- TMRSZ – Tettrekész Magyar Rendőrség Szakszervezete - https://tmrsz.hu -

Átszervezés, nem átszervezés? Csak a pénz lett kevesebb…

Az ORFK vezetőjéhez fordultunk levélben, mivel tudomásunkra jutott, hogy Békés megyében 2007. évben az Igazgatásrendészeti Osztályokat a megyei rendőrfőkapitányság vezetője alosztállyá minősítette. Ez az átminősítés több kollégának komoly anyagi veszteséget jelentett, ráadásul nem tekintették átszervezésnek, csupán az érintett osztályvezetők esetében. Természetesen ebben a szituációban a legtöbb osztályvezető is csak elfogadni tudta a leminősítés következményeként osztályvezetői beosztásuk helyett felkínált alosztályvezetői posztot. Természetesen az ORFK Humánigazgatási Szolgálat vezetője szerint minden nagyon szép, minden nagyon jó, mivel az alacsonyabb beosztásba kerültek esetében csak 6 hónapot követően csökken a fizetés (megjegyzés: de csökken, holott nem a saját hibájukból kerültek ebbe a helyzetbe, a feladataik pedig ugyanazok, maximum még meg is növekedtek azóta) az alacsonyabb beosztás szintjére. Levelünk és a kapott válasz a továbbiakban olvasható.

 

 

Szám: Kü-321/2009.

 

Dr. Bencze Jószef országos rendőrfőkapitány úrnak!

 

BUDAPEST

 

Tisztelt Főkapitány Úr!

 

 

Tettrekész Magyar Rendőrség Szakszervezete tudomására jutott információk alapján a Békés Megyei Rendőr-főkapitányság vezetője kb. 2007. nyarán hozott egy intézkedést, amely a megye területén lévő rendőrkapitányságokon az igazgatásrendészeti osztályok alosztállyá minősítéséről rendelkezett azáltal, hogy az osztályvezetők beosztását visszaminősítették alosztályvezetővé.

Az alosztályvezetők értelemszerűen kényszerből elfogadták az addig végzett munkájuk „leminősítését”, ez azonban jelentős anyagi és egyéb jellegű (pótszabadság elvesztése például) hátrányt okozott számukra.

Ismereteink szerint hasonló jellegű megyei főkapitányi intézkedésre nem került sor más megyékben, így az ottani osztályvezetők továbbra is megkapják a jogszabály szerinti juttatásaikat.

Ez az egyes megyékben az ugyanolyan igazgatásrendészeti (vezetői) feladatokat ellátó állomány közötti indokolatlan és törvénysértő ellentételezési feltételrendszert eredményez.

Szeretnénk Öntől, mint a Magyar Köztársaság Rendőrségének vezetőjétől az alábbi kérdéseinkre választ kapni, és kérjük, hogy rövid úton intézkedjen a Békés megyei RFK illetékességi területén kialakult törvénysértő intézkedésen alapuló gyakorlat megszüntetésére. Kérjük, hogy a megyei főkapitányi intézkedés meghozatalával kapcsolatos iratanyag másolati példányait (intézkedésről, előterjesztésekről, felterjesztésekről, egyeztetésekről, engedélyezésekről, stb.) szakszervezetünk részére megküldeni, vagy megküldetni szíveskedjen!

 

Kérdéseink, amelyekre választ kérünk tagjaink tájékoztatása céljából:

1. A Békés Megyei Rendőr-főkapitányság vezetője milyen törvényi felhatalmazás, vagy belső utasítás alapján minősítette vissza a megye területén lévő rendőrkapitányságok igazgatásrendészeti osztályát alosztállyá?

 

2. Az osztályból alosztállyá minősítés egyértelműen átszervezésnek minősül, de ismerve az egyes esetekben felmerülő sajátos jogértelmezéseket, feltéve, de meg nem engedve, hogy ezt nem értékelik átszervezésnek, mégis megállapítható, hogy a jogi személynek minősülő MRFK-n ez a főkapitányi intézkedés nagy valószínűséggel jelentős számú munkavállaló munkajogi helyzetére hatott ki. Volt-e ebben az ügyben a társ szakszervezetekkel bármiféle előzetes egyeztetés is? Ezek a szakszervezetek milyen álláspontot képviseltek az akkor még csak tervezett intézkedés munkáltatói elképzeléseivel szemben?

 

3. Meg tudja-e szakmailag indokolni akár Ön, akár az ügyben felelős megyei rendőrfőkapitány, hogy noha az igazgatásrendészeti szakterületi feladatok jelentősen bővültek, a leterheltség sokkal nagyobb 2009-re, mint volt 2007-ben (például a közigazgatási bírságokat az igazgatásrendészeti „egységek” végzik el), de azért ma már lényegesen kevesebb ellentételezést kíván fizetni a munkáltató ezeknek a személyeknek?

 

4. Meg tudja-e jogilag indokolni, akár Ön, akár az ügyben felelős megyei rendőrfőkapitány, hogy például a Békéscsaba Rk-n továbbra is ugyanúgy osztályvezetői illetményért végzi az igazgatásrendészeti feladatokat az ottani vezető, addig az ugyanolyan munkát végző más városi rendőrkapitányságokon a vezetők csupán alosztályvezetői ellentételezést kapnak? Más megyékből eddig nem érkezett hozzánk ilyen jellegű panasz, ezért az is elmondható, hogy a jogszabályi rendelkezésekkel és az országos gyakorlattal szembehelyezkedő békés megyei rendőrfőkapitány a saját megyéjében dolgozó osztályvezetőit sújtotta ezzel az intézkedésével. Hogyan értékeli ezt Ön a rendőri eskü azon szövegrészének tükrében, amely szerint a rendőrnek esküje szerint legjobb tudása szerint kell alárendeltjeiről gondoskodnia?

 

5. A 4. pontban felvetett nyilvánvalóan diszkriminatív helyzetet a rendőrség vezetőjeként és annak törvényes működéséért felelős személyként kompenzálni szándékozik-e a jelenleg alosztályvezetőként dolgozó személyek kiesett illetmény-különbözetének kamatos megtérítésével?

 

Figyelemmel arra, hogy a sérelmes intézkedés bevezetése óta már 2 év telt el, viszont csak most jutott tudomásunkra – annak köszönhetően hogy Békés megyében egyre több munkavállaló fordul jogi segítségért szakszervezetünkhöz — a kifogás jogintézményét esélytelennek látjuk a Békés MRFK vezetőjéhez benyújtani.

Önnek azonban, mint Országos rendőrfőkapitánynak, lehetőségében áll az ügyben tényfeltáró vizsgálatot kezdeményeznie, amennyiben erről nem volt tudomása, továbbá hatáskörében áll a nyilvánvalóan jogsértő állapot helyreállítására utasítást adnia alárendeltjének a megyei rendőrfőkapitánynak.

Bízunk abban, hogy az érintett Békés megyei osztályvezetőket ért sérelmet Ön is fontosnak tartja orvosolni, azzal, hogy

 

– visszaállíttatja a számukra jogszabály szerint járó ellentételezési rendszert (azaz osztályvezetői illetmény számfejtésére ad utasítást, és hatályon kívül helyezi a megyei rendőrfőkapitány intézkedését)

– visszamenőlegesen kamattal növelten megtéríti az érintett személyeknek a kiesett jövedelmét,

– visszamenőlegesen a részükre járó vezetői pótszabadság elismerésére utasítást ad, továbbá

– intézkedik ez ügyben a szükséges fegyelmi eljárás kezdeményezésével, hogy a megyei rendőrfőkapitány az ilyenkor kötelezően szükséges előterjesztéseket, felterjesztést az állománytábla átszervezésével kapcsolatban nem tette meg, továbbá

– azzal, hogy nyilvánvalóan megvalósulni látszik az alárendeltek közötti indokolatlan különbségtétel, valamint hátrányokozás és ezáltal akár a Btk. 359. § e/ pontjában, vagy a Btk. 360. §-ában tilalmazott tényállás kimerítése, a szükséges további eljárások elrendelésére a szükséges intézkedést úgyszintén megteszi.

 

 

Szekszárd, 2009. szeptember 3.

 

 

Tisztelettel:

 

Szima Judit

főtitkár

 

A válasz:

 

ORSZÁGOS RENDÖR-FŐKAPITÁNYSÁG

HUMÁNIGAZGATÁSI SZOLGÁLAT

 

Szám: 28608/1/2009. ált.

Hiv.szám: Kü-321/2009.

 

 

 

Szima Judit főtitkár asszonynak!

Tettrekész Magyar Rendőrség Szakszervezete

Főtitkára

 

Szekszárd

Tanya u. 4.

 

 

Tisztelt Főtitkár Asszony!

 

Az országos rendőrfőkapitány úr megbízásából a fenti hivatkozási számú megkeresésére a következőkről tájékoztatom.

 

1. kérdéshez:

A Békés Megyei Rendőr-főkapitányság vezetője a Rendőrség és Határőrség integrációjakor végrehajtott állománytáblázat módosítás keretében az akkor hatályos, a belügyminiszter irányítása alá tartozó szervek és az önkormányzati tűzoltóság hivatásos szolgálati viszonyban álló tagjaival kapcsolatos munkáltatói jogkörök szabályozásáról, valamint e szerveknél rendszeresített hivatásos beosztások meghatározásáról 11/1997. (II. 18.) BM rendelet 36. § (3) pontjának b) alpontjában meghatározottaknak megfelelően tett szervezeti módosító javaslatot.

 

(3) A megyei (budapesti) rendőrfőkapitány:

b) osztályt, alosztályt, csoportot és azokkal azonos jogállású szervezeti egységet létrehoz, módosít, megszüntet, alárendeltségét és megnevezését meghatározza;..”

 

A fentiek alapján a megyei rendőrfőkapitány a státushelyzetét, és a szakmai indokokat figyelembe véve dönthetett a módosítás végrehajtásáról.

A szervezeti egységek kialakításánál figyelembe kell venni a szervezeti egység feladatrendszerét, a rendelkezésre álló státusszámot, a kapitányság rendszeresített státusainak számát, és a kapitányság illetékességi körébe tartozó lakosság számát, ügyfélforgalmat.

A fenti szempontokat figyelembe véve döntött a megyei rendőrfőkapitány úgy, hogy a megyében a megyeszékhelyi kapitányságon kívül a többi rendőrkapitányságon a kis létszámú igazgatásrendészeti szervezeti egységek továbbra is önálló szervezeti egységként működjenek, de alosztály jogállással. (Meg kívánom jegyezni, hogy akkor a Békés MRFK-n kívül a meghatározott szempontok alapján még 7 MRFK döntött az igazgatásrendészeti szervezeti egységek átalakításán, és a Rendőrség Új állománytáblázat javaslatában még 4 MRFK jelzett ilyen módosítási szándékot, amely alátámasztja hogy szakmailag indokolt a szakterület szükséges mértékű szervezeti átalakítása.) Az MRFK vezetője ezzel továbbra is biztosította az igazgatásrendészeti szolgálati ág önálló szervezeti egységként történő megjelenését.

 

Nem tartom jogosnak azt, hogy a Rendőrség szervezetében csak a régi megszokás fenntartása céljából indokolatlanul 3-5 fővel osztályok működjenek, míg más szakmai területeken ez a szám minimum 10, de van ahol ez ennél is jóval magasabb (a Békés MRFK Igazgatásrendészeti Osztályainak átszervezés előtti státusszámai: Rk. Békéscsaba: 10 státus; Rk. Gyula: 6 státus; Rk. Orosháza: 5 státus; Rk. Békés: 4 státus; Rk. Mezőkovácsháza: 4 státus; Rk. Szarvas: 4 státus; Rk. Szeghalom: 5 státus; Rk. Sarkad: 3 státus).

 

2. kérdéshez:

Amennyiben a hatályos jogszabályt, a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvényben meghatározottakat megvizsgáljuk kiderül, hogy a szervezeti módosítást átszervezésnek csak az akkori vezető tekintetében kell tekinteni.

A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról 1996. évi XLIII törvény 2. § t) pontja szerint az átszervezés

 

a fegyveres szervnél végrehajtott – a kizárólag névváltoztatással járó szervezetmódosításon kívüli – minden olyan szervezési intézkedés, amely az egyes szervezeti egységek egészét vagy azok egyes elemeit érinti, amelyből eredően új szervezeti elemek, beosztások létesülnek vagy azok megszűnnek, illetve módosulnak és ennek következtében megváltozik az adott szervezeti elem, illetve egyes beosztások szervezeti szint szerinti besorolása, vagy a beosztás egyes elemei (munkakör tartalma, a szolgálatteljesítés helye, beosztási kategória, rendszeresített rendfokozat) módosulnak. Nem átszervezés, ha a szolgálati beosztást – szolgálati jellegének megszűnése miatt – a miniszter köztisztviselői vagy közalkalmazotti munkakörré minősíti át;”

 

A szervezési intézkedések során a szervezeti egység jogállásán és a vezető besorolásán kívül semmi nem változott, nem létesültek, illetve szűntek meg szervezeti elemek, beosztások, nem változott a szervezeti egység és a beosztások feladatrendszere.

A fentiek alapján a módosítás átszervezésnek csak a vezető tekintetében minősült, akit erről a tényről tájékoztattak, és ennek ismeretében fogadta el, vagy nem fogadta el az új, alacsonyabb beosztást.

A Hszt. 48. §-a tartalmazza az alacsonyabb beosztásba helyezés szabályait, mely szerint:

(1) A hivatásos állomány tagja alacsonyabb beosztásba helyezhető:

a) létszámcsökkentés vagy átszervezés miatt; …

(2) Az alacsonyabb szolgálati beosztásba helyezéshez az (1) bekezdés c) és d) pontja esetén a hivatásos állomány tagjának beleegyezése nem szükséges”

Mindezek alapján az alacsonyabb beosztásba kinevezés csak úgy valósulhatott meg, hogy az érintett vezetők új, alosztályvezetői beosztásba helyezésükbe beleegyeztek, azt elfogadták.

 

3. kérdéshez:

A kérdésben megfogalmazott jelentős feladatbővülés az igazgatásrendészeti szakterületen nem jelentkezett, ugyanis a közigazgatási bírságokkal kapcsolatos ügyintézés nem érintette ezeket a szervezeti egységeket, ezeket a feladatokat jelenleg I. fokon a régiós feladat meghatározással létrehozott Közigazgatási Hatósági Alosztályok látják el, II. fokon pedig az ORFK végzi ezt a feladatot.

 

4. kérdéshez:

A szakmai és ésszerűségi indokok alapján több MRFK hajtotta végre a szükséges mértékben és kapitányságokon az igazgatásrendészeti szakterület szervezeti egységei jogállásának módosítását. Ezen módosítás indokolt ás jogszerű, ezért is nem volt eddig ezzel kapcsolatosan panasz.

Az illetékes rendőri vezetők a legjobb tudásuk szerint gondoskodnak alárendeltjeikről. Ezen megítélés alapja nem lehet az, hogy szakmai szempontok alapján végrehajt-e szervezési intézkedést, vagy nem.

Véleményem szerint a többi osztályvezetővel szemben volt méltánytalan állapot, hogy volt valaki osztályvezető 2-4 beosztottal és ennek megfelelő munkával, míg nekik több tíz beosztottjuk ás arányosan több feladatuk volt ugyanolyan besorolásért és juttatásért.

 

5. kérdéshez:

A szervezési intézkedések szakmailag indokoltak és jogszerűek voltak, így nem látom alapját annak, hagy a kérdésben meghatározottak szerint a jogszerűen alacsonyabb beosztásba helyezett vezetőket kompenzálni kellene.

Felhívnám a figyelmet arra, hogy a Hszt. 102. § (2) bekezdése szerint:

Azonos vagy alacsonyabb beosztásba történő áthelyezés esetén a beosztási illetmény nem csökkenhet. Ez nem vonatkozik arra az esetre, ha az alacsonyabb beosztásba helyezés alkalmatlanság, fenyítés miatt vagy kérelemre történik.”

Mindezek alapján az érintett vezetők részére az alacsonyabb beosztásba helyezését követően alosztályvezetőként is osztályvezetői beosztási illetmény került megállapításra, és csak a korábbi osztályvezetői pótlék került megszüntetésre.

Amennyiben a korábbi, osztályvezetői beosztás a kinevezés visszavonásával került megszüntetésre, abban az esetben a Hszt. 245/D. § (4) bekezdésében foglaltak szerint:

(4) … Amennyiben alacsonyabb besorolású beosztásba kerül, akkor az új munkakörének megfelelően be kell sorolni És illetményét megállapítani, azonban 6 hónapig a korábbi vezetői beosztása szerinti illetményt kell részére folyósítani”

Ez esetben az érintett alosztályvezetők részére még hat hónapig eredeti, osztályvezetői illetmény került folyósításra, ás csak ezt követően kapták a tényleges, alosztályvezetői illetményt.

Mindkét esetben alosztályvezetőként magasabb illetményben részesültek (Hszt. 245/D. (4) bek.), illetve részesülnek (Hszt. 102. § (2) bek.) — jogszabály alapján, mintegy „kompenzációként” — ‚ mint az „alap” alosztályvezetői illetmény.

Összességében az anyagban felvetett „sérelmes” intézkedés megtétele szükséges volt, az érintett vezetőkkel a megyei humánigazgatási szolgálat a jogszabályban meghatározottak szerint hajtotta végre a szükséges személyzeti intézkedéseket, ahol az érintettek tudomásul vették a szervezési intézkedés során bekövetkező változást.

Kérem tájékoztatásom szíves tudomásulvételét.

 

 

Budapest, 2009. szeptember ,,11,,

 

 

Tisztelettel:

 

 

Zsinka András r. dandártábornok

szolgálatvezető