Már 3 rendőri vezető is aláírja a TMRSZ-nek küldött levelet. Ettől függetlenül az ORFK jogsértő értelmezése fennáll!
Szám: Kü- 229-4/2009.
Hiv.szám: 17708/7/2009.ált.
Tárgy: szakszervezetek ellenőrzési
jogosultságaival kapcsolatos
kérdések.
ORSZÁGOS RENDŐR-FŐKAPITÁNYSÁG VEZETŐJE
DR. BENCZE JÓZSEF R. ALTÁBORNAGY
BUDAPEST
Teve utca 2-4.
TISZTELT ALTÁBORNAGY ÚR!
A fenti hivatkozási számon megküldött a humánigazgatási szolgálatvezető, a gazdasági főigazgató, illetve a jogi főosztály vezetője nevével fémjelzett levélre (bár a kérdéseinket Önnek címeztük, és Öntől vártunk volna választ) az alábbi észrevételeket tesszük.
I. A szakszervezetek jogszabályi alapjának megítélése.
Az előbb említett vezetők levelükben felhívták a figyelmünket, hogy a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hszt) 29. § (3) bekezdés c) pontja szerint a szakszervezetek a „szolgálati és munkakörülményekre vonatkozó szabályok megtartását ellenőrizhetik”.
Álláspontjuk szerint a szociális és munkaügyi miniszter sem vállalkozott állásfoglalásában (a továbbiakban: állásfoglalás) arra, hogy a „legtágabb értelemben vett munkakörülmények” pontos tartalmát meghatározza, hiszen e tekintetben tételes felsorolás aligha adható. (Megjegyzendő, hogy kérésünk ellenére a munkatársai sem sorolták fel, hogy véleményük szerint melyek az ellenőrizhető területek).
Ezzel szemben egyáltalán nem szükséges a tételes felsorolás, mert a miniszter úr osztva véleményünket kimondta, hogy nem lehet a szakszervezet ellenőrzési jogosultságát a munkavédelmi törvényre korlátozni, az minden munkakörülményre vonatkozik.
A Hszt. Önök által is idézet pontjának megfelelő értelmezése esetén az Önök számára is világossá válhatna az, hogy a szakszervezet ellenőrzési jogosultsága mindenre kiterjedhet.
De menjünk szépen sorjában egyszerűen magyarázva.
Remélem, hogy nem kell az Ön, illetve a levelet aláíró három vezető beosztású személynek a szolgálati körülményekre vonatkozó összes szabályt felsorolnunk, hiszen azokat országos szintű vezetőként ismerniük kell, de néhány fontosabb a törvényi, jogszabályi előírásokból: Hszt; a Hszt. végrehajtásáról szóló 140/1996. Kormányrendelet; a Rendőrség Szolgálati Szabályzatáról szóló 62/2007. IRM rendelet és még sorolhatnánk a több száz rendeletet, utasítást, intézkedést, amelyek a szolgálati körülményekre vonatkozó szabályokat tartalmazzák.
A munkakörülményekre vonatkozó szabályok közül is néhány: a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény, a 3/2002. SzCsm-EüM együttes rendelet, a 15/2000. BM rendelet, stb.
Reméljük, hogy a jogszabályi háttér ezen rövid áttekintése elősegíti azon felismerést – amelyet a TMRSZ, illetve a szociális és munkaügyi miniszter úr annak egyértelműsége miatt nem vitat – az Önök számára, hogy a Rendőrségre vonatkozó összes előírás a szolgálati körülménnyel kapcsolatos szabálynak minősül, amelyek megtartását a szakszervezet ellenőrizheti.
Tekintettel arra, hogy külön foglalkoztak levelükben a túlóra elszámolásokkal kapcsolatos iratok ellenőrzésének lehetőségére, felhívnánk tisztelt figyelmét arra, hogy a túlszolgálatok elrendelésének, ellentételezésének gyakorlatával már a Hszt. is foglalkozik, nem beszélve a vonatkozó többi előírásról.
A leírtak alapján reméljük érthető, hogy számunkra a szolgálati- és munkakörülmények ellenőrzése egyenlőnek számít a szolgálati- és munkakörülményekre vonatkozó szabályok megtartásának (megtartatásának) ellenőrzésével, ugyanis az egyik a másikból következik, mivel a kialakult szolgálati- és munkakörülmények a vonatkozó szabályok betartásával keletkeznek, továbbá a megfelelőségük mércéje, az előírások pontos, jog-és szakszerű betartása, megkövetelése.
Köszönettel vettük, azon tájékoztatását, miszerint az IRM felé jelzéssel éltek a magasabb szintű szabályozás megalkotása érdekében, ezzel egyetértünk, azonban a módszerrel nem, hiszen a jogalkotás átfutási ideje – a probléma mértékéhez képest különösen – hosszú, ezért megvizsgáljuk az ennél rövidebb lehetőségeket is, amelyeket a konkrét ellenőrzéseink után tapasztalni is fognak.
Megemlítenénk, hogy a szeszes italok – főleg bontott kiszerelésben történő – tárolása a Rendőrségi objektumokban több szempontból is aggályos, álláspontunk szerint a szervezeti egységek Munkavédelmi Szabályzatának kell az erre vonatkozó tilalmat tartalmaznia, bár bizonyos esetekben az objektumokba történő ki- és beléptetés szabályairól szóló normákban is kitérnek a problémakörre. Az eddigi okfejtésünk alapján pedig, ha van szabály, akkor azt a szakszervezet ellenőrizheti is.
Az ellenőrzési jegyzőkönyveken az összes ellenőrizendő jogszabály feltüntetését a vezetők véleményével szemben nem tartjuk szükségesnek, hiszen az ellenőrzés tárgya rovatban egyértelműen felsorolásra kerülnek a tárgykörök. Megjegyzendő az is, hogy a szakszervezeti ellenőrzésre formai és tartalmi követelményeket támasztó előírás nincs, valamint a Rendőrség Ellenőrzési Szabályzata sem vonatkozik rá, továbbá az ellenőrzés alá vont szervek részvételre kijelölt tagjaival szembe elvárható követelmény az, hogy az irányításuk alá tartozók munkájával kapcsolatos szabályokat megfelelő szinten ismerjék.
A kézzel írt jegyzőkönyvekkel kapcsolatos észrevétellel egyetértünk, lehetőségeink függvényében – az idén először kapott támogatásuk felhasználásával – a jövőben géppel írt s.k. aláírással ellátott példányokat nyújtunk át Önöknek.
II. Szakszervezeti ellenőrzés tartalma, végrehajtás ideje
A vezetői hármas levelében arról ír, hogy a szakszervezeti ellenőrzés tartalmát, a végrehajtás idejét illetően teljes mértékben egyetértenek a miniszteri állásfoglalással, véleményük szerint az tartalmilag nem tér el az átiratukban foglaltakkal.
Nehezen értelmezhető az ellenőrzés tartalmára vonatkozó kijelentés, hiszen a korábbi levelükben csak az Mvt.-re akarták korlátozni a szakszervezet ellenőrzési jogosultságát, és a mostani levelükben is meglehetős mértékben csökkenteni szeretnék az ellenőrizhető tárgyköröket. Véleményünk szerint saját magukkal kerültek ellentmondásba, hiszen a miniszteri állásfoglalás a legtágabb munkakörülmények ellenőrzését teszi lehetővé a szakszervezet számára.
A miniszteri állásfoglalás szerint a szakszervezet ellenőrzéseit nem csak a vezetők munkaidejében hajthatja végre, és a vezetők állítása szerint ezzel egyetértenek. Ehhez szükségesnek tartjuk idézni a korábban 2009. május 21. napján 15110/2/2009.ált. számú körlevelükben a következőket írták.
„Az Mvt. előírásai egyértelműek és világosak, de az ellenőrzések eddigi gyakorlata alapján külön kiemelést érdemel a 72. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott rendelkezés, amely pont kimondja, hogy a munkavédelmi képviselő a működési területén „a munkahelyre munkaidőben beléphet, …”. Ezen rendelkezés kiemelése azért lényeges, mert a TMRSZ főtitkár asszonyának Kü-XIII.-5/2009. számú átiratában az szerepel, hogy „Ezzel egyidejűleg tájékoztatom, hogy az ellenőrzés a délutáni, esti órákra is áthúzódhat.”
A szakszervezet a munkaidőn túli ellenőrzésben történő közreműködésre a munkáltatót nem kötelezheti, a munkáltatói jogkört gyakorló vezető ezt nem köteles elfogadni, tudomásul venni, ezért többletmunkát elrendelni, tekintettel arra, hogy a szakszervezet ellenőrzési jogosultsága csak a munkaidőben gyakorolható, különös figyelemmel a szakszervezeteket is terhelő együttműködési kötelezettségre.
Ha egy szakszervezeti ellenőrzés tervezése, végrehajtása során esetleg felmerül a végrehajtás munkaidőn túli befejezésének lehetősége, akkor ehhez a feltételek biztosítását a szakszervezet illetékes vezetője kérheti a munkáltatói jogkört gyakorló rendőri vezetőtől, aki az összes körülmény figyelembevételével (pl. túlmunka elrendelésének indokoltsága, várható költségkihatása, a szolgálati feladatok végrehajtására gyakorolt hatása, stb.) dönt a kérés teljesítéséről vagy annak elutasításáról. A szakszervezeti ellenőrzés végrehajtásához a feltételeket az állományilletékes parancsnoknak biztosítani kell, azonban a végrehajtáshoz a munkaidőn túli feltételek biztosításának engedélyezése az ő kizárólagos joga, az ilyen igény teljesítésére semmilyen jogszabály nem kötelezi, ezért azt megtagadhatja.”
A leírtak alapján megállapítható, hogy az ORFK felelős vezetői a pár hónappal korábban leírt véleményüket – amely teljes mértékben szemben áll a miniszteri állásfoglalással – átértékelik, és egy huszáros vágással váltva közlik, hogy mégiscsak úgy gondolják, mint ahogy a szociális és munkaügyi miniszter.
Elgondolkodtató az is, hogy ellentétben a három vezető új magyarázatával szemben a Zala Megyei Rendőr-főkapitányság vezetője úgy értelmezte az általuk leírtakat, hogy a szakszervezeti tisztségviselők, csak hivatali munkaidőben ellenőrizhetnek (ennek betartása érdekében még ki is zavartatta a szakszervezet ellenőrzést végző tisztségviselőit), így megállapítható, hogy nem csak mi értettük félre – a pontatlan megfogalmazás miatt – a korábbi körlevelet (amely véleményünk szerint egyébként konkrét utasításokat is tartalmazott), hanem legalább egy megyei rendőrfőkapitány is. A jövőbeni ellenőrzések során természetesen ez a szám tovább nőhet.
Felhívjuk a figyelmet, hogy – bár a felelősséget az ellenőrzés alá vont szervezeti egység állományilletékes parancsnokára hárították – az ellenőrzés megtagadására nincs mód, mert ebben az esetben szabálysértés és bűncselekmény elkövetésének gyanúja is felmerül.
A vezetők álláspontja szerint a szakszervezet vezetője kérhet az állományilletékes vezetőtől, és majd a parancsnok dönt például a szolgálati feladatok végrehajtására gyakorolt hatás értékelése után, arról, hogy az ellenőrzés végrehajtható-e. A munkahelyi ellenőrzések lefolytatásához nincs szükség az állományilletékes parancsnok jelenlétére, és a szolgálatban lévő állományban kötelezően található olyan személy, aki elláthatja a szakszervezeti képviselők kísérését, esetleges tájékoztatását, hiszen kijelölt parancsnok mindig található, még éjszaka is a rendőrségi objektumokban. Az ellenőrzést végzők féltő kísérgetése sem indokolt, hiszen legtöbben aktív rendőri állományú tagok, így a rendőrségi objektumokban tartózkodhatnak. Természetesen, ha a szolgálati érdek úgy kívánja az ellenőrzést végzők felfüggesztik a tevékenységüket, és a feladat végrehajtása után tovább folytatják azt. Azt is meg kívánjuk jegyezni, hogy a kért iratok áttanulmányozását munkaidő után is szoros felügyelet alatt a váltásparancsnok (szolgálatirányító parancsnok), vagy az ügyeletes szeme előtt (egyébként is ők az ellenőrzésen résztvevők) végre tudják hajtani. Álláspontunk szerint így többletmunka sem keletkezik, csak akkor ha a megyei rendőri vezetés előttünk ismeretlen okból ragaszkodik ahhoz, hogy magas beosztású személy vegyen részt, akár túlmunkában is a szakszervezet ellenőrzésein.
Megjegyeznénk, hogy szakszervezetünk minden esetben felelősen jár el, hiszen a munkavállalók érdekeinek védelme érdekében hajtja végre ellenőrzéseit, és a tapasztaltak alapján megteszi a szükséges lépéseket. Nem tartjuk indokoltnak, hogy a megyei főkapitány, írásban történő tájékoztatásán felül további értesítésekkel éljünk a kapitányságok vezetői felé, hiszen a szlogen szerint „mindenben napra késznek kell lenni”, továbbá eddigi ellenőrzéseink alkalmával minden esetben „leigazoltatták” a tisztségviselőinket és azonnal informálták még a szomszéd megyéket is arról, hogy a TMRSZ ellenőriz.
III. Szakszervezeti ellenőrzések kapcsán felmerült költségekre.
Tekintettel a továbbra is fenntartott, illetve a szakszervezetünk álláspontjai között lévő feloldhatatlan ellentétre, a lehetőségek függvényében egyéb fórumon kívánunk megnyugtató döntést eszközölni.
IV. adatkérés.
Véleményünk szerint ebben a témakörben is ellentmond egymásnak a vezetők által írt két levél, ugyanis a korábbiban a következők szerepeltek:
„A szakszervezeti ellenőrzés végrehajtásához szükséges feltételek biztosítása szempontjából fontos figyelembe venni, hogy sor kerülhet olyan adatok kérésére, amelyek a közérdekű adatok kategóriájába tartoznak. Ezeket a szakszervezet részére biztosítani kell, ha az adatszolgáltatáshoz a feltételek rendelkezésre állnak. Az ilyen adatok, információk biztosításához álláspontunk szerint az alábbiakat kell figyelembe venni:
a) A közérdekű adat fogalmát az Avtv. 2. § 4. pontja határozza meg, amely szerint közérdekű adat az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint a jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv vagy szervek kezelésében lévő, valamint a tevékenységére vonatkozó, a személyes adat fogalma alá nem eső adat. Tehát olyan adat a szakszervezeti ellenőrzés során nem adható ki, amelyik személyes adatot tartalmaz, ennek szolgáltatását meg kell tagadni.
b) A közfeladatot ellátó szervezetektől – így a Rendőrségtől is – olyan adatok kiadása kérhető megalapozottan, amelyeknek a létrehozása vagy csoportosítása a közfeladatot ellátó szervnek a jogszabályban előírt kötelessége, ettől eltérő adatbázis létrehozására és vezetésére vonatkozó utasítást még a bíróság sem adhat ki – tehát az ilyen adatok szolgáltatását az ellenőrzött rendőri szerv vezetője jogkövetkezmény nélkül megtagadhatja.
c) A „Nem nyilvános!” jelöléssel ellátott adatot a korlátozás időtartama alatt a jelölést alkalmazó szerv vezetőjének engedélye nélkül nem lehet nyilvánosságra hozni, ilyen adatról a szakszervezeti ellenőrzés során információ nem adható az ellenőrzők részére.
d) A közérdekű adatok körébe tartozó adatkérési igényt a rendőri szerv munkáltatói jogkört gyakorló vezetője az Avtv. 20. §-ban rögzített eljárási szabály szerint nem köteles azonnal teljesíteni, erre a jogszabály 15 napos határidőt szab meg az adatkezelő részére. A szakszervezeti ellenőrzés során jelentkező ilyen jellegű igény teljesítése esetén az ellenőrzött rendőri szerv vezetője élhet a jogszabály adta lehetőséggel, az adatkérési igény azonnali teljesítése nem kötelező.”
Az utóbbi levélben az alábbiak szerepelnek:
„….az adatkezelési lehetőségek tekintetében a miniszteri állásfoglalás megállapításai gyakorlatilag szintén megegyeznek az ORFK átiratában foglaltakkal. Ennek az a lényege, hogy a szakszervezet az ellenőrzése során adatot csak célhoz kötötten kérhet, tehát olyanokat, amelyek a szolgálati és munkakörülményekre vonatkozó szabályok megtartásához kapcsolódnak.”
Az átiratban a vezetők könnyed eleganciával megfeledkeztek arról, hogy a miniszteri állásfoglalás a célt is meghatározta, amely a szolgálati és munkakörülményekre vonatkozó szabályok betartásának ellenőrzése, így az azzal kapcsolatos összes adatra kiterjed.
Azt is megjegyeznénk, hogy feltételezhetően a korábbi ORFK átirat helytelen értelmezése (vagy nem értése miatt) a Zala Megyei Rendőr-főkapitány úr utasítására minden iratot csak írásban kérhettünk ki az ellenőrzésünk során, de ennek ellenére sem kaptuk meg például a közérdekű adatokat a rendelkezésre álló 15 napon belül. Azt is megjegyeznénk, hogy az ellenőrzés alá vont szervezeti egységek saját maguknak generálnak költségeket, mert a kért iratokat esetenként több száz oldalra is rúghatnak.
Végezetül pedig megjegyezni kívánjuk, hogy az Önök értelmezése szerinti vádaskodás csak tényfeltárás volt, és ha határozottan vissza is utasítják – főleg a most leírtak figyelembevételével – attól még az továbbra is fennáll, amelyre jelen levelünk remélhetőleg segített rávilágítani.
Szekszárd, 2009. augusztus 25.
Tisztelettel:
Szima Judit
főtitkár
Előzmény:
Éjszaka is lehet ellenőrizni a munkakörülményeket
Válasz egy ORFK állásfoglalásra
