A Budapesti Rendőr-főkapitányság Érdekegyeztető Fórum 2009. október 7-én megtartott ülésén a BRFK részéről Budapest rendőrfőkapitánya, Dr. Tóth Gábor r. vezérőrnagy úr, a BRFK gazdasági főigazgatója, Szik László ny. r. dandártábornok úr, a Főkapitányi Titkárság vezetője, Dr. Barta Erika ny. r. ezredes asszony, a BRFK Humánigazgatási Szolgálat vezetője, Dr. Szabó Csaba r. ezredes úr valamint a BRFK Közbiztonsági Főosztály vezetője, Dr. Kalmár Tamás r. őrnagy úr volt jelen. A munkavállalói oldalt a TMRSZ, a Független Rendőr Szakszervezet, a Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Demokratikus Szakszervezete, a Rendészeti Védegylet valamint a BRFK Közalkalmazotti Tanácsa képviselte.

Az ülés megnyitása után Főkapitány úr napirenden kívül a szállóelhelyezés ügyében arról tájékoztatta az érdekképviseleteket, hogy a BRFK szeretne változást a jövőben, magasabb minőségű elhelyezést kellene biztosítani azoknak a kollégáknak, akik a szállón laknak. Volt egy olyan elképzelés, hogy közbeszerzési pályázatot írnának ki, azonban ez az elképzelés egy időre egészen biztosan elnapolásra került, mivel a BRFK közbeszerzést az ORFK és az IRM támogatása nélkül nem írhat ki, az ORFK szakirányú szervei pedig az általuk ismert jelenlegi és jövőben várható költségvetési források nem biztosítanak lehetőséget közbeszerzési pályázat kiírására egy nyilvánvalóan magasabb költségvetési forrású magasabb színvonalú szálló elhelyezésre.

A fentieket követően a munkáltató az előzetesen írásban feltett kérdésekre válaszolt.

– az albérleti díj hozzájárulással kapcsolatosan Főkapitány úr elmondta, hogy jogszabályi változásra tekintettel 2010. január 1-jétől adóköteles az albérleti díj hozzájárulás.
Van olyan elképzelés, hogy a mostani rendeletet olyan formában szeretné módosítani a BRFK és az ORFK is, hogy az albérleti hozzájárulás nettó összege 50 ezer forint legyen.
Szik László gazdasági főigazgató úr ugyanakkor jelezte, hogy ezen összeg folyósítására jelenleg nincs fedezet a BRFK költségvetésében.

– a csapatszolgálati feladatokat végrehajtó állomány élelmezésével kapcsolatosan Főkapitány úr kifejtette, hogy egyfelől van egy belső szabályozás arra, hogy mi az az időintervallum, amely után az állománynak étkezést kell biztosítani, másfelől nyilván ennek a szabályozásnak az alapja az az emberileg érthető és méltányolható szempont volt, hogy azoknak, akik egy bizonyos kötött feladatot látnak el, ahonnan nem tudnak eltávozni, az étkezést biztosítani kell. A BRFK álláspontja az, hogy a berendeléseknél nem kell és nem is célszerű élelmezést biztosítani az állománynak. Nem a fokozott megterhelés a meghatározó szempont az élelmezés biztosításánál, hanem a helyhez kötöttség, a meghatározott helyen történő feladatellátás; abban az esetben jár a természetbeni ellátás, ha az érintett állomány az élelmezését nem tudja önállóan megoldani. Természetesen amennyiben az ORFK belső normát módosít, és előírja a BRFK számára, akkor a BRFK ezt a gyakorlatot megváltoztatja, egyébként nem tartja indokoltnak.

– a helyettesítésekkel, ügyeletes tiszti helyettesítésekkel kapcsolatosan a BRFK álláspontja az, hogy túl sok a helyettesítés. E körben Főkapitány úr megvizsgáltatta, hogy az ügyeletes tiszti státuszok betöltöttsége milyen arányú a BRFK-n. Megállapításra került, hogy minden kerületi rendőrkapitányságon 5 ilyen státusz van, az egész rendszerben összesen 3 státusz betöltetlen. Ez azt jelenti, hogy ha mégis sok a helyettesítés, valamilyen rendszerbeli probléma kell legyen a kerületi rendőrkapitányságokon. Felmerült, hogy talán az egyik ilyen probléma, hogy ha az 5 főből 1 kiesik, az ottani állományilletékes parancsnok nem a többi 4 ügyeletes szolgálati rendjét változtatja meg, hanem azonnali helyettesítésről dönt. Ez szakmailag nem helyes, ezért e körben Főkapitány úr további célvizsgálatokat rendelt el. A BRFK álláspontja az, hogy a helyettesítéseket a minimálisra kell szorítani. Azt is fontos lenne megnézni, hogy a helyettesítés jellemzően egyes kapitányságokat érit vagy azok többségét és milyen okok miatt kerül erre sor.

– lövedékálló mellény: Főkapitány úr tájékoztatása szerint jelenleg 478 db lövedékálló mellény van a BRFK-nak kiadva. Ez kevés, ennek 5-6-szorosa kellene. Most is van igénylés az ORFK felé, egészen biztos azonban, hogy az a mennyiség nem fog a BRFK rendelkezésére állni, amennyire szükség lenne. Több, mint 600 mellény van raktáron, melyek szavatosság miatt kerültek levételre. Azok kiadása még akkor is, ha ugyanazokat a minőségi és biztonsági feltételeket garantálja, mint az új, erősen megkérdőjelezhető; ezt a munkáltató a jelenlegi szabályozás mellett nem is akarja felvállalni. Ha egyszer történik egy olyan eset, ahol a lejárt szavatosságú lövedékálló mellény mégsem garantálja azt a biztonságot, az beláthatatlan következménnyel járna. Ebben a kérdésben a BRFK kompetenciája és mozgástere meglehetősen szűkös, csak annyit oszthat szét, amennyit kap az ORFK-tól.

Pósa Zoltán, a Rendészeti Védegylet tisztségviselője felvetette, hogy érdemes lenne megvizsgálni, hogy a Határőrség által korábban használt, jelenleg raktáron lévő 8.000 db harcászati mellény mennyiben használható.

– kollektív szerződés módosítása: Főkapitány úr jelezte, hogy a hónap közepe az, ami reálisnak tűnik; belátható időn belül megvalósul.

– túlóra: Ezzel kapcsolatosan Főkapitány úr elmondta, hogy a BRFK csapaterős feladatokra újabb személyeket felszereléssel ellátni nem tud, a kiképzésük még csak megoldható lenne, azonban plusz felszerelésre nincs fedezet a költségvetésben. Sokkal inkább az jár kisebb sérelemmel, ha olyan személyekkel végeztetik el a csapaterős feladatokat, akik ahhoz értenek, kaptak erre megfelelő kiképzést és felszerelést, min ha olyan munkatársakat vonnának be, akik ezekkel nem rendelkeznek. Ezért az országos rendőrfőkapitány úr úgy döntött, hogy azoknak, akik önként hozzájárulnak ahhoz, hogy 450 óra felett túlórát rendeljenek el részükre, ha ilyen nyilatkozatot tesznek, akkor csapaterős berendelés alapján a 450 óra felett elrendelhető túlóra kifizetése lehetővé válik. Ez természetesen nemcsak a BRFK állományát érinti.

– arra a kérdésre, hogy a BRFK miért kívánja bezárni a RIK objektumában lévő kondicionáló termet, Főkapitány úr elmondta, hogy nem abban a kérdésben született döntés a BRFK-n, hogy zárják be a kondicionáló termet, ezért erre a kérdésre önmagában nem tud magyarázatot adni.
A döntés hátterében az áll, hogy a BRFK kapott egy utasítást az ORFK-tól, amely szerint a Humánigazgatási Főosztályon 44 státuszt meg kell szüntetni. Mivel a személyzetis állomány létszáma 43, ez fizikailag lehetetlen, tehát értelemszerűen a főosztály többi szervezeti egységeiből arányosan került meghatározásra a 44 fő. A leépítés érinti a Rendőrségi Egészségügyi Központ munkatársait, a Fegyelmi Osztály, az Oktatási Osztály állományát, a szociális és kegyeleti egységnél dolgozókat és természetesen néhány konkrétan személyzeti területen dolgozó munkatársat is. A 44 leépítendő státuszon – mivel a Humánigazgatási Főosztályon szinte mindenki civilesített – közalkalmazottak és köztisztviselők vannak. Ők a rendszerben járőr tevékenységre nem vihetők át, erre nincs is megfelelő végzettségük. Főkapitány úr kinyilvánította azon álláspontját, hogy mereven elzárkózik attól, hogy ezen érintett személyek a BRFK járőr státuszaira rejtett módon kerüljenek át.

Az egyes szervezeti egységeknél történő leépítés mellett célozták meg azt, hogy – fontossági szempontra hivatkozva – a kondicionáló terem működtetését végző gondnok státuszát is megszüntetik. Mindazonáltal a BRFK továbbra is keresi a megoldást, hogy a kondicionáló terem további működtetését milyen feltételek mellett tudná biztosítani úgy, hogy a munkáltató munkajogi felelőssége ne legyen vitatható. Vannak olyan elgondolások, hogy egyidejűleg csak 2 személy mehessen be, vagy mindenkinek nyilatkozatot kellene tennie, hogy azt csak saját felelősségére használja.
Pósa Zoltán, a Rendészeti Védegylet tisztségviselője jelezte, hogy több olyan rendőrségi sportlétesítmény van, ahol nincs közvetlen felügyelő.

– a létszámleépítéssel kapcsolatosan Főkapitány úr azt nyilatkozta, hogy a BRFK egy tervezetet küldött meg az ORFK-nak, hogy az egyes szervezeti egységeknél hány státusz kerülne az ORFK utasítás alapján megszüntetésre. Az ORFK már kiadta az utasítást arra, hogy a leépítést végre kell hajtani.

Végezetül Főkapitány úr azzal a kéréssel fordult a TMRSZ vezetőségéhez, hogy azokban az esetekben, amikor a szakszervezet honlapján a fórumon olyan hozzászólások jelennek meg, amelyek tartalma nem felel meg a valóságnak, ezért azokat, akik elolvassák, tévesen tájékoztatják, adott esetben negatívan befolyásolhatják a hozzáállásukat a feladatellátáshoz, bizonyos témákkal kapcsolatosan a BRFK azon munkatársai számára, akik regisztrálnak, nem név nélkül kívánnak reagálni ezekre a hozzászólásokra, ezt számukra tegyék lehetővé.

A fentieket követően a Főkaptány úrtól tájékoztatást kérése történt a MÁV-val kötött megállapodás ügyében. Főkapitány úr válaszában elmondta, hogy a BRFK kezdeményezte a megállapodás módosítását, azonban a MÁV erre nem volt hajlandó; úgy nyilatkozott, hogy másként látja a vidéken dolgozókkal és a BRFK-n dolgozókkal való együttműködés lehetőségét. A BRFK információi szerint az ORFK nyitott erre a kezdeményezésre, felül fogja vizsgálni a kérdést, remélhetően kedvező változás lesz.

Tájékoztatáskérése történt azzal kapcsolatosan, hogy a cselekvési programba bekerült a gazdasági szervek átszervezése, ennek határidejére történt rákérdezés.
Főkapitány úr úgy nyilatkozott, hogy e körben végleges döntés még nincs; egyértelmű, hogy október 1-jétől már nem kerülhet végrehajtásra, a javaslatba 2010. január 1-jei dátum került, reálisan ezen időpontig végrehajtható az átszervezés.

A berendeléssel érintett állomány élelmezésével kapcsolatosan megfogalmazódott BRFK álláspont az, hogy reálisan a 8 óra az az időtartam, amelyet figyelembe kell venni.

Az munkáltató azt is megemlítette hogy a Humánigazgatás létszámát milyen szempontok alapján határozták meg, felhívta a figyelmet arra, hogy amíg az első kimutatásban 1150 fő szerepelt, a végleges szerint ténylegesen 576 fő dolgozik a humánigazgatáson; ez a létszám nem éri el a meghatározott 600 főt, ezért érthetetlen a leépítés.

A túlórákkal kapcsolatosan az is kifogásként merült fel, hogy az egyes rendőrkapitányságon nagyon eltérő a gyakorlat, van, ahol a humánusabb megoldást választják, van, ahol folyamatosan átszervezik a szolgálatokat, és van, ahol formálisan el sem rendelik a túlórát, így ellentételezésre sem kerülhet sor. Sajnos az a gyakorlat, hogy egyre több jogellenes munkáltatói intézkedésre kerül sor e körben. Problémaként vetette fel, hogy az év vége közeledtével egyre nagyobb létszámot érint a 450 óra feletti túlóra.

A csapatszolgálati századok eredetileg arra lettek tervezve, hogy szüksége esetén igénybe vegyék azokat, amikor a Készenléti Rendőrség már „feladta”, azonban ehhez képest jelenleg az a gyakorlat, hogy a századok állománya havonta 10-15 alkalommal csak ezt a feladatot látja el a járőri feladatok helyett, a juttatás viszont elmarad. Kérdésként fogalmazta meg, hogy készített-e a BRFK nyilvántartást arról, hogy pontosan hány nap kiesést jelent a csapatszolgálati feladatok ellátása az érintett állománynak. Tarthatatlannak nevezte, hogy egy járőr az alapbéréért olyan feladatokat lát el, mint a Készenléti Rendőrség speciális egységei, gyakran többször vesz részt ezen feladatok ellátásában. Ez ellen tennie kellene valamit a munkáltatónak, ha mást nem, bérszinten lehetne nyomást gyakorolni az ORFK-ra.

– A közigazgatási bírság vonatkozásában Főkapitány úr megemlítette, hogy korábban az volt az rendelkezés, hogy az elsőfokú hatósági jogkört a BRFK VI. Kerületi Rendőrkapitányság, a másodfokú hatósági jogkört pedig a BRFK Közlekedésrendészeti Főosztály gyakorolja. E körben változás történt, Vas megyében lesz az első fok.

Az érdekképviseletek részéről kérdésként merült fel, hogy ez a változás státusz-szinten mit fog jelenteni.
Főkapitány úr ismertette a BRFK elképzelését, mely szerint elsődlegesen azokat kívánják bevonni a másodfokú hatósági ügyek intézésébe, akik jelenleg a közlekedésrendészeti főosztályon ilyen jellegű feladatokat látnak el elsőfokon, emellett státuszbővítésre is sor kell kerüljön. A tervezet szerint 70-80 státusz lenne erre. Jelenleg még megbeszélések folynak ezügyben a BRFK, az ORFK és Vas megye között.

– 2 óra/fő/hó túlóra korlátozás: Főkapitány úr tájékoztatása szerint a túlóra korlátozás bevezetése óta 1/3-ára csökkent az elrendelt túlórák száma.

A szakszervezet felvetésére Főkapitány úr úgy nyilatkozott, hogy ha ez a korlátozás 20 óra/fő/hó lenne, ugyanezek a gondok mutatkoznának. Természetesen megengedhetetlen, hogy bármelyik állományilletékes parancsnok jogszerűtlen intézkedést hozva úgy rendeljen el túlórát, hogy az nem kerül dokumentálásra és szabadidőben történő megváltásra vagy pénzbeli ellentételezésre. Ha valahol olyan többletfeladat jelentkezik – a biztosítást kivéve – amihez túlórát kell elrendelni, ezt jelezni kell, az érintett kapitányság a központi keretből fog erre kapni fedezetet; a feladat végrehajtásnak a túlóra korlátozás nem lehet akadálya.

Főkapitány úr kifejtette, hogy a 450 óra feletti túlórával kapcsolatosan az álláspont teljesen egyértelmű. A helyzet is az, hogy van egy feladata a Rendőrségnek, amit végre kell hajtania. Lehet választani azok közül, akiknek még nincs csak 200 túlórája, de nem rendelkeznek a csapatszolgálati tevékenységhez szükséges védőfelszereléssel illetve nem képezték ki őket  és azok közül, akiknek ugyan már majdnem vagy több, mint 450 túlórája van, de nem rendelkeznek védőfelszereléssel. Ha önként vállalják, hogy bejönnek szolgálatra egy legális többletkeresetért, ez még mindig a kisebb jogsérelem, mint ha felvállalná azt a kockázatot a BRFK, hogy olyan emberekkel végezteti el a csapaterős feladatokat, akik sem kiképzést, sem védőfelszerelést nem kaptak. Nyilván az ideális megoldás az lenne, ha több embert képeznének ki és látnának el védőfelszereléssel, azonban a jelenlegi helyzetben erre nincs költségvetési fedezet.

Főkapitány úr tájékoztatása szerint készült kimutatás arról, hogy az egyes kerületek csapatszolgálati berendelései hogyan alakultak, azonban ez a statisztika Dr. Kalmár Tamás főosztályvezető úr elmondása szerint picit torz abból a szempontból, hogy a csapatszolgálati berendelések 99 %-a a közterületből semmilyen elvonást nem jelent tekintettel arra, hogy a csapatrendőri tevékenységben résztvevő állomány a szabadidőből túlórában van berendelve, amelyet minden esetben kifizet a BRFK. Ezért okafogyott a felvetés a szakszervezet részéről.
Főkapitány úr hozzáfűzte, hogy szinte minden csapaterős berendelés központi túlórából kerül kifizetésre, így az tényleges elvonást a kerületektől nem jelent.

Ezen kívül jelzés ment a munkáltató felé, hogy sajnos az a tendencia, hogy évről évre egyre többen érik el a 450 túlórát, ezen kellene változtatni. A cél az, hogy ez a helyzet ne állandósuljon.

Az is szóba került, hogy a BRFK szigorú álláspontot képvisel a rendőrök másodállásával kapcsolatosan kapcsolatosan. Ennek lassan már olyan üzenete van, hogy a BRFK „belekényszeríti” a dolgozóit, hogy nem látható jövedelmekre tegyenek szert, engedély nélkül végezzenek tevékenységet másodállásban. Ez egyre jobban foglalkoztatja a médiát, ezért célszerű lenne, ha ezt a kérdést felülvizsgálná a BRFK, különös tekintettel a más megyei rendőri szerveknél kialakult gyakorlatra. A másodállás engedélyezésénél ne az legyen a döntő szempont, hogy a kérelmező túlórája 450 óra alatt van, legyen egységes álláspont.

Főkapitány úr válaszában kifejtette, hogy az az álláspont, hogy nem feladathoz kötötten bárki 450 óra felett is vállalhat túlórát, de ez elsősorban a csapaterős feladatokat ellátók körét érinti.

A másodállás vállalása tekintetében Főkapitány úr ígéretet tett arra, hogy felül fogja vizsgálni a kérdést, bár megítélése szerint ez nem fogja megszüntetni az illegális másodállás vállalást, ugyanis pontosan azokkal a típusú másodállásokkal van a gond, amelyekre összeférhetetlenség miatt nem adható ki engedély.

A fentiekhez kapcsolódóan azzal kapcsolatosan is jelzés ment a munkáltató felé, hogy a vagyonőri és magán-nyomozói igazolvány kiváltása vonatkozásában eltérő gyakorlat van más rendőri szerveknél. Amíg a BRFK az igazolvány kiváltását a tevékenység folytatására való jogosultság igazolásához köti, addig más megyékben az igazolvány kiváltására jogosult rendőrnek csak a tevékenység folytatásának engedélyezése körében kell ezen feltételek meglétét okiratokkal igazolnia.

Soós Istvánné dr., a BRFK Hivatalvezetője a fentiekre reagálva a vonatkozó törvény végrehajtási rendeletére hivatkozott.

A fentiekhez kapcsolódóan arról is tájékoztatva lett a főkapitány Úr, hogy olyan visszajelzést kaptak kollégáktól, hogy a BRFK-nak több megállapodása volt cégekkel (pl.: Dagály strand), amelyek megszüntetésre és elutasításra kerültek azzal, hogy korrupciógyanús.

Főkapitány úr úgy nyilatkozott, hogy ilyen tartalmú együttműködési megállapodása a BRFK-nak a Dagály stranddal biztosan nem volt; a Fővárosi Fürdőigazgatósággal volt korábban együttműködés.

Szik László gazdasági főigazgató úr felhívta a figyelmet arra, hogy a dolgozók részére ingyenes juttatást biztosító megállapodásoknak a munkáltató irányában mindig van anyagi vonzata, mivel az ÁFÁ-t ebben az esetben is be kell fizetni. Mindemellett az adomány elfogadásához – amennyiben az adományozó szerv nem közalapítvány – az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium jóváhagyása szükséges.

Budapest, 2009. október 8.

 

 

TMRSZ