A szakszervezetünk főtitkára által tett feljelentésre megérkezett az ügyészség határozata. Az ügy pikantériája ebben az, hogy a határozat áttételről és a feljelentés elutasítása ugyanazon a napon 2010. 01. 20-án érkeztetett a TMRSZ-hez. Rekord gyorsasággal, egyszerűen megfogalmazva lepapírozták az ügyet, de kissé elébe mentek az eseményeknek, jogszerűtlenül jártak el. Természetesen főtitkárunk az eljárással szemben panasszal élt.
Szám: Kü-Felj-1/2010.
Katonai Főügyészség
Vezetője
B U D A P E S T
Tisztelt Vezető Úr!
A Bf.V.27/2010 számú 2010.01.11-én kelt, a TMRSZ-hez 2010. 01. 20-án érkezett határozata ellen, melyet dr. Venczl László ezredes főosztályvezető-helyettes ügyész írt alá a Be. 195.§.(1)bekezdése alapján a közléstől számított 8 napon belül a Szegedi Katonai Ügyészség kijelölése ellen
Panasszal élek
az alábbi indokok alapján:
Dr. Venczl László ezredes a Katonai Főügyészség főosztályvezető-helyettes ügyésze a dr. Varga Béla a Fővárosi Bíróság Katonai Tanácsának elnöke ellen tett feljelentést fenti számon a Katonai Főügyészség nevében a Be. 475.§. (4) bekezdésére figyelemmel a Szegedi Katonai Ügyészséget jelölte ki.
A kijelölés törvénysértő, mivel a Be. 475.§. (4) bekezdése szerint erre dr. Venczl László ezredes a Katonai Főügyészség főosztályvezető-helyettes ügyésznek nincs jogköre, törvényi felhatalmazása. A határozatában sem jelöli, hogy arra a törvény erejénél fogva a katonai főügyész lett volna jogosult.
„(4) * A katonai főügyész rendelkezése alapján a katonai ügyész olyan ügyben is eljárhat, amelyre illetékessége egyébként nem terjed ki „
Ebből következően dr. Venczl László ezredes a Katonai Főügyészség főosztályvezető-helyettes ügyész Úr, aki nem Katonai Főügyész e törvényi szakaszt figyelembe véve hatáskörét túllépte, így a meghozott határozat ennek alapján is hatályon kívüli helyezést kell, hogy eredményezzen.
Továbbá nyilvánvalóan téves dr. Venczl László ezredes a Katonai Főügyészség főosztályvezető-helyettes ügyészének határozatában az az indoklás, hogy dr. Varga Béla hadbíró ellen az eljárást a Budapesti Katonai Ügyészségnek kellett volna lefolytatni, és azért történt áttétel, mivel dr. Varga Béla hadbíró dandártábornok olyan bíróság állományába tartozik, amelynek tagjai napi munkakapcsolatban állnak a Budapesti Katonai Ügyészséggel.
Abban nincs vita, hogy katonai büntetőeljárásnak van helye a feljelentés alapján, azt azonban joggal kifogásolom, hogy akár a Budapesti Katonai Ügyészség, vagy akár a Szegedi Katonai Ügyészségnek kellene az eljárást lefolytatnia.
Jelen ügy nyomozására a Központi Nyomozó Főügyészség rendelkezik hatáskörrel, mivel a Központi Nyomozó Főügyészség hatáskörébe tartozik a 11/2003. (ÜK 7.) LÜ utasítás (továbbiakban: Ut.) 2008. január 1-jétől hatályos rendelkezései szerint ugyanis – 49. § (2) bek. a/ pontja szerint
„a) a közjogi tisztség betöltésén alapuló mentességet élvező személy [Be. 551. § (1) bek.], a nemzetközi jogon alapuló mentességet élvező személy [Be. 553. § (1) bek.] által elkövetett bűncselekmény, a sérelmükre elkövetett hivatalos személy elleni erőszak, a működésükkel kapcsolatban ellenük elkövetett más bűncselekmény, továbbá a nemzetközileg védett személy elleni erőszak (Btk. 232. §), „
Nyilvánvaló az a tény, hogy az Ut.-ban a legfőbb ügyész úr kiemelt tárgyi súlyú bűncselekményként, illetve vizsgálandó körülményként értékeli az a közjogi tisztség betöltésén alapuló mentességet élvező személy által elkövetett bármilyen bűncselekményt, ezért egy központi, országos illetékességgel bíró szervezeti egységhez „telepítette” e bűncselekmények nyomozásának hatáskörét.
A meghozott határozat, a tett intézkedésük kísértetiesen hasonlít a Budapesti Katonai Főügyészség Vezetője ellen tett feljelentéskor tett intézkedéseikhez – tudniillik amikor a Budapesti Katonai Főügyész dr. Hegedüs Antal ddtb ellen tettem feljelentést 2008. májusában, hogy két szakszervezeti tisztségviselő telefonbeszélgetését engedély nélkül lehallgatták, és a BKÜ Vezetője jogellenesen kiadta az iratokat, hogy ellenem a munkáltató eljárást indítson, szintén hasonlóan módon jártak el, nem vizsgáltak semmit, hanem bűncselekmény hiányában érdemi vizsgálat nélkül utasították el az ügyet oly módon, hogy azt sem a Központi Nyomozó Főügyészséggel vizsgáltatták le a jogszabály alapján, hanem azonos szintű szervhez a Debreceni Katonai Ügyészséghez tették át, ahol rekordgyorsasággal utasították el a feljelentést –
A képviselt jogi álláspont azért is nyilvánvalóan téves a fenti rendelkezések tükrében foglaltakon túlmenően is, mert nyilvánvalóan jogilag megengedhetetlen, hogy egy szervezet munkatársa által elkövetett bűncselekményt alacsonyabb szintű szervezet nyomozza.
Ezt az egymás közti un. „véd és dacszövetséget” igazolja egyébként az is, hogy 2010. január 5-én kelt feljelentésem tárgyában az áttételről szóló határozatukat még meg sem támadtam, a 8 nap törvényes határidő még el sem telt, de már az ügyet a Szegedi Katonai Ügyészségnek meg is küldték.
A Szegedi Katonai Ügyészség Vezetője dr. Lele András ezredes rekordgyorsasággal a B.IX.70/2010-es számon a feljelentést bűncselekmény hiányában már el is utasította a feljelentést.
Az ügy pikantériája ebben az, hogy a határozat áttételről és a feljelentés elutasítása ugyanazon a napon 2010. 01. 20-án érkeztetett a TMRSZ-hez. Mondhatnám egyszerűen megfogalmazva lepapírozták az ügyet, de kissé elébe mentek az eseményeknek, jogszerűtlenül jártak el.
A jogszabályi rendelkezések tükrében tehát nemcsak hogy aggályos, de ezen már messze túlmutató az a magatartás, melyet jelen ügyben kifejtettek.
A Legfőbb Ügyész úr utasításában foglaltak ilyen mértékű figyelmen kívül hagyása, előző esetünk ismeretében mindenképpen a bűnpártolás törvényi alakzatának kimerítését is felveti.
Kérjük panaszunknak való helytadását és az ügyet a Központi Nyomozó Főügyészség hatáskörébe utalni szíveskedjen. Kérjük, hogy a Szegedi Katonai Ügyészség Vezetője dr. Lele András ezredes B.IX.70/2010-es számon hozott határozatát időelőttiségre való hivatkozással is, továbbá annak több jogsértő jellege miatt helyezze hatályon kívül.
Figyelemmel a feljelentés során, a nyomozó szerv egyes munkatársai által elkövetett jogsértéseknek a büntetőeljárás objektivitásával összeférhetetlen jellegére, és arra, hogy e jelenségek jövőbeli megelőzésének egyetlen útja a felelősség megállapítása, kérjük panaszunk benyújtásával egyidejűleg a Legfőbb Ügyész Urat, hogy az ügyben szükséges vizsgálatot folytassa le arról szakszervezetünket tájékoztassa, valamint mint már előzőleg 2008-ban is jeleztük egyértelműen foglaljon állást abban, hogy a Közlönyben megjelent utasítását be kell e tartaniuk avagy sem. A mindenkire egyformán vonatkozik, avagy sem.
Levelünk másolati példányát újfent megküldjük az Országgyűlés Alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi Bizottságának, valamint a Honvédelmi és Rendészeti Bizottságnak is, mivel álláspontunk szerint a felvetett jogértelmezési probléma a Köztársaság ügyészi szervezetének egyes tagjaival szembeni büntetőjogi felelősségre vonhatóság kérdéskörében valós és gyakorlati problémát tárt fel.
Bízunk abban, hogy Legfőbb Ügyész úr válaszra méltat az újbóli megkeresésünk nyomán és álláspontját kifejti, mely megnyugtató és előremutató lesz, egyértelműen azt fogja alátámasztani, hogy a Magyar Köztársaság ügyészeivel, bíráival szemben az esetleges büntetőjogi felelősségre vonási rendszerének kialakítása során nem az azonos szervezeti szinten, vagy alacsonyabb szinten lévő munkatársak fogják a jövőben eldönteni, hogy a kollégájuk terhére rótt cselekmények jogi minősítése hogyan alakul.
Szekszárd, 2009. január 22.
Tisztelettel:
Szima Judit főtitkár
Előzmény: