A változások történtek az egészségügyi alkalmassági vizsgálatokban és a FÜV szabályaiban is. Az alábbiakban erről olvashattok egy rövid összefoglalót.
2009. november 14-én hatályba lépett az egészségügyi alkalmasság és a megváltozott egészségi állapotú hivatásos állományúak felülvizsgálatára vonatkozó rendelet, amely a 2000. óta hatályos szabályzatot váltja fel. A hatálybalépés időpontjának elsősorban a már folyamatban lévő FÜV eljárások szempontjából van jelentősége, mivel a jogszabály szerint az új FÜV rendelkezéseket azon eljárásokra is alkalmazni kell, melyeknél a FÜV már elrendelésre került, és az I. fokú döntés elleni fellebbezési határidő még nem telt el, illetve a II. fok még nem hozott határozatot.
A TMRSZ nem támogatta a rendelet megváltoztatását.
A jövőben a hivatásos állományba, valamint az RSZKI-ra jelentkezők, továbbá külszolgálatba és speciális szolgálati beosztásba (ez új!) helyezés előtti egészségi és pszichikai vizsgálata tekintetében I. és II. fokon a Magyar Honvédség dr. Radó György Honvéd Egészségügyi Központ (MH HEK) jár el.
Hallgatói állományból kinevezés, próbaidőt követő véglegesítés, más fegyveres szervtől áthelyezés, valamint beosztás változás esetén az egészségi és pszichikai vizsgálatok tekintetében I. fokon az alapellátó egészségügyi szolgálat, míg II. fokon az MH HEK jár el.
A hivatásos állományúak FÜV eljárása tekintetében ugyancsak az MH HEK illetékes. A közalkalmazottak, illetve köztisztviselők munkaköri alkalmassági vizsgálatát a rendvédelmi szerv ez irányú megkeresése esetén a HM ÁEK végzi. Megkeresés hiányában a munkavégzés helye szerinti alapellátó orvos, illetve II. fokon a lakhely szerint illetékes foglalkozás-egészségügyi szakellátó hely jár el. Az MH HEK vonatkozásában jó ha tudjuk, hogy bár a székhelye a XIII. kerület, Róbert Károly krt. 44. szám alatt van, de az alkalmassági vizsgálat és a felülvizsgálati eljárás is a Petőfi laktanyában (XI. kerület, Budaőrsi út 49-51.) zajlik. Ugyancsak fontos tudnivaló, hogy a vizsgálatokat előzetesen egyeztetett időpontokban hajtják végre. Mint látható, az alapellátó rendelők nagyjából csak az időszakos alkalmassági vizsgálatokat fogják ellátni! A megkülönböztető jelzést használó, illetve a speciális gépjárművet vezetők esetében a közlekedéspszichológiai vizsgálatot I. és II. fokon is az ORFK végzi, mint ahogy az időszakos alkalmassági vizsgálat II. foka is az ORFK.
A rendelet a hatályra vonatkozó rendelkezések között nem tesz említést a hivatásos, közalkalmazotti, köztisztviselői állományba tartozó, illetve onnan nyugállományba helyezettek családtagjainak egészségügyi szolgálat igénybevételével kapcsolatos jogosultságáról, sem a hivatásos állományúak gyógyintézeti, illetve szanatóriumi ellátásáról. Az említett jogosultságokat a 175/2007. (VI. 30.) Korm. rendelet szabályozza.
AZ EGÉSZSÉGÜGYI ALKALMASSÁGI VIZSGÁLATOK ÚJ SZABÁLYAI
Az időszakos pszichikai alkalmassági vizsgálatokra a jövőben egységesen, korcsoporttól függetlenül két évente kerül sor. Új szabály továbbá, hogy ha a fizikai felmérés orvosi felmentés miatt december 15-ig nem hajtható végre, akkor a parancsnoknak kezdeményezni kell az érintett soron kívüli egészségi alkalmassági vizsgálatát.
Az új rendelet értelmében a hivatásos állományba és az RSZKI-ra történő felvétel, valamint a speciális beosztásba kinevezés előtt úgymond előzetes orvosi és pszichológiai vizsgálatot kell végrehajtani, melyet a leendő szolgálati hely, illetve RSZKI esetén a jelentkező lakhelye szerint illetékes rendőri szerv alapellátó orvosa, pszichológusa végez. Az előzőekben már emlegetett speciális beosztásba kinevezés előtt szükséges alkalmassági vizsgálatok tekintetében érthetetlennek tűnik, hogy a rendelet a tűzszerész, helikoptervezető, stb. beosztások mellett – amelyek valóban speciálisnak mondhatók – az osztályvezető és a csoportvezető beosztást is annak minősíti, főként amiatt, hogy csak a területi szervek vonatkozásában alkalmazza ezen minősítést.
Az egészségi alkalmassági vizsgálaton bemutatandó szűrővizsgálatok tekintetében is van változás: a nők esetében az 1 éves citológiai szűrővizsgálat eredményén túl a rendelet szerint 1 hónapnál nem régebbi nőgyógyászati leletet is csatolni kell, illetve a férfiaknak, korhatár nélkül az urológiai vizsgálat eredményét. Az időszakos alkalmassági vizsgálatok (éves szűrés) alkalmával a rendelet szerint az 51/1997. NM rendeletben szereplő, korhatár-csoportonként meghatározott vizsgálatok eredményét is be kell mutatni. (Az NM rendelet alapján pedig pl. 21 éves kor fölött kétévente szükséges a szájüregi rák szűrése elvégzése!) A rendelet szerint a fizikai felmérő kötelező eleme lesz a 2.000 m-es síkfutás!
A korábbi egészségügyi rendelet beosztás változás esetén akkor írta elő alkalmassági vizsgálat elvégzését, ha az új munkakör „fokozottabb” megterheléssel, stb. járt. Az új rendeletben a „fokozottabb” követelmény „eltérőre” mérséklődik, vagyis minden beosztás változás esetén alkalmassági vizsgálatot kell végezni, tehát akkor is, ha valaki például bűnügyről igazgatásrendészeti területre kerül át. A szigorítás érthetetlen és értelmetlen!
A szolgálati kötelmekkel összefüggő munkaképesség csökkenés járadékra jogosító határa 15 %-ról 13 %-ra változik.
AZ ÚJ FÜV SZABÁLYOK
A rendelet szerint a FÜV eljárás idejére nem kötelező az egészségügyi szabadság biztosítása, hanem az általános szabályok szerint történik a keresőképtelenség megállapítása: vagyis 30 napig az alapellátó orvos (14 napig a háziorvos is), 30 napon túl maximum 6 hónapig az ellenőrző bizottság, stb. bírálja el a keresőképtelenséget. A 30 napos úgynevezett „ellenőrző bizottság” javasolhatja a FÜV eljárás elindítását, valamint maximum 6 hónapig az előbb említett korlátozásokra (pl. 24 órás szolgálat alóli mentesítés) tehet javaslatot.
A FÜV eljárást 60 napon belül le kell folytatni, valamint kötelező megszűntetni az eljárást, ha a kezdeményező visszavonja a kérelmét. A FÜV bizottságokat az MH HEK üzemelteti.
Az I. fokú bizottság összeállítására a HEK parancsnoka a felülvizsgálat időpontja előtt 24 órával intézkedik. A betöltött beosztásra alkalmatlanság kimondása esetén a FÜV bizottságnak azt is meg kell határoznia, hogy az érintett milyen más munkaköröket tölthet be.
A FÜV bizottság az alábbi határozatokat hozhatja:
365. napig meghosszabbíthatja a keresőképtelenséget, „jelenlegi beosztásra korlátozással alkalmas” minősítést adhat maximum 365 napra, melynek keretében a hivatásos állomány tagja pl. 24 órás szolgálat, egyenruha viselés, tartós állás, fegyverviselés, stb. alól felmentésre kerül. Ilyen tartalmú felmentést 180 napig az alapellátó orvos is adhat. A kérdés már csak az, hogy milyen rendőr az, aki pl. nem viselhet fegyvert, vagy ha pl. a 24 órás szolgálat alóli mentesítést főügyeletesnél mondják ki! „Jelenlegi beosztásra alkalmatlan” minősítés esetén a FÜV bizottságnak azt is meg kell határoznia, hogy akkor milyen alkalmassági kategóriába tartozó beosztásokban foglalkoztatható az érintett. A munkáltatónak pedig a határozat jogerőre emelkedését követő 30 napon belül intézkednie kell a más beosztásba helyezésre!
Leszabályozza a rendelet azt is, hogy az egészségügyi szabadság 365 napos időtartamának számítása szempontjából az 1 éven belüli idők összeszámítódnak, valamint, hogy a szolgálatellátásra való képtelen állapot 365 napnál hosszabb fennállása esetén a társadalombiztosítási szabályok szerint kell eljárni: szolgálati baleset, vagy betegség esetén a táppénzes év hosszabbítására az ORSZI (volt OOSZI) jogosult.