekben, mennyibe kerül ennek a megrendelése. Online lehet rendelni, ha onlinen rendelnek, természetesen 8 napon belül fizetni kell, mert csak akkor fogják legyártani, akkor meghatározhatják, hogy milyen címletezésben. Azzal nincsen kisegítve a kolléga, ha 20 ezer forintos címletekben kapja meg a 73 ezer forintot.
Kovács István r. ezredes: Nyilván nem is úgy fogja megkapni. De az is látható, hogy a perszonalizációban, ha az ember a megszemélyesítéseket elvégzi rajta, akkor ugye azok kerülnek költségbe. És nyilván az üdülési csekkeket perszonalizáltan kell kiadni. Ez egy nagyon nagy összeg, amit nem szeretnénk nagyon sokat kifizetni. De ki kell. Nem mindenki 73.500 forintot fog kérni.
Dr. Bárdos Judit asszony: Nagyon keveset fognak rendelni, higgye el nekem. A nettó 200 ezer forintot el fogja vinni a melegétkeztetés.
Kovács István r. ezredes: Judit, nincs most nálam az a füzetem, és nagyon sajnálom, hogy nem hoztam magammal, mert már nem fért a kezembe szerintem, de ott van benne. Mivel nekünk múlt héten fel kellett terjeszteni azt, hogy milyen arányok vannak, várhatóan milyen arányok lesznek. Higgye el, hogy valami 38 % a melegétkezés, és ezt követően ott van rögtön az üdülési csekk nagyon-nagyon magas arányban. Olyan 3 % körüli arány van az önkéntes nyugdíjpénztári hozzájárulásban. Én azt mondtam, hogy ez enni kell az állománynak, és nem megtakarítani. Tehát ma nem arról szól az élet, hogy megtakarítási hajlandóság van, hanem máról-holnapra…
Iskolák. Futottunk egy kört. A körnek az eleje január hónapban indult, amikor kiderült, hová is tartoznak az iskolák, kik lesznek, hogyan lesznek, mint lesznek. Kérem tisztelettel, nagyon jól tudjuk, hogy a 6/2010. IRM utasítás, ami ugye megjelent, nem tartalmazza az iskolákat. A Rendőrség címről beszél. Ha rendőrségi címről beszél, mint költségvetési címről, akkor abban benne van a rendészeti szakközépiskola, ha a rendőrségről beszél, mint általános jogintézményről, akkor ugye, tudjuk nagyon jól Gömbös Sanyitól, hogy nincs benne a rendőrségi törvényben szóló felsorolásban a rendészeti szakközépiskola. Ugyanakkor, ha továbbmegyünk és elkezdjük itt boncolgatni a dolgainkat, akkor azt is tudjuk, hogy azokat a jogokat, amelyek különböző ilyen alapítás, megszüntetés, iskolaigazgatók kinevezése, a minisztérium vonta magához, ergo, elég nagy levegőben lógnak a fiúk, hogy hova is tartoznak ők most. De nyilvánvalóan a következő történt: megírtuk a levelet Pintérné asszonynak, Pintérné asszony megválaszolta, Gizike, hogy igen, István, a rendőrségnek megfelelő ellátást kell részükre biztosítani. Innentől kezdve a rendészeti szakközépiskolák is ugyanúgy megkapják azt, hogy a 251 ezer 226 forintot kell nekik biztosítani. Ők a 450 ezer forintot biztos jobban szeretnék, de a 250 ezer forintot kell nekik biztosítani. Üdülőket mondtam, rendőrségi üdülőkről mondtam.
Papp Zoltán úr: Az iskolaigazgatók maguk is azt mondják, az Orbán Péter is, meg a Bagi István is, hogy nincs nekik…
Kovács István r. ezredes: Eddig sem volt nekik szegényeknek, de most már lesz. Legalább most már lesz.
Papp Zoltán úr: Akkor szóljatok nekik légy szíves, mert az állomány közfelháborodással van…
Kovács István r. ezredes: Nincs közfelháborodással, mert mindenki megkapta a tájékoztatást ismereteim szerint. De megint ott kezdődnek a gondok, hogy jogilag és gazdaságilag ez a rendszer egy picikét elválik egymástól. Mert ezt nem mi akartuk, mi ezt kaptuk. Mi ezt kaptuk ezt az állapotot.
Papp Zoltán úr: A Bagi saját béren kívüli juttatási rendszert csinált, ő annyira nem bízott benne, hogy ebből ők kapnak valamit, aláírt egy megállapodást…
Kovács István r. ezredes: Ő lett a 26, 27, 28. rendőrség Magyarországon belül.
Papp Zoltán úr: Annyira nem bíztak ebben az egészben, és nem bíznak még ma sem.
Kovács István r. ezredes: Azt szeretném ebben a dologban elmondani, hogy tavalyi évben nagyon rosszak voltak az Oktatási Igazgatóság különböző dolgai. De a megszűntekről és az elmúltakról én úgy gondolom, hogy a történelemnek a feladata beszélni, mi nem a történelmet beszéljük, mi itt élünk, és a mai napon lépjünk tovább ezeken a dolgokon. Azért volt a Bagi Pistának az az elképzelése, hogy ő szeretne csinálni egy önálló rendszert, mert a tavalyi évben a díjazásokról most került kezembe egy papír, ami tavaly októberi, novemberi, még akkor kérték le az iskolakezdéshez szükséges összegeket. Nem hiszem, hogy ezt mi megértjük, hogy ilyen előfordulhat. Pontosan ebből következik, hogy itt másról van szó. Nyilván meg fogják kapni a tájékoztatást, hogy 251.225 forintot fognak kapni, és ez alapján kell részükre is biztosítani a támogatást. Tehát nekem még – az előbbiekben nem figyeltetek oda, – a nagy dilemmám ott van a pénzekkel, hogy 5 milliárd 74 millió forintom hiányzik a rendszerből. Nekem ez egy nagyon nagy dilemma. Akkor, ha a kormányzat nem tudja ideadni az 5 milliárd 74 millió forintot, ezt nekünk valamiből elő kell teremteni, mert az embernek oda kell adni ezt a pénzt. Ő sem fogja, mert hogyha ide tudná adni, akkor a miniszter úr ideadná, vagy ideadná a kormányzat. Tehát nyilván ezek a helyzetek vannak benne. Itt kell komolyan látni azokat a gazdasági lépéseket, hogy miből lesz pénz, mikor lesz pénz, hogyan lesz pénz. Itt van most az 1 milliárd forintos közbiztonsági háló programnak a beindítása, aminek van egy feladatrendszere most. Örüljön neki, mert ha meglesz, akkor kevesebbet fog kapni érte, ha meglesz az autója. Addig, míg le nem zárták az ügyet, persze.
MÁK, szakszervezeti tagdíjak levonása. Én úgy gondolom, hogy teljesen általános szabályok szerint fog menni a levonása a Magyar Államkincstárnál is. Egy dolgot tudomásul kell venni: meghatározott ideig kell benyújtani a bizonylatokat, döntően 15. legyen az időpont, ameddig beadjuk, feldolgozzák. Ezt követően a feldolgozásnak számfejtési szakaszai vannak. A szakaszokat ismerve, van egy információgyűjtő időszak, van egy feldolgozás időszak, és a végén van egy próbaszámfejtési, majd egy számfejtési időszak. Tehát gyakorlatilag ki lehet akkor ilyen szempontból jelenteni, hogy azok kerülnek feldolgozásra, amelyek 15-ig megérkeznek a Magyar Államkincstárhoz, és innentől kezdve akkor egységesen lehet mindenki számára kezelni, és tudja mindenki saját szempontjából, ha 15-ig megérkezik a Magyar Államkincstárhoz, akkor megy. Hogyan menjen a Magyar Államkincstárhoz? Futár útján. Ugyanis a Magyar Államkincstár és a Rendőrség között létrejött megállapodás alapján, most kértük ugye a Samu tábornok urat, hogy az Országos Rendőr-főkapitányság és a Bartók Béla út 120-122 közötti feldolgozó hely között iktassák be a futárszolgálatot, mert a megyei rendőr-főkapitányságokról a futárok felhozzák a cuccost, nyilván benne vagytok ti is ebben a dologban, és akkor szépségesen megérkezik az ORFK-ra. Aminek a címzése a MÁK, azt szépen átviszik a MÁK-ba, ugyanez megy visszafelé is. Nyilván ez valamilyen szinten működik, ki kell, hogy alakuljon. Tehát mindenhol, ugyanúgy, mint ahogy eddig jött, hogy a GEI-től érkezett, megyei rendőr-főkapitányságtól érkezett, összegyűjtik, felhozzák. Ha nálatok az a kialakult rendszer van, hogy a GEI-hez adjátok le, akkor ne változtassatok rajta, mert akkor a GEI-től fogják felhozni ide. Mivel van gond?
Dr. Bárdos Judit úr: Egy kérésem ha lehetne, hogy kapják meg az érdekképviseletek az alapszervezeteknek a törzsszámát, mert a MÁK nem fogadja el, csak törzsszám megjelölésével. Magyarul, hogy BRDSZ 22. Nyíregyháza. Csak mondtam valamit. Tehát a levonási nyilatkozatra rá kell írni a hétjegyű számot.
Kovács István r. ezredes: Gyakorlatilag az a helyzet, és pont az előbb a program miatt szidott kolléga azt mondja, hogy ő megpróbálja megfejteni az algoritmust is, mert az utolsó szám egy ellenőrző szám, nyilván valamilyen képzett számként jelenik meg, hogy akkor meg tudjuk mi is kapni ezeket a számokat. Felvetődött az, hogy milyen kódokat alkalmazunk. Kérem, a Magyar Államkincstár által használt kódokat használjuk, azokat a kódokat használtuk, amit a MÁK eddig is használt és alkalmazott.
Dávid Tibor úr: A következő a gond. Leadjuk a kolléganőnek, de eddig úgy volt, hogy beküldték faxon, e-mailban, úgy is jó volt. Ami kiment, beszkennelted, és elküldted e-mailban. Nem úgy van. Rendőrök vagyunk, úgyhogy légy szíves fogalmazz pontosan. Tehát eddig elküldtük így. Most ami körlevél kijött, és ez csak egy régió igazgatói körlevél, tehát abban a régióban csak az eredeti belépési nyilatkozatot fogadták el. Eddig nem kellett eredeti belépési. Most a 15-ével nincs gond, mert ha most feldolgoz nekünk 400 embert, a következő ezer, meg majd a következő hónapban nekünk, az úgy is jó, ezzel nincs probléma. Hanem azzal van problémánk, hogy most már utaztatni kell. Mert eddig elég volt az, hogy a titkároknál lefűzésre került az eredeti, és lefaxolták, vagy beszkennelték és e-mailban elküldték a kollégáknak. Tehát ez a problémánk, hogy teljesen meg kell változtatni, tehát csak az eredetit fogadja el, a másik olvasat, ugye, rá kell szoktatni sajnos a kollégákat, mert nálunk úgy megy, hogy kettéválik a kettő, ugye kitölti az elején a nacionálét, az lefűződik a titkárnál, a pénzügyi részénél meg már csak aláírja a kolléga, és az olyan olvashatatlan.
Papp Zoltán úr: A MÁK elküldte, hogy hogy néz ki egy szakszervezeti belépési nyilatkozat. Nem hasonlít ahhoz, amit ti használtok, sőt, még ahhoz sem, amit mi használunk.
Kovács István r. ezredes: Megegyeztünk a MÁK-kal abban, hogy nem a forma, tehát a következő van: a MÁK-osok egy kialakított forma alapján dolgoznak. Tehát nyilvánvalóan azt kell látni, hogy az ott lévő kolléganők, kollégák adatrögzítők. Nyilvánvaló sokkal egyszerűbb, azonos formát össze lehet hasonlítani. Ha mi eltérünk tőle, nyilván sokkal nehezebb lesz. Tehát van a szakszervezeti tagdíj levonásához is egy forma. Majd egyszer át kell térni abba az irányba. Nyilván senkinek nem kell leadnia az eddig megszokott szimbólumait, de nyilvánvalóan rá kellene erre térni. Van egy sablonforma, amit a MÁK ad, nem szabad a saját szimbólumrendszereteket feladni, te rá fogod tenni, hogy a MÁK által használt, az FRSZ-nek lesz rajta, a BRDSZ-nek rajta lesz, az RVE-nek, mindenfajta címerek, meg ráírások, meg minden, ami csak létezik, csak az, hogy valamilyen úton-módon jussunk el oda, hogy azt kell alkalmaznunk, amit ők akarnak. A másik részeként, érezni kell azt, és nemcsak ebben a folyamatban, hanem mindenben, hogy gyakorlatilag az, amikor odamentünk a Gizihez, és azt mondtuk neki, hogy figyelj ide légy szíves, kellene nekem egy illetményigazolás most, ez most ez a helyzet most egy picikét át fog alakulni. Azonban ez sem így ebben a helyzetben nem biztos, hogy korrekt. Mert az az illetményigazolás, amely bírósághoz, amely különböző hatóságokhoz szükséges, azt az illetményigazolást a MÁK adja ki, és amikor ott voltunk ebben a volt BM-ben, vagy mostani ÖM-ben, akkor, mikor megbeszéltük, akkor azt mondtuk, hogy az illetményigazolásokat, azokat kiállíthatjuk mi is, tehát a szervezet is kiállíthatja, hisz hozzáférünk lekérdezési szinten az illetményelemekhez, és ki tudja tölteni. De azt az illetményigazolást, ami egy bírói végzéshez szükséges, azt a MÁK fogja kiadni, az, teljesen természetes. De az összes többi ilyen pénzintézeti igazolásokat mi állítjuk ki.
Pach Dániel úr: Csak azért, mert nekem van tapasztalatom a MÁK-kal, van olyan tagszervezetem, ami már nagyon régóta önkormányzati területek, közterület-felügyelők, és MÁK-osok elég szépen. Nekem megvolt velük a vitám. Jelen pillanatban az a probléma, elmondta a Tibi is, Géza is, hogy itt lesz az átállással gond, itt akár a törzsszámokkal, akármivel. És a hibákat, hogy tudjuk kezelni? Mert most meglepődtünk már azon, hogy esetleg máshova könyveltek, máshol van. A MÁK nem hajlandó arra, hogy én bemenjek személyesen, bekopogjak, ez nem működött. Nekem az önkormányzattól kellett egy meghatalmazás, amelyben megjelöltek egy személyt, akit a munkáltató megbízott, és konkrétan őt kereshettem ezekkel a kérdésekkel. Nagyon szerencsés lenne ebben az átállási időszakban, ha lenne egy olyan konkrét személy, és a munkáltató ebben segítene minket, aki ezeket a kisebb hibákat, amik biztos, hogy lesznek, már most van, már most találkoztunk ilyen dolgokkal, már látjuk, hogy mi lesz ebből a probléma, mert nem voltak úgy átírva, hogy rossz volt a törzsszám. RVE, BRDSZ, FRSZ, össze-vissza vannak ezek a dolgok keverve, nem sok esetben, hogy kit kereshetünk, hogy ebben tudnátok-e segíteni nekünk? És akkor ezt letudtuk, akkor már megy ez a módszer, hogy küldjük be.
Kovács István r. ezredes: Kapcsolattartó személyeknek hívjuk, léteznek ezek a kapcsolattartó személyek, tehát lesznek ilyen kapcsolattartó személyek, ki vannak jelölve. Ennek a megállapodásnak az X-edik számú melléklete az, hogy ki milyen területen kapcsolattartó személy a rendőrség részéről, illetve a MÁK részéről. Nyilván működik a rendszer úgy, ahogy eddig is már leírtuk, miszerint – és nagyon köszönöm, hogy ezt leírtad – nem úgy működünk, hogy bemegyünk és elkezdünk hisztizni, hanem tulajdonképpen a kapcsolattartó személyen keresztül tudunk beszélni. Ugyanis, ez a szervezet nincs arra berendezkedve, hogy ügyfélszolgálatot tartson. Elméletileg a rendőrségen sem voltak berendezkedve a kollégák, csak egymás mellett dolgoztunk, és egyszerű volt az életünket lefolytatni.
Menjünk tovább. MÁK-ról beszéltünk, bérkifizetés, szuperbruttósítás. Szerintem megegyezhetünk abban, hogy a bérkifizetést túlrágtuk, igaz? Parancsoljon!
Dr. Bárdos Judit asszony: Nem lehetne a MÁK irányába egy olyan munkáltatói intézkedés, hogy havonta adjanak egy taglistát?
Kovács István r. ezredes: De azt nyilván megkapja Ön minden hónapban.
Dr. Bárdos Judit asszony: Csak a GEI-ktől, mert a megyéktől nem kapjuk meg. De ő csak a saját létszámát adja meg.
Dávid Tibor úr: Egy éven át nevettetek rajtunk, hogy kérjük a listát!
Kovács István r. ezredes: Parancsoljatok!
Dr. Gömbös Sándor r. alez.: Igyekszem gyors lenni. Az egyik a 140. módosítás tekintetében. A 140. módosításban szerintem nem tudom mennyire világlott ki, egyetlen egy mondat a lényeg, azt az egy célt tűztük ki magunk elé, hogy aki most kap, az január 1-jétől is kaphasson. Ezért nem gondolkodtunk semmiféle különösebb részletes koordinációban. Ez lehet az egyetlen egy reális cél, úgy gondolom, hiszen, ha azt nézzük, hogy most hogy épül fel, nem arról van szó, hogy most akkor elválasztanánk, és azt mondjuk, hogy kibővítjük most a nyomozói pótlékban részesülőket, vagy a közterületi pótlékban részesülőket, és így áttételesen bővítjük az 1,2-es szorzóra jogosult személyi kört, hanem egész egyszerűen megpróbáljuk átfordítani, hogy akik ilyen típusú pótlékokban részesülnek, amelyek feljogosítják a kedvezményes szolgálati idő számítására, most lesz egy olyan melléklet, amelyben benne lesznek ezek a beosztások. Tehát úgy gondoltuk, hogy ez egy egyszerű humántechnikai művelet, tulajdonképpen azt kell kigyűjteni, hogy kik azok, akik most a pótlék alapján áttételesen kapják, és most direktben megfogalmazzuk. Remélem, hogy ez az állomány szempontjából is megnyugtató.
Pach Dániel úr: Sanyi, ehhez bocsánat, csak egy nagyon aktuális az elején. Nem lehetne most már azokat a kijött hibákat egyben korrigálni is, amik felmerültek az elmúlt időszakban? Hiszen itt több olyan terület van, most én nem tudom hogy milyen oknál fogva, de kimaradt. Nekem a Túri úrtól még levelezésem is van, amiben azt mondta, hogy bocsika, itt arról szólt a dolog, hogy sajnos lemaradt, de a következő módosításkor visszarakják, mert ellátja a feladatot. Most már a bírósághoz fordulunk, a rendőrség peresítve lesz ebben a kérdésben, ami alapvetően lényegtelen, Alkotmánybírósághoz kell már fordulnunk, ezért jó lenne, ha ezt a dolgot tudnánk egy kicsit kezelni. Mondok egy példát, az RRI tekintetében, a légi tolonc alosztály, amiről úgy gondolták, mivel légi tolonc alosztályról van szó, így őneki a közterületi pótlék nem jogosult. Igen ám, de a toloncolások 70 %-át közúton hajtják végre. Ezek a kollégák, az, hogy légi tolonc a neve, az a kérdés, hogy a feladatellátás alapján jár valami, vagy pedig a megnevezés alapján, hogy hova soroljuk be. Itt ezt lehetne kezelni, de itt a szakértőktől kezdve több olyan speciális terület van, ami konkrétan csak RRI, és azt hiszem, hogy ez négy alkalommal ide megérkezett, és innen nem került be. És most megint az RRI tudom, mert reggel voltam egyeztetni, megint be fogja ezt küldeni, és gondolom, akkor megint nem fog bekerülni, és nekünk akkor megint külön úton kell elindulni. Hogy ezt nem lehetne megelőzni? Ez lenne a felvetésem és a kérdésem.
Dr. Gömbös Sándor r. alez.: Pont ez volt a célunk, amikor kiküldtük az összes szervnek, a megyék tekintetében is mindenhova, meglátjuk, hogy mi jön be. Nekem egy nagy félelmem van, konkrét szakterületeket nem rosszindulatúan nevesítve, de ilyenkor mindig előjön, hogy az igazgatásrendészet, az ellenőrzésszolgálat tagja, ez, az, amaz, és aztán egy olyan típusú, kezelhetetlen mennyiségű észrevétel jön be, hogyha azzal előállnánk a minisztérium irányába, akkor úgy gondolom, hogy egészen biztos, hogy az lesz a döntés…
Pach Dániel úr: Megnevezésről van szó. Mondjuk egy kapitányságvezető, és itt egy osztályvezetői besorolás, egy HEO vezető, Határrendészeti Osztály vezetője, ugyanaz a kategória, ugyanaz a besorolás, más lett a neve, és a név miatt nem jogosult rá. Itt alapvetően a feladatellátás, a munkaköri leírás minden ugyanaz, ezt azért érdemes lenne kezelni, hogy ilyen problémák ne merüljenek fel. Mert ez most jelen van.
Dr. Gömbös Sándor r. alez.: Jó, mindenesetre erre figyelmet fordítunk. Én most csak azt a véleményemet fogalmaztam meg, ami az eddigi négy, általad is említett koordináció tapasztalata volt, hogy itt aztán minden előjött. Mindenki, aki úgy gondolta, hogy valamilyen oknál fogva bármiféle pótlékot kérhet, ami aztán megalapozza az 1,2-est, az mindig kijött belőle. Mindig itt jött ki ez a dolog, hogy a meglévő állományra sincs meg a bérfedezet, hátha még elkezdjük tágítani ezt a kört, akkor aztán végképp…
Pach Dániel úr: … Volt egy állománytábla módosítás, állománytábla módosításkor megváltoztatta a nevet…
Zakor Sándor ka: Meddig csinálja az állománytábla módosításokat? Saját csapdájába esett…
Pach Dániel úr: Saját csapdájába esett, így van.
Azonosíthatatlan hozzászóló: Ne legyen légi tolonc alosztály, legyen tolonc alosztály. Sőt, az lenne a legjobb…
Pach Dániel úr: Mindettől függetlenül, mivelhogy ezt jóváhagyta a rendőrség, és erre volt egy köröztetés, akkor én azt mondom, van egy valós probléma, nagyon örülnénk annak, hogyha mást nem, akkor át lenne beszélve, hogy a következő lépést tudnánk, hogy mint érdekképviselet, vagy esetleg az ottani munkáltató mit tud ebben a dologban kezelni, hogy ez megoldódjon.
Kovács István r. ezredes: A következőt szeretném ilyen szempontból rendezni, maradjunk a parlamentarizmus keretei között…Ezt ti megbeszélitek ott kinn. A Juditnak van valami mondanivalója.
Dr. Bárdos Judit asszony: A Sanyinak, hogy a bűnügyi helyszínelők tekintetében másodfokú ítélet született az 1,2-es szorzóval, ami a munkával töltött időre jár nekik ez a szorzószám. Ez az egyik. A másik pedig, hogy másodfokon ítélet született, és ez több millió forinttal jár, gépjárművezetői pótlék, Kecskemét. Tehát, akiktől elvonták a gépjárművezetői pótlékot, megtámadtuk, I-II. fokon ítélet született Kecskeméten, és jogosnak ítélte meg a bíróság mind a két esetben. Meg kéne nézni, hogy nem kéne ezeket az ügyeket peresíteni, hanem akiktől egy tollvonással elvonták, azoknak esetleg újból járhatna.
Dr. Gömbös Sándor r. alez.: A kettőt külön bontanám. Tehát a bűnügyi helyszínelők tekintetében, az általam ismert perben viszonylag egyszerű volt bizonyítani a felperesi oldalról, mivel gyakorlatilag a munkahelye, szolgálati helye akkor is a bűnjel kamrában volt a vegyszerek között. Tehát ettől a pillanattól kezdve különösebben nem nehéz bebizonyítani, hogy a munkaidejének legalább 50 %-át különösen veszélyes körülmények közt tölti. A probléma nem is a konkrét ügy, illetve az abban született ítélettel van. Hanem továbbra sem lehet azt mondani, hogy azért, mert valaki bűnügyi helyszínelő, vagy az is, ezért önkéntelenül és egyértelműen be kell az ő beosztását ilyen szempontból 1,2-es szorzóra jogosító beosztásnak minősíteni, mert továbbra is abba a kategóriába tartozik, aki nem alanyi jogon, hanem a munkaideje 50 %-át veszélyeztető körülmények közt végi című mutatványt kell végigjátszani, és a bíróságok is ilyen bizonyítást folytatnak le. Én azt mondom, hogy ebben a tekintetben nem az a megoldás, hogy bármiféle olyan módosítást, vagy irányelvet, vagy állásfoglalás kiadását fontolgatjuk, amiben arra kötelezzük, mondjuk a megyéket, hogy aki bűnügyi helyszínelő, annak ismerje el, ez lenne a téves. Hanem arra kell felhívni a figyelmüket, hogyha jön egy panasz, akkor bírálják el, ők maguk végezzék el ezt az elemzést objektív módon. Ne hagyják, hogy peresítve legyen, hanem már ott megvizsgálva azt mondják, hogy igen, ez tényleg valóban így van, hiszen ott az irodája, tulajdonképpen a vegyszerek között éli le a napi 8 óráját a munkahelyén, akkor objektíven eldöntöm, helyt adok a kérelmének, nem is kell, hogy panasz legyen, hanem csak egy kérelem, és akkor nem lesz belőle per. De mindaddig, amíg ez nem olyan beosztások közé tartozik, ahol önmagában beosztás alapján megállapítható a kedvezményes szolgálati idő beszámítás, addig ebben tulajdonképpen nem lehet mit központilag tenni. Tehát ha az ORFK kvázi a munkáltatói jogot elvonva arra utasítaná a megyéket, hogy minden bűnügyi helyszínelőnek ismerje el az 1,2-es szorzót, azzal követne el törvénysértést. Tehát a problémát én itt abszolút a gyakorlatban látom. Meg kell nézni, és ha valós az igény, el kell ismerni, és nem kell elmenni pereskedni.
A gépjárművezetői pótlék a jogalkotásnak az egyik.., akár így is mondhatjuk, köszönöm a segítséget, mert a rendszeresség megítélése finoman fogalmazva sem egységes, ebben vannak ilyen és olyan ítéletek is. Nyilván olyan ítéletek jelennek meg a szakszervezeti honlapon, az ilyen ítéleteket megadják egymás között a munkáltatói oldal képviselői, itt is kizárólag abban látom a megoldást, hogy objektív módon meg kell nézni, hogy valóban vezet-e, vagy sem. Nem tudom, hogy mi ebben az elvárás, hogy központilag mit tudnánk tenni. Én azt mondom, hogy nem perelni kellene, vagy akkor jár el felelősségteljesen a munkáltató, ha nem engedi el perig…
Dr. Bárdos Judit asszony: Egy tollvonással elvonták a pótlékot… Ne csináljuk már, hogy hogy jár el felelősséggel a munkáltató…
Kovács István r. ezredes: Ott van, amikor arról beszélünk, hogy van egy 57/2008-as, ha jól emlékszem, utasítás, amelyiknek egy pontja azt mondja, hogy fölül kell vizsgálni a gépjárművezetői pótlékokat, és ez alapján csökkenteni kell. Itt kezdődik a dolog, amikor a Sanyi azt mondja, hogy felelősen kellett volna talán a felülvizsgálatot megtenni, és nyilván akkor … felelősen is tették meg nyilván a parancsnokok, ezt nem kétli senki sem.
Azonosíthatatlan hozzászóló: A járőröktől elvették…
Kovács István r. ezredes: Na most te ezt így mondod, de nyilvánvalóan ebben a helyzetben én azt látom, hogy döntött a vezető, hogy annak a személynek a továbbiakban nem kell gépkocsit vezetni, és ezért nem jogosult részére a gépkocsivezetői pótlék. Amennyiben egy új helyzet áll elő, akkor neki ismételten felül kell vizsgálnia, és azt kell neki mondania, igen, vezettél barátom, a jogosultsági feltételeket megteremtetted, akkor kapod. A következő hónapban te nem kapod. Igazából ezek a pótlékok ugyan állandó pótlékok, és a távolléti díj alapjául beszámító pótléknak tekintjük, de ezek a pótlékok teljesen úgy viselkednek, mint egy változó bérelemek. Tehát a lényege az egésznek, még ez is egy átlagos … ennek a résznek, hogy igazándiból egy olyan pótlék, ami olyan szintű feltételekhez kötött mint ez is, de nem minden eleme kerül beszámításra különböző elszámolásokhoz. Az is volt benne korábban, aki azt mondta, hogy vezessél 200 km-t, kapsz érte, vezess legalább kétszer, kapsz érte. Ma azt mondom, aki vezetett, és aki rendszeres, az több mint egy, annak oda kell adni. Most itt kezdődik a parancsnoknak a felelőssége, hogy amikor megállapítja neki az ő parancsnoka, hogy van tíz embered, akkor azzal a tíz emberrel játssza végig, és akkor lehet, hogy ebben a hónapban Kovács 12 Pista, a következő hónapban pedig Kovács 13 Pista fog kapni. Mert a 10 emberen belül mozog ez a rendszer. Ez nem istentől elrugaszkodott rendszer, hanem ez élt, és működött, és megvolt eddig.
Dr. Gömbös Sándor r. alez.: Ezzel együtt én azt mondom a gépjárművezetői pótlék tekintetében, hogy egyetlen igazságos megoldás, és előremutató megoldása ennek nyilvánvalóan az eltörlése lehet, és olyan megfelelő alapilletménynek a garantálása, ami miatt nem kell emiatt a néhány ezer forint miatt veszekedni. Mert azért legyünk őszinték, az, hogy ma egy egyenruhás rendőrnek külön fizetünk azért, hogy vezet, ez egy vicc a XXI. században, mikor máshol ennél sokkal egyszerűbb helyeken is alkalmazási feltétel.
Dr. Bárdos Judit asszony: Akkor úgy kell fölvenni. A munkaköri leírásban …
Kovács István r. ezredes: Úgy is vesszük fel. Megkapják az iskolában a képzést.
Dr. Gömbös Sándor r. alez.: Iskolában képzést kapnak, tanítják.
Kovács István r. ezredes: Ott kapnak jogosítványt, tehát igazándiból a feltételek adottak. Eléggé buták vagyunk. Tehát ma már tényleg, amikor a … A Lajtár úr volt az, aki korábban azt mondta, hogy kérem szépen, már a bérrendszerünk olyanná válik, hogy a szőke hajú, és a barna hajúak is kapnak pótlékot, sőt, a bukfenc pótlék … És már ott tartunk valóban, hogy már mindenre van pótlékunk.
Dr. Gömbös Sándor r. alez.: Nekem egy utolsó dolog van, bocsánat. Az ORFK kollektív szerződés volt a másik, ami bennünket érintett. Az ORFK kollektív szerződés munkáltatói tervezete részünkről elkészült, tudom, hogy azt ígértem, hogy februárban megküldjük. Egész egyszerűen azért nem került rá sor, mert a kolléganőm lebetegedett, aki csinálta, és olyan létszámviszonyok között dolgozunk, hogy amíg ő beteg, addig nem volt, aki dolgozzon rajta. Most van ott a Humánigazgatási szolgálatnál, illetve a Gazdasági Főigazgatóságon. …
Mikrofon nélküli kérdés
Kovács István r. ezredes: Pénzünk nincs hozzá Judit.
Dr. Bárdos Judit asszony: Akkor minek?
Dr. Gömbös Sándor r. alez.: Tulajdonképpen azért, hogy legyen egy modernebb, rövidebb, jobban alkalmazható kollektív szerződésünk, ennyi az egésznek a lényege. Visszatérve arra, hogy vajon mi van azokkal a kollektív szerződési rendelkezésekkel, amelyek olyan pluszt nyújtanak, amire elvileg a Kjt nem ad felhatalmazást, vagy amelyikről a Kjt. nem rendelkezik? Ha ez olyan típusú juttatás, amelyről a Kjt. nem rendelkezik, vagy legalábbis nem mondja ki, hogy pozitív irányba a munkáltató eltérhet, akkor semmisek ezek a rendelkezések.
Kovács István r. ezredes: Én azt gondolom, hogy ahhoz, egy kollektív szerződésben megállapodott juttatást folyósítsunk, ahhoz pénzügyi feltételek kell, hogy legyenek. Nyilvánvalóan, akkor, amikor megkötötte a szerződést, akkor volt hozzá. Szólt egy összegről. De nem vagyok köteles, és nem tudom felvállalni már azokat a feltételeket, amikor azt mondja valaki, hogy neki ezer forintot, a másiknak tízezer forintot ad mondjuk egy előresorolásért. Ezeket a dolgokat át kell gondolni.
Dr. Bárdos Judit asszony: Ha nem teljesíti a kollektív szerződést a munkáltató, akkor mi van? Akkor a munkáltatónak azokat a paragrafusokat, vagy az egész kollektív szerződést fel kell mondani. Hát nagy vircsaft lesz itt a sajtóban, hogyha a rendőrség felmondja a kollektív szerződéseket sorozatban.
Pach Dániel úr: Semmi mást, akkor mondjuk ki, hogy hívjuk a gyereket. Azt, hogy lesz egy kollektív szerződés, ami rövidebb, tömörebb és modernebb, és ebből kikerülnek azok a plusz juttatási rendszerek… ezt nevezzük a nevén ezt az egészet. Van egy pár kollektív szerződés.
Kovács István r. ezredes: gondolj bele Dani, egy Hajdú-Bihar megyei kollektív szerződés, amiben gyakorlatilag minden benne volt, az döbbenet, ami abban benne volt. Nem tudom elképzelni, hogy azt ma fel tudja vállalni egy felelősen gazdálkodó, gondolkodó vezető.
Dr. Bárdos Judit asszony: Ha véletlenül úgy dönt a kormány, amelyik jönni fog, egy új miniszterrel, hogy egész egyszerűen a közalkalmazotti létet kérdőjelezi meg, mert ugye meg fogja kérdőjelezni nagyon sok területen a közalkalmazotti létet, és bevezeti a munkavállalót a munka törvénykönyv alapján. Ha nem tudunk kollektív szerződésben rögzíteni dolgokat, akkor ez a több ezer ember meghal, ami a bért illeti, meg ami a juttatási rendszerét illeti. Tehát azért nekünk előre kéne lépni ilyen szempontból. Nem biztos, hogy nekünk itt a RÉT ülésen csak a költségvetési keretet kell nézni. Hanem kell nézni azt a 9200 közalkalmazottat, figyelni kell, hogy ők hogyan fognak ebből részesülni.
Zakor Sándor ka.: Egy dolog lenne a részemről. A múltkor a RÉT ülésen megállapodtunk abban, felmerült a Tettrekész képviselői részéről, hogy korábban kapják meg az anyagot. Én a múltkori jegyzőkönyvbe beletettem az állásfoglalást – nem volt teljesen pontos a fogalmazás, ezt elfogadom – hogy kapják meg írásban. A BRDSZ kezdte, egyértelmű volt, nem volt ellenvetés, én úgy szerepeltettem a jegyzőkönyvben, az FRSZ részéről kaptam kifogást, hogy nem volt megszavazva. Kérnék most egyértelmű állásfoglalást az aláíró három szakszervezet részéről. A BRDSZ egyértelmű volt a múltkor a jegyzőkönyvben is. Tehát arra vonatkozóan, hogy igen, hozzájárul ahhoz, hogy írásban megkapják. Én a múltkorit is megküldtem, a múltkor ellenvetés nem volt. Kérlek téged elnöki tisztednél fogva, hogy minden szakszervezet nyilatkozzon.
Kovács István r. ezredes: Akkor tisztelettel kérem, hogy a Zakor úr által az előbb elmondottakra vonatkozóan, magyarul, azokat az írásbeli válaszokat, amelyeket elkészítenek az Országos Rendőr-főkapitányság szervei, megküldjük-e valamennyi szakszervezet részére, egyben vállalja mindenki, hogy mindaddig, ameddig a RÉT napi folyamata le nem zajlik, addig nem teszi közzé saját honlapján ezeket a tájékoztatásokat. Elfogadjátok-e ezt így ebben a kérdésben, illetve, a RÉT-en lévő kollégák közül, nyilván ebben a rendszerben a TMRSZ részére van az érdekesebb kérdés, az aláíró szakszervezetek között ő nincsen benne, hogy megküldhetjük-e a TMRSZ részére ezeket a tájékoztatásokat? BRDSZ?
BRDSZ: Mindaddig igen, ameddig előre fel nem teszik.
RVE: Csatlakozik az előtte szólóhoz.
FRSZ: Nem támogatja.
Kovács István r. ezredes: Akkor gyakorlatilag az együttműködési megállapodást aláíró szakszervezetek úgy döntöttek, hogy nem kaphatja meg a TMRSZ a tájékoztatásokat.
Pósa Zoltán úr: Az egyebekben három gyors kérdést tennék fel. Az elsőt meg is oldottam, mert ruházati dolog lett volna. Szeretném mutatni, ez pedig a rendőrségé, ez sima, ugyanakkora, mint ez méretileg, csak egy picit lehet, hogy jobb minőségű, de majd akkor áprilisban rátérünk erre.
A másik kérdésem az lenne, hogy tervezi-e a munkáltató a tűzoltókhoz hasonlóan az árvíz és a belvízzel veszélyeztetett településeken szolgálatot teljesítő rendőr kollégákénak az ingyenes védőoltás biztosítását az ÁNTSZ-en keresztül?
A másik pedig, ezredes úr, úgy tudom, hogy tőled indult ki egy legutolsó állásfoglalás a cafetériával kapcsolatosan, hogy táppénzen lévő hivatásos állomány nem kaphatja a cafetériát.
Kovács István r. ezredes: Mindenki kaphatja. Olyan szinten van benne a cafetériában, hogy gyakorlatilag … (mikrofon kikapcsolva)
Pach Dániel úr: Olvastam, amit kiküldtél, értem, ez nagyon jó, lehet értelmezni azt, amit a Hszt is leír, abban az van benne, hogy feltéve, ha nem több, mint 30 nap. Na most ezt kéne egységesen értelmezni az egész országban, mert jelen pillanatban már most mindenki másképp értelmezi. A te általad kiadott magyarázat sok mindenre választ ad, erre az egyre, hogy feltéve, ha nem lépi túl a 30 napot, erre nem ad választ.
Kovács István r. ezredes: Én úgy gondolom, hogy erre a kérdésre meg fogjátok kapni a választ, a Gömbös úrék, illetve a …… aki nálunk a jogi előkészítője ennek a dolognak.
Pósa Zoltán úr: Ott voltam az egyeztetésen, egyértelműen elhangzott, hogy csak a köztisztviselőknél van gond a 15 plusz 30 napnál, a közalkalmazott és a hivatásos táppénz…
Pach Dániel úr: A GEI-nél alapvetően több helyen. Az RRI-n kértek állásfoglalást a GEI-től, és a GEI ezt az állásfoglalást adta ki, hogy semmi gond nincsen, hivatkozva a te általad küldött anyagra, csak 30 napot ne haladja meg.
Pósa Zoltán úr: Így van, 30 naponként egy napra jöjjön vissza…
Pach Dániel úr: A veszélyeztetett terhes kismama, hogy jöhet vissza egy napokat? Van egy ilyen probléma, kérjük, hogy ezt kezeljétek. Mi volt a szándék?
Kovács István r. ezredes: A szándék az, hogy mindenkinek adjunk, a lehető legtöbbet hozzuk ki, úgy, hogy ami a jogszabályi lehetőségen belül van. Úgy gondolom, megint a legtöbbet vállalta be a rendőrség…
Pach Dániel úr: Így van, és akkor kérjük, hogy ebben az esetben ezt … Ha már nálam van a szó, akkor gyorsan végigmondanám az egyébhez, ami nekünk volt még itt. Előbb volt az a felvetés, amin nagyon szépen végigmentetek, de választ nem kaptam a felvetésemre, hogy egy tájékoztató, vagy egy olyan összefoglaló, hogy felhívni az állománynak a figyelmét arra, hogy hogy tud a legjobban kijönni a változásoknál. Gondolok az önkéntes nyugdíjpénztárra. Elmondom a problémát ezzel. Az önkéntes nyugdíjpénztári hozzájárulást nem fizeti a rendőrség, a dolgozóknak egyénileg kéne újra nyilatkozni, hogy azt a minimum összeget elérje az ő befizetése… a kollégák nem tudják, nincsenek ezzel tisztában, így a hozamuk fog felmorzsolódni, a nyugdíjpénztár nem fogja őket értesíteni.
Kovács István r. ezds.: Mindent megteszünk, csak egy dolog ne legyen ebből, hogy a rendőrség asszisztál ahhoz, hogy a piaci alapokon működő önkéntes nyugdíjpénztárak hozzájussanak a jövedelmeikhez.
Pach Dániel úr: Az lenne nekünk a segítség, hogy menjél fel a www.police.hu-ra, és ki van írva ebben a topikban, hogy ezekre figyelj, itt van a nyugdíjpénztár, itt van a nyomtatvány pl. az adójóváírásra.. Most mondtam egy példát, valahogy, hogy tudjuk segíteni mi is őket, és ne a szakszervezet végezze el a munkáltató helyett ezt a munkát. Megtesszük mi ezt, de a munkáltatón kérik, és ilyen nagy a rendőrség, és ennyire szerteágazó, és van benne elég sokfajta végrehajtás, ezt látjuk, ebben kérném a segítséget. A lakhatási támogatás is szerettem volna, ebben, hogy ez is legyen benne.
És még egy probléma: nagyon sokan jelezték azt, hogy a tavalyi évben nem megfelelően fizette a munkáltató az önkéntes nyugdíjpénztári hozzájárulást.
Kovács István r. ezds: Megnézzük azt, hogy mi van a munkaadói oldalról, van olyan, amikor a munkavállalói részt nem utalta át, van olyan, amikor a munkáltatói hozzájárulást nem utalta át, megnézzük, és visszajelzést következő alkalommal adunk.
Pach Dániel úr: Nagyon szépen köszönöm, ennyit szerettem volna.
Budapest, 2010. március 22.
ZAKOR Sándor ka.
RÉT titkár s.k.
Láttam:
Zsinka András ny. r. dandártábornok s.k.