A Pesti Központi Kerületi Bíróság Budapesten, 2009. október 20. napján – tárgyaláson kívül végzésében becsületsértés vétsége és más bűncselekmény miatt dr. Simicskó István feljelentett ellen a büntetőeljárást
f e l f ü g g e s z t e t t e
és az iratot ezzel egyidejűleg megküldte a mentelmi jog tárgyában hozandó állásfoglalásra a Magyar Köztársaság Országgyűlésének.
A Tettrekész Magyar Rendőrség Szakszervezete képviseletében eljáró Szima Judit főtitkár 2009. 07. 13-án az országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottságának elnöke dr. Simicskó István országgyűlési képviselő ellen a Btk. 179. §. (1) bekezdésbe ütköző, de a (2) bekezdés b. és c. pontja szerint minősülő nagy nyilvánosság előtt, jelentős érdeksérelmet okozó rágalmazás, valamint a Btk. 180. §. (1) bekezdés b. pontjába ütköző becsületsértés vétsége miatt tett feljelentést, mivel nevezett 2009. 06. 16-án keddi napon 19.59 órakor az Index.hu internetes portálon – a rendőrségnek nem feladata a fajelmélet-gyártás címmel – megjelent írás tanúsága szerint dr. Simicskó István az országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottságának elnöke úgy nyilatkozott, hogy a Tettrekész Magyar Rendőrség Szakszervezete vezetőitől „kifejezetten szélsőséges gondolatokat” tartalmazó „fajelméletek”, ill. „háborús uszítást” megfogalmazó nyilatkozatok jelentek meg, mely nyilvánvalóan hamis állítás, mely alkalmas szakszervezetünk, ill. annak vezetői becsületének csorbítására.
Dr. Simicskó István azon kijelentése, miszerint a szakszervezet fajelméleteket gyárt, kimerítette a becsületsértés vétségét, míg a háborús uszítás a rágalmazás törvényi tényállási elemeinek megállapítására alkalmas.
Miután dr. Simicskó István rnentelmi joggal rendelkezik a Be. 551. (1) bekezdés szerint a külön törvényben meghatározott közjogi tisztséget betöltő személyek ellen e tisztségük fennállása alatt csak a mentelmi jog felfüggesztése után indítható büntetőeljárás. E jogszabályhely értelmében az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló, 1990. évi LV. törvény 5. (1) bekezdése alapján a képviselők ellen csak az országgyűlés előzetes hozzájárulásával lehet büntetőeljárást indítani, vagy folytatni. A (2) bekezdés alapján a mentelmi jog felfüggesztésére irányuló indítványt magánvádas ügyben a bíróság terjeszti elő az országgyűlés elnökéhez.
Ezért a bíróság a Be. 188. (1) bekezdés d./ pontja alapján, mivel az eljárás lefolytatásához előzetes kérdésben hozott döntést kell beszerezni, a Be. 266. (1) bekezdés a./ pontja alapján az eljárást a mentelmi jog tárgyában hozandó döntés meghozataláig felfüggesztette.