avagy Békés megyében is hasonló a munkavállalói “képviselet”

Újabb példája annak, hogy a szakszervezetek hogyan szolgálják ki a munkáltató akaratát.

 

Békés megyében a rendőrségen dolgozó közalkalmazottak, köztisztviselők munkáját a hatályos törvényeken felül a Kollektív Szerződés szabályozza.

 

A szerződést fel kellett “újítani” az MRFK-nak. A TMRSZ június 17-én kapcsolódott be az egyeztetésbe. Az első egyeztető tárgyaláson, amin részt vettünk, már látszott az, hogy a megyei közalkalmazottak semmilyen érdemleges, számukra kedvező új jutatást nem kapnak a munkáltatótól. Örömmel tapasztaltuk, hogy az egyik szakszervezet, az RKDSZ erélyesen tiltakozott az új KSZ elfogadása ellen. Július hónap első felében ennek a szakszervezetnek az alelnöke meg is kereste a TMRSZ-t, és összefogásra hívta fel az ügyben. Elmondta, hogy az összes szakszervezet összefogásával újra lehetne tárgyaltatni a jelenlegi tervezetet, előnyösebb helyzetbe lehetne hozni a munkavállalókat. Biztosított róla, hogy a munkavállalói oldal többi képviselője is támogatja a javaslatot.

A TMRSZ a közalkalmazottak érdekében elfogadta az összefogásra felhívó kezdeményezést.

A kollektív szerződés tervezetét a jogászunk átvizsgálta, közalkalmazottakkal egyeztette, a nem elfogadható részeket módosította a javaslatban.

Így jött el a tárgyalás napja.

Egy kis odamondogatást követően a Békés Megyei Kollektív Szerződést az FRSZ, az RKDSZ, a BRDSZ elfogadta. A Közalkalmazotti Tanács képviselője meg sem jelent. Nem rajtunk múlott, hogy a szakszervezetek egyébként igen jó javaslataiból, mint pl. az 50-éves korban adott jutalom, a gépjárművezetői pótlék, idegennyelv-tudási pótlék, új közlekedési költségtérítés nem jött létre semmi.

A TMRSZ magára maradt következetesen képviselve a dolgozókat, a többi szakszervezet pedig Békés megyében is újra elfogadta amit diktáltak nekik.

 

Hivatalos feljegyzés

2009. szeptember 17-én 10.00 órakor megjelentem a Békés Megyei Rendőr-főkapitányság III. emeleti tanácstermében, ahol a közalkalmazottakra vonatkozóan a kollektív szerződés tervezet megtárgyalására, egyeztetésre került sor.

Az egyeztetésen megjelent az FRSZ, RKDSZ, BRDSZ szakszervezetek képviselője, illetve a TMRSZ képviselője. Az FRSZ képviseletében Harmati Imre; az RKDSZ képviseletében Keresztes Ervin; a BRDSZ képviseletében Várdai Lászlóné.  Jelen volt továbbá Seres Ildikó, az ORFK GF DA GEI vezetője; a munkáltatói oldalról a főkapitány, a bűnügyi igazgató, a megyei hivatalvezető egy főeladóval illetve a Humánigazgatási Szolgálat részéről fő. Nem jelent meg viszont senki a Közalkalmazotti Tanács részéről, viszont annak elnöke kérte, hogy távollétében kérje a BRDSZ jelen levő képviselője, hogy korábbi javaslataikat fenntartják.

Az egyeztető tárgyalást a főkapitány megnyitotta, ezt követően a megyei hivatalvezető végigment okon a pontokon, amelyekhez az egyes szakszervezetek kiegészítést, pontosítást vagy egyéb közleményt fűztek hozzá. Elhangzott, hogy a korábbi egyeztetésen (2009. június 17-én) a TMRSZ részéről javasolt 1.1 pontot a tervezetbe belefoglalják. A TMRSZ részéről javasolt 4.1 ponthoz fűzött javaslatot, hogy a KSZ-t szükség esetén közösen felül kell vizsgálni, ezt nem fogadták el, indokolva azzal, hogy ez a rendelkezés ellehetetlenítené a KSZ alkalmazását, és továbbra is az évenkénti felülvizsgálat fog benne maradni a KSZ-ben.

Több alkalommal az egyeztetés során kiemelték, hogy olyan rendelkezés, javaslat nem kerülhet a KSZ-be, amiről jogszabály nem rendelkezik.

A 4.3 ponthoz az RKDSZ illetve a munkáltatói oldal részéről olyan javaslat érkezett, hogy kötött legyen az időtartam, hogy meddig lehet a bizottság elnöke a tisztségében, illetve, hogy azt ABC sorrendben töltse be a soron következő személy, és ne a legnagyobb taglétszámú szervezet legyen a vezetője. Álláspontjuk szerint ez a javaslat diszkriminatív.
Ehhez a ponthoz hozzáfűztem, hogy azt előre nem lehet kiszámolni, hogy melyik szakszervezetnek lesz a legnagyobb a taglétszáma, az mindig és folyamatosan változhat, ennek ellenére a javaslatot diszkriminatívnak ítélték meg.

A korábbi, 9.1. ponthoz fűzött javaslatunkat nem fogadták el, nem értették, hogy miért csak a munkavállaló kötelezettsége az előzetes tájékoztatás, ugyanis ez a szakszervezetnek ugyanúgy kötelezettsége.

A TMRSZ részéről a 12.3 ponthoz fűzött javaslatunkat szintén nem fogadták el, ezt azzal indokolták, hogy a vonatkozó törvény erre nem ad lehetőséget. Nem értésüket fejezték ki tanácskozási és javaslattételi joggal kapcsolatban, álláspontjuk szerint nem szükséges kiemelni a javaslattételi jogot, az nem többletjogosítvány.

A TMRSZ képviselője a korábbi egyeztetésen kérte a 12.4 pont törlését. Ezzel sem értettek egyet.

A TMRSZ képviseletében jelen levő szintén kérte a 17. pont törlését korábban az egyeztetésen, de ezzel a javaslattal sem értettek egyet. Álláspontjuk szerint fontos a titoktartási kötelezettség, az nem maradhat ki a KSZ-ből.

Keresztes Ervin továbbra is kérte a 27.2 pontban a felmentheti szót felmenti szóra cserélni, de ennek a javaslatának nem adtak helyet, azzal magyarázva, hogy a törvény erre nem ad lehetőséget.

Az RKDSZ 55. ponthoz fűzött javaslatát a munkáltatói oldal nem fogadta el, amelyben az RKDSZ kérte idegennyelv-tudási pótlék illetve gépjárművezetői pótlék megítélését, pontosabban arra a megegyezésre jutottak, hogy amennyiben javaslat érkezik bármelyik szakszervezettől arra vonatkozóan, hogy mely beosztások igényelnek nyelvhasználatot, azon beosztások vonatkozásban születhet egyezség a pótlék fizetése tárgyában. A gépjárművezetői pótlék megítélését azért utasították el, mert ilyen pótlék a vonatkozó törvényben sem szerepel.

Az RKDSZ képviseletében jelen levő Keresztes Ervin javasolta ismételten, hogy az 50. életévüket betöltő közalkalmazottak részesüljenek jutalomban. A munkáltatói oldal hozzáfűzése az volt, hogy a költségvetésük ezt nem teszi lehetővé, és a költségvetésükben nincs elkülönítve, hogy mekkora része fordítandó a közalkalmazottakra illetve a hivatásos állományukra.

Többször felhívták a figyelmet, hogy a Kjt.-ét és a Hszt.-ét nem vegyük analógia alá, ugyanis az két eltérő terület.

Az RKDSZ részéről már korábban is javasolt közlekedési költségtérítést sem fogadták el olyan módon, ahogy az a hivatásos állományra vonatkozik, mivel a közalkalmazottnak nincsen intézkedési kötelezettsége, mint a hivatásosnak, akik erre való tekintettel kapnak költségtérítést.

A gazdasági igazgató hozzáfűzte, hogy az minden volán társaságnak a maga döntési jogköre, hogy milyen tartalommal egyezik meg a munkáltatóval. A Körös Volán olyan tartalmú megállapodást kötött a Főkapitánysággal, amilyen jelenleg is érvényben van, azon nem kívánnak változtatni, attól függetlenül, hogy más volán társaságok milyen tartalmú megállapodásokat kötöttek.

A munkáltatói oldal kifejezésre jutatta, hogy nem érti, hogy a szakszervezet miért nem akarja megyei szinten a taglétszámot közölni, hiszen ahhoz az adathoz a központi szerven keresztül úgyis hozzá tudnak jutni, illetve azért sem értik ezt, mert a taglétszám közléséből az nem derült ki, hogy hány fő közalkalmazott és hány fő hivatásos tartozik bele. Kiemelték azt is, hogy a taglétszám közlésével könnyebb volna kiszámítani és figyelemmel kísérni a kikérést, a munkaidő kedvezményt.

Az egyeztetés végén a Főkapitány Úr megkérdezte, hogy az egyes szakszervezetek megjelent képviselői hozzájárulnak-e az egyeztetésen megbeszéltek szerint a KSZ elfogadásához. A TMRSZ nemleges válaszán kívül a többi szakszervezet igennel válaszolt. A munkáltatói oldalról közölték, hogy az egyeztetésen elhangzottakról készült tájékoztatót meg fogják küldeni, ezt követően pedig a szerződés aláírására is sor fog kerülni.

Egyedül a TMRSZ tartotta fenn a korábbi javaslatait, a többi szakszervezet idomult a munkáltatói akarathoz. Hozzátéve, hogy legközelebb, a követező évben is fel fogják újra vetni ezeket a problémákat, talán akkor sikerül azokban a kérdésekben is dűlőre jutni, amiben ez alkalommal nem sikerült.

Az egyeztetés durván 2,5 óra múlva ért véget.

 

 

TMRSZ