Tagjaink fordultak hozzánk a következő problémával.

A beharangozott, és a februárban esedékes fizetéssel egy időben megkapott bruttó 49.000 forint helyett kevesebbet kaptak. Kérdésükre azt válaszolta az illetékes gazdasági ellátó igazgatóság, hogy azért kaptak kevesebbet, mert „táppénzen” voltak, így csak időarányos részt kaphattak meg.

Tisztségviselőnk kérdésére az igazgatóság vezetője megerősítette, hogy valóban a fent említett ok miatt nem kapták meg az érintett személyek a teljes összeget.

Véleményünk szerint a munkáltató álláspontja ellentétes a költségvetési szerveknél foglalkoztatottak 2010. évi kereset-kiegészítéséről szóló 316/2009. (XII. 28.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kormány Rendelet) előírásaival.

A Kormány Rendelet 2. § (1) bekezdése szerint a foglalkoztatott az eseti kereset-kiegészítésre 2010. január és március hónapra járó illetményének kifizetésével egyidejűleg, a 2010. január 1-jén, illetve 2010. március 1-jén fennálló jogviszonya alapján a (2)-(6) bekezdésben foglalt feltételekkel jogosult.

A feltételek a következők:

A fenti két illetményfizetési időpontban bruttó 49 000-49 000 forint eseti kereset-kiegészítésre jogosult az a foglalkoztatott, aki az alábbi feltételeknek megfelel:

– havi bruttó illetménye 2010. január 1-jén, illetve 2010. március 1-jén nem haladja meg a 340 000 forintot, továbbá

– 2010. január 1-jén, illetve 2010. március 1-jén költségvetési szervvel teljes munkaidős jogviszonyban áll, továbbá

– a jogviszonya költségvetési szervvel 2009. október 1-je és 2010. január 1-je, illetve 2009. december 1-je és 2010. március 1-je között folyamatosan fennállt, ideértve azt az esetet is, ha az 1. § szerinti több jogviszonya állt fenn 2009. október 1-je és 2010. január 1-je, illetve 2009. december 1-je és 2010. március 1-je között egymást követően, megszakítás nélkül, továbbá

– a jogviszonya 2009. október 1-je és 2010. január 1-je, illetve 2009. december 1-je és 2010. március 1-je között nem szünetelt 45 napnál hosszabb ideig, ide nem értve a rendes szabadság, valamint a szülési szabadság miatti jogviszony szünetelés időtartamát.

A Kormány Rendeletet értelmezve megállapíthatjuk, hogy akinek a bruttó fizetése 340.000 forintnál kevesebb, a munkáltatóval teljes munkaidős jogviszonyban áll, és ez a jogviszonya a megadott időtartamon belül folyamatosan fennáll, illetve nem szünetelt 45 napnál hosszabb ideig, az jogosult a teljes kereset-kiegészítésre.

Az alapvető probléma az, hogy a munkáltató feltételezhetően a Kormány Rendeletben a jogviszony szüneteltetésének értékelt rendes szabadság, és szülési szabadság miatt „gondolja” úgy, hogy aki táppénzen van annak szünetel a jogviszonya.

A vonatkozó jogszabályok, amelyek alapján jogviszonyba kerül a munkáltató a munkavállalóval (ilyen például a Hszt.) egyértelműen rögzítik, hogy a jogviszony mikor szünetel (hivatásos állományúak esetében a felfüggesztés időtartama, illetve a képviselői jelöltsége, illetve tisztsége betöltése ideje alatt).

Tisztségviselőnk felvette a kapcsolatot az érintet szerv humánigazgatási szolgálatvezetőjével is, tájékoztatta a problémáról. A felvetésre azt a választ kapta, hogy nem egyértelmű a szabályozás, analógiaként a 13. havi illetmény kifizetését említette, azonban azzal egyetértett, hogy munkajogi szempontból a „táppénz” időtartama alatt a jogviszony nem szünetel. A probléma tisztázása érdekében javasolta, hogy az érintettek nyújtsanak be kérelmeket. Tisztségviselőnk tájékoztatta a vezető urat, hogy kérelmek előkészítése elkezdődött.

Melléklet: 316/2009. (XII.28.) Kormány rendelet PDF formátumban