Az 5 fős delegáció
2009. augusztus 3-án érkezett meg Helsinki repülőterére. A
hivatalos program 4-én kezdődött. A szállásunk elfoglalását
követően találkoztunk kapcsolattartónkkal és egyben
tolmácsunkkal, Kádár György úrral. Vezetésével megtekintettük
Helsinki belvárosát. A fővárosi séta során alkalmunk nyílt
megtekinteni a parlamentet, a székesegyházat, a köztársasági
elnöki palotát, több állami szerv épületét, több múzeumot, a
nemzeti hősként tisztelt Mannerheim szobrát.
|
| |
|
| |
|
| |
|
| |
| ||
A város megtekintése
közben rögtönzött idegenvezetőnknek köszönhetően finn
történelmi ismeretekkel is gazdagodtunk.
A
hivatalos program első napján a Finn Rendőr Szakszervezet (Suomen
Poliisijärjestöjen Liitto
– SPJL) elnöke (főtitkára) Yrjö Suhonen és helyettese a
szállásunkon üdvözölt bennünket. A hivatalos programot úgy
állították össze, hogy első nap a Finn Rendőrséggel, második
nap a szakszervezettel, harmadik nap pedig a rendőri képzéssel
ismerkedhettünk meg. Találkozásunkat követően közösen a
Helsinki Rendőr-főkapitányságra mentünk. A
főkapitányság vezetője Jukka Rikkonen rövid üdvözlésében
hangot adott örömének, és egyetértésének, hogy a két
szakszervezet felvette egymással a kapcsolatot. Reményét fejezte
ki, hogy a tapasztalatcsere mindkét fél számára építő jellegű
és hasznos lesz. Ezt követően átadta a szót a főkapitányság
hivatalvezetőjének, aki ismertette a Finn Rendőrség szervezeti
felépítését, a főkapitányság működését.
|
|
Előadásából megtudtuk,
hogy Finnország lakosságának száma mintegy 5 millió fő. A
rendőrségük összesen 12.000 fővel biztosítja az állampolgárok
biztonságát. A teljes létszámból 8.000 fő lát el közterületi
szolgálatot. A főkapitányságon 1762 fő dolgozik. A létszám –
ha lassan is – , folyamatosan csökken az évek során, mert a
rendelkezésre álló anyagi források nem teszik lehetővé a
létszám megtartását. Azonban általánosságban ügyelnek arra,
hogy ne a közterületen szolgálatot ellátók létszáma, inkább a
hivatalnokok és ügyintézők száma csökkenjen. A rendőrség
állományában a hölgyek aránya a főkapitányságon 18%, országos
viszonylatban pedig 12%.
A főkapitányság
irányítását a főkapitány látja el, akinek egy helyettese
(segédfőnöke) van, aki a rendőri működésért felel. A finn
rendőrség is szolgálati ágakra tagozódik, így van bűnügyi,
közlekedési, és külföldiekkel foglalkozó egységük. A
főkapitányság területe 4 körzetre van felosztva, minden
körzetnek van egy központi egysége (magyar viszonylatban
kapitányság).
A hivatalvezető úr
elmondta, hogy jelenleg a Finn Rendőrségen belül átszervezés
folyik. Csökkenteni kívánják az irányítási szinteket és ezért
összesen 15 regionális (megyei) szervet fognak kialakítani,
melynek keretében szintén ügyelnek arra, hogy a közterületi
létszám és jelenlét ne változzon.
Főkapitányságukra 2008.
évben 186.000 riasztás érkezett. A riasztások 127.700 esetben
segélykérés, 3600 esetben családon belüli erőszak és 3191
esetben kábítószeres bűncselekmény miatt történt. Az ismerté
vált bűncselekményekből (86.000), 12 esetben volt haláleset is,
de ezeket minden esetben felderítették.
Tájékoztatást kaptunk
arról is, hogy az Unióhoz történt csatlakozásuk óta
egyértelműen érzékelhető az utazó bűnözés megjelenése is,
hiszen Helsinkiben évente 10 millió turista, átutazó fordul meg.
Finnországban a rendőri
szakma vonzó pályának számít. Folyamatosan túljelentkezés van,
így nem mindenkit tudnak felvenni, viszont van lehetőségük a
legalkalmasabbakat kiválasztani. A rendőrré válásnak
alapkövetelménye az állampolgárság. A felvételt nyerő
rendőrjelölteknek el kell végezniük a rendőrfőiskolát
(szakfőiskola), amely 2,5 év elméleti és fél év gyakorlati
képzésből áll. A kezdő rendőr alapfizetése 1500-1600 €,
melyhez a munkavégzés „nehézségi foka”, szolgálati idő, és
még pár pótlék adódik hozzá. A fizetés a letöltött
szolgálati idő arányában fokozatosan növekszik.
Nem csak vonzó a rendőri
pálya, de a közelmúltban volt egy megbízhatósági felmérés a
társadalom minden rétegét érintően, mely szerint az
állampolgárok a rendőrben, a rendőrségben bíznak meg a
legjobban. Ezt egyébként kapcsolattartónk Kádár György is
alátámasztotta, hiszen ő is többször került olyan helyzetbe,
amikor a rendőrséget kellett segítségül hívnia, és ők mindig
segítettek.
Összességében a Finn
Rendőrségnek, a rendőrnek nagy a társadalmi támogatottsága és
az emberek tisztelik őket.
Ennek egyik okaként a
hivatalvezető úr azt jelölte meg, hogy nincs korrupció.
Alapszabályként tekintik azt, hogy a rendőrnek olyan jó legyen a
fizetése, hogy ne is gondoljon a korrupcióra. Azt, hogy a rendőr
mennyire megbecsült az is mutatja, hogy a finn rendőr nagyon
kötődik a munkájához és nem hagyja el a pályáját.
Tájékoztattuk a
jelenlévőket, hogy nálunk az eddigi nagyon kevés fizetést is
tovább csökkentik, és jelentős az elvándorlás a rendőrségtől.
Előadónk megemlítette
azt is, hogy a Rendőrségre vonatkozó törvényeket ritkán, több
évente változtatják, de ekkor sem jelentős mértékben.
Kérdésünkre a hivatalvezető úr elmondta, hogy mint jelenség
előfordul az, hogy a rendőröket feljelentik (Helsinkiben ez évente
100 esetet jelent), ekkor az általános ügyész folytatja le a
vizsgálatot a bejelentés, vagy feljelentés alapján.
Finnországban szoros
együttműködés van a Rendőrség a Határőrség és a Hadsereg
között. Ez mind eszközhasználat, mind személyes együttműködés
terén igaz és rendkívül gyümölcsözőnek értékelte a
hivatalvezető.
Ezzel kapcsolatban
elmondtuk, hogy Magyarországon a Rendőrséget és a Határőrséget
integrálták, kitértünk ennek hatásaira is.
A hivatalvezető úr
elmondta, hogy Finnországban ezt nem tervezik, de tudomása szerint
Észtországban is az integráción dolgoznak.
A rendőrségi
egyenruhával kapcsolatosan azt a tájékoztatást adta, hogy az
utóbbi 10 évben többször is változott, de az új egyenruhát
ingyen kapta meg az állomány. A dolgozók részére a munkáltató
biztosítja az egyenruhát.
Az előadást követően
megtekintettük a főkapitányság épületében kialakított
dicsőség falat, ahol márvány táblákon a világháborúkban, a
polgárháborúban, illetve a szolgálatteljesítés közben
elhalálozott kollégák emlékét őrzik. Nagyon fontosnak tartják
ezt, mert ez is a közösség összetartását erősíti.
Kísérőnk egy esetet
emelt ki, amikor is egy dán nemzetiségű börtönből szökött
bűnöző Finnországban fegyverrel kirabolt egy üzletet és
menekülőre fogta. Egy járőrpár – akik még nem tudtak a
cselekményéről – rutin intézkedés alá vonták a férfit, aki
fegyverével a járőrkocsiból kiszállította, majd hassal a földre
fektette a járőrpárt, ezt követően mindkettőjüket hidegvérrel
hátulról fejbe lőtte. Miután a döbbenetes bűncselekmény a
közvélemény tudomására jutott hatalmas méretű társadalmi
összefogás indult meg az elkövető kézre kerítésére, így pár
napon belül sikerült is elfogni.
Látogatásunk következő
helyszíne az egyik kerületi (Pasilan Poliisitalo) kapitányság
épülete volt. Itt található a Finnországban lévő 15
úgynevezett 112-es, más néven operációs irányító központok
(magyar megfelelője főügyelet) egyike. A szolgálatban lévő
parancsnok Kirsi Marja Ahava mutatta be részünkre a kapitányságot
és az operációs irányító központot. A kapitányság épületében
800 fő dolgozik és minden szolgálati ág képviselteti magát a
kapitányságon. Az általános ismertetést követően részletesen
ismertette az itt működő ügyelet munkáját.
|
|
A 112-es központokat
2006. évtől vezették be, hogy tehermentesítsék az addig működő
rendőrségi ügyeleteket. Összesen 15 ilyen központ van az
országban, melyeket a 112-es hívószámon lehet elérni. A
riasztási központok nem a rendőrség, hanem a belügyminisztérium
irányítása alá tartoznak. A riasztási központban dolgozóknak
azonban meg kell szerezniük az alap rendőri végzettséget. A 112
feladata az, hogy a beérkezett bejelentéseket, információkat
továbbítsa a rendőrségnek, tűzoltóságnak, a mentőknek és a
szociálisan rászorultakat (gyermekgondozás, öreg gondozás,
gyermekelhelyezés) segítő intézményeknek. A 112 központok és a
többi szervek közötti munkát együttműködési megállapodásokban
szabályozzák.
A parancsnok asszony
elmondása szerint a beérkező hívások 70%-a a rendőrségre
tartozik. A 112-re beérkezett jelzést követően a helyi illetőségű
szervet keresik meg. Amennyiben nincs küldhető járőr, úgy
várólistára kerül a bejelentés. Az irányítást végző vezető
dönti el sürgősségi sorrend alapján, hogy a járőr melyik
eseményhez menjen. A nagyon sürgős esetekben, ha sok lenne a
várakozási idő, akkor máshonnan vezényelnek át járőrt. Az
irányító központokban valamennyi bejelentés számítógépes
rendszerbe kerül. A dolgozók a bejelentéseket a saját
számítógépükön, mind az irányító központokban lévő nagy
kivetítőkön látják. Természetesen minden bejelentés és
azoknak az elintézési fázisa is látható, nyomon követhető.
Példának okáért itt a kivetítőről tudtuk meg, hogy a
szállodánkban reggel hallott kiabálás oka az volt, hogy egy
szállóvendég meghalt.
A végrehajtott
feladatokról természetesen van visszacsatolás. Egyrészt a
bejelentés vételétől az egyes küldések megnyugtató
befejezéséig a kijelzőkön láthatóak és nyomon követhetőek a
végrehajtott feladatok. Másrészt a Rendőrség amennyiben
véleményük szerint a munkavégzés, vagy együttműködés nem
megfelelő jelzéseket tesz a 112 központ felé.
Az irányítás szintje a
feladat nehézségi fokának megfelelően változik. Az átlagos,
egyszerű esetben a járőr intézkedik és dönt, ha nagyobb
problémáról van szó, akkor az irányító (ügyeletes), aki
komplikáltabb eset megoldására külön munkacsoportot hozhat
létre. Természetesen ebben az esetben már a rendőri és állami
vezetést is tájékoztatják. Az irányítást az ügyeletes addig
végzi, míg a felső vezetés másként nem dönt.
Különösen veszélyes
esetkor a bemutatott központ veszi át az irányítást, ahol 27 fő
dolgozik folyamatosan (1 parancsnok, 1 helyettes, 25 ügyeletes).
Legfontosabb feladatuk a jelzés vételét követően a magas szintű
irányítás.
A helyiségek,
berendezések kialakítása egyértelműen alátámasztja, hogy a
munkavédelem és a személyzet jólétének biztosítása fontos a
vezetés számára.
A központ bemutatását
követően vendéglátóink lehetőséget biztosítottak arra, hogy
megismerkedhessünk a rendőrség által használt gépjárművekkel,
szolgálati felszerelésekkel. Ebben két finn járőr és
parancsnokuk volt segítségünkre.
A szolgálati gépjárművek
zömében VW, Ford és Škoda típusúak, állapotuk jó. A
járműveket általában 3 évente cserélik, de azért akad néhány
5 éves gépkocsi is. A járőr gépkocsik fedélzeti számítógéppel,
GPS-el és kamerával vannak felszerelve. Ez utóbbi az
intézkedéseket és a szabálysértéseket rögzíti. A fedélzeti
számítógépen a különféle adattárakhoz tudnak hozzáférni a
szolgálatot végző rendőrök. VW Transporter típusú szolgálati
gépkocsikban helyezik el az előállított, elfogott személyeket a
gépkocsi hátsó részében kialakított, teljesen zárt részben.
Így egyáltalán nincs esélye menet közben az előállítottnak
sem a szökésre, sem a rendőrök megtámadására.
|
| |
|
|
Szolgálati lőfegyverként
az osztrák gyártmányú Glock családból a 19 és 17 jelzésű
maroklőfegyver van rendszeresítve. Ezek a lőfegyverek a német,
ausztrál, amerikai rendőrségnél és egyéb állami szerveknél is
rendszeresítve vannak. Jó minőségű, könnyen kezelhető,
megfelelő tűzerővel rendelkező maroklőfegyver. A felszerelésük
része a gumibot, vipera, elektromos sokkoló (ezt 2 éve vezették
be). Két fajta (különböző védelmi fokozatú) finn gyártmányú
sisak. Egyes járőrautókban MP5 típusú géppisztoly is található,
melyet csak a használatára kiképzett és eredményes vizsgát tett
járőrök használhatnak. Sörétes puska is található a járőr
gépkocsikban (elmondásuk szerint a területen sűrűn előforduló
szarvasok ellen használják). Ezen kívül lövedék- és szúrásálló
pajzzsal, lövedék- és ütésálló sisakkal, csapaterős pajzzsal
vannak felszerelve. A szolgálati egyenruhához több fajta
lábbeliből választhatnak a rendőrök. A bemutatón résztvevő
kollégák Goretex (világmárka a bakancsok tekintetében)
gyártmányú bakancsot viseltek. Mindenkinek egyedi méretű és
kialakítású (külön tekintettel a hölgyekre) lövedékálló
mellénye van, amit kötelezően viselniük kell szolgálatban.
Évente 3 kötelező lőgyakorlaton kell részt venniük, félévente
pedig lövészeti felmérésen vesznek részt. Ha a vizsga nem
sikerül, soron kívüli képzésben részesítik őket, majd újra
vizsgáznak.
Elmondták, hogy a
kényszerítő eszközök alkalmazásánál nincs előírva kötelező
sorrend részükre, de alkalmazás esetén vizsgálat indul, amelyben
jelentést kell írniuk és ez alapján döntenek a kényszerítő
eszköz alkalmazásának jogosságáról.
Törvényileg nincs
szabályozva járőrszolgálatban a járőrök létszáma, de
általában minimum ketten teljesítenek szolgálatot. A rendőr
egyedül is büntethet, de ekkor fennáll annak a lehetősége, hogy
a rendőr állításával szemben több tanú vallomása áll majd.
Ez természetesen nem jelent problémát az ügyek elbírálásánál.
A járőrök három hetes
ciklusokban dolgoznak, három műszakban. Délelőtti, délutáni
(melyek azonos időtartamúak), és éjszakai műszakban, amely 12
órás. A szolgálatok hossza általában 10-12 óra. Három műszak
letelte után 1 pihenőnapot és két szabadnapot kapnak. A bemutatón
részt vevő járőr 2004. óta rendőr, jelenlegi keresete 2.800 €,
melyből adózást követően 2.000 € marad meg az életvitelre.
A bemutatót követően a
kapitányság éttermébe mentünk, ahol – az étkezés előtt –
megkérdezték tőlünk, hogy valamire allergiásak vagyunk-e,
illetve van e közöttünk, aki vegetáriánus ebédet szeretne
fogyasztani. Az étkezdében többfajta ételből választhatnak a
dolgozók és önköltséges alapon működik.
Kapitánysági étterem
A késői ebédet követően
Hamellinnába, az SPJL egyik vendégházába – Helsinkitől 110
kilométer északra – szállítottak bennünket vendéglátóink. A
továbbiakban itt volt a szállásunk. Megérkezésünket követően
a napközben átadott ismeretanyagot beszéltük át a szakszervezet
képviselőivel. Természetesen tájékoztattuk őket a Magyar
Rendőrség fizetési, elhelyezési körülményeiről, védőeszköz
-ellátásáról.
|
| |
| ||
Szóba
került a kisebbségi bűnözés jelenléte, az azokkal kapcsolatos
problémák, illetve megoldási lehetőségeik. A beszélgetés
alapján megállapítottuk, hogy a kisebbségek nem követnek el
kirívó számban bűncselekményeket, természetesen ennek egyik oka
az, hogy kevesen vannak, illetve, hogy a szociális háló nagyon
jól, és hatékonyan működik. A segélyekből jó körülmények
között meg lehet élni. Egy táblázatos módszert alkalmazva
számolják ki a szükséges segély mértékét, ebbe beletartozik
az is, hogy milyen felszereltségű a kérelmező lakása, hány
gyermeke van, van-e munkája.
A nap végén a finn
szauna és vendéglátás örömeit élvezhettük.
Folytatása következik.
