Látogatásunk
második napját egy nagy irodaházban kezdtük. Ebben az irodaházban
található az SPJL saját tulajdonú 700 négyzetméter alapterületű
központja. Az irodaház egyébként több szakszervezet központjának
ad otthont. Az SPJL 1982-ben költözött be és 2007. évben
újította fel központját. Az elhelyezési körülmények kiválóak,
modern eszközök állnak a szakszervezet munkatársainak
rendelkezésére. Miközben vendéglátóink körbe vezettek
bennünket a központban, minden ott dolgozó szakszervezeti
munkatársat bemutattak részünkre.
A
központ bemutatását követően egy nagy tárgyalóterembe
invitálták küldöttségünket. Ez a tárgyalóterem ad otthont a
megyei szervezetek képviselői (elnök és 15 megyei képviselő)
havonkénti ülésének.
Az
első előadást Yrjö
Suhonen úr az SPJL elnöke tartotta, aki a Finn Rendőrszakszervezet
történetét és a szakszervezet általános felépítését
ismertette delegációnkkal.
Az
SPJL-t 1923. február 01-én alapították meg. A 86 éves
szakszervezet állandó egyeztetési témái a megalakulása óta a
munkáltatóval a bérezés és a munkavédelem. Az 1921-1930-as
években nem becsülték meg a rendőrséget, feltehetően az
alacsony iskolázottsági szint miatt. A vezetői réteg jogi
végzettségű volt és lenézte a végrehajtói állományt. Az
1960-as években „nem bántak kesztyűs kézzel” a rendőrök az
állampolgárokkal. Az elnök úr megemlítette, hogy ő maga
1974-ben lett rendőr. Ekkor még sok volt a világháborút megjárt
rendőr, akik agresszíven viselkedtek. Akkoriban a rendőri
intézkedéseket és a teljes munkát csak irányelvekkel és nem
törvényekkel szabályozták. Az elnök úr szerint az iskolázottság
emeli a rendőr értékét az állampolgárok szemében. Jelen
pillanatban a finn rendőrök iskolázottsági szintje európai
színvonalú.
A
Finn Rendőrségen belül ez az egy szakszervezet van, melynek a
rendőrök 80-90%-a a tagja. Az SPJL-nek jelenleg 12.477 tagja van,
nem csak rendőrök, hanem az igazságügyi minisztérium közel
2.500 fővel (bírósági és ügyészségi munkavállalók), illetve
a 112 központ 300 fővel képviselteti magát az érdek-képviseleti
szervben. A tagság közel 40%-a hölgy. A tagozódás miatt nehéz a
vezető testület összeállítása.
Jelen
pillanatban az SPJL-nek 100 helyi szervezete van, de a rendőrséget
érintő átszervezés miatt a kialakult struktúrát a szakszervezet
is követni fogja. Így 15 területi szervük lesz. A szervezeti
felépítés változásával kapcsolatban nem számítanak taglétszám
csökkenésre.
A
szakszervezetnek 14 dolgozója van, ezek közül két főnek a
munkáltató fizet bért, a többieknek a szakszervezet. Az elnök
nem a munkáltatótól kapja a fizetését, hanem a szakszervezettől.
Így véleménye szerint nem kötődik (nem befolyásolható) a
munkáltatóhoz, könnyebben folytathat tárgyalásokat.
A
szakszervezeten belüli légkör nyugodt, de ez nem jelenti azt, hogy
néha nem kerülnek kemény dolgok az asztalra. Megemlítette
például, hogy 2003-ban az akkori elnököt például bérezési
kérdések miatt váltották le.
A
tagság önkéntes. A tagdíj a tagok fizetésének 0,9%-a. A tagság
feltétele, hogy a jelentkező egy megbízólevelet írjon alá,
melyből egy példányt a szakszervezet, egy másik példányt pedig
a munkáltató kap meg. Befektetésekkel nem foglalkoznak, a
szakszervezeti vagyont alacsony, de biztosan kamatozó folyószámlán
tartják. A szakszervezetnek 2 beépítetlen telke és 6 nyaralója
van, melyeket elsősorban a tagság vehet igénybe, de másoknak is
kiadják.
Az
országban található szakszervezetek egymással is szövetkeznek.
Az elnök úr egy három szintű szerveződésről tett említést:
SPJL
(Finn Rendőrszakszervezet)
PARDIA
(Állami Munkavállalók Szakszervezete)
STTK
(Feltehetőleg egy országos munkavállalói érdek-képviseleti
tömörülés)
Szakszervezetük
nemzetközi kapcsolatokat is ápol. Tagjai az Északi Államok
Rendőri Egyesületének, illetve az Európai Rendőr Szövetségnek
– melynek 500.000 tagja van.
Elnök
úr a szakszervezet működésével kapcsolatosan elmondta, hogy a
legfőbb döntéshozó szervük a kongresszus. Idén októberben
kerül sor következő ülésükre. A kongresszus módosíthatja a
szervezet alapszabályát, továbbá dönthet az elnök, a főtitkár
és a vezető tisztségviselők személyéről. Általában csak az
elnök és a főtitkár személye szokott változni, a többi poszton
a korábban is ott munkát végzők maradnak.
Az
elnökhelyettes feladata az általános irányítás, különböző
feladatokra munkacsoportok létrehozása, ezek munkájának
ellenőrzése, valamint kapcsolattartás a helyi szervekkel. Külön
személy foglalkozik a munkaszerződésekkel, hogy az megfeleljen a
munkavállalók érdekeinek.
Az
elnök évente 60-80 tanácskozáson vesz részt a
Belügyminisztériummal és az Igazságügyi Minisztériummal. A
belügyminiszterrel kéthavonta kötelező jelleggel találkozik. Az
országos rendőr-főkapitánnyal sokkal gyakrabban tanácskozik. Az
elnök úr kiemelten fontosnak tartotta, hogy a munkáltatóval,
illetve a kormánnyal folytatott tárgyalásokra felkészülten
menjenek, a bérezés terén mindig figyelemmel kísérik, hogy az
egyéb ágazatokban hogy alakul a munkavállalók fizetése. A
tárgyalások során ezen adatokhoz igazítják a rendőrök
bérigényeit.
Az
elnök úr véleménye szerint jó az együttműködés a
munkáltatóval. Bármilyen komoly problémát tálalhatnak a rendőri
vezetésnek, minden esetben meg tudnak egyezni. A szakszervezetnek
egy jogásza van (az egész rendőrségnek összesen kettő!). Ebben
az évben egyetlen perük volt, de elmondása szerint ez több évre
visszamenőlegesen is igaz. Álláspontjuk, hogy a munkáltatóval
mindent meg lehet eredményesen tárgyalni.
Természetesen
szakszervezetük számára az érdekképviselet ellátására más
csatorna is rendelkezésre áll. Ez pedig a parlament. A
szakszervezet nem elégszik meg azzal, hogy csak a kormánypártokkal
tartson kapcsolatot. Fontos, hogy minden párttal jó legyen a
párbeszéd. A szakszervezet beleszólhat a költségvetésbe, többek
közt abba, hogy kinek mennyi legyen a fizetése, illetve a
törvényeket kiadásuk előtt véleményezheti.
A
finn rendőröknek van sztrájkjoga. Természetesen korlátozott,
mert a munkát teljes mértékben nem szüntethetik be, de sztrájk
esetén a minimális létszámra csökkentve dolgozhatnak. A
szakszervezet egyik fontos feladata, hogy pénzeszközöket
tartalékoljon az esetleges sztrájkra, mivel sztrájk esetén a
munkáltató helyett a szakszervezet biztosítja a pénzt a
sztrájkolóknak. Amennyiben nem rendelkeznének ilyen komoly
pénztartalékokkal, a munkáltató nem tekintené komoly
ellenfeleknek az érdekképviselőket. Elnök úr elmondta, hogy az
éves bevételük 5-10%-át tartalékolják esetleges sztrájk
esetére. Sztrájk megszervezésénél kiemelt figyelmet fordítanak
az állampolgárok, a társadalom véleményére. Ha az embereknek
nem tetszik a rendőrök munkabeszüntetése, akkor nem sztrájkolnak.
Kérdésünkre elmondta, hogy legutoljára 1976-ban sztrájkoltak.
Jelenlegi
helyzetükben meghatározó jelentőségű, hogy a rendőrségre és
a szakszervezetekre vonatkozó törvények 2011. évig vannak
érvényben. A soron következő egyeztető tárgyalásokon
feltehetőleg a gazdasági válságra tekintettel nem tudnak minden
követelésüket érvényesíteni. Mivel a PARDIA tömörülés
legnagyobb alapszervezete az SPJL, így az ő véleményük
súlyozott. Ez azt jelenti, hogy amennyiben a PARDIA a fő
irányvonalakban megállapodik a kormánnyal, akkor a részletekről
már az SPJL folytathatja a tárgyalásokat.
A
politikától távol tartják magukat, a pártok független
szakszervezetnek tekintik az SPJL-t. Ettől függetlenül valamennyi
párttal kapcsolatban állnak. Az elnök úr véleménye szerint a
rendőri vezetés is politika mentes. Finnországban a rendőrök
tagjai lehetnek a politikai pártoknak, de a rendőr politikai
hovatartozása nem befolyásolja a munkáját. Megemlítette azt is,
hogy jelenleg a parlamentben 5 volt rendőr dolgozik képviselőként.
Szakszervezetük
nem kap állami támogatást, az elnök úr véleménye szerint ez
biztosítja a teljes függetlenséget. A szakszervezet működését
alapvetően a tagság belső ellenőrzése végzi. Ezen túl a
nagyobb érdekvédelmi tömörülések (mint például a PARDIA)
elvárásainak kell megfelelniük, illetőleg külső szemlélőként
és kritikusként a médiát említette. Olyan jellegű külső
felügyeleti ellenőrzés, mint nálunk az ügyészség nincs.
A
rendőrök másodállására vonatkozó kérdésünkre elmondta, hogy
vannak bizonyos munkák (portás, taxis, őrző-védő), melyeket
egyáltalán nem folytathatnak a rendőrök másodállásban.
A
következő előadást Auno Mäkinen, a szakszervezet gazdasági
szakembere tartotta.
|
|
Alapvetően
a rendőrségi dolgozók bérezését, a bérek felépítését
ismertette delegációnkkal.
A
finn rendőrök személyre szabott fizetést kapnak. Munkabérük
legnagyobb része az alapfizetés és ehhez adódnak a különféle
pótlékok. A pótlékok alapvetően a beosztással, a
munkakörülményekkel, a végzett munka nehézségi fokával,
valamint a szolgálatban eltöltött idővel állnak kapcsolatban.
Létezik teljesítménytől függő pótlék (maximum 32%), korpótlék
(5-25 év munkaviszony, maximum 14%), veszélyességi pótlék
(maximum 4%), fővárosi pótlék (Helsinki 10%, a főváros
közvetlen körzetében 7,5%). Vannak további, különböző
pótlékok, de ezek összesen 3%-ot tesznek ki.
|
|
A
rendőrök 3 hetes periódusokban dolgoznak. Ezen időszak alatt 145
órát kell ledolgozniuk (egy hónapra kivetítve ez heti 48 órát
jelent, tehát többet dolgoznak, mint hazánkban). Három hétre
előre tudják a munkabeosztásukat. Amennyiben rendkívüli esemény
miatt külön munka keletkezik, akkor az túlórának minősül és a
munkáltató pénzben ellentételezi azt. Nagyon ritka az, amikor egy
rendőr külön kéri, hogy szabadidőben biztosítsák részére a
többletszolgálat megváltását. A magyarországi helyzet rövid
ismertetése – amelyet elgondolkodtatónak tartottak vendéglátóink
– után az előadó elmondta, hogy a finn rendőrségen az
átlagfizetés 3.050 € (bruttóban értendő) és ebből körülbelül
25%-ot adóznak. Finnországban progresszív adózás van, így minél
magasabb a bruttó fizetés, annál magasabb az adókulcs. A Maximum
adókulcs 32%.
Auno
Mäkinen néhány beosztáshoz tartozó átlagfizetést mutatott be
részünkre.
Beosztás | Átlag bérezés |
Őrmester | 3.000 |
Nyomozó őrmester | 3.330 |
Vezető beosztású komisszár | 4.300 |
Irodai dolgozó | 2.891 |
Börtönőrök | 2.689 |
Rendőri vezetők | 5-10.000 |
Elmondta,
hogy a 2007-es évben csökkent a tisztek fizetése (-0,9%), de ezt
2008.-ban sikerült kompenzálni, mivel jelentősen (+ 4,9%)
emelkedett a bér. A PARDIA legalább 59 € fizetés emelést akart
elérni (ez átlagosan 3,5%), de az SPJL a tárgyalások során erre
még 1,6%-ot tudott rátenni.
|
|
Megjegyezte,
hogy az őrmesteri alapfizetés 1.840 €, ez a fizetésemelésnek
köszönhetően 40-60 €-val nőtt.
A
különböző szolgálati ágaknál hasonló logika alapján került
kialakításra a fizetési fokozatokban történő előrejutás.
Különböző számkódokkal jelölik a szolgálati ágat, illetve
annak nehézségi fokát, melyek részletezése a következő:
Beosztás | Beosztás |
04.01. | Kezdő fokozat |
04.02. | Alapfokozat (két |
04.03. | Az alapfokozatban |
04.04. | Csoportvezető |
04.05. | Alosztályvezető |
04.06. | Ugyanaz mint az |
04.06.02. | Ugyanaz, mint az |
04.07. | Nincs külön |
04.08. | Az első |
04.09. | Ugyanaz, mint az |
04.10. | Egységek, |
A
munkaköri leírásokat beosztásokra készítik el, nem személyre
szólóan. Amennyiben a rendőrrel olyan munkát végeztetnek el,
amely nincs benne a munkaköri leírásában, akkor azért plusz
díjazás jár a rendőrnek. A munkaviszonyból eredő követeléseknél
három év az általános elévülési idő.
Elmondta,
hogy a szakszervezetet csak a legfelsőbb rendőri vezetők
kiválasztásánál kérdezik meg. A többi vezető kiválasztásának
módjáról a rendőrfőiskolán kapunk bővebb tájékoztatást.
Sok
érdekes információt adott delegációnk részére Auno Mäkinen úr
előadásában, majd feltett kérdéseinkre is választ adott.
A
nap utolsó előadását Sari Haukka-Konu asszony, a szakszervezet
média felelőse tartotta.
Véleménye
szerint a kommunikáció nem a legfontosabb feladat egy szakszervezet
életében, de a megfelelő tájékoztatás, az ismeretek
továbbadásának hiánya negatív hatással van a működésre. A
kommunikációban alkalmazandó irányelvekről a kongresszus dönt.
A döntéshozó szervezettől kapott instrukciók alapján dolgozzák
ki a kommunikációs stratégiát, amely nagyon aprólékos. Nem
lehet az „aktuális divat után futó”, a használt hangnemnek a
harcos és a szakértő között kell lennie.
|
|
A
szakszervezet honlapot üzemeltet, ezen kívül újságot is kiadnak.
Ezt egy 9 fős szerkesztőbizottság állítja össze. Az újság
évente 8 alkalommal jelenik meg, nem minősül hírlapnak. Az előadó
szerint az újságnak nagyon sok szerepe van, de véleménye szerint
a legfontosabb az együvé tartozás érzésének erősítése. A
napi aktuális híreket a honlapon jelenítik meg. Ezt követően
bemutatta és ismertette a szakszervezet újságjának felépítését.
Mivel
a média ritkán keresi meg őket, ezért évente 8-10 összeállított
anyagot juttatnak el a külső média számára, akik vagy leközlik
azt, vagy nem.
Minden
évben adnak ki naptárat, amelyben több ezer hasznos telefonszám
és egyéb adat is található (rendőrségek, vezetők, állami
hivatalok, szolgáltatók, stb.), amely nagyon jó ötletnek
bizonyult, sokan vásárolják. A szakszervezeti tagok (és a
parlament tagjai is) a naptárat és az újságot ingyen kapják, de
bárki megvásárolhatja ezeket (a naptár 30 €, az újság 10 €).
Az
előadást követően vendéglátóinkkal egy kötetlen beszélgetést
folytattunk. A beszélgetés során elmondták, hogy a szakszervezeti
tisztségviselőket leváltásuk esetén a szolgálati helyükre
vissza kell vennie a munkáltatónak. Azonban van olyan
tisztségviselő, aki fizetés nélküli szabadságon van, bérezést
erre az időszakra a szakszervezettől kap.
A
munkáltató a munkába járással kapcsolatban semmilyen támogatást
nem nyújt, de ha szolgálati feladatra a saját gépjárművét
használja a rendőr, akkor azt megtérítik.
A
beszélgetés során sok apró kis részlettel szolgáltak
vendéglátóink szakszervezetük működésével, illetve a rendőrök
munkavégzésével kapcsolatban.
Az
előadások után Helsinki – házigazdáink szerint egyetlen –
tradicionális finn éttermében látták vendégül küldöttségünk,
majd szintén a Hammelinnában található vendégházba töltöttük
az est és az éjszaka további részét. Itt kötetlen beszélgetés
során a két szakszervezet lehetőségeinek, működésének
különbségeit vitattuk meg. Döbbenten vették tudomásul, hogy a
TMRSZ-nek csak ebben az évben 540 egyéni munkaügyi pere volt a
munkáltatóval szemben, ezen felül pedig számtalan büntető,
fegyelmi, méltatlansági és közérdekű ügyben is képviseltük
tagjainkat.
Folytatása következik.
