A Vám- és Pénzügyőrség keretein belül egy új szakszervezet alakult. Az újonnan alakult szakszervezet a megalakulása óta törekszik a TMRSZ érdekképviseleti eredmények és érdekképviseleti stílus átvételére. A Tettrekész Magyar Vám- és Pénzügyőrség Szakszervezetét máris a TMRSZ-el riogatva támadja körlevelében a Vám- és Pénzügyőrség Független Szakszervezetének elnöke. Levélben fordultunk hozzá.

Szám:VPFSZ-1/2009.

Holecz Gábor Úrnak,
Vám- és Pénzügyőrség Független Szakszervezete Elnöke!

Tisztelt Elnök Úr!

 

A tegnapi napon egy Ön által jegyzett körlevél tartalmáról értesültünk, amelyben szakszervezetünket olyan alaptalan kritikákkal illetett, amelyek több esetben nélkülözik a tárgyilagosságot és sértő módon minősítik szakszervezetünk érdekképviseleti tevékenységét.
Eddig sem foglalkoztunk és a jövőben sem kívánunk foglalkozni mélységeiben azzal, hogy a   VPOP-n belül milyen érdekképviseletek jönnek létre, és milyen módon képviselik ezek a szakszervezetek a VPOP munkavállalóinak az érdekeit. Mindenki tegye a maga dolgát és akkor a dolgozók el tudják dönteni, hogy mely érdekképviselet munkáját tartják érdemesnek arra, hogy tagi viszonyuk létrehozásával erősítsék a számukra szimpatikus érdekképviseleti törekvéseket.

Nagy örömünkre szolgál és büszkeséggel tölt el az a tudat, hogy a VPOP állományán belül megalakult egy új szakszervezet és megtisztelőnek tartjuk, hogy ez a szakszervezet a TMRSZ eddigi törekvéseit megalakulása pillanatától kifejezi, sőt törekszik azoknak az érdekképviseleti eredményeknek és érdekképviseleti stílusnak az átvételére, amelyet szakszervezetünk az elmúlt években mintegy védjegyként ismertetett meg és fogadtatott el a munkavállalók ezreivel.

Lehet egyet nem érteni eredményeinkkel és törekvéseinkkel, sőt még stílusbeli különbözőségek is létezhetnek, de azt nem tudom szó nélkül hagyni – és a jövőben sem fogjuk válasz nélkül hagyni -, ha szakszervezetünket egy másik szakszervezet – jelen esetben a VPFSZ és annak elnöke– alaptalanul és valótlanságok hangoztatásával sértő módon kritizálja.
Az alábbiakban részletesen kifejtem azoknak megállapításoknak és minősítéseknek a valótlanságát, amelyeket Elnök Úr saját tagsága és a VPOP munkavállaló felé közvetített abbéli aggodalmában, hogy megalakult egy új szakszervezet a VPOP keretein belül. Dőlt betűvel Elnök Úr levelének tartalmát és kiemelt betűvel az ahhoz fűzött, TMRSZ főtitkárként jegyzett véleményemet tárom a VPOP munkavállalói felé, hogy el tudják dönteni mi az ami miatt – szándékunktól függetlenül – vitába bonyolódtunk. Bízom abban, hogy az ehhez hasonló félreértések a jövőben elkerülhetők lesznek és Elnök Úr a fölös energiáit elsősorban a VPOP munkavállalói érdekeinek a képviseletére fogja teljes egészében fordítani a TMRSZ-szel való foglalkozás helyett.

“Bizonyára értesültetek arról, hogy megalakult a Tettrekész Magyar Vám- és Pénzügyőrség Szakszervezete.
Az, hogy önmagában egy érdekképviselet alakul, úgy gondolom nem jelent gondot, talán a mi tevékenységünkre is ösztönzőleg hathatna. Sajnos ebben az esetben azonban várhatóan nem erről van szó, hiszen önmagában azt gondolom, hogy nem önálló érdekképviseletről, hanem a Tettrekész Magyar Rendőrség Szakszervezethez köthető érdekképviseletről van szó. Ha meggondoljuk, hogy egy új szakszervezet megszervezése, az ezzel járó szervezési- és anyagi források biztosítása ma lehetetlen egy biztos anyagi háttér biztosítása nélkül, mert egy jogász havi költsége jóval 100.000 Ft felett jár. Gondolom ennek biztosítása a Tettrekész Magyar Rendőrség Szakszervezetre hárul a jövőben.“

Már Elnök Úr kiindulási tézise hibás, ugyanis a Tettrekész Magyar Vám- és Pénzügyőrség Szakszervezete (továbbiakban: TMVPSZ) önálló érdekképviseletként alakult meg. A TMRSZ is így kezdte. A megalakulásunk apropója a meglévő és elégtelen hatékonyságú érdekképviseletekkel szembeni kritikai megnyilvánulásaink eredménytelensége volt. Hiába volt ugyanis több szakszervezet is a rendőrségen belül, azok nem képviselték elvárható módon a munkavállalóik érdekeit. A TMVPSZ vezetősége megalakulásuk során megkereséssel fordultak felénk, hogy van-e kifogásunk a „tettrekész” jelző szakszervezetük nevében történő használata ellen, mivel szakszervezetünk eddigi eredményeit figyelemreméltónak, és elismerésre okot adónak tartották. Természetesen örömmel vettük megkeresésünket és megtisztelőnek éreztük, hogy más közigazgatási szerv dolgozói is értéknek tartják az érdekvédelem területén a szakszervezetünkre jellemző tettrekészséget.

A biztos anyagi háttér megléte – mint szükséges előfeltétel egy szakszervezet megalakulásakor – egyáltalán nem szükséges, ahhoz, hogy egy új erő, egy új értékrend létrejöjjön, és ezt a TMRSZ főtitkáraként talán túlzás nélkül saját példánkkal is meg tudom erősíteni.

Elszántság, döntés és néhány tenni akaró munkavállaló összefogása az ami mentén el lehet indulni. Az a tény, hogy egy szakszervezet megalakulását azonnal pénzben méri az Elnök úr és kalkulál a felmerülő költségek nagyságát illetően, kissé megmosolyogtató, hiszen az embernek azonnal az jut az eszébe, hogy „mindenki magából indul ki”.

Azt is rosszul gondolja Elnök Úr, hogy bármilyen pénzbeli teher hárul ránk a TMVPSZ működését illetően a TMRSZ-re. EZ eddig fel sem merült, a TMVPSZ munkavállalói e körben eddig semmilyen igényt nem fogalmaztak meg szakszervezetünk irányában. Ez már most lényeges különbség az Elnök úr által irányított szakszervezet és a TMVPSZ értékrendje között.

Természetesen ha igény merül fel a TMVPSZ részéről valamiféle segítségre a kezdeti nehézségek leküzdése érdekében, eddigi tapasztalataink és segítőkészségünk minden bizonnyal le tudja rövidíteni a kezdeti nehézségek időszakát.

“Eddig nyilvánvalóan nem indult más érdekképviselet szervezkedése a pénzügyőrségen belül, ez részben annak köszönhető, hogy minden FRDÉSz-es szervezet, illetve azon kívüli tagszervezettel megegyeztem, cserében természetesen vállaltuk azt is, hogy mi sem folytatunk tagszervezést más testületen belül, hiszen ez az érdekképviseletek elaprózásához, széttagolásához vezet.“

Kedves Elnök Úr!
Bizonyára nem gondolja komolyan azt a kijelentését, hogy további érdekképviseleti szervek megalakulását attól lehet függővé tenni, hogy Ön más szervezetek vezetőivel miben egyezett meg.

Bizonyára azt sem gondolhatja komolyan, hogy azok a munkavállalók, akik nem tartoznak a munkáltató szervezetén belül a VPFSZ szervezetébe azoknak nincs joga az egyesülési jog gyakorlására oly módon, hogy egy Öntől és a VPFSZ-től független szakszervezetet hoznak létre érdekeik képviseletére.

Az a zseniális következtetés pedig, hogy egy új tagszervezet az érdekképviseletek elaprózásához vezet óriási tévedés, ha csak a TMRSZ példáját vesszük alapul.

Ugyanis annál a munkáltatónál, ahol nincs a munkavállalók jelentés részének a megelégedésére működő szakszervezet ott bizony szükség van egy ilyen létrejöttére. Szakszervezetünk 34 fővel alakult 5 évvel ezelőtt. Ma 7 ezer fölötti valós taglétszámmal rendelkezünk és véleményem szerint a legnagyobb valós létszámmal bíró szakszervezet vagyunk a rendészet területén, de a munkáltató által elismerten is a második legnagyobb létszámú jelenleg a TMRSZ.

Ezt alapul véve az elaprózódás veszélye legfeljebb azokat a szakszervezeteket fenyegeti akiknek a munkájával a munkavállalók nincsenek megelégedve. Idővel úgyis el fog válni, hogy a VPOP szervezetén belül van-e létjogosultsága a TMVPSZ létrejöttének. Bízunk benne, hogy egy érdekképviseletek esetleges rivalizálásából, vagy együttműködéséből minden munkavállaló csak nyerni fog.

“Sajnálatosnak tartom azonban, hogy olyan érdekképviselethez köthető az új érdekképviselet, amely önmagában is ellenséges volt magával a pénzügyőrséggel is, hiszen többször kifogásolták a pénzügyőrséghez tarozó 1.2 szorzó önmagában automatikus folyósítását, ellenségesen léptek fel a felderítési pénz kifizetéséhez, de ellenségesen álltak az érdekeltségi jutalmunkhoz is, sőt az egész Hszt. módosítást elutasítani javasolták. Ezzel kapcsolatban vélhetően képviselői interpellációhoz is köthetők, mely kifejezetten ellenséges álláspontot fogalmazott meg a jutalommal, illetve maga a pénzügyőrséggel kapcsolatban is. Sajnos a Hszt. érdekképviseleti része is, bár kimondatlanul, az ő tevékenységüknek köszönhetően került módosításra.“

Amit Elnök Úr írt az imént – nevezetesen, hogy a TMRSZ ellenséges volt a pénzügyőrséggel – az egyszerűen valótlan tényállítás. Nem fedi a valóságot. Tipikus formája a másik lejáratásának, ellehetetlenítésének, a vele való riogatásnak. Az is valótlan, hogy ellenségesen álltunk az érdekeltségi jutalmukhoz. Mikor? Milyen formában? Ha már valótlan dolgot állít, akkor legalább próbálja meg érvekkel is alátámasztani, mert így csupán primitív hazudozásnak tűnik a tényállításnak szánt közlés.

Milyen képviselői interpellációhoz köti Elnök Úr a TMRSZ Hszt. módosítást elutasító álláspontját?

Ez teljesen új számunkra, ugyanis egyéb teendőink mellett sajnos arra már nem jut időnk, hogy az Országgyűlésben folyó felelősségteljesnek nehezen nevezhető felszólalásokat figyelemmel kísérjük, de erre láthatóan Elnök Úrnak sokkal több ideje marad.

Az tény, hogy a Hszt. módosítási javaslatát megtestesítő törvényjavaslatot egészében elutasítjuk, ugyanis abban több szerzett jognak a megnyirbálása, elvonása valósul meg.

Önmagát felelősségteljes, a munkavállalók érdekeit képviselni jogosult szakszervezet nem járulhat hozzá szerzett jogok elvételéhez. Még akkor sem ha tízmilliós nagyságrendű értékben üdülési csekket kap cserében a „lojális” szakszervezet, és akkor sem, ha éppen a szakszervezetet megillető munkaidő-kedvezmény 33%-os megemelése a munkavállalói érdekek eladásának a napi árfolyama.

Azt, hogy a Hszt. módosítása során melyik rendelkezés éppen milyen szerzett jog elvételére törekszik, a figyelmes olvasó részletesen tájékozódhat honlapunkon.

Azt a tényt bírálatnak minősíteni, hogy a TMRSZ nem járult hozzá reprezentatív szakszervezetként szerzett jog elvételéhez minimálisan elvárható érdekvédelmi magatartásnak értékeljük, nem büszkeségre okot adó körülménynek.

Szégyen, hogy csak a TMRSZ volt a munkavállalói oldalon az egyetlen szakszervezet, aki tiltakozott a Hszt. újabb módosítási törekvései ellen és nem is volt hajlandó azt elfogadni.

“Több érdekképviseleti vezető is felhívott a hírrel kapcsolatban, hiszen a TMRSz már több érdekképviselet területén is tagszervezést kísérelt meg, így a börtönökön belül, valamint a tűzoltóknál is. Ezeken a helyeken mindeddig azonban nem jártak sikerrel, mert nem tudtak tagszervezést folytatni.”

Konkrétumokat Elnök Úr!  Konkrétumokat!

A büntetés-végrehajtás szervezetén belül a munkavállalók fordultak a TMRSZ-hez, hogy be szeretnének lépni szervezetünkbe. Figyelemmel arra, hogy a BV szervezetén belül  hivatásos állományú munkavállalók is dolgoznak, nem értjük milyen alapon tagadtuk volna meg ezeknek a kollégáknak azt az igényét, hogy a tagjaink szeretnének lenni.

A mi tagságunk tudatos tagság, ezért nem rezgünk akkor sem, ha más szakszervezet megjelenik a rendőrség különböző szervezeti egységeinél, hogy ott leendő tagokat nyerjenek meg ügyüknek.

Nem kötünk olyan kompromisszumokat, hogy ez a Te játszótered ezért itt más nem ülhet a hintára, csak Te. Az érdekképviselet, a munkavállalók bizalmának megnyerése, nem néhány szakszervezeti vezetőcske megállapodásának a kérdésköre, hogy ők milyen játékszabályokban állapodnak meg, hogy hogyan osztják fel territóriumként a munkavállalók tömegeit. Nem! Elnök Úr ez egy – ha úgy tetszik – szolgáltatás, ahol a munkavállaló ki tudja választani a neki tetsző szakszervezetet, hogy melyikre van szüksége, hol látja biztosítottnak az érdekei képviseletét.

Majd a dolgozók eldöntik addigi tapasztalataik birtokában, hogy melyik szolgáltatást választják. A TMRSZ egy értéket jelent, és ezt számos VPOP dolgozó is tudja ma már. Nekünk 5 évünkbe került az hogy ma milyen elismertséggel rendelkezünk. Bízunk abban, hogy ennek az 5 évnek az értéke mielőbb meg fog testesülni a VPOP szervezetén belül létrejött újabb tettrekész szakszervezet előnyére is.

“A rendőrségi érdekképviseleti vezetők részéről is tájékoztattak a tegnapi nap azzal kapcsolatban, hogy milyen állapotok alakultak ki a rendőrségi érdekegyeztetésben a TMRSz részvételével kapcsolatban, és figyeljünk oda, mert a radikalizmusuk tönkretehet minden érdekegyeztető fórumot. Zárójelben jegyzem meg a SzÉF alapszabályát sem fogadták el egyedüli érdekképviseletként, és úgy ülnek ott, hogy minden megállapodást, ami ezt létrehozta, gyakorlatilag nem ismernek el, jelentősen gyengítve ezzel a munkavállalói oldal hitelességét a munkáltatók előtt.”

Konkrétumot Elnök Úr! Konkrétumot!

Konkrétum, hogy míg a TMRSZ munkavállalói taglétszáma rohamosan növekszik, példa nélkül álló módon a magyar érdekvédelem utóbbi 20 évében, addig más, Önt  „tájékoztató” szakszervezetek létszáma apad. Zárójelben megjegyzem, hogy a SZÉF alapszabályát három oknál fogva nem fogadtuk el.

– Az egyik, hogy a SZÉF munkavállalói oldalának ülésezése titkos, arról a tagságot nem lehet tájékoztatni. Ezt egyszerűen nonszensznek, megengedhetetlennek tartjuk, hogy azok a munkavállalók, akiknek az érdekeit kellene képviselni azok ne tájékozódhassanak arról még utólag sem, hogy melyik szakszervezet milyen álláspontot képvisel.

– A másik ok, hogy a SZÉF munkavállalói oldalához való csatlakozás esetén a többségi álláspont köti a kisebbségi véleményben maradt szakszervezetet is, azaz ha – példánál maradva – a SZÉF munkavállalói oldala elfogadhatónak tartja a szolgálati nyugdíj-kedvezmény jelentős megnyirbálását, akkor az ellen különböző jogorvoslati fórumokon nem léphet fel, mondván, hogy munkavállalói oldalként ezt többségi véleményként fogadta el a TMRSZ is.

– Harmadik ok, hogy számunkra hiteltelen személyek fémjelzik a SZÉF munkavállalói oldalát. Olyan személyek, akiket a munkáltató kiemelt javadalmazással alkalmaz, akiknek az illetményét jelentősen megemeli a munkáltató még úgy is, hogy az illető nyugdíjasként van visszafoglalkoztatva a szakszervezet élére.

Az is a SZÉF munkavállalói oldalának hiteltelenségét támasztja alá, hogy például a SZÉF elnöke egy olyan irodista, aki ismereteink szerint még egy percet nem töltött el közterületi szolgálatban, ráadásul nem is a rendészet, hanem a honvédelmi, illetve határőrizeti szakterületen kifejtett újságírói munkássága predesztinálta a munkavállalói oldal érdekeinek szószólójává.

Ha azt mondom, hogy egy bohócparádé felhozatalával egyenértékű a SZÉF jelenlegi munkavállalói oldala, talán nem is túlzok sokat, de az igazán elkeserítő az, hogy a munkavállalói érdekeket kilóra adják el ezen a fórumon.

Múlt évben 10%-os névértéken vett 20 millió forintért üdülési csekket például a BRDSZ, RV, FRSZ azt követően, hogy megértette a Kormány nehéz gazdasági helyzetét és lemondott a munkavállalók számára két évvel korábban megígért minimális bérfejlesztésről is. A munkavállalói oldal hitelességét nem a TMRSZ munkássága gyengíti, hanem maguk az érintettek. Ön is ennek a SZÉF munkavállalói oldalnak a képviselője.

“Remélem a pénzügyőrségi tagszervezetük nem fog ilyen módszerekhez nyúlni, de a társszakszervezetek tájékoztatása szerint elképzelhető a lejárató kampány megindulása és megszaporodnak majd a feljelentések is.”

Nincs „pénzügyőrségi tagszervezetünk”. A TMVPSZ önálló, független szakszervezet, akikkel remélhetőleg minél szorosabb együttműködést fogunk tudni kialakítani a partnerség és a felek egyenjogúsága elvei mentén.

Az „elképzelhető a lejárató kampány megindulása” kifejezést akár önironikus megjegyzésnek is fel lehet fogni, hiszen Elnök Úr körlevelét legfőképpen a lejárató szándékú jelzős szerkezettel lehetne minősíteni.
Egész irományából kiviláglik annak a TMRSZ-nek és annak a TMVPSZ-nek a lejáratási szándéka, amely szakszervezet eddig sem nyilatkozataiban, sem tetteiben nem nevesített az Ön által elnökölt szakszervezetet.

Hosszú levelében folyamatosan mocskolja és hitelteleníteni próbálja szakszervezetünket, majd kifejezi aggodalmát, hogy a „társszakszervezetek tájékoztatása szerint” elképzelhető lejárató kampány megindulása.

“Természetesen mindenki saját belügye érdekképviseleti-, illetve pártállása, én azonban azt gondolom, hogy sajnálatosan a pénzügyőrség jövőbeni helyzetére nem biztos, hogy egy rendőrszakszervezethez köthető érdekképviselet képviseli majd az érdekeket megfelelően a különböző pártoknál, különösen akkor, ha esetlegesen a Testület szétdarabolása a cél.”

A testület szétdarabolása mint cél, meglepő fordulat a végkövetkeztetést illetően, hiszen sem a Rendőrség, sem a VPOP feldarabolása nem merült fel eddig célként, és erről eddig Elnök Úr sem írt. Önmagában egy összetett mondat is lehet értelmes, de sajnos többszöri nekifutásra sem sikerült megfejteni, hogy ezzel a mondattal mit is szeretett volna közölni a munkavállalókkal Elnök Úr. Van ebben testület szétdarabolás, érdekek képviselete a pártoknál, mindenkinek a belügye, de azért aggódjunk egy sort, stb.

“Kérem a fentiekről minden szakszervezeti és nem szakszervezeti tagot tájékoztassatok!”

Körlevelének ez az egyetlen mondata, amellyel maradéktalanul egyet tudunk érteni. A tagság gyors tájékoztatása előrébb való a tartalmi és stílusbeli kifogásolhatóság esetleges hátrányos következményeinél is.

Éppen ezért a körlevelére írt fenti észrevételünket megküldjük a TMVPSZ vezetőségének is, hogy ők is tájékoztassák tagságukat és a VPOP munkavállalóit saját honlapjukon, továbbá elhelyezzük tagságunk tájékoztatása céljából saját honlapunkon is levelére írt válaszlevelünket.

Bízunk abban, hogy az ehhez hasonló jellegű felvetései minden esetben inspiráló módon hatnak nem csupán a TMRSZ-re, hanem a TMVPSZ-re is, és rávilágítanak arra, hogy a munkavállalók kompetenciája annak eldöntése, hogy melyik szakszervezet érdekképviseleti törekvéseit tartják saját maguk számára előnyösebbnek.

 

Budapest, 2009. október 27.

Tisztelettel:

Szima Judit főtitkár

 

Kapcsolódó oldal: Tettrekész Magyar Vám- és Pénzügyőrség Szakszervezete (www.tmvpsz.hupont.hu)